Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)

1931-10-14 / 234. (2751.) szám

2

rPRX<M-yVVAfitARHIRLAB

1931 október 14. szerda.

ODOL

szájviszel kezdd meg a napol Aszód és a fogaid egész napon át szolgálatodban állnak, iehát munkát végeznek s még hozzá számos veszélytől (baktériumoktól sib.) állandóan fenyegetve. Az ODOL fertőtleníti s jelűdül a szádat, a fogaidat tisztán, egészségben és épségben tartja. Az ODOL eme kellemes gyógyhaiása azonban nemcsak nappal, hanem éjjel is igen fontos számodra, azért lefekvés előtt ne feledkezz meg arról, hogy mire való az

ODOL

re neím lehet tudni, hegy milyen intézlke(léseket hoz. Az ellentét a kínai és a japán delegátus között áthidalhatatlannak látszik és a tanács rendkívül kényes és komprom!italé helyzetbe került, amennyiben nem tud megfelelő kompromisszumos indítványt tenni. Va lós zi n üle g kénytelen lesz az egyik fél ellen dönteni, ami katasztrofális következmény eP,ífke.l járna, maga után vonná az együk ázsiai nagyhatalom kilépését a népszövetségből és egyáltalán nem gátolná meg a mandzsuriai háború kitörését.

Genf, október 13. A népszövetségi tanács ma délelőtt 10 óra 80 perckor bizalmas értekezletet tartott, majd délben 12 órakor Madariaga, Spanyolország képviselője, megnyitotta az ülést. A spanyol élniük javaslatára a tanács a rendkívüli ülésszak vezetését a francia külügyminiszterre bízta, Bri- and mindenekelőtt áttekintést nyújtott a japán-kinai konfliktus állásáról, majd átadta a szót Kína delegátusának.

Sze dr. megindokolta a rendkívüli tanács- ülésszak összehívására vonatkozó kínai Javaslatot. Kína sorsát teljesen, a népszövetségre bízta és mindazt, amit a népiszövetség előír, kötelességtuílóan teljesíti. A megszállott mandzsuriai vidék kiürítése úján a japán lakosságnak ezen a területen semmiféle baja sem történhetik.

Briand indítványára az ülést ma délutánra elnapolták, amikor Jashisava japán delegátus válaszol Kína képviselőjének fejtegetéseire. A ma délelőtti zárt ülésen arról a problémáról volt Szó, hogy a népszövetség miként vonja be tanácskozásaiba Amerikát.

Udrzal fs mond expozét a liőpyjsiioiiáz első ülésén

Prága, október 13. A nemzetgyűlés szerdán kezdi meg őszi munkáját. A képviselőházban a kormány, mint már ismeretes, benyújtja a jövő évi költségvetést. A legújabb rendelkezések szerint Trapl miniszter pénzügyi expozéja előtt valós zinüleg Udrzsal miniszterelnök is fog beszélni, hogy rövidesen leszögezze a kormány álláspontját a mai politikai és gazdasági helyzet kérdéseiben. Arra vonatkozóan, hogy a képviselőház azonnal vitát in- dit-e a két expozé felett, még nem történt döntés. Valószínűnek tartjuk, hogya vitát a költségvetés letárgyalása utáni időre halasztják. Benes külügyminiszter a külpolitikai helyzetről minden valószinüség szerint pénteken nyilatkozik a külügyi bizottságban.

Ausztria halasztást kopott

Becs, október 13. Az osztrák kormány elérte Bázelben, hogy az október 16-án esedékes 190 millió siliinges rövid lejáratú kölcsön visszafizetését a Nemzetiközi .Jóvátétel! Bank három hónappal meghosszabbítsa. Ezzel a sikerrel megenyhült az a feszültség, amely Német ausztriát az utóbbi napokban valósággal láizban tartotta. Ha a 190 millió sül inget október 16-án vissza kellett volna fizetni, altókor a silling fedezete, amely ma 30 százalék, 14 százalékra esett volna és könnyen inflációt idézhetett volna elő. A halasztás valószínüleg a (szigorú devizarendelet mogeoyhitéséf fogja maga után vonni- A külföldi valuták vásárlását és eladását máris megkönnyítették Ausztriában.

•W Keresztrejtvényeink megfejtői három napig kapnak ingyen szállást és ellátást Budapest egyik legmodernebbül berendezett szállodájában. Olvasat t) vasárnapi számunkban a fölté- talakatt

Három milliárdos hiteit vehet igénybe a kormány az 1932-es költségvetés szerint

Az ui pénzügyi törvény sommás fölhatalmazást ad a pénzügyminiszternek arra, hogy átmeneti kölcsönöket vehessen föl a költségvetés pénzügyi operációinak lebonyolítására

A fövő évi kölíségveiés:Kiadás: 9,318.600 — Bevétel: 9,323.000

Prága, október 13. Az állami közigazgatás jövő évi költségvetési előirányzata, mint J az alábbi táblázatból kitűnik, nem egészen 5 milliós aktívumra vau beállítva. A kiadási j előirányzat 9.318,708.600 korona és a bevételi előirányzat 9.923,376 000 korona. A bevételek és kiadások az egyes reszortok között a követ kezűképpen oszlanak el:

Kiadások Bevételek

(milliókban)

1931 1932 1931 1932

A köztársaság elnöke és a kabinetiroda 19.10 18.88 2.68 2.61

Törvényhozó testületek 43-37 43.20 0.20 0.20

Miniszterelnökség 51.95 50.39 21.54 19.63

Külügyminisztérium 170.07 155.48 7.58 14.08

Nemzetvédelmi minisztérium 1400.— 1309.50 17.36 13.21

Belügyminisztérium 699.09 697-60 19.85 19.50

Igazságügy minisztérium 315.14 328.14 16.39 13.83

Unifikációs minisztérium 2.10 2.25 —

Legfelső közigazgatási bíróság 6.06 6.82 0.06 0.06

Iskolaügyi minisztérium 1Ö10.57 1014.20 28.86 28.54

Földművelésügyi minisztérium 243-84 231.30 12.68 13.77

Földhivatal " 25.74 23.02 25.74 23.02

Kereskedelemügyi minisztérium 48.65 44.28 6.71 11.88

Közmunkaügyi minisztérium 800.20 762.49 123.04 151.50

Postaügyi minisztérium * 13.87 13-45 13.87 13.45

Vasutügyi minisztérium 27.42 24.93 27.42 24.93

Népjóléti minisztérium 865.22 872.75 17.74 17.05

Közellátásügyi minisztérium 15.88 14.53 0.07 0.Ö6

Közegészségügyi minisztérium 157.17 149.86 35.03 36.18

Nyugdijak 932.35 881.12 104.16 100.04

Pénzügyminisztérium 2984.61 2672.63 9363.34 8819.82

Legfelső számv. hivatal 6.12 6.87 ——■—

összesen: 9838.71 9318-71 9843.83 9323.38

A kiadások tehát 520 millió koronával ala- bán az esetben, ha a 400 millió koronát nem •sonyabhak, mint 1931-ben és ugyanennyivel kellene teljes egészében az üzemi kiadások bökkentek a bevételek is. Az összkiadások- fedezetére fordítani, a maradékot beruházási személyi kiadásokra esik 4.063,620.000 sokra kell felhasználni, íorona, tárgyi kiadásokra 5.255.090.000 ko- Az üzemek a beruházási kiadásokról a költ- rona. ségvetésben előirányzott összeget nem lép!i, g B ^ hetik túl, csak, ha az üzemi bevételek magaAifami üzemen sabbak, akkor lehet a beruházási kiadásokat

Az állami üzemek üzemi kiadásai kitesz- is emelni. A vasutügyi minisztériumot a lek 8.929,630.000 koronát a tavalyi 9 milliárd pénzügyi törvény fölhalalmazza arra, hogy az

164.320.000 koronával szemben. Az üzemi be- államvasutak üzemi bevételeiből a Kassa— tételek 10.459,730.000 koronára rúgnak a ta- oderbergi vasút és egyéb magánvasutak át- calyi 10.613,641.000 koronává! szemben. A vételéből származott hiányokat 84,510.000 ko- ;iszta nyereség tehát 1.530,100.000 korona a roLa összegben elöiegként fedezhesse, továb- :avalyi 1.549,320.000 koronával szemben. bá az üzemi bevételeiből az üzemi deficitet

A beruházások 1.032,830.000 koronában «,820.0001 korona erejéig fedezhesse. A tegy- (tavaly 1.198,100.000 korona) vannak elöirá- 'e;^dlJ e' (tó?'tó1 ad? ,a bajraléryozva és azlkat részint az üzenni nyereség, k,kkal együtt Szlovenszko és Ruszrnszkó társéi, 93.098.000 korona (tavaly 184,310000 K), kW' »?lasMak engedik at Az

részint 762,910.000 koronás kölcsönnel (344 611ami ad°kbo1’

millió 690.000 Ii) és az üzemek saját bevéte- kékből 1-821 9480,0 korona reszt kapnak. A ükből 175.910.000 koronával (269,100.000 K) Bemeit tanítót hze.eseá tettezetare a orgaltell fedezni. A tiszta nyereségből 1,120.000 ** adókbo1 804 koroIia

romnál (1.292.900.000 K) (ordítanak a M- a!lab«^ajárulás van előirányozva. A önbözó alapokhoz való hozzájárulásra, 1 .mii- penzugymmtszter folhatalmazast kap arra

iiö 710.000 (27,730.000) koronát adósságok h?F & \ g 2,toll iP”

imortizálására és 93,980.000 koronát (184 mii- ?><►!*. V.'l™ bes« “ <**<“« fedezetlen íió 310.000) koronát beruházásokra. 1 milliárd canltm nxeteseKel‘

179.150.000 koronát (1.335.990.000) az állam »»_ xi|_arfÁccáMAir bxiicá«maiá«i

pénztáriba kell beszolgáltatni. fll állami a<l4l5á30k k41,Sé3Ve,éle

. ,„or> ,

................, . , , . , . Az állami adósságok 1932-ben 37,550.51 miiAz 1932. évi űzetni es beruházási tó tseg- m koronAban van előirányozva, ebből belföldi vetes az egyes üzemek szerint a kővetkező: 25,990,81 millió, külföldi adósság

Dohány jövedék: bevétel 1067.4, kiadás 8349.70 millió korona ée államjegyadóseág 3300

2,531.6, nyereség 1464.2, beruházás 23.—, ál- millió korona*

lami sorsjegy: 100,9, 121.3, 20.5, 0.1, körmöc- ^ költeegvetes az államadósságokra vonat- bányai pénzverde: 5.6, 7.1, 1.5, posta: kozóan milliókban a következő számadatokat

1451.1, 1490.3, 39.2, 195.—, postafcakarékpénz- tartalmazza:

tár: 112.-, 120.2, 8.2, 12.2, államvasutak: Kiadások: be földi ado^ág 1988-re: kamat

1.846.2, 4.800.4, 45.9, 400.-, Uhrineves: 2.4, 13 4>9’ *™«'***>:6 415-8 ízesen 1730.8 (ta- >(-• no___Tetsf’l.o.r 0 5 0 5_____19 v<aly volt. összesem 1687.2), külföldi adósság

bá

nyák és kohók: 579.8,'618.2, 38.3, 26.1, re- /??%; kamat 277.7 amortiziteió 58.8, keze- müítrímmiir. o« q ofir, a 7 97 ij-x’ „• ’ j- 'lési költség O.i, összesen 337.8 (tavaly összesen

SKt Isii’ W ’ŐT rn «M-U. Kctóés 1932-ben 5.5 (tavaly 12.0), ál?(fn ni min; „\„T í r -wn iT lám jegy adóiSság 1932-re: amortizáció 87.1 (ta- 0fi6 0.1 14.7 állam nyomda: 31.5, 32.9, 1.4, * ||_0) A/teki.adá6 tdhát 1932,ro 2160-7.

1.8, hiratel^ Upokj 7.2, &6 0.7, sajtó- mig tavaJy wl,t 2236.9. Erre fedezet: az állami

iroda: .3.1, 6.9, 2.-, • , Zalmce: 1.9, 2. , üzemiből és alapokból 349.5 (tavaly 312.6),

.L'4l«oJo « inai j ,' a „közös (pénztáriból*4 45.0 (45.6), a konszolidáI.í.L-mii bevételek :S.9_.46 4064.3), alapból 75,0 (50.0), az állami pénztárból

kiadások; 10.4o9.7 (lü.613-6) nyereség: 10007 (1S98 93

1.578.9 (1.550.7), beruházások: 1032.8 ' k '*

(l1981) Az Hllaml bevételek

Az üzemi összkiadásokból fizetésekre esik Az állami bevételek a következő fŐbevéteb

2.599.580.000 korona, szerződéses tisztvise- csoportokból tevődnek össze (millió köronák- lőkre 44.350.000 korona, egyéh bérekre és fi- lonnS:

zetésekro- 084970.000 korona, nyugdijakra ' 1933 1931

909.710.000 korona és a lobbi kiadásokra az állami üzemek jövedelme 1516.76 1376.61

4.651.030.000 korona. A vasutak a forgalmi adók és pótadók 4895.40 5366.—

adóból az üzemi kiadások fedezetére épp úgy, vámok 1016.04 1247.—

mint tavaly, most is 400 millió koronát kap- okmánybélyegek és illetékeik 1148.— 1136.34

nak és a vasutitiigyi minisztérium fölhatalma- egyéb bevételek 747.17 717.38

zárt k.ip airra, hogy 0«*mi| tólt^vetés <ie- " (teSTS 9843.83

fjciljet az allanivasul bevételeiből ledezze 45

millió 860.000 korona összeg erejéig. Ha az Az (Wzhevéitel'pkIxíl az állami itteniek bovó- iizemi kiadásokat ily módoo nem lehetne tel- te!© 17,27 (tavaly 13.09) iszázalék, adók éí> ille- jesen tedezni, akkor a további hiány fedező- tlkek 52351 (Ö4.51) ezázalék, vámok 10,90

tót hitel operáció utján (lehet ibeszereznL Ab- (12.67) ezázailék^, o km ánybélyegek és illetékek

12.31 (11.54) százalék ée a többi állami bevételek 8.01 (7.29) százalék.

Az adók

A költségvetés a következő adóelőirányzatokat tartalmazza:

I. Egyenes adók

1932 1931

jövedelmi adó 1020.— 1155.—*

általános kereseti adó 80.— 100.—rendkívüli kereseti adó 100.— 100.—

telekadó 73.— 73.—>

házbéradó 0.7 1.—

járadékadó ebb. 125.— 116.—

összesen *1398.7 1545.—•

II. Fogyasztási adók

1932 1931

őukoradó 637.5 632.—•

busád ó 115.—• 115.—

fogyasztási adó 22.— 20.—

boradó 4.5 5.—1

italadó 350.—• 355.—•

szeszadó 607.5 633.—'

egyéb adók 141.8 94.—■

összesen 1878.3 1854.—

III. Kereskedelmi adók

1932 1931

forgalmi adó 994.6 1204.—

ezénadó 180.— 220.—*

szállítási adó 423.— 521.—.

egyéb 20.8 22.—

összesen 1618.4 1697.—

Az egyenes adók előirányzata a múlt évvé! szemben 148 millió koronával alacsonyabb, de 102 millió koronával magasabb, mint 1930-ban volt. A fogyasztási adóknál a költségvetés 24 millió koronával nagyobb a tavalyinál e 34 millió koronával magasabb az 1930-asnál. A ke- Teekedelmi adók 349 millió koronával alacsonyabban vannak előirányozva, mint 1931^6 és 140 millió koronával alacsonyabbak az 1930-as- náL

Sommás fölhatalmazás hitelek igénybevételére

A pénzügyi törvény a pénzügyminisztert a következő hitelintézkedésekre hatalmazza föl:

Az átmeneti deficitek fedezetére átmeneti hitelt vehet igénybe, amelyet azonban legkésőbb 1933 február végéig törleszteni kell és a hitelt semmiféle formában prolongálni nem szabad.

Az 1932. évre esedékes állami adók prolongálására, konvertálására és törlesztésére igény- bevehetők a szükséges hiteloperációk. Továbbá fölhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogyha közérdekek szempontjából elkerülhetetlen szükségletekre 100 millió koronás állami garanciát vállalhasson. Az állam a villamostársaságoknál való részesedésnél 60 millió koronáig terjedhető hitelt vehet igénybe. A munkanélküliek számára a pénzügyminiszter 300 millió koronás kölcsönt vehet föl, amennyiben a költségvetésben előirányzott munkanélküli segély elegendő nem volna. Az állami üzemek beruházásaira egy 762,910.000 korona összegig terjedhető összhitel igénybevételére kap fölhatalmazást. Ha a jövedelmi adók, a kereseti adók és a forgalmi, meg fényűzés! adók jövedelme meghaladja a tanítói fizetésekre előirányzott előleget, úgy a többletet egy rendkívüli iskolaalapra lehet fordítani. Ezen pénzforrásokból 1932-ben 75 millió fordíthatnak átmenetileg egyéb államadósságokra is.

Ha az Igénybevehető hitelt számszerűleg összegezzük, akkor a kormány meglepő nagy összegű hiteloperációkra kap fölhatalmazást Az itt fölsorolt összegek 1122 millióra rúgnak, ha pedig az államadósságok elmén eszközlendő kiadásokat js bekalkuláljuk, amelyek 2160 milliót tesznek, akkor azt látjuk, hogy a kormány több, mint hárommilliárdos ideiglenes hitelt vehet igénybe.

Kommunista lüntetés a berlini osztrák kfivstség ellen

Berlin, október 13. Ma éjjé! egy órakor a berlini osztrák követség ellen tüntető jeUegü merényletet követtek el. Ismeretlen tettesek vörös szövetbe csomagolt hatalmas kövekkel beverték a követség ablakait és kapuját. A vörös kendőkön a következő felirat állott: „A tilalom ellenére is éleiben vagyunk. Éljen Moszkva!“ A merényletet valószínűleg a föl- oszlatott bécsi kommunista ifjunumkásszeirv© zel tagjai követtek el. A tetteseknek nyoma veszett.