Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)
1931-10-11 / 232. (2749.) szám
MAI SZÁMUNK fi KÉPES HÉTTEL 28 OlDM Ara a Borona ^ SI®m ’ Vasárnap ■ 1931 október 11 Előfizetőst án évente 300, félévre 150, negyed* évre 76. havonta 26 K£; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K& f\ képes melléklettel havonként 2.50 K£-val több Egyes szám áré 1,20 K£« vasárnap 2, —Kfc A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztői politikai napilapja Felelőd szerkesztő. 02UPANW LÁSZLÓ FORGÁCh GÉZA Szerkesztőség: Prága 0» Panská ulice 12. IU emelet — Telefoni 30311. — Kiadóhivatal; Prága II Panská ulice 12. III. emelet Telefon: 34184 SŰRQÖNYCIMi HÍRLAP, PRHHH SZLOVÁK VILÁGKONGRESSZUS Irta: DZURÁNYI LÁSZLÓ A szlovák nemzeti épitőmunka tervezőszobáiban annyi az elvetélt plánum s a kezdésekből annyi a torzó, hogy őszintén meg kell mondanunk, kevés a bizalmunk abban a tengerentúl fölemelt szlovák lobogóban is, amely — a Lidové Noviny közlése szerint — szerte a világon szétszóródottan élő szlovákokat egy eszmei táborba hívja. Szlovák világkongresz- szusról van szó, amely mintegy az Amerikában élő szlovákság patronátusa alatt ülne össze Pozsonyban vagy Turócszentmártonban s amelynek az lenne a célja, hogy „fontolóra vegye mindazokat a kérdéseket, amelyek a szlovák nemzeti élet kifejlődésének útjában állanak, hogy a szlovákokra figyelmessé tegye az egész világot és hogy a kongresszus saját szemével győződjék meg arról, hogyan élnek a szlovákok a különböző országokban." Ahogy ebből a fogalmazásból kiviláglik, ennek a szlovák kongresszusnak nem átfogó nemzet-társadalmi jelentőséget szánnak, mely egy kis nemzet szertesodort részeit hozná közelebb egymáshoz, hanem eszmei tekintetben amolyan kis szlovák világparlamentet képzelnek általa, a nemzeti számonkérő-szék bevallott mellékizével, a nemzeti lelkiismeretnek és életakaratnak uj fórumát, amely ötesztendőnként seregszámlát rendezne a szlovák lelkek fölött és számbavenné az anyagi és lelki kultúra talentumait. A gondolat szép. És senkinek sem lehet meg az erkölcsi joga, hogy kivetnivalót találjon benne. Mert megsértené velő a nemzeti lélek szuverénitását s megsértené azt a magas erkölcsi elvet, hogy egy nemzetnek a maga boldogulásának és boldogulása szintje fölemelésének érdekében minden módot és eszközt szabad fölhasználnia, amely tételes törvénybe nem ütközik. Hogy a gondolat életrevaló-e és a terv, amelyben kifejezésre jutott, célravezethet-e, ez más és súlyosabb kérdés. Kérdés, ha egy csomó, jobbára gyönge részt alkalmi egészbe foglalunk, eredményezhet-© ez a kohézió reális méretezés mellett olyan hatásfokot, aminőnek a részekben nincs erőfedezete. A vesszőnyaláb analógiája nem mindig találó. A fascesnek csakis akkor lehet acélos, szintetikus ereje, hogyha minden egyes vesszőben vagy legalább is a ge- nerálisabbakban bennpattan az acél, különben elmállik az egész. De beszéljünk egészen nyíltan. Hiszen maga a toborzó félreérthetetlen nyíltsággal beszél. Magának az amerikai szlovákságnak aligha lehetnek olyan gátlásai, amelyek nemzeti élete kifejlődésének útjában állanának, mert hiszen a szabadság tipikusan példázott hazájában él s megvannak a lehetőségei ahhoz, hogy a maga sajátos nemzeti életében kiteljesithesse mindazt a vágyat, törekvést és produktív erőt, amit magában hordoz. Kvalifikált szlovák kisebbség egyedül Magyarországon és Jugoszláviában él. Ezekkel kapcsolatban — különösen és érthetőleg a csehszlovák sajtóban — sűrűn hangzanak föl panaszok, amelyekre érdemben kitérni ez alkalommal nem lehet feladatunk s elegendő az a megállapítás, hogy ezeknek a kisebbségeknek ma már megvan a legitim módjuk, hogy aspirációiknak s esetleges panaszaiknak akár nemzetközi fórumon is adjanak kifejezést. A főkérdés ezekután — csak oktalan ember vonhatja kétségbe — idesarkallik a köztársaságunkban önnálló nemzeti életet élő szlovákságra. Aligha akadhat olyan hipokrita, aki tagadásba venné, hogy ennek a szlovákságnak is vannak tényleg panaszai és sérelmei s hogy •>zek a panaszok és sérelmek a maguk min- dennapis, nyilvános kifejeződésében fedik a kongresszus devizáját úgy tartalomban mint célban. És ha ez igy van, kérdjük, hogy — és itt dől el elsősorban az egész akció életrevalóságának kérdése — szert tehet-e ez a világkongresszus olyan juriszdikcióra, amellyel mindezen változtathatna, ha a Csehszlovákiában élő szlovákság a maga parlamentáris erejével nem, hogy változtatni nem tudott, de Berlin, október 10. Hlndemburg köztársasági elnök tegnap este elfogadta a Brüuing által benyújtott kormánylistát és kinevezte az uj kormányt. Brüning második kormánya a következő személyiségekből áll: kancellár és külügyminiszter Brüniing, belügyminiszter és hadügyminiszter Groe- ner, gazdas ágügyi miniszter Warmbold tanár, pénzügyminiszter Dietrich, közmunkaügyi miniszter Stegerwald, postaügyi miniszter Sohaetzel, közlekedés ügyi és települési miniszter Treviranus, igazságügy- miniszter Joel, mezőgazdaságügyi és élelmezésügyi miniszter Sohiele. Az oj B rünii ngpkormány n ak mindössze kilenc tagja van. A régi kormány három tagja lemondott és helyéibe csak egy uj miniszter került. A második Rrüning-íkormány parlamenti kilátásai a következők: Az abszolút többség a birodalmi gyűlésen 289 szavazat. Ebből a kormányt valószínűleg támogatni fogja a 136 szociáldemokrata, a 16 állampárti képviselő, a 87 oentrumpárti és bajor néppárti képviselő, a 18 keresztényszocialista, a 6 paraisiztpárti és a 6 nép nemzeti képviselő, azaz összesen 269 szavazat. A kormány feltétlen ellenzéke közé tartozik a 107 nemzeti szocialista, a 41 német nemzeti, a 3 keresztény parasztpárti, a 6 disszidens szociáldemokrata és a 78 kommunista, azaz 235 képviselő. A döntés tehát a közóppártok 73 képviselőjén múlik, a 30 néppárti, a 22 gazdasági párti, a 18 Landvolkpárti és a 3 hannoveri képviselőn. Hindenburg kormánya Paris, október 10. Az uj Rrüning-kormányt a párisi sajtó rendkívüli objektivitással ítéli meg. A lapok magábanvéve azt is sikernek tartják, hogy Brüniing a számtalan nehézség é,s a vezető politikasok sorozatos lemondájelenlegi sorsát a maga többségében tolerálta, sőt egyenesen okozta. Ma már szinte orkánszerü a vád, — bizonysága, hogy átszelte az óceánt is — hogy rengeteg nemzeti mulasztás történt s a mulasztások mellett árulás is, amikor egyének és klikkek gyors vagyon szer zésének ellenértékeképpen vitális nemzeti érdekek kerültek a mai vezetők kezén veszendőbe. A mindenek fölött való igazság érzete mondatja velünk, hogy a dolgok sorrendé]© nem lehet más, mint hogy a szlovák világkongresszus mint nemzeti számonkérő-szék elsősorban azok fölött a szlovákok fölött mondana Ítéletet, akik egy — enyhén szólva — matealisztikus közéleti morál rontására a guruló sa ellenére kormányt tudott alaki tani. Egyébként azonban a vélemény az, hogy Brüniing kormánya Hindenburg, Briining és Groener triumvirátusának abszolút diktatúráját jelenti. Briining nagyobb lépést tett jobb leié, mint eredetileg akarta, írja a Petit Párisién. A Journal ugyancsak megállapítja, hogy az uj kabinet a diktatúra bejelentése s a birodalomban ma Brüniing és Groener tábornok uralkodik a tannenbergi győző presztizsénok árnyékában. A kabinet többi tagja eltűnik a háttérben. A hadsereg és a rendőrség először került egy kézbe, Groeneir energikus kezébe s ez azt jelenti, hogy a tábornok a helyzet töltetlen ura. Brüning energikus gesztusával he akarja bizonyítani, hogy azoknak, akik a zavarosban halászni akarnak, számifcaniok béli energikus ellentállásával. A francia lapok véleménye szerint a diktatúra Németország szernBerlsin, október 10. A birodalmi elnök palotája előtt ma délelőtt 11 órakor körülbelül 2—300 ember gyűlt össze, többnyire nemzeti szocialisták, akik hosszantartó éljenzésbe törtek ki, amikor Hitler Meireedes-kocsi- ja a palota elé érkezett. A nemzeti szocialisták vezére a fasiszta köszöntéssel válaszolt híveinek üdvözlésére. Amíg Hitler az elnöknél volt, Goebels, a nemzeti szocialista párt parlamenti képviselője, nyílt autón ugyancsak végighajtott a Wilhelmstrasisén, ahol a nemzeti szocialisták őt is megéljenezték. Hitler látogatása Hindembűrgnál körülbelül másfél óra hosszat tartott. Időközben a belügyminisztérium egyik rendörörnagya megjelent a palota előtt és a fényképészeknek megtiltotta a fényképezést. Amikor Hitler kijött az elnöktől, hlivei újra ünnepelni kezdték és a fotográfusok újból levették a dukátokórt cserbenhagyták a nemzet ügyét, ezeket kell pellengérre állítania, ezektől kell a nemzeti életet megtisztítania, mert a további rekriminációknak és jóvátételi igényeknek csakis a belső tabui a rasa megteremtésével követkőzhetik el az ideje. És csakis ez' a száz százalékig véghezvitt benső operáció regenerálhatja a nemzetet olyan súlyos ak- cióképességre, amely a nemzeti aspirációk fokozottabb respektálására találhat. Mert olyan nemzet, amely megtűri és büntetlenül hagyja a testvérárulást, önmaga követte el létjoga legsúlyosabb megcsonkítását. Ez olyan abszolút igazság, amely elől józan értelem és jó lelkiismeret el nem zárkózhatik. A Lidové Noviny, bár kissé idegesen száNe fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül "W Hindeitburg-Brüning-Groeiter triumvirátusának diktatúrája Németországban Megalakult az uj német kormány — Jelentés francia kommentárok Hitler HincSenburgnái A nagyjelentőségű látogatás pontjából sokkal jobb, mint a parlamenti anarchia vagy Hugeuberg és Hitler romantikája. A Maiin fölveti a kérdést, vájjon a külföld megbizik-e az uj német kabinetben, s a kérdésre határozott igennel felel. A Hitier-audiencia előtt Berlin, október 10. Hindenburg ma fogadta Hitlert, a nemzeti szocialisták vezéréi. Ez aiz első eset, hogy az államformát negáló pártvezér a köztársasági elnök elé került. A találkozást hosszabb politikai előkészítés előzte meg. A köztársasági elnök kifejezte óhaját, hogy személyesen érintkezésbe akar lépni a birodalom második legerősebb pártjának vezérével, mert személyesen még 90- ha nem beszélt vele nézeteiről. Bizonyosra vehető, hogy ez a találkozás befolyásolni fogja a nemzeti szocialista párt küszöbön álló harzburgí kongresszusának lefolyását. jeleneteiket, miire a rendőrök elkobozták gépeiket, Az egyik tüntetőt, aki sértő kifejezésekkel illette a kormányt, a rendőrök letartóztatták, mire a tömeg szétoszlott. Hitler Adolf Göring nemzeti szocialista képviselő társaságában jelent meg a köztársasági elnöknél. Mindketten hosszú előadást tartottak Hindenburgnak a nemzeti szocialista mozgalom céljairól. Az elnök több kérdést intézett a politikusokhoz, majd hoisz- szabb eszmecsere következett a bel- és külpolitikai helyzetről. Az audienciának egyébként nincs politikai jelentősége, mert nem volt más, mint annak az audienciakérésneik teljesítése, amellyel Hitler régebben fordult az elnöki irodához. Hindenburg természete^ sen rámutatott azokra a nehézségekre és kellemetlenségekre, amelyeket a túlhajtott nemzeti szocialista mozgalom a bel- és a külföldön támasztott.
