Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)

1931-10-16 / 236. (2753.) szám

1931 o&td’bea* 16, péntek. az ember általánoefiágban nem ezuggeeztibilifi, te­a vasúti töltésre néz, majd késő éjszakáig a vasút körül őgyelgett. Valószínű, hogy ekkor helyszíni szemlét tar­tott, vagy pedig az éj leple alatt valakivel ta­lálkozott. A tömeggyilhosl szembesíteni fogják Habit Júliával Ez a. valaki esetleg az elmebeteg Habli Juli kóbor paraszt-leány is lehetett, aki hetekkel ez­előtt. már sokat szerepelt, a halálviadukt nyo­mozása során és azt állította, hogy kéí, németül beszélő óbudai fiatalemberrel végignézte a robbantás előkészítését, sőt ma­gát a robbantást is. Habli Juli jelenleg a. tolowdházban van. Újab­ban megállapították, hogy Habli Juli szeptember 8-án a Nagytéténnyel szomszédos Budafokon tartózkodott és Matuskával egy vonaton tért visssa Buda­pestre. Habli Juli az elébe tartott fényképen nem tudta, vagy nem akarta határozottan fölismer­ni Matuskát.. Ma tuska Pestre hozatala után szembesíteni fogják őket. Uj helyszmi szemle volt Biatorh ágyon A magyar csend Őrség és budapesti detektí­vek többször kihallgatták a halálvonat három megmenekült utasát: Ac«aá István járásbirósági irodatisztet, Szeoaő- dy Bélát, a községi állatorvos fiát és Pauliko- vics Ilona tanárnőt, akik mindhárman beszél­tek Matuska Szilveszterrel a robbanás színhe­lyén. Matuska szerintük pálinkabüzös volt, dülöngött a részegségtől és egy alacsony terme­tű, drappkabátos, angolbajuszos emberrel félre- huzódva beszélt a merényletrőL A tanuk a vonaton nem látták Matuskát. Tegnap délben a rendőrség a három tatai utas jelenlétében helyszíni szemlét tartott Bia- torbágyon. Ma megállapították, hogy „A fordító" aláirásu levél borítékját Matuska Tatabányán vásárolta. Úgy látszik, onnan utazott Biatorbágyra a bécsi Két tudományos komolysággal dolgozó grafoló­gus a következő véleményt adta Ma tuskáról Írása alapján: — A rendelkezésünkre bocsátott boríték általá­ban nem elegendő, hogy a lelkiismeretes és a gra­fológiát tudományos alapon művelő grafológus pre- ciz véleményt alkosson s nem tudjuk eléggé hang­súlyozni, hogy az. hogy most mégis van mondani' valónk, csak kivétel a szabály alól, mert ritkán kerül kezünkbe öt olyan sor, amely oly sokat elárulna, mint a jelen esetben. gyors fölrobfbantására. Most detektívek kutat­ják, kikkel érintkezett a szörnyeteg Tatabá­nyán. Kiket pénzelt Mat Matuska nemrég 16.000 sahilling kölcsönt vett föl egyik .bécsi házára, de amikor Magyar- országról menekült, már nem volt pénze, úgy­hogy már csak aranyóráját elzálogosítva tudta megváltani a Hegyeshalomtól Bécsig szóló jegyet. Ebből arra következtetnek, hogy Matuska mégsem egyedül, hanem bűntársakkal dolgo­zott pokoli tette végrehajtásánál és bűntársadnak nagyobb összegeket kellett adnia. Természetesen arra, hogy a boríték írója mit kö­vetett el, nem felelhetünk, de hogy mire képes arról nyugodt lelkiismerettel beszélhetünk. Még azt is le kell szögeznünk, hogy a boríték 1927 június 20-ikáról kelt ée négy év sok az ember, kü­lönösen az ilyen ember életében, tehát vélemé­nyünk is nagyjában a négy év előtti egyénre vonatkozik. Mindenekelőtt egy tévhitet kell lerombolnunk. Ez hát nem befolyásolható, ezt az embert mások nem használhatják fel e«&­köziiil, csak saját ösztönéletének és ösztönélete által dirigált akaratának alárendeltje. Egyéniségének dominánsa érzékisége, amely túl­fűtött, fqjított fantáziája legvénmesebb képeinek megvalósulását várja. Hipomániás fontoskodással terpeszkedik el, ha­talmi vágyait a legbrutálisabban akarja megva­lósítani, maga alá akarja teperni a világot. Zárkózott, aki csali annyit ad ki magából, emeny- nyire a közlési vágy kényszeríti, de ezekben sem tud őszinte lenni, mert mindig görbe utakon jár, egy morális kigyóemiber, aki ambivalens, ellen­tétekben él: mig egyrészt ingerli a világ és tőle várja a szen­zációkat, másrészt vad gyűlöletben tobzódik. Ha valahol indokolt ez a szó, hogy destruktív, úgy itt az; mindenáron rombolni akar, mások, sőt maga el­len is tör. Van egy szociális élete a felszínen, de ő a felszín alá tör, a nostaigié de la boue húzza a mélybe. Almok és tettető, aki vigyáz, de nem fél és amennyire a szenvedély essége engedi, óvatos ki- utafcat tartogat magának. Emlőkezőképessége ki­fogástalan (az irás idején), önössége is vezeti. A mélybe való vágy a megsemmisítésbe és a megsemmisülésbe hajtja. BSlllpIÍ$ÉÍ!^?íá „Morális higyóember, aki mindenáron rombolni akar" Moszkva rá akarja tenni kezét Nagy-Kelet paradicsomaira Franciaország és Hollandia együtt védekezik a távol-keleti gyarmatok bolsevik! propagandája ellen — A holland hata­lom méretei — Vilma királynő hatvan szultán, maharadzsa és más fejedelem fölött uralkodik Hága, október hó. Aki Hollandiáról, mint európai hatalomról ob­jektív véleményt kivan, alkotni, annak nem szabad az európai térképre tefeinteaie. Mert ae európai térképen a hollandusok földje alig szembeötlő he­lyet foglal el. Nagyítóvá! IceM keresni, hogy vájjon merre fekszik is Németalföld? Pedig... Hollandia nemcsak Európa legjobban organizált s egyben leg- gazdagab bországa, de a tengeri nagyhatalmak kö­zött is előkelő szerep jutott a számára — miután hatalmin gyarmatai vannak, *őt a világ gyarmati nagyhötalim'ai .között ma rangsorban a harmadik, a spanyolokat, japánokat, 'belgákat, olaszokat, né­meteket, dánokat, portugálokat megelőzve, közvet­lenül Anglia, a királyságok királysága és Francia- ország, a színes nemzetek .pa trónus a után követ­kezik. A keleti holland paradicsom Az európai Hollandia területe kicsi ország. Igaz ugyan, hogy ez a kicsi ország a világ legzsúfol­tabb területe. Az egész ország egy nagy városnak tetszik. Az országutak mentén, hazák Sorakoznak egymás mellett e ahol két főnt Összefut, ott már templomra és iskolára i» találni. Az idei népszám­lálás adatai szerint 7,890.000 lólek lakja az euró­pai Hollandiát, fis 60,000.000 lakosa van az áasiai Hollandiának! Nyolcmillió európai hollandus uralkodik 'hatvan- millió ..ázsiai hollandus" feletti Ée ez az ázsiai Hollandia hetvenötszörte nagyobb ae európai Hol­landia területénél. Sőt Németalföldnek Nyugaton, is vannak gyarmatai. Suriname, e holland Gnayana és CurasBao szigete egy csomó apróbb szigettel, területre tízezerte nagyobbak az európai Hollan­diánál. Aki tehát Hollandiáról, mint európai hata­lomról objektív véleményt- akar alkotni, annak az egész földgömböt a kesébe kell vennie. És holland gyarmatokat nagyszerűen „beszer­vezték". A világ rengés, mely a eacajevoi revolver- golyó dörgésére megindult s amely, ha más formá­ban is, de még ma is tart, a holland gyarmatokat nem rázta meg. az európai hollandartek ázsiai po­zícióját nem gyöngítette meg. ■ Ellenkezőleg. az európai hollandusok lent, Nagy-Keleten való­ságos paradicsomot teremtettek nmguknak. Jáva, Sumatra, Romeo, Celebes és a többi holland- indiai sziget mérhetetlen gazdagsága hell&nd pa­rancsra önti ma is az aranyat g ha történetesen Vilma, holland királynő szem­lét kívánna tartani gyarmatai felett, odalent.. éppen halvan szultán, maharadzsa, susuhutnán ée, minden­féle má« nevet kapott indiai fejedelem járulna tér­dé hajtva a holland királynő elé. Hogy jutottak a hollamhieok ezeléhez a mérhe­tetlen gazdagságú gyarmatokhoz? A felelet egy­szerű: élelmességük révén. A velük született, ke­reskedői szellem tette • őket' gyarmati nagyhatalom­má. Mert a gyawnatíoglalámik története ifi igén egyszerű. 1595-ben II.' Fülőp spanyol' király hábo­rút kezdett a portugálokkal. A portugál kikötőben lefoglalt négy holland hajót ás. A portugálok ugya­nis ieeveztek Jáváig r onnét, kel éti árukkal meg­gazdagodva ■ tértek vissza az európai partokhoz. W, már vártok rájuk a kereskedő hollandusok, hogy a jávai árut Északra, Sőt Európa belsejébe szállítsák. Mikor azonban « holland „ügyaökök" hajóit *> opanyod király elkobozta, a hollandusok fltotfMsagudtofc a fe. 6a «fcatóroe­ták, hogy az ..ügynökből" vásárló kereskedő lesz, vagyis ők maguk hajóznak el Jávába. Egy ilyen hajóút két évig tartott. Odalent a bennszülöttek és a bennszülöttek közé befészkelt portugálok mérges nyilakkal fogadták a holland kereskedőket. Az első négy vitorlás emberei közül csak egy hajó legény­sége tudott megszabadulni a haláltól. De ezek azután nem is mondtak le többet Jáváról. Később, 1610-ben már Surnáira és Borneo is hollandiai ura­lom alá került. Hatvanmillió maláji sorsa meg lett pecsételve. A bolsevisták megakarják kaparitani HoUand-Indiát A mai Holland-India szervezettségéről sok ér­dekes adatot lehetne felsorakoztatni. A párisi gyannatiigyi kiállítás leégett, de holland ezer- mesteréggel újra felépített holland pavilionjában — a modern technika legújabb adatvarázsoJó- villarnyszerkezeteinek segítségével — akár egy fél óra alatt is megismerkedheták az ember Holland- India legfontosabb adataival s nagyszerű panorá­mák beszélnek Jáva és Sumatra kultúrájáról, mégis még ez az óriási gyarmati propaganda, a párisi holland kiállítás gazdag anyaga sem ele­gendő ahhoz, hogy kellő fogalmat alkothassunk magunknak arról, hogy az európai hollandusok milyen előrelátó, milyen gondos, mennyire terv­szerű e mily meglepően szívós és kitartó munká­val építették fel gyarmati hatalmukat, láncolták magukhoz ezt a keleti paradicsomot.. Csoda-e tehát, hogy a bolsevisták szemet ve­tettek Holland-Indiára is! Holland-Imdiávai szem­ben— Singapore már bolsevifci kézben van. A francia Indokínában a bolsevik! szervezkedés immár fegyveres felkelésekben jelentkezik. — Ázsia rettenetes tömegű fcioaiai között a polgár- báboruskodás tovább tart ée napról-napra nő a bolseviki-eszmék híveinek száma. Sőt Moszkvában nyilván . megeLégedetten dörzsölgetik kezeiket a bolseviki vezérek, mert az 1925. és 1926. évi bol- seviki forrongás leverése óta sem szűnt meg HoJiland-Indiában a bolseviki agitáció, ellenkező­leg olyan mértékben terjedt, hogy a hágai kormánynak immár súlyos gondot okoz a holland-indiai bolsevisták leszerelése. Ezt a Holland-India ellen rendezett moszkvai támadást, nem szabad lebecsülnünk. A bolsevisták terve, hogy Európát Északról és Délről, illetve a Nagy-Kelet felől1 egyszerre támadhassák meg, már nem bitek. Angol-Indiában, a francia gyarma­tokon, sőt immár a holland gyarmatokon is a gyarmati kormányoknak a bolsevisták okoznak legtöbb gondot. Már pedig, ha a gyarmati kor­mányoknak nem sikerülne a bolseviki elötörése'k ellen a védekezés, úgy ez beláthatatlan követ­kezményekkel járna. A hágai kormány akcióba lép A' holland gyarmatokon rengeteg európai él. Ezeknek az európaiaknak azonban nem mindig irigy léerem éltó a helyzetük. Elsősorban azért, •mért a Nagy-Kelet ezines népei előtt a világ­háború óla az európai értéke nagyon alá szállott. Másodsorban a bensziilölíek — éppen európai segítséggel — kulturális téren szinte máról-'hol­napra óriási haladáson mentek át * minél fel- világosod© ttabbá lőttek, annál hevesebb harcot 'Vewdetwk európai „elnyomóik" ettem 3 nemcsak nacionális, hanem közgazdasági, sőt vallási érde­keik is közös táborba tömöríti a bennszülöttek népét. Viszont a bolsevisták a keleti népek nacio­nális mozgalmait igyekeznek a maguk javára ki­használni. lg)* Hodland-Indiában is sikerült sok könnyenihivő Jáváival és malájával elihitetniök, hogy ha a bolsevista zászló alatt csoportosulnak, úgy pusztán órák kérdése lehet, hogy megszaba­dulnak — „az idegen bitorló jármai alól"! A nagy holland-indiai telepek, ültetvények ter­mészetesen ma is még fehér emberek vezetése alatt állanak. Ezeken az egymástól messze fekvő ültetvényeken azután sok galibát csinál a lelket­len bolseviki ogitációtól elkóiyagosodott fejti malája munkás. Sok hollandus s a világháború óta Holland- Iudiában letelepedett sok német ültetvényes, munkavezető, vezető, tisztviselő lett már az utóbbi hónapok alatt is a bolseviki malájok üt­ött jelentkező lázadásának az áldozatává. Közben Moszkvából tovább öntik a propaganda- anyagot s igyekeznek pénzzel is győzedelmesked­ni a malájok között. Ez a gondosan megszervezett (bolsevista agitáció már Jáva szigetén is felütötte fejét e a kommunistáknak sikerült sok intelligens­nek hitt járni polgárt is megvásárolni. Höllau'd-Indiá'ban az állapotok tehát meg­kívánták, hogy a gyarmati kormány erélyes rend­szabályokhoz folyamodjék. Először összefogdosták a bolseviki agitátorokat, úgy hogy a diguli és a Banda-szigetén lévő internálás! tábor szűknek bizonyult. Azután Holland-India aikirálya, báró dr. A. C. D. de Graef közvetlen érintkezést kere­sett a francia Indokína gouverneurgenerálisával s tönaskaraikkal közös lervet dolgoztak ki a bolee- viki támadások letörésére. Ezek a weltevreedei tárgyalások egyébként olyan mérvet öltöttek, hogy a tárgyalás eredményeit elküldötték Parisba és Hágába, ahol a weltevreedei megállapodások alapján szöve­geink most meg a francia-holland gyarmati szövetség feltételeit. Ugyanis nem titok már, hogy a párisi gyarmat­ügyi világkiállítás elsősorban nagy francia-holland demonstráció a bolsevisták keleti aspirációi ellen s hogy rövidesen megkötik a francia-holland egyezményt, melynek egyetlen tárgya: a francia és a holland gyarmatokon szembeszállani a bol­sevisták ellen. Holland-India aikirálya, bár a fentebb említett weltevreedei tárgyalásokon nagy eredményt ért el az anyaország számára, még’s túlságosan puha- kezű kormányszónak mutatkozott, úgy hogy de Graef bárót Hágában elejtették s az uj holland- indiai gouvemeurgenerális, lovag <Ir. de Jonge már meg is érkezett Bafcáviába. de Graef báró ugyanis teljesen a maga véleményére támaszko­dott a kormányzásban, már pedig az utóbbi hó­napok eseményei azt kivárnák meg, hogy Holland-Indiát a jövőben is épp úgy, mint azelőtt — ne Ratáviából, a holland-indiai gyar­matok fővárosából, hanem Hágából, az anya­ország rezidenciájából kormányozzák! A gyarmati alkotmány szerint a holland-indiai alkirály pusztán az anyaország uralkodójának van alátvetve, de bizonyos tekintetben független a há­gai kormánytól es a .hágai kettős parlamenttől is. S ha az alkirály él a jogaival, illetve szószérim értelmezi a gyarmati alkotmány előírásait, akkor alig kerülhet összhangba a hágai kormány akara­tával, már pedig bebizonyosodott, hogy Keleten a patronuskodó európai hatalmakat annyi vesz« delem fenyegeti, hogy a gyarmati kormáuyokn:: nem eltávolodniuk, ellenkezőleg közeledni ck kel. az anyaország európai kormányaihoz. Az uj holland-indiai alkirály Hága embere. A hágai koloniális miniszter rendelkezéseinek vég lehajtója lesz. Sőt lovag dr. de Jonge személye is garanciát nyújt a hágai kormánynak ahhoz, bog-, ez az „erős kezű" férfin éberen fog őrködni a felett, hogy a keleti paradicsomokban a hollandu­sok koloniális hatalma meg ne szűnhessek. Rövidesen tehát Jáva és Sumatra szigetéről sok 'érdekes hírben lehet, részünk. A bolsevik]' szer­vezkedéssel szemben Hollandia, mint gyarmati nagyhatalom, felveszi a nyílt harcot. K. F. E. Mindenki, akinek szivén fekszik a kisebbségi magyar ifjúság lévőié lépjen be a HENIA ACADEMICA EGYESÜLET tagjai sorába! Vágja ki az alábbi belépési nyilatkozatot s kitöltve küldje be JÁNSON JENŐ tanárnak, a pozsonyi magyar diákklub vezetőjének címére (Bratislava, Safarik-tér 4. I. 6.): Alulírott ezennel belépek a Csehszlovákiai Magyar Főiskolások Mensa Academica Egyesületének tagjai sorába s kötelezem magam, hogy az Egyesületnek legalább három éven át évi 60 korona tagsági dijat fogok fizetni. E tagsági dijat évenkint egyszerre vagy részletekben (legfeljebb 10 havi 6 koronás részletekben*) fogom az Egyesület pénz­tárába befizetni. Aláírás: ................„.........„...----------------— . Po ntos cím (név, lakóhely, utca és házszám)_____________-............................".......— *) Nem kívánt törlendő. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom