Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)
1931-10-21 / 240. (2757.) szám
6 rPRXGAI-MACitARHlRMB 19B1 október 21, szerda. „Buta“ iskolásgyermek volt Edison, aki munkát adott az emberiség negyedrészének Érdekes epizódok a nagy feltaláló életéből Prága, október 20. Kevés embernek köszönhet annyit a mai civilizáció, mint a wes- toraugei nagy Edisonnak. Edison az amerikai üzletembernek és az amerikai tudósnak zsenivé kristályosodott kvintesszenciája volt, aki életpályájában, felfogásában, élelmességében tipikusan amerikai, de zsenijében túlnőtt minden nemzeti és faji kereten. Életfelfogását saját maga mondta el, amikor a villan yvilágitás találmányáról volt szó: — A villanyvilágítás óriási előtanulmányt és rengeteg kísérletet követelt, mégsem voltam sohasem reménytelen és bátortalan. Ezt nem mondhatom el minden munkatársamról. Az évtizedes kísérletek és keresések ellenére mhid mai napig nem fedeztem fel semmit. Munkám logikus levezetésekből áll és amiket elértem, azok csak egyszerű és közönséges találmányok voltak. Kigondoltam egy teóriát és addig dolgoztam rajta, amig meg nem felelőnek találtam. És akkor rögtön feladtam és uj teóriát ácsoltam magamnak. Ez volt az egyetlen módja annak, hogy a problémát alaposan átdolgozzam! . . , Rabló ve zér nagyapa és „buta" unoka Edisonról mindenki tudja, hogy már gyerekkorában kísérletezett, hogy újságárus fiú volt a Grand-TrunJk vasútvonalon. 15 éves korában újságot adott ki, ugyancsak ilyen idős volt, amikor táviiász lett, majd egy távirati ügynökség vezetését vette át és 1870-ben a New Jersey állam Newark városában önálló gyárat alapított, amelyben távirókészüléke,- ket gyártott. Azt is tudja mindenki róla, hogy az ő nevéhez fűződik ez írógép, a távíró, a telefon, a mikrofon, a hangosan beszélő, a fonográf, az izzólámpa, az ujPpiisu dinamó, a mágneses fémszeparátor, az elektromos vontatás, a földalatti kábel, az elektromos áram elosztása, a mai mozi, a porti and cement alaposabb felhasználása, a diktafon, a beszélő- film, a mesterséges karbolsav, egy Sereg légelnáritó eszköz és még egy egész Sor kisebb találmány feltalálásának dicsősége. Azt azonban már kevesebben tudják róla, hogy az ükapja az amerikai szabadságharcban az angol király pártján állott, hogy a nagyapja hírhedt rablóvezér volt és hogy az anyja kénytelen volt kivenni a porthuroni elemiiskolából, mert a tanítók annyira butának tartották, hogy nem boldogultak vele. 500 milliárd — az Edison találmányaiba fektetett tóite Nemrégen jelent meg az a statisztika, amely az Edison találmányaival foglalkozó vállalatokba fektetett tőkét mutatta be. Alábbi táblázatunk feltünteti ezeket a szakmákat és dollártőkéjüket; Film 1,250.000.000 Telefon 1,000.000.000 Villamos vasutak 6,500.000.000 Villanyvilágítás ér erőmüvek 5,000.000.000 .Villamossági segédeszközök 857.000.000 Villamossági alkatrészek 37.000.000 Fonográf 105.000.000 Elektromos vagongyárak 109.000.000 Dinamó és motorok 100.000.000 Edison-íéle elemtelepek 5.000.000 Cement 271.000.000 Táviró 350-000.000 Dróttalan táviró 15.000.000 összesen: 15,599.000.000 Ford barátja Edison nagyon gazdag volt. Nevét ugyan nem emlegetik általában a dollármilliomosok között, mégis a legelőkelőbb helyet, közöttük Amerikának ez a grand old man-je foglalja el. Szinte mindig szakadatlan szellemi frisseségben dolgozott hatalmas menloparki laboratóriumában, százakra rugó munkatársainak az élén. Meleg baráti viszony feleségén khűl csak egy emberhez fűzte és ez a máHk amerikai nagydolgoztató: Ford. Ford annyira tiszteli Edisont, hogy az ősz feltaláló birtoka mellett vásárolt birtokot és szabad idejének nagyrészét Edisonnal szokta eltölteni. Anekdoták Hogy milyen volt a magánéletben, azt néhány anekdota mutatja legjobban. Edison már fiatalabb éveiben sem hallott jól, de néhány évtized óta szinte egészen megsükettilt. Amikor megkérdezték tőle, mi a véleménye erről, azt mondta: — Nagyon örülök neki, mert rengeteg munkám van. Az emberek idejének nagyrészét elrabolja az, hogy rengeteget akarnak hallani. Azért nem találok fel nagyothallók számára készüléket, mert akkor a feleségem nap- hosszat mesélni akarna. Egyik nyilatkozatában humorosan jegyzi 1 kormány nem ad pánit szlovenszkói statisztikai irodán A regionális „szlovenszkói nemzetgazdasági intézet" nem kania meg a létalapiáid szolgáló segédintézményt — Az eddigi regionális politika teljes vereséget szenvedett Prágában dollár. Ennyire becsülik az Edison által feltalált, illetőleg az Edison által ipari célokra használhatóvá tett korábbi találmányokba fektetett tőkék összegét. Hogy mennyi ez a mintegy 514 milliárd 767 millió csehszlovák koronát kitevő összeg, arra jellemző, ha összehasonlítjuk például Magyarország nemzeti vagyonával, amelyet egy évvel ezelőtt 170— 190 milliárd csehszlovák koronára becsültek. Tehát Edison találmányai háromszor akkora tőkét igényelnek, mint amennyi Magyaror- orszáff egész vagyona az uccaseprő cipőjétől, 'Magyarország földjén, iparán, kereskedelmén, mezőgazdaságán keresztül egészen a magyar szent koronáig. Prága, október 20. A Slovensky Dennik jelenti, hogy a regionális intézet követeléseit a költségvetésben nem honorálták. A tavasz- szal előterjesztett követelések közt első helyen szelepeit egy 450 ezer koronás tétel, mellyel Pozsonyban egy országos statisztikai irodát és a Komensky-egyetem mellett egy kisanrtant-gazdasági tudományos intézetet akartak volna életreibivni. A kormány azonban nem ismerte el szükségesnek — állapítja meg a Slovenaky Dennik —, hogy a mai időben az állam pénzén realizálják a kezdeményezést. A külügyminisztérium költségvetésében a szlovenszkói nemzetgazdasági intézet legalább 10 milliót szeretett volna látni, miből egyes községek kaptak volna állami hozzájárulást a járási hivatalok elhelyezésével járó költségeikre. Ehelyett azonban ezt a tételt, mely 1931-ben az egész országra szólóan 12 millió volt, a költségvetésből teljességgel kihagyták. Hasonlóan kívánták az állami rendőri hivatalok rendezéséire szóló hitel fölemelését, de ehelyett az eddigi 1.5 milliós egész tételt törölték a költségvetésiből. Annál kevésbé respektál látott az a kívánság, hogy a költségvetésbe vegyenek föl egy tételt a járási hivatalok bútorberendezésére. A Slovensky Dennik a továbbiakban még rámutat arra, hogy az igazságügymiiniszté- rium egyik tételében teljesítették a szlovenszkói nemzetgazdasági intézet kívánságát, egy másik tételt azonban teljes egészében töröltek, az unifikációs minisztériumban 148 ezerrel többet irányoztak elő, de ez sem az iinifikáció gyorsítására megy, hanem a re- szisztematizáció miatt személyi kiadásokra. Az iskolaügy terén 10.5 millióval emelték az iskolaépiíési és javítási tételt, de a többi tételben mindenütt érvényesült a takarékossági elv. A szlovenszkói nemzetgazdasági intézel ugyan tíz évre elosztoltan 500 milliót kórtérré a célra. Az intézet a Privinia-féle nyitrai ókeresztény templom ezeréves jubileumának egyházi és nemzeti megünneplésére 4,000.000 koronát kért, a lap ezt a tételt sem találja a költségvetésben. Végül az intézet közbelépése dacára megmaradt a szlovenszkói szlovák nemzeti szinház tétele. A prágai nemzeti színházzal szembeni aránytalanság némileg enyhült azáltal — jegyzi meg sovány vigasztalásul a Slovensky Dennik —, hogy a prágai nemzeti szinház tételét 2-5 millióval csökkentették. A Slovensky Dennik jelentéséiből látható, hogy az iskolai követelés ötödrészben való kielégítésén kívül a szlovenszkói nemzetgazdasági tanács nem mutathat föl semmi eredményt. Sóit a legnagyobb mérvű vereséget jelenti, hogy legislegelső követelését, melytől a regionális intézet léte és nemléte függ, nevezetesen a szlovenszkói statisztikai iroda fölállítását a kormány nem teszi lehetővé. Már pedig ez tudjuk, mit jelent. Szlovenszkói statisztikai intézet nélkül nem mérhetők föl Szlo- venszkó igényei és sérelmei, enélkül a regionális intézetnek nincs érve, nincsen létalapja, enélkül az egész regionális gazdia- sági önvédelmi mozgalom tehetetlen, verteién, élettelen marad. A prágai centralista pártok főkorífeusai nem is akarnak egyebei. A Hodzsa-féle regionális ma meluk-. ,elle n zék iség‘ ‘ igy bukott meg tökéletesen. Vér nélkül operál az elektromos-kés Lobmayer Géza dr. egyetemi magántanár ismerteti villany - műtétéinek eddigi eredményeit — A ráksebészeí uj korszaka Budapest, október 20. Az idén nyáron a szokásos 'berlini sebészkon- greeszuson publikálták tudományosan és az eredményeket is bemutatva, az ujabbkori sebészet egyik legcsodálatosabb találmányát, vagy eszközét: az elektromos kést. Késnek leli nevezni, mert hiszen a műtét ijesztő eszközét, a véres operálókést helyettesíti. De csak helyettesíti. A valóságban ez az elektromos kés vékony tücske, kis dróthurok, vagy fémgomibban végződő ceruzaformáju pálcika, amely nesztől énül, a kéz erőfeszítése nélkül, minit borotva a vajat, szeli a bőrt, a húst és a beteg, kioperálandó daganatokat. Könnyedén és nesztelenül siklik a vékony drót, könnyedén választja el a beteg kinövéseket az egészséges szervezettől és eközben sehol még csak nyoma sem látszik az operá-cíó másik kényelmetlen és olykor veszélyes látványának: a vérnek. Vér télén ül operál az elektromos tü és ezáltal, meg néhány csodálatos sajátsága által szinte uj korszakot nyit meg a rák- sebészet történetében. A berlini sebészeti kongresszuson, mint minden esztendőben, az idén is kinn volt Lobmayer Géza dr. egyetemi magántanár, a kiváló sebész, az Appooyi Poliklinika igazgató-főorvosa, aki a vezetése alatt, álló intézet részére nyomban be is szerezte az elektromos operáció kellékeit. Magyarországon egyébként ezenkívül csak az Irgalimasoknál és a Verebóiy-kliniikán alkalmazzák egyelőre ezt az nj eszközt. Néhány tucat sikeres elektromos operáció elvégzése után Lobmayer Géza dr. a következőkben ismerteti az uj eljárást: — Az elektromos árammal tulajdonképpen mindössze egy esztendő óta foglalkozik ismét jelentősebben az orvostudomány: azóta kezdi visszahódítani azokat a területeket, amelyeket látszólag elveszített. Tudnivaló ugyanis, hogy a múlt század vége felé már megindult egy na- gyobbszabásu elektromos mozgalom, amely óriási eredményeket hozott. —< 1897-ben hozta nyilvánosságra Röntgen az úgynevezett X-sugarakat, amelyek alkalmazása, mind nagyobb területeket hódított meg, úgyhogy ma már nem csupán az orvostudomány egyetlen ága sem nélkülözheti, hanem fontos szerepet tölt be az ipariban, sőt. a művészetben is. Zeileis misztikus fényei — Két esztendővel később szerkesztették meg a babszemnagyságu Mignon-lámpát, amely lehetővé tette, hogy bevilágítsunk a test egészen elrejtett nyílásaiba és üregeibe, többi között olyan üregekbe is, amelyeknek nincs természetes nyílása. Ez a lámpa lehetővé tette, hogy ezeken a szem nem látta helyeken szemünk ellenőrzésével vizsgálódhassunk és végezhessünk el bizonyos műtéteket. —' Végül, ugyancsak a múlt század végén, nagy előszeretettel faradiz áltat és galyanizálmeg: — Általában öregnek tartanak, de én nagyon fiatalnak érzem magam. Az igaz, ha mindazt a kalandot átéltem volna, amit rólam mesélnek, akkor mint legutóbb feleségemmel kiszámítottuk, 998 évesnek kellene lennem. Imádta a zenét és talán ennek köszönhető, hogy rengeteg találmánya a muzsikával van összefüggésben. Puccini legjobb barátai közé tartozott és a nagy olasz zeneszerző dolgozószobájának falán bekeretezve őrzi barátjának levelét, amely igy szólt: — Emberek halnak, kormányok változnak, de a Bohémélet dalai örökké fognak élni. 1920 Szeptember, Thomas A. Edison. Rövid cikk keretében Edisont méltatni, vagy Edisonról írni: lehetetlenség. Egy bizonyos: a tudás történelmének legnagyobbjai közA tartozott, hiszen a mai emberi munkalehetőségének legalább negyedrésze az ő nevéhez fűződik. Munkát és kenyeret adott millióknak. tak, vagyis elektromos áramot vezettek olyan egyének szervezetébe, akik fejfájásban, szívdobogásban és egyéb ideges tünetekben szenvedtek. — A 20. század első huszonöt esztendejében azután nem is történt haladás. Úgy látszott, mintha a villanyvilágítás és az elektromos áram szerepe e néhány alkalmazási módszerrel ki is merült volna az orvostudományban. —■ Az utóbbi három esztendőben azonban határozott föllendülés mutatkozik. A hírhedt Zeileis fölujitotta azoknak a magas frekvenciájú áramoknak használatát, amelyek a múlt század végén is ismeretesek és alkalmazottak voltak már. Ezek a magas frekvenciájú áramok, amilyenek a Tesla-, d'Arsonval-, Leduc-áramok, a kezelő üvegbotja végén misztikus fénnyel világítanak és mély benyomást gyakorolnak a betegre. Bizonyos ideges tünetek kezelésénél az orvostudomány rég beváltan alkalmazta ezeket, a Zeileis-féle eljárásban csak az a baj, hogy hozzá nem értő emberek dolgoznak vele, amikor egyrészt helytelenül kezelik a betegséget-, másrészt olyan betegséget is próbálnak gyógyítani vele, amelynek gyógyítására ezek az áramok nem alkalmasak. Ilyen esetekben megtörténhetik, hogy a huzamos tudatlan kezelés közben elmúlik az idő, ami alatt a betegség még gyógyítható lett volna — más módszerrel. —i A sebészet legújabban szintén a magas frekvenciájú áramokat vette szolgálatába, még pedig ezeknek az áramoknak azt a tulajdonságát, hogy a magas frekvenciájú áram az emberi testtel való érintkezés pillanatában igen magas, 1200—1500 Celsius fokú hőt fejleszt. Ez az úgynevezett Joule-meleg, amelynek sebészi szerepe a következő: Vér nélhüi vág a meleg — Tudvalévő, hogy a rák akkor gyógyítható a legeredményesebben, ha a betegséget lehetőleg korán ismerik föl és a daganatot lehetőleg tökéletesen lávolitják el az emberi szervezetből. Az újabb tapasztalatok szerint ezen a téren a villámosmeléggel közelítik meg leginkább a tökéletességet. —< A műtétet egyébként a következőképpen hajtják végre: Az egyik elektródot, vagyis az áramvezető egyik végét nagy felületen a beteg alsó végtagjaihoz erősítik. A másik elektród, szóval az áramvezeték másik vége: keskeny késpenge, vagy akár vékony varrótű, esetleg hurokalaku drótooska. — Ha ezek után megindítjuk a magas frekvenciájú áramot és a tü hegyét, vagy a késpengét odaillesztjük a testfelülethez, akkor abban a pillanatban olyan magas hő keletkezik, hogy a bőr és a lágy részek szétválnak, mintha vajat vágnánk a legélesebb borotvával. — Ennek az eljárásnak van még egy kiváló előnye. A nagy hő miatt ugyanis a metszés helyén megalvadnak a fehérjék, megalvad tehát a vér is. Következéskép az elektromos műtétnél nincs vérzés és nincs vérveszteség. —' Elzáródnak azonban ugyanekkor a nyirokerek is, amelyek pedig tudvalévőén a rákbetegség terjedésének 0Te?áqutjai. Ezeken az. nőnkön tehát nem terjed tűi a kiirtott beteg részeken a rákos daganat. — Bizonyos eseteknél nem hegyes kést alkalmazunk, hanem gombszertlen végződő elektródot. Ez esetben a hőképződés az érintkezés pillanatában nem metszést, hanem az egész kezelt területre terjedő elezeneeedéet idéz elő. Ez a módszer tehát lehetővé teszi, hogy & legcsekélyebb vérveszteség nélkül távolitsunk el nagy, kiiburjánzott rákos daganatokat az emberi szervezetből. —i A vizsgálatok art mutatják, hogy az ily módon megoperált rákos daganatok gyógyulási eredményei biztatóbbak, mint a késsel eltávolított daganatoké. Mindezzel természetesen korántsem fejeződött, be az elektromos áram szerepe az orvostudományban. De reméljük, hogy a közel jövőben figyelemreméltó újításokról fogunk hallani, főleg pedig megvalósulnak azok a tökeietesitesek, amelyekre bizony nagy szükség van Eddig szól a tudós nyilatkozata, amely laikusok előtt, szinte hihetetlen csodáról számol be: a vé.rmVkttid operációról. A rohanó léptekkel haladó orvostudománynak mindenesetre olyan figyelemreméltó eredménye ez, amely nagyban növeli a szenvedő emberiség bizalmát, hogy egykor talán mégis megvalósul a. remény: eltűnnek a bajok, a betegségek, az élet legnagyobb, iogigazahb szenvedései (n.
