Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)

1931-10-10 / 231. (2748.) szám

1931 október tö. szombat.. ^I^GAlMAGtARHlRLAP Uj szénszállítási panamával vádolják s a Stribrny elleni vizsgálat koronatanúit A Steiskal-cég bányája nem ad szenet s így a szomszédos bányák szenét szállttia drágább áron a vasutaknak - A szociáldemokrata Veiernik Práva Udu és a Poledni List szellőzteti az uj szénaffért Prága, október 9. Érdekes saénszállitási rendelleuességekről imák a cseh lapok. A cseh szociáldemokratapárt délutáni lapja, a Vedemik Práva Lidu „Még mindig lopják az államvasutakat a szénszállítások körül" cí­men a következő cikket hozta: — Chabaro vicében két bánya van. A Mi­lada-bánya, mely a Montánni spol. tulajdona és a Svoboda-bánya. amely a Janecek és Stejskal cégé. A Milada-bánya szenét a cseh- sz'ováb államvasutaknak 742.40—837.80 K- ás áron Szállítják, a Svoboda-bányából va­lót 956—1034 90 K-jával tíz tonnánként. A két Szén ára között tehát tiz tonnánként mintegy 200 K árkülönbség vau. És most mi történik? A Svoboda-bánya, amely a sze­net 200 koronával drágábban adja, egyálta­lán nincs üzemben, ellenben teherautókon a Milada-bányából szállítanak ide szenet, éspedig olcsóbb szenet, mert alacsonyabb höértékű. A Milada-bányából eredő szén a telepen megkapja a Svoboda-bánya védje­gyes etikettjét s e védjegy alatt szállítják le aztán a csehszlovák államvasutaknak, mint nagyobb hő értékű s természetesen dágább szenet. A szociáldemokrata sajtóorgánum felhívja er-' re az esetre a vasutügyi minisztérium figyel­mét a vizsgálat elrendelését követeli. A Vecernik Práva Lidu cikkéhez a Poledni List kommentárt fűz és többek között a kö­vetkezőket írja: — Hogy a vizsgálatot megkönnyítsük, a hír­adáshoz még a következőket fűzzük: Stejskal és Janecek mellett itt van még Frantisek Oberthorn is. akiről megfeledkeztek s aki nél­kül a triumvirátus nem lenne teljes. Ez az ur a maga mesébe illő vagyonát éppen a cseh­szlovák államvasutak részére horribilis áron szállított legmizerábilisabb szénen szerezte. Hogy miért említjük ez ügy kapcsán Ober­thorn dr.-t, kitűnik a Stejskal—Jaueöek-féle cbabarovici Svoboda-bánya kapcsolataiból, mért ezt a bányát a prágai Ceskoslovenská l')is- kontni Banka finanszírozza s ennek a bank­nak az elnöke éppen Oberthorn dr. és a bank igazgatósága ma kizárólag a cseh ipa­rospárt, tehát Mlcoch vasutügyi miniszter pártjának tényezőiből tevődik össze. Ebben az igazgatósági tanácsban ül Horák képvi­selő is, a Stejskal-féle vá'lalat volt revizora. Megállapítottuk, hogy a Svoboda-akna a Diszkont-banknak több mint 9 millió koro­nával tartozik, úgyhogy a bank a páratlan magas adósságra való tekintettel részbirto­kosa a bányának. Nem véietlenség bizonyára, az. hogy 1927-ben. amikor Janecek a Svoboda-báaiyát megvásá­rolta, ez a bánya a csehszlovák államvasutak­nak évente tízezer tonnát ■szállított. 1927-től 1931-ig Janeceknek sikerült csodá­latos módon 60.090 tonnára, tehát a hatszo­rosára emeltetni a szállítási kontingenst. Nem az a helyzet, hogy a Milada-bánya szene sokkal rosszabb minőségű volna, mint ahogy a Vecernik Práva Lidu írja, hanem inkább az az igaz, hogy Janecek és Stejskal uraknak sikerült horribilis árat kapui a Svoboda-bá­nya rossz szenéért, mely annyira rossz minő­ségű, hogy a csehszlovák államvasutakon kí­vül senki más nem vásárolja. A vasutügyi minisztérium nagyon könnyen meggyőződbe- j tik a fuvarlevelekből, hogy 1 a Svoboda-bánya egész óv alatt úgyszólván egyetlen egy vagont sem szállít máshová, mint éppen csak a csehszlovák államvas­utaknak. Hogy Janeceknek. vagy pedig Oberthorral í együtt az ö ipa: o;-parii p retek torának mek­kora nagy befolyása van. abból is látható, hogy a köztársaság területén lévő összes bá­nyák termelésüknek 12—18 százalékát szállí­tották az államnak, Janecek urnák azonban sikerült nemcsak az, hogy mind a száz százalékot a vasútnak szállítja, hanem évi termelését meg is kétszerezte, vagyis 200 százalékos termelését szállítja az á J1 a m vas u ta k n a k. Ezeu három ur jöhetett valószín-illeg az uj ke-\ reskedeiiui ötletre, mivel a Svábod a-bányát | minden valászinüség szerint, csaknem te’ie- j sen kibányásztak s ezért már a hány üzem } megszüntetésére gondolnak és a cég a bányát csupán arra fogja fölhasznál- j ni, hogy a szomszédos bányákból szenet vá­sároljon és a saját cégjelzése alatt szállítsa tovább az államnak. Nem nélkülözi az érdekességet az sem. hogy j a Stribrny György elleni parlamenti vizsga- j lat során éppen ez a liánom ur, Stejskal, Ob értkor dr. í és Janecek voltak a koronatanúk, — fejezi be cikkét Stribrny lapja. a tanút letartóztatottnak nyilvánítja és egy fogházör elvezeti. Az államügyész indítványára ezután felol­vasnak egy jegyzőkönyvet, amelyből kiderül, hogyT az öreg Mayer a fogházör utján levelet akart becsempészni fiához. Azután iratokat olvasnak fel s a vádlott újó­lag izgatottan tagadja, hogy megölte volna feleségét és azt állítja, hogy ha agyon akarta volna lőni az asszonyt, nem tette volna oly ostoba .módon. Az ügyész idegesen közbeszól: — Támadást kellett inszccnálnia, hogy 400.000 koronát kaphasson, különben csak kétszázezer koronát kapott volna. A vádlott feláll és ezt a kijelentést, teszi: — Az élettől nincs mit várnom. Elveszett a pénz, elveszett a becsületein, feleségem sze­relme is elveszett. Azután sírva vádolja meg a sajtót, hogy mindenütt lehetetlenné tette. A védő ekkor mindenáron arra akarja rá­bírni a vádlottat, ismerje be, hogy az usz- szony agyonlőtte magát és hogy a vádlott az­után szörnyű izgalmában hátulról rálőtt. Ma­yer dr. azonban vonakodik ezt a kijelentést megtenni. A vádlott jellemzése céljából felolvassák egyik katonabajtársáuak jegyzőkönyvi vallo­mását, amely szerint Mayer feljebbvaló tisztjének angoramacs- káját szurokba mártotta és aztán a. föld­höz csapta. Mayer ezt tagadja. Majd a bírósági iratokból ismertetik Mayer vagyoni állapotát. Mayer fi­zetésképtelenséget jelentett be s 1,341.209 korona 20 fillér adóssága van. A mai tárgyalás folyamán tovább olvassák az iratokat. Az elnök bejelenti, hogy az egyik esküdt megbetegedett, úgy hogy pótesküdt lépett helyébe. Újból kihallgatják Sagner csendőrémestert, aki elmondja, hogy Mayer- né anyja a tragédiáról másik leányától érte­sült. Elmondja még, hogy Mayerné anyja, amidőn megtudta, hogy Mayer dr. bebiztosította, feleségét halál esetére, ezt a kijelentést tette: „Úgy, tehát a mi Annánk sokáig nem marad közöttünk, ha. életbiztosítása van!“ Az anya hiába kér­lelte leányát, hogy álljon e] a biztosítástól. Letartóztatták a Mayer-p — elfogatási parancsot adtak ki Mayer apja elten Mayer: „Az élettől nincs mit várnom“ — Az áldozat anyja előre­látta leánya tragédiáját Azután felolvassák az elmeszakértők szakvé­leményét, amelyek Mayer dr.-t testileg és lel­kileg egészséges embernek jelentik ki s áll ez a tett elkövetésének időpontjára is. Majd felolvassák az Írásszakértők jelenté- . sóit arról, hogy a Gollerué által küldött levél Gollerné kezeirása. Az elnök felmutatja Mayer dr. autókoffer- jét„ amelyben orvosi kötszerek vannak. A szavazóbiró megkérdi May ért, hogy miért nem kötötte be saját és felesége sebeit, mire a vádlott azt mondja, hogy a kofferbeu nem volt semmilyen kötszer. Az elnök kissé idegesen áll fel és a koffer­ből különböző kötszereket mutat fel. Éger, október 9. A Mayer-pör iránt Éger­ben és széles környékén egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg. Az aránylag kis esküdtszéki tárgyalási terem még azt a közönséget sem tudja befogadni, amelynek jegyeket adnak ki. A tegnap dél­utáni tárgyalás megkezdése előtt oly nagy volt a tolongás a bírósági épület előtt, hogy a rendőrségnek kellett energikusan közbe­lépnie. A tegnap délutáni folytatólagos tárgyalá­son kihallgatták még Geller Mária 58 érve* csemosici napszámosnőt, aki gyermekkora óta ismeri Mayer dr.-t és nála hosszú ideig kezelésben is Állott. Májért derék, jóraraló embernek jellemzi, mig a halott asszonyról azt mondja, hogy szemtelen, férjével szemben impertinens ▼olt. Mayerné egyszer azt mondta neki, hogy agyonlövi magát, amikor a tana a gyermekekre való hivatkozással erről le akarta beszélni, az asszony igy válaszolt: „Jő életbiztosításom van, a gyerekekről gondoskodva van.*4 Akkor az elnök megkérdezi, hogy miiyen jellemű volt Mayerné, a tanú igy szól: „No, én nem akarok durva lenni/* Azután kije­lenti, hogy Mayerné nem volt jósziyu, férjé­ül szemben hajthatatlan volt és mindig azt hajtogatta, hogy 6 Riobter-leány, ő nem en­ged. Elnök: Mayerné halála után eljött magához Mayer dr. apja? Tanú: Igen, azt mondta, hogy levelet ka­pott, amelyben arról értesítették, hogy Wolff dr. rendelőjében beszéltek az esetről és ar­ról értesítették, bőgj' jöjjön el hozzám, én többet tudok neki mondani. Elnök; És mit mondott maga a rendelőben? Tanú: Azt mondtam, hogy Mayerné agyon akarta magát lőni. Elnök: Maga azt mondta az Öreg Mayer­nek, hogy a fia ártatlan és hogy Mayer ja- nár 26-án, hétfőn azt mondotta magának, hogy megunta az életet és agyonlövi magát. Tanú: igen, én már ezt a temetés után mondtam s ebből semmi titkot nem csinálok. De nem mondtam ezt az öreg Mayernek. Elnök: Miért nem mondta ezt a csendőrök­nek? Tanú: Az emberek azt mondták nekem, hogy az a diskurzus úgysem használ. Szenzációs fordulat áll be a tárgyalás so­rán, amidőn az elnök az államügyész indít­— Agyvértódnlás, ezivszorongáe, nehéz légzés, félelemérzée, idegesség, migrén, lebangolteág. ál­matlanéig a terméezetee „Ferenc József** keserű- víz használata által igen sokszor megszflntethetők. Tudományos megállapítások megerősítik, hogy & „Ferenc Józset**-viz a makace székszoruíáe min­denféle jeleneseinél a legjobb szolgálatot teszi. A „Ferenc József “-kese rüviz gyógyszertárakban, drogériákban ét füszerüzletekben kapható. ványára felolvassa a csendőröknél felvett jegyzőkönyveket, amelyekből kiderül, hogy Herold Mária tanú feljelentette a csendő­röknél Gollernét, ho^y ez az idősebb Ma­yernek felajánlotta fia számára a mentő- vallomást. ha megfelelően megjutalmazza. A csendőrség megállapította továbbá, hogy márciusban Mayer apja felkereste a tanút és kikérdezte a meghalt Mayerné öngyilkossági szándékára vonatkozólag. A csend őrségnek az a feltevése, hogy Mayer kérte a tauut. írjon neki levelet oly értelemben, hogy a rendelőben a tanú el­mondotta, hogy Mayerné előtte öngyilkos-, sági terveket emlegette!. A tanú ezt izgatottan tagadja, de újabb for­dulat áll be, amidőn az elnök kezébe veszi ezt a levelet és a tanú kénytelen beismerni, hogy ez az ő kezeirása. Az elnök azt is meg­állapítja, hogy a levelet ajánlva adták fel. A tanú váltig erősjtgeti, hogy senki sem bírta rá ennek a levélnek a meg­írására. Hirtelen feláll az államügyész: — Elnök ur, indítványozom, hogy a tanút tartóztassa le hamis tanuzás miatt. Az elnök ezután Azután az autószakértők teszik meg szakvé­leményüket az udvaron, a halálautó mellett > a tárgyalásnak ezt a részét az elnök zártnak nyilvánítja. E fogatúsi parancsot adtak hi Mayer apja elten Prága, október 9. Az Express értesülése szerint az égeri hatóság elfogatási parancsot adott ki Mayer dr. ap­ja ellen annak gyanúja alatt, hogy Gollernét hamis tanuzásra és a fogházőrt hivatalos hatalom­mal való visszaélésre bírta rá. illetve igye­kezett rábírni. Briining tovább tárgyal Tegnap nem sikerűit kormányt alakítani — Uj nevek elötéröen Berlin, október 9. Briining tegnap e*tig nem alakíthatta nieg kormányát, A kivá­lasztott monisriieirjeliöltek különböző nehézsé­geket támasztottak, Gessler dezignáJt bel­ügyminiszter kinevezése pedig a baloldali pártok határozott ellentmondásába ütközött. Briining újabb huszonnégy órás Ital ad é kot kért s ma uj személyiségekkel tárgyalt. Érintkezésbe lépett Bracbt dr. essen! főpol­gármesterrel, a centru m pár t jobboldali s zár­nyának tagjával, akinek felkínálta a belügyi tárcát. Bracbt dr. gon dőlikozás i időt kért. Egy ideiig szó volt, Trevijiauu* belügyminisz­terségér öl. de a baloldali pártok és a cen­trum ellenalUUa miatt orré gondolni «em le* bet. Az igazságügyminísztérinjmot Benning Sehol* dr.mak, a német néppárt volt rézé rónék kínálta föl. aki ebbem uem ellenke. j r-ett, de politikai barátaitól tette függővé a választ, A közlekedésügyi minisztérium betöltése bizonytalan. Mambóid esetleg elvállalja a közlekedésügyi miniszterséget p akkor a gazdasági miniszteri tárcát, amely Schnii.tr. dr. vis'SZiautaisitáSa után szabaddá vált. I8.il- werberg drr.-cral, az ismert nagyiparossal töl tenék be. Viszont Síbverberg olyan feltéte­leiket szabott, amelyeket Briining aligha tel jeütbtf. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom