Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)

1931-10-11 / 232. (2749.) szám

1E91 október 11, vasárnap. 7 Francia szerzetesek hétszáz év előtti festményeit fedezte fel a daróci kápolnában Kőszeghy Elemér Remete Szent Antal megkisértésének első ábrázolását tartalmazzák azok a fest­mények, amelyek egy régóta megszűnt szerzet templomának falait diszitették — A daróci lelet kulturhistóriai értéke felbecsülhetetlen Daróc, október elején. A Szepesi Történelmi Társulat néhány nap múlva rendkívüli ülésre hívja össze tagjait. En­nek az ülésnek a tárgysorozatán rendkívül fon­tos a kassai muzeum egykori igazgatója és a társulat mütárosa beszámol a daróci templom­ban végzett kutatásairól és javaslatot tesz a to­vábbi munkálatokra. Kőszeghy Elemér immáron majdnem két esztendő óta restaurálja a daróci templomban felfedezett régi egyházi festménye­ket, amelyek bámulatba ejtették a tudományos világot. Nem kevesebbről van ugyanis szó, mint arról, hogy a kiváló műtörténésznek sikerült majdnem teljesen épen megmenteni az ősi temp­lom faláról azokat a festményeket, amelyekben a XIII. században a Szepességre telepített fran­cia szerzetesek örökítették meg Remete Szent Antal életét. Ezek a festmények legrégibb áb­rázolásai Szent Antal életének és kulturhistóriai értékük felbecsülhetetlen. Csodálatosan szép pél­dányai a korai gótikus művészetnek. Alkalmam volt Hefty Andor tanárnak, a Kár­pátegyesület főtitkárának társaságában megte­kinteni a daróci templomot, láttam a felfedezett és csodálatos szépen restaurált festményeket, be­széltem Kőszeghy Elemér mesterrel lőcsei ottho­nában és a szenzációs felfedezésről alábbi tudó­sításomban számolok be: Fölfedezik a daróci templom falán a régi festményeket A daTÓci templom kétségkívül a Szép esség legrégibb műemlékei közé tartozik. A kis Da- röc, amelynek ma még ötszáz lakosa sincs, a Szepesség legromantikusabb helyén, Csütörtök- hely és Lőcse között terül el. Történelme messzi évszázadok legendájának ködébe nyúlik vissza. A hagyomány szerint a magyarok bejövetelének idejében itt már virágzó lengyel város állott fenn. A daróci templomról, amely ma inkább egy kápolna képét adja, tudjáka historikusok, hogy eí valamikor égy hatalmas birtokokkal rendel­kező szerzet klastromának a temploma volt. Ne­gyedik László, akit a történelem inkább Kun László néven ismer, a tatárjárás után, 1288-ban hívta be Magyarországra a franciaországi Saint Didier de la Mothe-ból a Remete Szent Antalról elnevezett szerzet tagjait és részükre kolostort alapított Darócon. Ennek a kolostornak hatal­mas birtokai és díszes rendháza volt és a daróci templom számos helyén láthatók még ma is az Antoniták jelvényei. Ez a jelvény: T-alaku keresztről lecsüngő két harang és alatta két malac, ma már ismeretlen, az Antoniták rendje megszűnt és a krónika sze­rint Darócon 1550 óta nem létezik a szerzet. Valamikor az Antoniták jelentős szerepet játszottak a Szepesség életében. A rend beteg­ápolással, állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkozott. Birtokaik az akkori idők minta- gazdaságainak tekinthetők. Feljegyzi a történe­lem, hogy betelepedésük idején egy rémes be­tegség pusztított a Szepességen, a betegséget az anyarozzsal kevert búzából készült kenyér okozta. Az Antoniták tiszta búzát termeltek és ennek termesztésére tanították meg a népet, ők téritették a keresztény hitre a kunokat is. Kas­sán és Iglón ők ápolták a beteget a kórházban. Jövetelüket mindenhol csengőszóval jelezték és ők teremtették meg itt a sertéstenyésztést: jel­vényükben a harang és a két malac ezt szimboli- lizálja. A daTÓci templom, ahová innen Ujtátrafüred- ről alig egy óra alatt lent vagyunk autóval, ma a minoritáké. Chrappa János Sándor dr., a mi­noriták csütörtökhelyi gvardiánja lelkész Daró­con. Kétségkívül az ő iniciativájára kezdődtek meg azok a munkálatok, amelyeknek során a daróci templom megkopott falait két esztendővel ezelőtt újra akarták festeni. Munkások jelentek meg Darócon és hozzákezdtek a munkához. Min­denekelőtt levakarták a falakat. Ennél a munká­nál véletlenül jelen volt egy környékbeli föld- birtokos, aki meglepetéssel látta, hogy a lehulló malter alatt különös szinü festmények tűnnek fel. Azonnal eljárt, hogy a munkálatokat szün­tessék be és nyomban értesítette észleleteiről Kőszeghy Elemért. Kőszeghy Elemér restaurálja a régi műalkotásokat Kőszeghy Elemér az értesítés után azonnal Darócra ment és Chrappa dr. gvardián támoga­tásával hozzáfogott munkálataihoz. Nyomban megállapitotta, hogy itt egy nem mindennapi leletről van szó. Speciális eljárásával a fest­ményeket bori tó falréteget eltávolította a falak­ról ée hosszas, fáradságos és nagy körültekintést igénylő munkával sikerült szinte tökéletesen napvilágra hoznia a korai gótikus művészet há­rom, kultúrtörténeti értékében megbecsülhetet­len alkotását. Három festményt tárt eddig elő Kőszeghy di­rektor, de véleménye szerint az eddig meg nem bolygatott falak mögött esetleg még több kép is rejtőzhetik. A festmények közül kettő az ol­tár mögött van, ezek a Megváltás első és utolsó jelenetét ábrázolják, a Szeplőtelen fogantatást és Krisztus keresztrefeszitését, egyelőre egy ba­rokkoltár fedi el a képeket, amelyek még nin­csenek teljesen feltárva. A templom, illetve a kórus északi oldalán akadt a mester a harma­dik. a legtökéletesebb képre. Ez több mint négy méter hosszú és majdnem másfél méter magas és Szent Antal életéből ábrázol jeleneteket. Volta­képpen ez a festmény az, amely ma a világ leg­értékesebb kulturtörténelmi értékei közé tar­tozik. SRe feledkezzék meg egészségéről A XIII. században eg francia Sesiette a képehet Alkalmam volt a szenzációs felfedezésről hosz- szabb beszélgetést folytatni a felfedezővel, Kő­szeghy Elemérrel. — Bizonyos az, — kezdi nyilatkozatát a mes­ter, — hogy az általam felfedezett festmények a XHI. század legcsodásabb alkotásai közé tar­toznak. Ebből a korból a Szepességben csak egyetlen műemlék van: Róbert Károly megko- ronáztatása a szepesi káptalanban, Remete Szent Antal életének viszont ez a legrégibb képes áb­rázolása az egész világon. Aki ezeket a festményeket készítette, az korá­nak egyik legnagyobb művésze volt. Erre vall az is, hogy szinte érintetlenül plántálta át a daróci templom falára a korai gótikus mű­vészetet Bizáncból, ahol feltétlenül meg kellett fordulnia. Müveit szignálja is, ami ebben a kor­ban nemcsak ritkaságszámba ment, hanem isme­retlen is volt. A képeken mindenütt feltűnik egy vagy két Z-betü, amely feltétlenül a mester kéz­jegye volt. — Kétségtelen bizonyossággal megállapítot­tam, hogy a daróci festmények 1288 után és 1317 előtt keletkeztek. Ezt onnan tudtam konstalálni, mert azokon a Kálvária-képeken, amelyeket 1317 után festet­tek ezen a vidéken, a kereszt fején ott voltak az INRI-betük, amelyek viszont a daróci templom keresztjeiről hiányzanak. :— Teljesen ennek az időnek a stílusát viseli magán az a mód, ahogyan a művész a vonalban és nem a térben ábrázolja az alakjait, ennek a kornak a jellegzetessége, hogy az ördög szarvak nélkül jelenik még meg és a Szeplőtlen fogan­tatásnál az angyal figurája tökéletesen magán viseli a bizánci hatást. Valami azonban erről a vidékről is bele került a festményre: Krisztus kínzójának a keresztfeszitési jeleneteiben kun sapka van a fején! A kunok akkor konok, go­nosz és pogány emberek voltak! Érdekes előadását így folytatja Kőszeghy Elemér: — A Szent Antal életéről szóló ábrázolások négy részre oszlanak és ezt a négy képet úgy­szólván tökéletesen tudtam megmenteni. Az első Szent Antalnak Pállal való találkozását, a második Szent Antalnak az ördögtől való meg- kinzását, a harmadik a nővel való megkisértést, az utolsó pedig azt a jelenetet ábrázolja, amikor az ördög dühösen otthagyja a vérében kínlódó szentet. Érdekes, hogy a művész mindössze négy szint használt képeinél, a fehéret, az okersárgát, a vöröset és a feketét. A kék és a zöld színek, amelyek a kevéssel későbbi koroknak jellem­zői, itt teljesen hiányzanak. A művész pasztelszineket használt és al secco- ban dolgozott. Sima, kemény krétaalapra fes­tett és kötőanyagnak méhviaszt használt. A szenteket hosszú, rövidujju csuhában ábrázol­ja és az alakok után mindig egy épülettel feje­zi be a jelenetet, ennek az épületnek hegyes tor­nya és kerek ablaka van, a tornyon azonban lehet látni egy olyan gótikus ablakot is, aminőt a gótikus építőművészet tudtunk szerint soha nem kreált. A tornyok alatt mindenütt ott van világos­szürke alapon sárgás-fehér színben a Z-betü, a legtöbbször párosával. — A második jeleneten két gyermeknagysá- gu ördög, hosszú farokkal, hegyes OTr denevér szárnyakkal, de szarvak nélkül vesszővel veri a szentet, a harmadik képen pedig, ez szinte tökéletesen megmaradt, a szentet kerek arccal, keskeny orral, kis szájjal, feltartott kezekkel ábrázolja a XIII. század nagy mestere. Baljával visszautasítja azt a vele szemben álló nőt, aki vöröses-barna földig érő ruhájából ölelésre tárja ki karjait. Az utolsó jelenetben fekszik a szent. Ez a legmüvészibb része a sorozatnak. Hihetet­len nehézségeikkel kellett megküzdenie a mes­ternek abban a korban, amikor a művészet per­spektívát még nem ismert. A jelenet a kor legmüvészibb alkotása. Jobboldalon menekül a sátán és az ördög nagy dühét azzal fejezi ki a daróci templom piktora, hogy a gonosz magával rántja a templom tetejé­nek a felét. — Az én véleményem szerint a képek ke- vésssel 1288 után készültek és azokat az Anto­niták Szepességre bejött első barátai közül va­lamelyik festette. A művész-szemben a kor mes­tereivel nagy megfigyelőképességgel is rendel­kezett és egy pillanatra sem sorozható a tucat­hol össze! és félen is a legnagyobb kom­fortot találja leszállított árak mellett. — <Rz Síbe idillikus oölgyében az ősz is szép s nyugalma balzsamként hat az Idegekre. emberek közé. A daróci leletek a kulturtörténe- lem legkiválóbb leletei közé tartoznak.. -. '0 Alig pár lépésnyire a daróci templomtól rá­akadtak egy hidra is. Kicsiny patakon vezet át ez a híd és nem torkollik bele az országúiba. Gó­tikus hajlású van, holott ezen a vidéken nincsen egyetlen gótikus híd sem. A nép a kiszélesedett patakot ma is „halastónak44 hívja, valamikor halat tenyésztettek itt a francia barátok és az ő klastromukba vezetett a hid. A klastrom el­pusztult a századok harcaiban, de az Antoniták nagy kultúrájának nyoma megmaradt. A Szepesi Történelmi Társulat és a Kárpátegyesület gon­doskodik arról, hogy a historikusok és műtör­ténészek számára tökéletesen restauráltassanak a titokzatos Z. Z. mester csodás alkotásai. Briand ét Lord Readio§ személyeién résztvesz a népszövetségi tanács mandzsuriai konferenciáján Veszedelmes hírek Távol Keletről - A japán bombázás­nak 330 halottja van Páris, október 10. Az Echo de Paris jelen­tése szerint Briand és Lord Reading részt vesz a mandzsuriai kérdés miatt október végére sür­gősen összehívott rendkívüli népszövetségi ta­nácsülésszakon. A Mandzsúriából érkezett riasz­tó hirek ugyanis szükségessé tették, hogy a népszövetségi tanácsot azonnal összehívják, mert erélyes iniciativák kellenek a béke érde­kében. Stimson amerikai államtitkár távirati utón értesítette Genfet, hogy hajlandó a nép- szövetséggel együttműködni a súlyos konflik­tus elintézésében. A párisi lapok szerint a mandzsuriai helyzet rendkívül kritikus, amióta a kínaiak elrendelték az általános mozgósítást és a japán repülőgépek bombázták a mandzsu­riai főhadiszállást. A Petit Párisién szerint a népszövetség azonnali közbelépése az egyetlen, ami a rendet helyreállíthatja. London, október 10. A Times pepingi je­lentése szerint a kincsaui japán repülőtámadás alkalmával 330 kínai meghalt és 40 súlyosan megsebesült. A japán csapatok nem hajlandók Mandzsúriát kiüríteni és előkészületeket tesznek az újabb támadásra. A külföldi konzulokat föl­szólították, hogy hagyják el állomásaikat. Haíáíraitéltéh a hitvesgyilkos Mayer dr.-t Az esküdtek tizenegy szavazattal mondták ki az orvos bűnösségét — Az ügyészség elfogatóparancsa alapján letartóztatták Mayer dr. édesapját Éger, ok tőibe r 10. Háromnegyed órás ta­nácskozás után este féltizenegy órakor hir­dette ki a bíróság Ítéletét Mayer dr. hitves- gyilkossági bünpenében. Az első főkérdésre, amely orgyilkosságra szólott, az esküdtek tizenegy igennel és egy nemmel feleltek. A fegyverviselési tilalom megszegésére vonatkozó kérdésre tizenkét igennel szavaztak, mig arra a pótkér (lésre, hogy az orvost becstelen in­dító okok vezették-e a bűntett elkövetésé­ben, újból tizenegy igen és egy nem volt a válasz. Az esküditek verdiktjét a vádlott krétafehérre vált arccal hallgatta végig. A bíróság másodszor is visszavonult, majd egészen rövid ideig tartó tanácskozás után az elnök az esküdtek igazmondása alapján kihirdette a bíróság ítéletét. A büntetötörvénykönyvben foglalt legsúlyo­sabb büntetést alkalmazták: a bíróság baláíra ítélte a hitvesgyiilkos orvost. Amikor az elnök az itéletkibirdetés befeje­zése után ki akarta oktatni a vádlottat, hogy milyen módon vethet igénybe jogsegélyt, Mayer dr. a ©savába vágott: „Kijelentem, hogy teljesein ártatlan va­gyok, semmi rosszat sem tettem. Ünnepé­lyesen kijelentem, hogy...“ Az elnök nem hagyja befejezni a mondatét s utasítja a fogházöröket, hogy vezessék el a vádlottat. A védő semuniiségi panaszt jelent he. Az Ítélet a hallgatóközöniség között nagy mozgolódást váltott kli. A .törvényszéki épü­let élőt! nagyobb ember tömeg órákkal ké­sőbben is izgalommal tárgyalta a per kime­netelét. Lapunk .tegnapi1 számában jelentettük, hogy az égeri állaimügyészsiég indítványára Geller Mária 58 éves osemosilni. napszámos­nőt, a per egyik .tamilját letartóztatták hamis tamrzásra való felbúj tás gyanúja alatt. Ez­zel összefüggésben elfogató parancsot adott ki az ügyészség Mayer dr. Zinzendonfban la­kó édesapja ellen. Az elfogatóparancs értel­mében tegnap este Zinzendorf községben letar­tóztatták Mayer dr. édesapját és beszállították az égeri törvényszék foghá­zába, ahol vizsgálati1 fogságiba helyezték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom