Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)
1931-10-10 / 231. (2748.) szám
Á „kilenctagú"angyalföldi Pythia furcsa élete titokzatos A rendőrség újabb megállapításai szerfal egy feketeruhás, sovány férfi bosszúból gyilkolta meg Eívira jósnőt — A jövendőmondó asszony két munkásleánynak a saját erőszakos halálát is megjósolta Budapest, október 9. A budapesti remlőrfő- icapitányiság bűnügyi osztályán két nap óta a legnagyobb erőfeszítéseket teszik, hogy Németh Józsefné angyalföldi asszony gyilkosának nyomára jussanak. Az asszony az angyalföldi munkáscsaládok kedvelt jós- nöje volt, akinek lakásán naponta tucatjával fordultak meg a jövőjükre kiváncsi munkás- leányok és asszonyok. A halálesetet — mert akkor még nem sejtették, hogy a jósnő gyilkosságnak esett áldozatul —• egy héttel ezelőtt három jósoltatni akaró gyári munkáeleány fedezte fel Elvira jóén ön ek a Váci-ut 165. szám alatti lakásában. Az asszony a tűzhely mellett a konyha vörös téglapadozatán holtan feküdt. Bár a házibeliek semmi gyanúsat nem észleltek, a jósnő férje, Németh József cukrász azonban már a helyszíni vizsgálaton kétségbeesetten hajtogatta, hogy feleségét meggyilkolták, majd a lakást átkutatva jelentette, hogy az egyik szekrényből kilenc- száz pengő és egy aranyóra hiányzik. A rendőrség ennek ellenére is ugv vélte, hogy az asszony természetes halállal halt meg és csak akkor indította meg a nyomozást a gyilkos után, amikor a boncolőorvosok minden kétséget kizáróan megállapították, hogy az asszony nyakán idegen kéztől származó fojtogatási nyomok vannak. A szakértői vélemény szerint a holttest mindkét, karjának belső részén szorító kezek tisztán 'kivehető nyomai láthatók. Ebből azt is meg lehet állapítani, hogy Elvira asszonyt gyilkosa megtámadta, nagy erővel lenyomta egy székre, vagy a földre és úgy végzett vele. Miután kétségtelenné vált a gyilkosság fönn- forgása, a bűnügyi osztály etetek ti vjei újból apróra megvizsgálták az összes mellékkörülményeket s az a véleményük alakult ki, hogy nem rablőgyilkosság történt, hanem a gyilkos bosszúból fojthatta meg az angyalföldi Pythiát. A tettes csak olyasvalaki lehetett, akit az asz- szony gyanútlanul beengedett lakásába, aki a gyilkosság után csöndben eltávozott onnan- 'Föltevés szerint a gyilkos azután kívülről benyúlt a törött ablakon és ráfordította a zárra a kulcsot. Az angyalföldi Pythia „hüUwQS** élete Alhhoz, hogy a titok kiderüljön, ismerni .kell a jósnő furcsa életét és még furcsább környezetét, valamint azt a földszintes, elhagyatott házcsoportot is, amelynek egyik részében a bűntény lejátszódott. Elvira asszonyt- tizenkét év óta ismerik a külső Váci-utón, ahol a nép a „kilencfogu Elvirának** hivja azon az alapon, mert saját állítása szerint kilenc foggal született. 1919-ben költözött a Váci-ut 165. szám-u házba, ahol először édesanyjával lakott, később vidékről Pestre jött a férje és az is oda költözött. 'Elvira asszony tizenkét éve jósol az angyalföldi munkásoknak és munkásnőknek s a proletárlakásokban, a külvárosok sikátorai között emberfölötti lénynek tartották. Bár voltak konkurreusei, vele szemben hiába volt minden verseny, ő volt az Angyalföld igazi Pyíhiája, akihez reggeltől estig csoportosan jártak. Egyes napokon 50—60 látogatója is volt. A házcsoport harmadik udvarában, a hármas számú lakásban fogadta vendégeit, néhány lépésnyire üres telkek, a másik oldalon egy szűk ösvény, a harmadikon pedig a Váci-ufc határolta a házcsoportot. Aki nem akarta, hogy észrevegyék, észrevétlenül is bekopogtathatott a titoktartó jósnőhöz. Titokzatos hangulat a iásno lakásában A jósnő vendégeit a konyhán át eresztette be szobájába, melyben mozdulni sem lehetett a sok bútortól. Hatalmas, régimódi pohárszék, két szekrény, két ágy, két éjjeli szekrény, egy nagy asztal és egy kerevet állt a jósnő szobájában, a faion szentképek és olcsó reprodukciók. A vendégek étkét galamb, egy fekete nyúl és néhány fehér egér fogadta a jósnő szobájában. A hangulatot még titokzatosabbá tette egy nagy kitömött fekete kutya, amely az asztal közepén állt. A. vendégeket Elvira asszony a kér evetre ültette, kezüket megfogta és a sejtelmes homályban halkan rajzolta eléjük a jövőt. Mindenki bizott Elvira asszony látnoki képességeiben. A környékbeliek tudták, hogy a jóenő olvasni tud a tenyerekből is. A kilencfogu csecsemő Elvira asszonyt évtizedekkel ezelőtt & „kilencfogu Elvirának** hívták. Már születése után is titokzatosságok vették körül; kilenc foggal született Elvira, akit apja, az újpesti cipészmester, Ihaöztaianul próbált munkára szoktatni. Alig volt öt-hatéves a kilenc foggal született gyermek, mikor az újpesti szomszédok már csodájára jártak, a leányka a szomszédos bácsiknak és néniknek jósolt. Már ekkor is a tenyereket nézte. Egyre nagyobb lett a híre Újpesten a tenyérből jósoló gyermeknek, aki eleinte csak barátságból ismerősüknek mondotta meg a jövőt. Mikor Elvira felnőtt, férjhezadták egy pékmesterhez. A fiatal asszonynak gyermeke született-, de rövid idő után meghalt és ezzel vége is szakadt a házasságnak, amely sohasem volt boldog, mert a férj szerint a feleség állandóan a túlvilágon élt. 1913-ban ment férjhez az elvált asszony Németh Józsefhez, aki akkoriban még kovács- mester volt. Németh csakhamar fölhagyott a régi mesterségével és feleségével a vidéki városokat járta. Elvira asszony a vásárok népének jósolt, majd a vidéki körutakra magával vitte állatait is, amelyékkel előadásokat rendezett, később pedig bábszínházát vásárolt és bábjátékkal szórakoztatta közönségét s az előadás végén nézőinek rnegfestegette a rózsás jövőt. A második házasságából is egy gyermeke született Elvira asszonynak, de .ez a második gyermek is meghalt. Kettesben élt a házaspár a Váci-úti lakásban, ahonnan elköltözött Elvira asszony anyja. A lakás a vidéki körutak alkalmával gyakran hónapokra elhagyottan maradt. Üzleti vetélkedés a süket jósnőveí Ugyanabban az udvarban, amelyben Németh Józsefek laktak, néhány évvel ezelőtt egy napszámosnak, az egyik régi lakónak a felesége , is jósolni kezdett.. Ez a jósnő még Elvira asszonynál is titokzatosabb: olyankor, amikor meglátogatják, szobáját csak egy koponyában égő gyertya világítja meg. Ez a jósnő süket, látogatóinak jövőjét kártyákkal veti ki. Elvira asszony és a süket jósnö már hosszú idő óta hadilábon álltak egymással. Gyakori volt köztük a csete-paté. Á két asszony 'gyülölkődys' leste az udvarra nyíló ablakokból a másik ajtaján kopogtató vendégeket, Sok hívője mellett sok ellensége is volt Elvira asszonynak. Mégsem félt egyedül a Váci-utí lakáéban. Tavasszal férjének cukrászüzletet nyitott a rákos- palotai Bethlen-uocában, a volt kovácsmester társat vett maga mellé és minthogy nem értett a cukrászathoz-, mint inas dolgozott saját üzletében. Ettől fogva Németh József betenklnt csak egyszer Járt haza feleségéhez. Elvira asszony magára maradt a lakásban, férje az üzletben aludt. Minden szerdán jött haza a férj látogatóba. Éppen a gyilkosság éjszakája előtti szerdán délután Is együtt volt a házaspár. Németh este 8 óra tájban elbúcsúzott feleségétől és visszament Rákospalotára. Az utolsó beszélgetésnél is arról volt szó, amit a férj minden alkalommal megtárgyalt feleségével, miért kell neki külön élnie. Elvira asszony azonban kitartott amellett, hogy külön lakjanak. Az asszonynál gyakran a késő éjszakai órákig is ültek vendégek, férje távozásukig nem fekhetett le. Elvira asszony tehát ragaszkodott ahhoz, hogy a férj aludjon továbbra is künn az üzletben, mert különben nem tud reggel fölkelni s idejében eljutni Rákospalotára. Efaira asszony megjósolja a saját halálát Három nappal a gyilkosság előtt két munkásleány látogatta meg Elvira asszonyt, aki egyezerre csak ijedten mutatott a szoba sarkába- a kitömött fekete kutya felé. — Látják azt ott a sarokban? Az a halál... — suttogta a két dermedt leánynak, aztán szemeit elfedve elfordult és az ijedtségtől reszkető látogatóknak szó szerint ezt mondotta: — Értem jött a halál, még néhány nap és aztán elvisz magával. Minor a leányok rémülten újságolták a szomszédoknak a különös esetet, kiderült, hogy a jósnő már régebben megjósolta, hogy októberben meg fog halni. Ugyanebben az időben H-oli Ferenené, a süket jósnő, Németh Józsefek egy Tormási nevű ismerősének azt jósolta, hogy néhány nap múlva egy nagy bünügy nyomozásában fog résztvenni. Tormási most a gyilkosság! ügy egyik legfontosabb tanúja. A Váci-úti házban az izgalom fojtott levegőjében. most -megkezdődtek a suttogások. El v;ra asszony szomszédos ismerősei a furcsaéletü jósnö halálában is valami emberfölötti titokzatosságot látnak. A rendőrségnek azonban nem babonára és titokzatosságra van. szüksége, hanem nyomokat keres. A feheterukás, puhakalapos férfi A jelek arra mutatnak, hogy a detektívek már találtak is olyan nyomokat, amelyek kiindulópontját képezhetik a gyilkos utáni hajszád nak. ? A ház egy lakójának három kisleánya a gyi^ kosság estéjén egy feketeruhás, fekete puha- kalapos, sovány férfit látott Elvira asszony- ajtaja előtt s ezt a látogatót a jósnő be is engedte. A gyerekek szerint a vendég esti nyolc óra után érkezett. Több adat támasztja alá azt a föltevést, hogy ez a vendég nem jósoltatni jött Elvira asszonyhoz. A rendőrség pontos személy le Írás alapján most elsősorban ezt a fiatalembert keresi. Amit Pisccini nem komponált meg Pucciniről sokan hiszik, hogy munkája nem okozott neki benső küzdelmeket. Ez azonban tévedés, Puccini gyakran kétségbeesetten -harcolt ideáljaiért és a alkotás nem egyszer szenvedést jelentett neki. Jellemző, ahogyan az operaszövegeket kiválasztotta. Ha nem érezte ezt az egységet -a szöveg és a saját lénye között, akkor azonnal elejtette a tervet. Még pályája kezdetén is, anuilkor teljesen szegény volt, megvolt a bátorsága arra, hogy visszautasította a legjövedelmezőbb ajánlatot, dacosának egy orosz tárgyú operaezövegéről volt szó. Amennyiben Puccini elvállalta megzenésítését, azonnal nagy előleget kapott volna. Ám Puccini azt felelte: — Kétségek kínoznak, hogy nekem való-e ez a tárgy. Ez az Oroszország borzongást kelt bennem ég őszintén szólva keveset ás mond nekem. Alkothatok-e olyan müvet, amelyet nem érzek át teljesen? És minthogy nem talált olyan librettót, amely visszhangot keltett volna benne, végül a Martomhoz nyűit és a Bohémekhez, tekintet nélkül arra, hogy az előbbit már feldolgozta Müssenek az utóbbit pedig Leonoaval-lo. Puccini egész életén végighúzódik ez a hiábavaló keresés; harminc év leforgása, alatt mindössze nyolc használható témát talált, ezeket fel is dolgozta. Közben azonban tömérdek tervvel foglalkozott, egy csomó vázlatot tett félre, sok hiábavaló munkát végzett. Legkedvesebb tervei közé tartozott egy Mária Antoinette-cpera. Illioa meg is irta a librettó vázlatát tizennégy képben. Am Puccininek egy sereg ellenvetése volt. Egy hónap múlva a tizennégy kép nyolcra csökkent. Egy további hónap múlva már csak .hat, azután öt, majd három maradt. IMica belenyugodott, remélve, hogy a három képnél megáll majd Puccinii. Úgy gondolta, hogy Mária Autói netté mint háromfelvoüásos opera, nagyon hatásos lehet. De tévedett: a Mária Autóimétte szövegkönyvének vázlata, hónapok munkája, végképpen elsüllyedt Puccini archívumának homályában. Egy másik tárgy, amely Pucciniit különösképpen vonzotta: Maeterlimdk „Pelleas és Me!isandc“-ja volt. De mire meglátogatta Maeterltnöket, ez író már átadta a megzenésítés jogát Debussynak. Ugyanígy járt Puccini Zolánál is, akinek „Abbé Moureft" című regényét is meg akarta komponálni operának. Ezúttal Maesenet előzte meg. Foglalkozott Vidor Hugó „Notre Dame“-ja, Daudet „Tar- tarkÜ-ja, Rosfcand „Cyrauo“-ja és Bemard ,,Ogre“- ja megzenésítésének tervével. Végül azonban valamennyit félretette. Pierre Louis „A zassaouy és a bábu“. cimmi darabját mér át is Íratta Vaucaire Mauric-ezal operaszöveggé, már az olasz forditáe is készen volt, amikor Puccinii, hosszas és kimos lelkiküzdelem után lemondott arról, hogy feldolgozza. Még DAnmunzio, a mester ünnepelt honfitársa is alulmaradt abban a harcban, amelyet Puccini lelkiiiismer etével vivot/t. D'Annunzio ajánlotta fel a nagy zeneszerzőnek az együttm-unkálkodást A (megbeszélések arra az eredményre vezettek, hogy Puccini D'Aunuuzionak két témáját, a „Cyprusi rózsa" és a „Gyermekek keresztes hadjárata" oi- müeket fogja megkomponálni. Ám, amikor D‘An- nunzio kéziratait megkapta, azonnal észrevette, hogy csalódott: a saját, az érzések mélyében gyökeredző művészete ée a költő pompázó, túlfűtött retorikája között áthidalhatatlan szakadék tátongott. És igy ez a terv is csak terv maradit,, mint annyi más, megvalósít latiamul, Puccini életében. (*) Soós Károly: Jöjjön el a Te országod. Értékes egyházi beszódgyüjtemény jelent meg Párkányban Gondos Vilmos kiadásában, Soós Károly bucsi református lelkész tollából. A gyönyörű kiállítású 340 oldalas kötet 59 egyházi beszédet ölel föl, mely az év valamennyi ünnepnapjának alkalmait kimerítik. Soós Károly egyházi beszédei nemes, puritán stílusban mély vallásos élményeket tárnak föl az olvasó számára, mélyen szántó gondolataiból egyéni világlátás és vallásos poézis buzog, könyve gazdag tárháza a retorikai szépségeknek, úgy hogy a protestáns lelkészek számára lelkettermékenyitő hasznos tauulmáuyt jelent olvasása. Soós Károly most már ötöd ízben ajándékozza meg az egyházi irodalmat ilyen miivel. Eddigi négy müve a világháború előtt, illetve a háborús évek alatt látott napvilágot. 1916 óta tartó hosszabb szünet után jelentkezik most uj könyvével, mely az előbbiekhez képest benne a filozofikus le- higgadás uj értékeit mutatja fel. (A könyv megkapható Gondos Vilmos könyvkiadó vállalatánál, Párkányban, 40 koronás árban.) (•) Herezeg Géza uj színmüve. Hercaeg Géza uj ftzimmüvet (3 felv., társadalmi) fejezett be. Címe: A tükör. A bécsi Kamimé népi ele mutatja be még újév előtt. A női főszerepet Konstantin Leopoldine játssza. (*) Szűcs László vendégszereplése Kassán. Kassai szerkesztős ég ünk jelenti: Titkos Ilona vendégszereplése után ásanét egy budapesti vendégművész játékában lesz alkalma gyönyörködni Kassa színházlátogató közönségének. Szűcs László, a budapesti operaház tagja, akit a kassai közönség a májusi, ,.A mosoly országa“-belii vendégszerepléséről oly előnyösen ismer, szombaton és vasárnap este ismét vendégszer‘epei Kassán. Ez alkalommal Lehár Ferenc ragyogó operettjében, a „Cárevi'0s‘‘-ben lép a kassai közönség elé, mely előreláthatólag pompás előadásban kerül színre. A venöégjábéskot nagy érdeklődés előzi meg. (•) Uj magyar férfikarok. Budapestről írják: A Goid Aladár dr. szerkesztésében megjelenő „Apolló" férfikari gyűjteményes folyóirat legújabb számával a 34-ik évfolyamát fejezi be. Tartalmazza a Farsangi lakodalom szerzőjének, Poddani Edének: Szép kedvesem... kezdetű Petőfi-versre irt müvét. A régi klasszikus szerzőket Flotow: Gomdüzö c. ismert bordala, Fnam Róbert: Erdőben című müve képviseli. íloiiósy Komét, a miskolci városi zeneiskola tanárának Balázs Győző versére írott munkája: Csöndben mindkét író összeülő tökéletes munkája, hamar kedvelt darabja a lesz a magyar daloseuyesüleieknek. Kereszty Jenő: Erdőkön mezőkön járó... cérnü férfikari átirata a Kern- Molnar Imre dr. gyűjtéséből való értékes gyöngye a magyar dallrodalomumk. Az „Apollo" ez idő szerint 680 gazdag választéku szebbnél-szebb férfikari müvet; tartalmaz. Évi előfizetési dija 10 pengő, amelyért évenként mintegy 20 férfikari müvet vezér- könyv és 4 szólamban nyújt. Mint egyedüli, ilyen vállalkozás nélkülözhetetlen bármely dalosegyesü- letoek. Mindennemű fed viliág ősi tűst és útbaigazítást alakuló dalosegyeaületeknek a szerkesztőség készséggel nyújt, tartalomjegyzéket, miutatványszáanot* szívesen küld a kiadóhivatal Budapest, VI., Lázár- ucea 18. (*) Halála után Axel Karlfeldt kapta meg az 1931-es irodalmi Nobel-dijat. Stockholmból jelentik: A stockholmi svéd akadémia az 1931-es irodalmi Nobel-dijat tegnap Axel Karlfeldt dr.-nak, az akadémia volt tagjának ítélte oda. Axel Karlfeldt nemrég halt meg. A Nobel-alapitvány szabályai értelmében ugyanis elhaltak is kaphatják a dijakat, ha őket a svéd akadémia erre még haláluk előtt ajánlja. Karlfeldt Írónak már évekkel ezelőti oda akarták Ítélni a dijat, de a kitűnő író szerénységből visszautasította. Karlfeldt özvegyet és három gyermekei hagy hátra és most ezek kapják meg az általa visszautasított dijat. Az iró áprilisban halt meg 64 éves korában. A svéd irodalmi kritika előadási és Írásmódjának burleszken humoros realizmusát magasztalta, valahányszor egy-egy könyve megjelent. Több verseskötetet is adott ki és egyébként a svéd akadémia állandó titkára volt 1912 óta. A Nobel-dijat ezúttal tehát egy halottnak adták ki, egy embernek, aki állandó titkára volt a svéd akadémiának, tehát annak az intézménynek, amely a dij kezelésére föl van jogosítva és a dijakat kiosztani illetékes. Lehet, hogy ezért nem kapta meg még életében a dijat, lehet, hogy az akadémia ezért adta egy halottnak a dijat, mert már életében neki szánta, mindenesetre azonban a Nobel-dij kiosztása ezen a ponton messze eltávolodik az alapító végrendeleti céljaitól inért Nobel-nek az volt a célja, hogy élő tehetségeket segítségben részesítsen.* Már amikor Auatole Francé, Shaw, Tho- inas Mann és Hamsun megkapták az irodalmi dijat, tisztában volt vele mindenki, hogy a svéd akadémia nem a tehetségek ügyét karolja fel, hanem megkoronázza azokat, akik már úgyis régen hordják a koronát. Ebben az esetben pláne egy olyan embernek juttatták a dijat, akinél már egyre megy, hogy megkapja-e vagy sem. Svédország királya a díjkiosztásnál patétikusan Karlfeldt nevét kiáltotta, amire némaság felelt. Ez a némaság hangosan ítéli el a svéd akadémia eljárását. > u>rxcm/Aagvarhirlak 1931 október 10. szombat.
