Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)
1931-10-11 / 232. (2749.) szám
1931 október lj rasálra&p. Egy „magyar iskola, ahol — szlovákul tanítanak 10 tőségét, így lesz a krisztusi vallás modern, emberszeretettel fütött meggyőződés, amely a dolgok lényegéhez segíti el a.z embert, mert amikor a terror mindent leigázó hatalma az egyéni szabadságot szinte kisajátítja — a katolicizmus ősi csodáinak egyike elevenedik meg, hogy az a szervezet, amely kétezer év viharát kiállotta, napjainkban megint a jövő felé mutat és a kollektív világban hirdeti az egyén szabadságát, személyiségének varázsát és akaratának feltétlen diadalát. — Eseményeink mélyén — fejezi be gondolatát. a Jézus Társaság világhírű tagja — az emberi érdek áll, mint mozgató erő. Ezt az emberi, anyagias érdeket tizenkét év óta a terror mindén vadító eszköze a világ mai berendezettsége ellen uszítja. Amikor ezt az uszítást látom és amikor szemtanúja voltam annak a szörnyű gyötrődésnek, amelynek semmiféle kin és áldozat nem volt elegendő, hitem képzeletvilágához folyamodom és látom a szőlőhegyeket aranyos napfényben, látom a tőkét és rajta a fürtöket, szemem a tavaszt szemléli, hiszem, hogy ennek az ifjúságnak értelme van, tudom, hogy a tavasz beteljesedés és ha az embernek a szeme nem fáj, akkor nincs szükség pápaszemről társalogni. Ez Péter talaja, itt az örökkévalóságot érzem 6 ezt az optimizmust hirdetem, amelyhez mindany- Ttyiunknak ragaszkodunk kell, ha ma cselekedni, alkotni akarunk. A kishitűségnek nincs jövője, a bolsevizmus őrülete megbénitóan dermesz- ti a lelkeket, ezért hirdetem az akarat szabadságát és bízom, hogy ez az akarat győzni fog. Berlin a hidak városa A német fővárosnak 1096 hídja van Berlin, október 10. Akik mindeddig a lagúnák városát, Velencét tartották a hidak városának, valószínűleg nem gondolnak arra, hogy Berlinnek jóval több bidje és hádacskája van. Ez a körülmény annak tulajdonitbató, hogy a német főváros környéke tele van tavakkal s a várost sok folyó és csatorna szeli keresztül. A hidak sokaságát az is fokozza, hogy a hatalmas metropolis közlekedési utjai hidakra építve egymáson kereszteződnek. A Spree melletti négy és félmillió lakosságú városnak nem kevesebb, mint 1090 hídja van, amelyekből 707 általános közlekedési hód, 389 pedig vasúti híd. Ezekből a hidakból 561 vizen vezet keresztül. 122 vasúti pályatesteken, 24 pedig útvonalak fölött, a többi vasúti híd. A közlekedési hidak közül 214 vasból, 330 kőből és betonból, 163 pedig fából van megépítve. A 389 vasúti Ilid közül 345 vezet át utak és 44 víz fölött, összesen tehát 605 olyan hid van Berlinben, amely viz fölött vezet keresztül s ez a szám maga is jellemzi Berlin gazdagságát folyókban és tavakban. Ezeknek az adatoknak az a. körülmény ad aktualitást, hogy a berlini városi tanács az illetékes szakemberektől azt a megdöbbentő információt kapta, hogy az 1096 hid tekintélyes része olyan rossz állapotban van, hogy csaknem használhatatlan. A több, minit ezer hídnak költségei normális körülmények között is súlyosan megterhelik a birodalmi főváros büdzséjét, de hogy Berlinnek a közeljövőben százszámra kell régi hídjait újakkal kicserélnie, erre senki sem számított. A felületes vizsgálat nyomán most már a legalaposabb vizsgálatot rendelték el s ennek eredményeként az eddig újonnan megvizsgált kétszáz hid közül harminc hidat azonnal kény- telenk voltak lezárni, mert megállapították, hogy ezeknek a hadaknak további használata katasztrofális következményekkel járhat. Huszonöt hidat csak részben zártak le, ami annyit jelenít, hogy csupán a gyalogjárók közlekedhetnek rajta. A kétszáz hídnak alapos átvizsgálásából 100% -osan arra következtetnek, hogy Berlin hídjainak mintegy huszonöt százaléka vált használhataWanná az utóbbi időben. A város vezetősége a nagy pénzhiány miatt ezeket az óriási költségeket kívánó javításokat és ujjáépitéseket jobb időkre szeretné halasztani, minthogy azonban hidakat mindig csak ott építenek, ahol azt a forgalom haladéktalanul megköveteli, úgy közlekedési, mint gazdaság szempontból máris nagyon komoly zavarokat idéznék elő a már eddig is keresztülvitt hidlezárások. A berlini városi tanács egyelőre tanácstalanul áll a súlyos probléma előtt, mert a javítások és újjáépítések meginditásáboz többmillió márkára volna szükség. Valószínűleg nem is zárkózhatik el attól, hogy a közeljövőben nagyobb összegű bidja- vitási és hídépítési kölcsön felvétele iránt a szükséges lépéseket megtegye. CSAE OKOSAN! — De édesem, miért kell az uradnak tudnia, hogy hajad festve van? — Elárulja a hajam maga, amelyen minden festés után vöröses és zöldes sávok vonulnak végig. — De drágám, miért nean vehető az észre az ép hajamon? — Csak nem akarod velem elhitetni, hogy a te hajad festve van. Hiszen olyan gyönyörű és fer- mészethü a hajad szine, hogy ilyen szín festés által el sem érhető. Hát elárulom neked, hogy én már kiét év óta festem a hajamat, anélkül, hogy ezt eddig bárki, is felfedezte volna és elárulom neked azt is, hogy ilyen terni'éftzelh.li színeket, csak a KOMOL hajfestő- szér produkál. Ne használj tehát te sem más haj- festöszert, mint K0M0L4. Hajmosáshoz pedig használja KOMOL 'bampoot, a Kernel hajfényesilő porral, mert enné) jobb nincs. Tótmegyer, október 10. (Saját tudósi tónktól.') Tótmegyer, amint neve is mutatja, szlovák többségű falu. Az maradt a magyar ^elnyomás" évszázadai során is. Ma sem akarja ennek a kicsiny, Érsekújvár melletti szegény falunak a nemzeti jellegét senki sem megváltoztatni. Mindössze arról van szó, hogy egy-kétszáz magyar család ragaszkodik ahhoz, hogy a gyerekét magyarul tanítsák. Úgy, ahogy a kisebbségi jog azt megengedi, úgy, ahogy Dérer Iván dr. iskolaügyi miniszter annyi beszédében leszögezte, hogy az iskolaügyi kormányzat nem akar egyetlen magyar gyereket sem elnemzetieni- teni. így hát Tótmegyeren még ma is — minden soviniszta mesterkedés dacára — 130 gyermeket a magyar iskolába Írattak be. A magyar iskolának tehát, három tanerő járna., azonban csak kettőt adtak. S a kettő közül az egyik tanerő maga Som- szky Vilmos igazgató személyesen. Mindenesetre nagy tisztesség a magyar iskolára, hogy az iskola igazgatója maga vette magára a magyar gyerekek tanítását. Biztosan ő a legjobb pedagógus, ha ő az igazgató, biztosan ő a legkiválóbb ember az iskolában, A tótmegyeri iskolaszékben azonban a közelmúltban különös vádak hangzottak el Somszky mester uramról. Olyan vádak, hogy kötelességet vélünk 'teljesíteni, amikor ezt a nyilvánosságra hozzuk % annak a reményünknek adunk kifejezést, hogy erre nemcsak Tocik Károly ér- sekujvári tanfölügyelő fog fölfigyelni, hanem eljut esetleg Dérer Iván iskolaügyi miniszter fü. éhez is. Az történt ugyanis, hogy az iskolaszék egyik legutóbbi ülésén az egyik nagyon tekintélyes iskolaszék! tag az igazgató szemébe mondotta, hogy föltalálta a legújabb ti pusu kisebbségi Iskolát’. ő ugyanis a magyar kisebbségi iskolában szlovákul tanít, sőt már a beiratásnál megmondotta azoknak a „nyakas* * szülőknek, akik az ő rábeszélése dacára is a magyar isA Csehszlovákiai Magyar Dalos- Szövetség hivatalos közleményei Pozsony, október hó. A Csehszlovákia Magyar D a! o se zö véts égnek Léván 1931 junius hó 29-én megtartott közgyűlése úgy határozott, hogy addig is, amig a szövetség önálló lapot tud indítani, amihez most még hiányzanak a.z anyagi előfeltételek, azzal a kéréssel fordul a Prágai Magyar Hírlaphoz, hogy havonlrint egyezer adjon teret a Dalosezövetség hivatalos közleményei részére. A Prágai Magyar Hírlap ezt a legnagyobb készséggel megtette és igy minden hó első vasárnapján külön rovat fog rendelkezésünkre állani, amelyben a szövetségi híreket, az egyes tagegyesületek híreit, az egyes tagegyesületek szerepléseiről szóló beszámolókat, közölni fogjuk. Felkérjük tehát összes tagegyesületünk vezetőséget, hogy egyesületünk híreit a szövetség központjába (Pozsony, Köztársaság-tér 14. IV.) oly módon közöljék, hogy azok legkésőbb minden hó 25-ig oda beérkezzenek. Egyben felkérjük a magyar dal barátait is, hogy cikkeikkel támogassák a szövetséget. Tagegyesiiletéinket és azok tagjait pedig felkérjük, hogy a Prágai Magyar Hírlapnak ezen hivatalos rovatukéit tartalmazó számát Ideérjék figyelemmel. Csehszlovákia! Magyar Dalosszövetség. * A Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség nyugati kerületének első dalosversenye lezajlott Léván. A losonci feledhetetlen dalosünnep után, mely megindítója volt a szlovenszkói magyar dalosügynek, a lévai dalosversennyel egy újabb etiópjához érkeztünk fejlődésünknek. Amig Losoncon azért gyűlt egybe Szlovenszkó 500 dalosa, hogy hódoljon a magyar dalnak, addig Lévára már komolyabb célokkal mentünk. A pódiumra kiállott dalárdákat a szigorú bíráló bizottság fogadta, hogy a kritika bonckése alá vegye a dalárdák megjelenését, fellépését, hanganyagát, betanítását, egyszóval tudását. Az eredmény általában véve kitűnő volt. Az egyes dalárdák magas pontszámot értek el. Fegyelmezettségük, betanításuk, anyagválasztásuk, művészi teljesítményük megfelelt a követelményeknek. A hála ezért elsősorban karnagyaikat illeti, akik nagy lelkesedéssel, buzgalommal, kitartással és tudással készültek a versenyre. A dalosverseny erkölcsi sikere tehát meg volna, sajnos, nem mondható ez az anyagi sikerről Az anyagi siker nem zárult le olyan mérleggel, aminőre joggal számíthattunk volna. Oka. ennek részben az, hogy az ilyen nagyobb szabású ünnepségek megfelelő anyagi eredménnyel csak nagyobb városokban rendezhetők, ahol meg van a megfelelő közösség, amely arányban áll azokkal a kiadásokkal, amelyekbe ily ünnepség rendezése kerül; de természetesen legfőbb oka az anyagi eredménytelenségnek a mai válságos gazdasági' helyzet, mely sokakat visszatartott attól, hogy a magyar dalnak ezen a fenséges ünnepén megjelenjen. A versenyt díszhangverseny követte, amely szépen volt látogatva, A másnap megtartott évi rendes közgyűlésnek fontosabb határozatait a következőkben ismertetjük. ; ’ ' A gyűlést Fülöp Zeigmond alelnök nyitja meg, kólában kívánták a gyereküket taníttatni, hogy jó, járjanak magyar iskolába, de ő ott is szlovákul fog tanitani(!). Még jogi magyarázatot is fűzött ebihez az álláspontjához. Azt mondotta-, hogy ő szlovák tanítónak szerződött, a pályázati hirdetményben is az állott, hogy szlovák tanerőt keresnek, őt mint ilyet alkalmazták, tehát ő a magyar osztályban is szlovákul fog tanítani. Miatta a feje tetejébe állhat mindenki. De az iskolaszéken mást is a szemébe vágtak Somszky igazgató urnák. A kritikusa kijelentette, hogy az igazgató ur — a tanterv semmibevevésével — magyar nyelvet egyáltalán nem is tanított, fogalmazási és számtani füzetei a növendékeknek egyáltalán nem voltak, egyetlen magyar éneket nem tanultak a gyerekek, imádkozni csakis szlovákul szoktak, egyetlen magyar költeményt nem tanultak meg, de azért a bizonyítványokban klasszikáit magyar nyelvből és számtanból és fogalmazás- be1 is. A meglepő bejelentés természetesen a legnagyobb megdöbbenést keltette az iskolaszék tagjai között s napok óta erősen foglalkoztatja az egész község lakosságát. Somszky igazgató azonban nagyon biztos lehet a dolgában, mert ez évben nem igen változtat a módszerein. Most az első osztályt tanítja s bár már második hónapja folyik a tanítás, az első osztályban' a gyerekeknek még egyetlen könyvük sincsen, nyilván azért, mert nem akarja, hogy magyar könyveket vásároljanak a gyerekek. Az igazgató eddig még teljesen büntetlenül folytatja pedagógiai szempontból erősen kifogásolható munkásságát. Ideje volna, hogy a felsőbb tanügyi hatóságok végül is rendet csináljanak a- tótmegyeri iskolában. aki köszönetét mond mindazoknak, akik a dalos- verseny rendezése körtől tevékenykedtek. Majd Bartos Frigyes számvizsgáló olvassa fel a zárszámadást és a jövő évi költségvetést, amelyet a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vesz. Blcsovszky Kázmér dr. indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy az 1932 évre tervezett országos dalosversenyt egyelőre elhalasztja és ehelyett azokban a kerületekben, ahol még nem volt dalos- verseny, kerületi dalosversenyeket rendez. Ezután a közgyűlés Fülöp alelnök indítványára egyhangúlag megválasztja a szövetség elnökévé Giüer János dr.-t, a losonci dalárda elnökét. Ezzel a szövetség élére olyan ember került, akinek eddigi működése a legteljesebb biztosítékot nyújtja, hogy a szövetség a kitüzöttt célt mihamarább el fogja érni. Honorálni akarta ezzel a szövetség a losonci dalárdának azt az elévülhetetlen érdemét is, amelyet azzal szerzett, hogy a szlovenszkói magyar dalosügy kiinduló pontja tulajdonképpen a losonci dalosünnep volt. Blcsovszky dr. javaslatára a közgyűlés elhatározza, hogy hozzálát a.z északi és keleti kerület megszervezéséhez. Ezek a kerületek csak részben vannak megszervezve. A központi választmány utasítja az elnökséget, hogy a legközelebbi közgyűlésnek tegyen részletes javaslatot' ilyen irányban. A losonci és galsai dalárdákat a közgyűlés a nyugati kerületbe osztja be. Az ügyvezető alelnök felkéri az összes tagegyesületeket, hogy egyesületi életük minden mozzanatáról .értesítsék a központot, hogy az tájékozva legyen mindenről és az eseményeket közölhesse a P. M. H.-ban nyitott hivatalos rovatban. A szövetségi jelige szövégpályájatá-nak elbírálása folyamatban van, sajnos, az eddig már beérkezett bírálatok nem tartják az eredményt kielégítőnek. Végül Csermely György, a magyarországi Dalosszövetség főtitkára kért szót és kijelent), hogy nagy megnyugvással tér haza, mert. látja, hogy a magyar dal ügye Csehszlovákiában a legjobb kezekben van. . A közgyűlés után közös ebéd volt, amelyen számos pohárköszöntö hangzott el. * Ugyancsak junius 29-én délelőtt tartotta, a Csehszlovákiai Magyar Dalos-szövetség nagy választmánya is rendes ülését. E választmányi ülésnek tárgy- sorozata a közgyűlés előkészítése volt és igy nagyjában' ugyanazon pontok szerepeltek, mint a közgyűlésen. Napirend előtt Heckmatin István lévai karnagy kérdést intéz a vezetőséghez, hogy miért nincsen a birálóbizottságban a másik országos karnagy, Sjmkó Gusztáv? Miután az ügyvezető al- el-nök megadja a kellő felvilágosítást, Heekmann Gusztáv ezt tudomásul veszi. A dalosversenyen róaztvett tagegyesületek segélyezésére vonatkozólag úgy határoz a választmány, hogy a dalosverseny tiszta jövedelmének fölét osztja szót segélyképpen oly módon, hogy figyelembe veszi a. rész tvett. tagok számát és a megtett kilométerek számát. Sajnos, az azóta beérkezett elszámolás majdnem lehetetlenné teszi az egyes tagegyesül etek segélyezését. Uj tagokul felvette a választmányi illés a. Huszt.i Polgári Dalárdát, a losonci Egyetértés Munkás DaGazdasági válság még a »iöldi paradicsomirháit is Paris, ok tőibe r 10. Tabi-hi sziget érői sokáig uigy beszéltek .az utazók, mint a földi paradicsomról. Ezen az ideális kiírnáju gyönyörű osendeisóceáni szigeten úgyszólván alig kellett dolgozni. A lakosság könnyűszerrel hozzájutott a táplálókhoz szüksége® halakhoz és gyümölcsökhöz. Nagyon sokáig megmaradtak itt az ideális priimititv állapotok. Mo9t azonban, úgy látszik, itt is megváltozott a helyzet. Tatoi-tí francia gyarmat és a francra lapok jelentése szerint Tahitiban, ahol aiz utóbbi években nagyarányú termelési munka folyt, most kitört a gazdasági válság. A' tahitit mezőgazdasági szövetség most felhívást intéz a lakossághoz. A felhívás azt ajánlja, hogy a rövid idő óta bevezetett „modern életeí“ sürgősen építsék le és térjenek vissza a primitív állapotokhoz. Szokjanak le megint az eurőtpai ruha viseléséről, ne termeljenek semmit, éljenek megint a vadon tenyésző gyümölcsökből, mert különben könyörtelenül jön az elszegényedés és a nyomor. Tahiti lakóinak tehát sürgősen vissza kell térni a paradicsomi állapotokhoz. Még szerencse, hogy ezt meg is engedhetik magúiknak. — Megnyílt a osikágói kétemeletes kutyaszálloda Londonból jelentik: Csikágóban 75.000 dollár költséggel épült kétemeletes kutyaszálloda nyílt meg. összesen 350 „szobával'*. Az első emeleten számos fürdőszoba ragyogó fehér zománckádeikkal és meleg zuhanyokkal áll a négylábú vendégek rendelkezésére. Cermák főpolgármester a megnyitási ünnep alkalmával kifejezte azt a reményét, hogy a szálloda becsületet fog hozná Ceikágő állatikedvelői hírére. A szálloda a kutyaadó hozadékából épült. W Beküldte már a keresztrejtvény megfejtését? Siessen, hogy résztvehessen a sorsolásban. Gyönyörű illatszerkazettát nyerhet lárdát és a Bartók Béla Kört Pozsonyból. A szövetségből való kilépését jelentette be a pozsonyi Tol- dy-Kör férfi kara, mely megszűnt, illetve átalakult a Bartók Béla dalegyletté. Elhatározta a választmány, hogy a komáromi Egyetértés Munkás Dalárda 10 éves jubileumán nagyobb küldöttséggel képviselteti magát. Heekmann István inditványozza, hogy a szövet-^ ség biztosítson tagjai részére vasúti kedvezményt-' ' Az ügyvezető alelnök válaszában kifejti, hogy a va sutigazgatós ág ezt nem hajlandó megtenni, ellenben esetről-esetre a szövetség kieszközli az egyes egyesületeknek a kedvezményt. Ezúton is felhívja tehát a. szövetség a tagegyesületek figyelmét arra, hogy amennyiben vasúti kedvezményre igényt tartanak, úgy azt jóelőre jelentsék be a központnak, hogy az a szükséges lépéseket megtehesse. A szlovenszkói Magyar Tanitó-Dalárda augusztus havában nagysikerű hangverseny körútra indult. Losonc, Rimaszombat, Tornaija, Rozsnyó és végül Kassa állomásai ennek a sikerekkel teljes körútnak. A magyar közönség mindenütt, a legnagyobb szeretettel fogadta a magyar kultúra lelkes apostolait, akik pihenési idejüket áldozták fel. hogy a magyar dalkultusznak áldozhassanak. A magyar tanitódalárda Heekmann István karnagy szakavatott vezetése mellett működik. Reméljük, hogy még sok-sok sikert fog elérni. * A nyár folyamán a Dalosszövetség képviseltette magát a Komáromi Egyetértés Munkás Dalárda. 10 éves jubileumán. Erről annak idején részletes tudósítást közöltek a lapok. — A budapesti Fővárosi Iparos Dalárda Egyesület 10 éves jubileumi ünnepsége alkalmából a Dalosszövetség Írásban üdvözölte a jubiláló egyesületet. — Ugyancsak Írásban üdvözölte a szövetség a romániai dalosszövetséget is annak negyedik országos versenye alkalmából, , * A romániai Magyar Dalosszövetség az 1932. évre is kiadja Dalos Naptárát. A Csehszlovákiai Magya-r Dalosszövetség addig, amíg a már tervbevett önálló dalos naptárát ki nem adja, ott közli az elmúlt dalos év fontosabb eseményeit. Felhívjuk tagegyesületeink figyelmét erre és kérjük, hogy tagjaik között megfelelő propagandát fejtsenek ki a naptár érdekében és esetleges igényléseiket a szövetség központjába jelentsék be. * A losonci Magyar Dalegylet tavalyi, 70 éves jubileumi ünnepsége még mindnyájunk élénk emlékezetében él. 70 év nemcsak egy emberi életben, de egy -egyesület életében is nagy időt jelent különösen akkor, ha az eseményekben és eredményekben düs, mint az jelen esetben van. A Dalegylet választmányának megbízásából Kövy Árpád szövetségi alelnök, az egyesület igazgatója megirta a Losonci Magyar Dalegylet 70 éves történetét. Természetesen szerepel benne a tavalyi ünnepség részletes leírása is. Felhívjuk a könyvre úgy a tagegyeeületek figyelmét, mint a magyar dal barátainak a figyelmét is. A csinos kiállítású könyv megrendelhető a szerzőnél Losoncon, avagy a szövetség központjában 10 koronáért.
