Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)

1931-09-09 / 205. (2722.) szám

6 T>RA:G.M-ASAGfc\RHlUIiAP 1931 szeptember 9, szerda. HlREK^. VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Lengyelor­szágba még ugyanaznap megszerez a „Prá­gai Magyar Hirlap“ pozsonyi kiadóhivatala, Lőrinckapu-ucca 17, II. (Central-passage.) Nem szükséges a pénzt előre beküldeni, az összeget utánvételezzük. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai ki­adóhivatal: Prága II„ Panská ul. 12., III. em. eszközöl. POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 27 87. Lőrinckapu-ucca 17. (Central pasíage) KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 495. FŐ-ucca 69., I. em. Jobbra. NYITRAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Metbod-tér 3 UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Váralja-ucca 7'2. EGYEDÜL Tudod mi az: egyedül lenni, Négy fai közt, árva lámpa mellett, Mikor eljön a halott hozzád, Kire egykor szavad emelted? Kit megvéreztél, meggyötörtél. Kinek sebe tán most is fáj még... Tudod, mi az: egyedül lenni, Mikor eljön hozzád az árnyék? ... Csak öleld, öleld a bús árnyat, S enyhüljön rázó zokogásod, A halott jó, osak akkor vádol, Amikor már rég megbocsátott. Falu Tamás. — Ottó főherceg az Amstel-Bank kárvallott üzlet­felei között? Bécsből jelentik: A bécsi Stunde cimü lap szenzációként ható jelentést közöl arról, hogy a csődbe ment Amstel-Bank károsultjai között van Ottó főherceg volt trónörökös is, aki mintegy 21.000 sül-inggel volt a bank bukásában érdekelve. A vesz­teségi listán „Ottó Herzog von Ber“ néven szere­pel Zita exkirálynő legidősebb fia, a lap azonban pozitívumként ir arról, hogy a név mögött valóban Ottó főherceg húzódik meg. A Stunde információi szerint Ottó Pallavicini Sándor őrgróf közvetítése révén került összeköttetésbe a bankkal, aminthogy Pallavicini őrgróf végezte a főherceg üzleti termé­szetű levelezését is. — Borszéky nőimitátor nem szökött meg Pozsonyból. Pozsonyi szerkesztőségünk telefo­nálja: Pozsonyi szerkesztősé, günkben ma délután megjelent Borszéky-'Moinár Zsi.gmond artista s annak megállapítására kiérte szer­kesztőségünket, hogy a „Nőimitátor és állam­ügyész véres incidense a pozsonyi Arco ká- véházb-an44 óim alatt közölt cikkünkben elő­adott tényállás annyiban kiegészítésre szorul, hogy az inzultus okozója Formánok Jaromir államügyész volt, aki Borszékyt reprodukál­hatatlan szavakkal sértette meg, amidőn ez asztala mellett elhaladt. Amidőn Borszéky partnernője, Luci de Putty az ügyész asztala mellett elhaladt, állítólag Formánok őt is sér­tő kifejezésekkel illette. A vitát a kávéház­tulajdonos is el akarta simitani, közben Bor­széky annyira fölingerült, hogy a kézéibe ke­rülő első tárggyal az ügyész felé sújtott. Bor­széky — saját állítása szerint — az incidens után nem szökött el a kávébaaból s a bíró­sági tárgyalást Pozsonyban várja be. — A Tuka-per költségjegyzék-epilógusa a fel­ső bíróság előtt. Pozsonyi szerkesztőségünk te­lefonon jelenti: A pozsonyi felső biróság ma tár­gyalta Ottlik dr.-nak, a Tuka-perben szereplő védőnek a Hlinka-párt egyes vezető funkcio­náriusai ellen 68.000 korona perköltség megfize­tése iránt inditott perét. A kerületi biróság an­nak idején Machot és Machacseket 68.000 koro­na perköltség megfizetésében marasztalta el. A mai fellebbezési tárgyaláson Hlinka pártvezér nevében Gazsik kérte az Ítélet megváltoztatását, s azt indítványozta, hogy a felső bíróság hall­gassa ki a Tuka-perben szereplő tanukat arra vonatkozólag, hogy milyen jogviszony volt Ott­lik dr. és védence között. A biróság a tárgyalást elnapolta a Tuka-per iratainak beszerzése cél­jából. xx Agyvértódulás, szivszorongás, nehéz légzés, félelemérzés, idegesség, migrén, lehangolt&ág, ál­matlanság a természetes „Ferenc József*4 keserüviz használata által igen sokszor megszüntethetők. „Audiencián" Aí a páncélautójában Amerika leghíresebb és leghatalmasabb embere nyilatkozik az üzletéről, a pénzről, a bűnről, erényről, boldogságról és az emberiségről Csikágó, szeptember. Szilágyi Géza pesti fiatalember, jelenleg csikágói lakos régi barátom és közös üzlete van egy Stephan nevű német feltalálóval. Amerikában szokás, hogy nagyobb üzletek lebonyolításánál az ember igény beveszi az A1 Capone-cég segítségét. Építkezéseknél, amikor bizonyos terminusra kell befejeződni a munkának és egyéb üzleteknél a rendőr­ség megbízhatatlan és hasznavehetetlen, de nem fordulhat elő az, hogy ne sikerüljön an­nak az üzletembernek a dolga, aki A1 Capo­ne védnöksége alatt áll. így került összeköt­tetésbe barátom a világhírű Caponeval és az ő protekciója révén sikerült találkoznom a bandafőnökkel. A páncélauíó megjelenik Barátom egy szeles, esős csikágói napon kihajtott velem a gyönyörű Lakeshore Drive- ra, ott átadott egy rokonszenves fiatalember­nek, aki tovább szállított és a másfél órai autóut után megálltunk a Cottage Grove Avenuen, Csikágó külvárosában. Pár percig várakoztunk valami rozzant kis épület előtt. Eg-vszerre megállt az előttünk, csikágóiak előtt jólismert szürke páncélautó, A1 Capone magánkocsija. Átszálltam az udvarias fiatalember utasításai alapján a másik kocsiba. Mellettem ült A1 Capone, Amerika legendás Rózsa Sándora, a csempészek és gyilkosok királya, nyilvános házak és milliók korlátlan ura és parancsol­ja. Kicsit elfogult voltam az első percekben, valami egészen furcsát és izgalmast vártam, feketének, félelmetesnek, isszonyuuak kép­zeltem a rablóvezért. A1 Capone azonban kül­sőleg legalább egyáltalán nem ijesztő. Nagyon kövér, kopaszodó, középtermetű, olasz ember. A bal arcán forradás van, ré­gi vita emléke. Rikító nyakkendőt visel és a nyakkendőjé­ben hatalmas gyémánttü szégyenkezik. Való- szinütlenül nagy kezei vannak. A hangja lágy, dallamos, a szeme derűs, jóindulatú olasz szem. Valahogy megnyugtalólag hat az emberre, hogy ritkul a haja. Kopaszodik. Az az érzé­sem, hogy nem lehel olyan veszélyes a do­log, kopasz, olasz ember, korpás a haja. An­golul hibátlanul beszél, helyenként angol jasszkifejezésekkel tarkítva a beszédet. Meg­lepően intelligens, pedig nem volt sok ideje iskolába járni. De az ujjain sok a gyűrű­A testőrök Néha elborul derűsen csillogó szeme. Fá­radtnak látszik. Tudom, hogy nem szereti az újságírókat, a legnagyobb ritkaság és kegy, ha közel enged magához valakit. Zárkózott életet él. A páncélautó hasonlít a rendes Cadillac ko­csikhoz, amilyen sok szaladgál az uccán, csak nagyobb és golyóálló páncélba van burkolva, az ablakok pedig szintén fel sem veszik a gépfegyver vagy revolverlövéseket. De éppen olyan átlátszók, mint a közönséges kocsiablakok, amik a Ford kocsikon vannak. A kocsi hatüléses, kellemes, finom bőr és valami édes parfőm illata összekeveredik Capone erős szivarjainak jellegzetes szagá­val. Ahogy szalad a páncélautó, időnként hát­ranézek és látom, hogy Capone kocsiját négy egyforma autó követi. A „Big Boss“ észre­veszi nyugtalanságon és nyugodtan mondja: — „Nothing, just my body guards." (Sem­mi, csak a testőreim.) Helyeslőén bólintok. De Capone egészen meg akarja világítani a helyzetet: — Tizennyolcán vannak. A legjobb lövők­ből válogattam ki őket, Nagyszerű fiuk. ötvenezer dollár jelent, ha valakinek sike­rüli megölni engem. Eddig már sok vállal­kozó akadt, voltak ügyesek is köztük, de az utóbbi időben kissé megcsappant a vál­lalkozási kedv. Biztos öngyilkosság. Ezért nagyon kell vigyázni. One never knows. Az ember sohasem tudhatja. Egy pillanatig zavarban vagyok. Kérdezni akarok tőle valamit, de hirtelen nem jut eszembe, hogyan szólítsam? Banditafőnök­MAGYAR ASSZONY LAPJA A NAGYASSZONY Rendelje meg a P. M. ff. kiadóhivatalában Ára egész évre 24 K, számonként 2*50 K nek talán, mégsem illik, Végre a Mr. Capone megszólítás mellett döntök és megkérdezem udvariasan: — Lenne olyan kedves megmondani, mi­lyen érzés A1 Caponenak lenni, gazdagnak, híresnek, főnöknek, parancsolónak? Egy ur van: a dollár Fáradtan legyint óriási kezével és lassan elfordítja fejét. Dupla tokája van. Aztán mondja: — Nem jó. Fáj, hogy rossz embernek tar­tanak. Azt hiszik, hogy gyilkos vagyok. Ve­lem ijesztgetik a gyerekeket. Holott. Holott csak arról van szó, hogy olyan üzletbe kerültem, ahol magam va­gyok a törvényhozó és ítéletvégrehajtó. Bizonyos dolgokat el kell intézni. A katonák nem gyilkosok, hanem jó hazafiak. Pershing generális, az amerikai hadseregparancsnok tisztességes ember. Pedig mennyi értelmet­lenül kioltott emberélet terheli a lelkét. Ha­lálba küldött embereket, akik ok nélkül hal­tak meg. Azoknak parancsra kellett meghal­niuk. A mi üzletünkben csak önkéntesek van­nak. Csak olyanok, akik önként jelentkeznek szolgálatra. Mindenki tudja nálunk, mit je­lent az, ha megszegi a törvényeket. Mindenki előre tudja. Aztán, ha baj éri — maga ke­reste. Nem vagyok én rossz ember, kérem. Nem tudom nézni, .ha valaki üti a kutyáját. Mindenki maga választhatja a mesterségét. Van, aki a veszélyt szereti. A veszélyben sok az öröm. Jó, ha sok pénze van az embernek. Király. Nem tudom, maguknál, Európában hogy van, én már itt születtem Amerikában; de nálunk csak egy ur van, a dollár. — A még több dollár aztán a nagyobb ur, Mennyien vannak, emberek, akik az egész életüket átdolgozzák, serénykednek, izegnek, mozognak és hatvan év után kidőlnek a sor­ból anélkül, hogy valaha csak egy jó percük is lett volna. Nálunk általában rövid ideig élnek az emberek, de azalatt jól élnek. Meg­halni nem nehéz. Meghűlni sokkal jobb, mint rosszul élni. A híres John D. Rockefeller sok embert meg­gyilkoltatott. Kitalált valami szót, sztrájk, vagy ilyesmit, és azt mondták, hogy ja, akkor jogos. Nála is csak a még több dollárról volt szó. Üzlet. John D. az emberiség bálványa, modern Krőzns, milliók imádják és irigylik. Én nagyon rossz embernek tartom. Mostaná­ban már nagyon sokat áldoz jótékonycélra, de hiába. Bűneit sohasem lehet levezekelni. Pedig még most is gyakran jár templomba. Az sem segíthet többé. Általában, a nagy amerikai vagyonok keletkezését nem jó fir­tatni. Csúnya dolgok derülnek ki, ha az em­ber egy kicsit belenéz a dolgokba. „Kel! a nyugalom, börtönbe vonaloku A1 Capone vastag szivarra gyújt. Megnyá- lazza a szivart, leharapja a végét, kiköpi. Nagy nyugalom árad az egész emberből. Biz­tonság. Önbizalom. Biztonságban érzi magát az ember mellette. Páncélkocsibau vagyunk, baj nem történhetik. — Mit szól az adócsalási eljáráshoz, amit most indítottak Ön ellen. Mi lesz ennek a vége? Capone nagyot szippant a szivarjából, fel­csillan a szeme: — Örülök neki. Nem kellene ugyan, mert ők inkább pénzt akarnak, mindig csak pénzt akar mindenki, de rövidesen bevonulok egy kicsit a bör­tönbe. KeM a nyugalom. Sok ellenségem van. A börtön biztos, jó hely. Már sokszor letartóztattak, de mindössze csak egyszer voltam még börtönben. Philadel­phiában egy ével ültem, tiltott fegyverviselés miatt. Mindig kitalálnak valamit. Nem kellett volna akkor sem, de úgy akartam. Sok sze­gény rabon segítettem a fegyházban. Higgye el, kérem, minden a pénz. Áldják is a neve­met, akikkel együtt raboskodtam. Nem pa­naszkodhatott!, igazán jól éltem a fegyházban. Jó, ha kicsit megpihen az ember. — Miért nem vonul nyugalomba, Mr. Ca­pone? Hiszen ön gazdag, híres ember, nem kellene folytatnia ezt a veszélyes mestersé­get., nincs rászorulva? Ál Capone mosolyog. Egészséges, jó fogai vannak, kicsit barnák a szivarfüsttől. De a mosolya gyerekes, olyan most, mint, valami csintalan, kövér kisfiú. Huncutul megvillan a szeme: — Soha. Ez már nem tőlem függ. Az én li/.létemnél nem vonulhat, nyugalomba az em­ber. Legfeljebb csak rövid időre. Vagy örök­re. Ez nem nyugdíjas állás, kérem. Megtalál­nának a világ végén is. Néni lehet. Nem va­gyok én Jolin D. - - fejezi be rnegvelőleg. (Rockefellert. Jolin D.-nek becézik mindenütt Amerikában.) — Úgy látszik, ön nagyon nem szereti u olajkirályt? „Rockefeller erkölcstelen ember“ Most megkeményedik a lágy, barna, olasz szeme, szúrós lesz és félelmes. Ilyen lehet az arca, mikor parancsokat osztogat az embe­reinek. A dallamos, lágy hangja is recsegő lesz, ahogy mondja: — Nem szeretem. Erkölcstelen ember. Go­nosz ember. Ravasz. Gazember. He makes fools of them. (Bolondot csinál belőlük.) Meg­szédül őket a hires jótékonyságával Milliókat áldoz, rengeteget ad intézmények­nek, ahelyett, hogy az embereken segíte­ne. Én ingyen vendéglőket állítottam fel Newyorkban. Los Angele&eben és Csikágóban, hol minden ember jóllakhat. Az embereken kell segíteni, kérem. Az éhes embereken. Én tudom, mi az, éhezni. Sok rossz ért már az életben, de az éhezés, az mindennél rosszabb. Tiz esztendő­vel ezelőtt koldus voltam. Huszonhárom éves koráig rengeteget tud koplalni az ember. — Mi igaz abból, hogy Hollywoodba ké­szül? — Szó volt egy szerep eljátszásáról. Egy­millió dollárt kínáltak érte. Banditafőnököt kellett volna játszanom, gazdag és hatalmas „gang leader“-t, happy end nélkül. A darab szerint meg kell halnom, csúnyán és dicste­lenül. Nekem tetszett a szerep, mert erkölcsös, rendes dolognak tartottam. Hadd tudják meg az emberek, hogy a rossz nem iizető- dik ki, tanulságos, okos történet volt, de nem lesz belöÜe semmi. Búron Fitts, a los- angelesi államügyész kijelentette, hogy nem tűr meg a városban. | Nem jelentene ez még sokat, de erőszakos- | kodnak. Okoskodnak. Elvették kedvemet az egésztől. Nem érdemes törődni velük. Ostoba emberek. Igen, ostobák és azt hiszem, hogy az ostobaság az egyetlen komoly ellensége a világnak. És sajnos, többségben vannak a buta emberek, ezért nehéz verekedni velük. Amerikában ki­találták, hogy aki pálinkát árul, az gazem­ber. Nem lehet helyhez kötni a bűnt. Nem le­het gazság az xYmerikában, ami tisztességes ipar minden más táján a világnak. Az embe­rek inni akarnak. Pálinkát, sört, bort akar­nak inni. Felnőtt, okos embereknek nem le­het előírni, mit igyanak, mit egyenek. Ha van kereslet, természetesen megszületik a kínálat is. Nevetséges. A1 Capone, a filozófus, kényelmesen hát­radől az autóban. Még mindig Csikágóban vagyunk és ahogy suhan a gépkocsi, egyre újabb és újabb rendörök mereved­nek meg tisztelegve a szürke autó előtt. A rendőrök rendes hetifizetést kapnak Ail! Ca- ponetól és nagyon tisztelik gazdájukat. „Senki sem boldog .. Al Capone felém fordítja a fejét, de lát­szik a tekintetén, hogy messze néz és ki tud­ja, mire gondol? Csönd. Elgondolkozunk mind a kelten. Aztán önkéntelenül megkér­dezem tőle, félhagosan, inkább magamnak szólva: — Boldog? A kövér ember fáradtan legyint: — Az embereknek egészen hamis felfogá­suk vau erről a boldogság-dologról. A leg­többen nem tudják, hogy ilyen nincsen. Mint ahogy nem járhat három lábon az ember. Senki sem boldog. Az én üzletemnél pedig igazán nincs idő a boldogságra. Sok bajjal, vesződéssel jár az üzlet. Nem fo­gadnak szót az emberek. Durvának kell len­ni. Nincs idő élni, mert mindig résen kell lenni, mindig figyelni, mindig készenlétben állni, páncélautón kocsikázni, vigyázva alud­ni, enni, menni, beszélni, szervezni, véde­kezni, védelmet, nyújtani — ezek a dolgok nagyon lekötik az embert. Néha vannak jó perceim, ha egyedül vagyok, biztonságban, de ez nagyon ritkán fordul elő, mert soha­sem tudhatja az ember, hogy hol bujkál az ellenség. Al Capone-nek testőrsége, cselédsége, pa­lotái, milliói vannak. Csikágóban, Los Ange­lesben, Miamiban milliókat érő palotái. Los A n gelesbe n vá rka s tél ya, megkö zel i t hétetlen sziklába vájva valóságos erődje van, több mint negyven kilométer hosszú a saját ten­gerpartja, ami az egyetlen ut a kastély felé. Csak az jutha,t a vár közelébe, akit Capone beenged. Benn: gépfegyverek, bombák, mérges gázok nyújtanak tökéletes védel­met. ellenséges bandák támadásai elljen. Amerika leghíresebb és leghatalmasabb em­bere. Egy szavába kerül és más a polgár- mester. Élet és halál ura. Harminchároméves. És boldogtalan. Amerikában nagyon rossz idők járnak. Be­teg az egész világ. Ugylátszik, már banditá­nak lenni sem „érdemes". Királyhegyi Pál. — A „Magyar Mult“ (Kézikönyv a kis ma­gyaroknak) cimü könyv ára kötve 10 koro­na. A portó és kézbesítés dija keresztkötés alatt küldve, kötetenként 1.50 korona. Nyom­tatványként ajánlva: 3.50 koroua. Tiz pél­dány rendelésénél — postacsomagként küld­ve — 5 korona. Megrendelhető: A Nép szer­kesztőségében, Kassa, Fö-ueea lí.

Next

/
Oldalképek
Tartalom