Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)
1931-09-09 / 205. (2722.) szám
2 Tl«<^MAfitARHlRLAE? 1951 szeptember 9, saeifou A magi ír nemzeti párt elnöki tanácsának a köztársasági elnökhöz intézett memoranduma a szlovenszkói és ruszinszkéi inség és fterméskalaszftrőfa végzetes következményeinek elhárítása érdekében Rimaszombat, szeptember 8. A magyar nemzeti párt elnöki tanácsa Zsolnán augusztus 14.- én megtartott értekezletén elhatározta, hogy a szlovenszkói és rnszinszkói magyarlakta vidékek. Ínséges helyzetéről küldöttség utján számol be a köztársasági elnöknek, mely küldöttségbe •az elnöki tanács a párt képviselőit és szenátorait delegálta. A törvényhozók klubja augusztus 17.-én a köztársasági elnök kabinetirodájához intézett írásbeli beadványában kérte az audienciát, mely beadványra ez a válasz érkezett: A Köztársasági elnök kabinetirodája ügyszám: A. 792—31. Prága, 1931. augusztus 28. A Magyar Nemzeti Párt Képviselői klubjának Prága. F. hó 17.-én kelt, a Magyar Nemzeti Párt nevében küldött levelére az elnök ur rendelkezésé szerint tisztelettel jelentjük, hogy az elnök ur Bystrickán való tartózkodása idején audienciákat ne mad és hogy ezért ez idő szerint nem fogadhatja az Önök pártjának tisztelt de- putációját sem. A dolog érdemében tisztelettel közöljük, hogy az elnök ur nagyon élénken érdeklődik az idei katasztrofális termés gazdasági hatásai iráni, különösen ami Délszlovenszkót illeti és ezért megnyugvással vette tudomásul az illetékes kormánytényezőknek azt a jelentését, hogy az ottani szükségletek különösen figyelembe vétetnek. A köztársasági elnök irodája nevében Dr. Krovak s. k. Miután ilyen módon a magyar nemzeti párt püldöttségénk nem állott módjában élőszóval beterjeszteni a helyzetjelentést és az orvoslásra irányuló terveket, ezért az átadni szándékolt memorandumot az alábbiakban hozza nyilvánosságra. A köztársasági elnökhöz intézett memorandum így hangzik: Mélyen tisztelt Elnök Ur! A Magyar Nemzeti Párt elnöki tanácsa Zsolnán, augusztus 14.-én megtartott értekezletén elhatározta, hogy a szdovenszkóí magyar kisebbség legszámottevőbb rétegének, a Csallóköz, a Kie-Alföld, a Gorám és Ipoly vidékének, nemkülönben Szlovenszkó és Ruszinszkó déli magyarlakta területének magyarsága, főként gazdaközönsége nevében Mélyen Tisztelt Elnök Űrhöz fordul, hogy a saját hibájukon .kívül végzetes helyzetbe került lakosság érdé-, kében sürgős támogatását kérje. Az eddig soha nem tapasztalt katasztrofális termés és a gazdasági viszonyok általános leromlása soha nem képzelt nyomorba döntötte a Csehszlovák Köztársasághoz tartozó magyar kisebbség több százezer lakosát és oly kétség- beesett hangulatot váltott ki annak körében, bogy a minden polgárnak kijáró állami gondoskodáson felül a közrend biztosítása érdekében is azonnali cselekvésre van szükség. Azokon a területeken, amelyek rendes körülmények között bőségesen meghálálják a gazda munkáját, ebben az esztendőben annyi sem termett, hogy az immár szükséges vetőmagot biztosítsa a gazdák nagy része számára. A múltban jómódú gazdák nemcsak a jövő évi termés biztosításához szükséges vetőmaggal sem rendelkeznek sok helyütt, hanem a ezó szoros érteimében néhány hét múlva nemcsak állatállományuk, hanoin a saját maguk ellátásáról sem lesznek képesek gondoskodni. Ennek a kisiparosokra és a kereskedőkre is megvan a végzetes kihatása a mezőgazdasággal foglalkozók vásár ló kép ességének abszolút leromlásában. Azok a tapasztalatok, amelyeket a csehszlovákiai magyar kisebbség az elmúlt évek során szerzett, késztettek bennünket arra, hogy népünk kétségbeejtő helyzetében egyenesen Mélyen Tisztelt Elnök Úrhoz forduljunk, mert csak az Ön jé akaratú közbelépésétől várhatunk eredményt. A helyzet komolysága és a felelősség, molyét népünk sorsának képviselete reánk ró, kötelességünkké teszi, hogy Mélyen Tisztéit Elnök Ur előtt férfias nyíltsággal feltárjuk sérelmeinket. Felhatalmaz erre Mélyen Tisztelt Elnök TJrriak. múlt évi losonci látogatása alkalmával tett kijelent é.ftc is. A e.;f lis/.lo vák. parlamonlati/,mosnak, módszerei. melyek úgyszólván csak a kormányban képviselt pártok részére biztosítják a tényleges törvényhozó jogokat és a kormányzat gyakorlását teljesen kizárják az ellenzék s a számra nézve is csekélyszámu magyar törvényhozók gyakorlati értékű munkáját. Ének következménye, hogy mindazon sérelmek, amelyeket a,z elmúlt évek során a törvényhozásban és a sajtóban hangoztattunk, orvosolatlanok maradtak. Mi tehát népünk baján nem tudhattunk Sem a törvényhozásban, sem a gyakorlati életben. sem a gazdasági szervezkedés előttünk az alkotmány ellenére elzárt utjain a megelőzés vagy a segítségnyújtás eszközeivel segíteni. Ezért állítjuk azt, hogy a köztársaságban élő magyar kisebbség és elsősorban a gazdaközön- ség, mégpedig a kis-, közép- és nagybirtokosok az idei katasztrofális termés hatása alatt összeroppantak s hogy sok százezer magyar ember exisztenciája veszélyben forog, az nem kis részben annak a hatalmi politikának a következménye, amelyet a csehszlovák kormány Szlovenszkón tizenharmadik esztendeje folytat. Ezzel magyarázható, hogy a legyöngült, -a történelmi országokhoz képest kedvezőtlenebb viszonyok között termelő magyar gazdaközönség a szándékos gazdasági elhagy adottság a. a népek gazdasági együttműködéséből való szám dékos kizárása, a szövetkezeti munka lehe- téleü ülése következménye folytán az első megrázkódtatásnak sz itkségszerüen áldozata lett és sok helyen az éhínség katasztrófája előtt állunk. A magyar kisebbség két lég nagyobb pártjának: a magyar nemzeti pártnak és az országos keresztényszocialista pártnak törvényhozói felelősségük tudatában mindent elkövettek, hogy a magyar kisebbség létérdekeit megvédelmezzék és az elszegényedésnek a hatalmi politika által megindított folyamatát megállítsák, őszintén meg kell mondanunk' Mélyen Tisztelt Elnök Urnák, hogy tapasztalataink és becsületes meggyőződésünk szerint ilyenirányú törekvéseink a cseh tőke befolyásán törtek meg első sorban, amely a szlovenszkói gazdasági köröknek már 1920-ban leszögezett kivnáságát, mely szerint ezén ország részére ugyanolyan termelési és értékesítési lehetőségeket kell az államnak biztosítania, mint amilyenekkel a történelmi országok rendelkeznek, minden sürgetés dacára sem teljesítette és a mai napig is csak lényegtelen részletkérdésekben enyhítette az állapotokat. Azokon a sokszor hangozatott sérelmeken kívül. amelyek a szlovenszkói és ruszinszkói termelőket, tehát az egész őslakosságot a vasúti tarifa folytán érték s amely á küztársaéág fennállása óta ezen két országrészben bébizo- nyithatóan meghaladják a 3.000.000.000 Kcs-t. azaz három milliárd Kcs-t, a köztársaság első éveiben fizetett adótöbblet, a beruházásoknak a történelmi országok javára történt eszközlése és Szlovenszkó és Ruszinszkó iparának az állami szállításokban való minimális részelte- téee a forrásai az elszegényedésnek, amely a lakosság vásárló képességének csökkenésével először - válságba döntötte az említett országok iparát, hogy most már magával rántsa elsősorban a főként gabonatermeléssel foglalkozó magyar gazdatársadalmat is, Csehszlovákiában lakó magyar kisebbség a fentebb említett hatalmi politika folyományaként elvesztette azokat a pénzügyi támaszait, amelyekkel rendelkezett volna, hogyha a magyar pénzintézeteket a kormányzat a cseh és szlovák intézetekkel hasonló elbánásban részesítve fenntartotta volna az egész magyar kisebbség érdekében.* Köztudomású, hogy a csehszlovák törvényhozás által 1924. évben meghozott banktörvények és az általuk létesített alapok Ötnegyed milliárdos összegét, nemkülönben az azóta az állami költségvetés keretében igénybevett évi 50.000.000 Kcs-ig terjedő összeget, valamint az Összes betétgyűjtésre jogosult bankok, takarékpénztá rak, előlegezési pénztárak és szövetkezetek által befizetett járulékokat az alapok kezességei a magyar pénzintézetek kizárásával a koaliclós pártokhoz közelálló pénzintézetek között osztották fel. Kérjük Mélyén Tisztéit Elnök Urat, hogy mérlegelje népünkkel szemben vállalt felelősségünket és akkor meg fogja, érteni azt a nyílt, és egyenes beszédet, amellyel szino előtt sétád meinket feltárjuk. To.hototlén(ll kellett néznünk magyar pénzintézeteink pusztulását és látnunk azt,, hogy a, kormány a béknsznrzödósékboíi vállalt kötelezettségeknek, melyek a Csehszlovákiában élő kisebbségek, tehát a mi részünkről is teljesen egyenlő elbánást biztosítanak, nem tesz eleget és gazdasági & pénzügyi téren következetesen olyan politikát folytat, melynek előbb vagy utóbb a magyar kisebbség teljes elezegény édeséhez kell vezetnie. A Szlovenszkóbau és Ruszinszkóban élő magyar kisebbség kétségbeejtő helyzete követeli, hogy Mélyen Tisztelt Elnök Ur előtt sérelmeinket nyíltan feltárjuk. Tisztában vagyunk Mélyen Tisztelt Elnök Ur alkotmányjogi helyzetével. De tudjuk azt is, hogy a békekötések a ■szinmagyar területet csak azért juttathatták a csehszlovák államnak, mert az antant-államok képviselői önben véltek garanciát találhatni, hogy a létesítendő állam a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket tiszteletben fogja tartani. Kérjük tehát Mélyen Tisztelt Elnök Urat, hogy őszinteségünket, ama meggyőződésünknek tulajdonítsa, melyet az ön jó szándéka tekintetében táplálunk. • • A Szlovcúszkóban és Ruszinszkóban élő magyar kisebbség kiszolgáltatott helyzetében nemcsak a világgazdasági krízis súlya alatt roskadozik, nemcsak a folyó év termésének katasztrófája, hanem a köztársaságon belül érdekei ellen folytatott gazdasági politika súlyát kell immár tizenharmadik esztendeje elviselnie. Az állampolgárság közismert kérdése is erős gazdasági hátránnyal sújtja az egyéneket, .már azért Is, hogy a törvény előtti egymdőség csak az állampolgárok részére van törvényben biztosítva. A foglalkozás szabadságát érinti az, hogy például az állampolgársági igazolvány nélkül nem adnak ipar igazolványt, tehát megélhetési lehetőséget antiak a magyarnak, aki itt született, évtizedek óta itt lakik, de az állam- polgársága el nem ismertetik. Ezt még Seaion Watson is embertelen és igazságtalan eljárásnak minősítette. Ez a magyarság ténylegesen •semmiféle befolyást nem gyakorolhat sorsának intézésében. Törvényhozói a csehszlovák demokrácia mai rendszerében c&ák a felelősségét viselik népükkel szemben, de egyébként teljes .tehetetlenségre vannak kárhoztatva. Tniciativá- juk mindig hidegre lesz téve. Ez a magyarság nem kapott képviseletet semmiféle olyan állami szervben, amely gazdasági és szociális kérdésekben sorsát befolyásolja. A magyarságnak nincs képviselete a magyar nemzetiségű polgárok áltál is a törvény alapján támogatott pénzintézeti alap gondnokságában, nincs képviselete a Nemzeti Bank gondnokságában a a szociális biztosítási központokban, de a túlnyomó részben mezőgazdasággal foglalkozó, magyarság egy helyet sem tudott biztosítani magának Szlovenszkó mezőgazdasági tanácsában. A demokráciának már csak a látszatja kedvéért is módot kellett volna adni a magyar kisebbségnek, hogy megbízottai utján a gazdasági élete irányitó legfontosabb szervekben saját sorsának intézésére befolyást gyakorolhasson. Sajnos a többség államférfiul belátása és bölcsessége nem emelkedett addig a magaslatig, amelyrl megláthatta volna, hogy a csehszlovák köztársaság valódi konszolidációjának első elengedhetetlen föltétele a kisebbségek megelégedettsége. Az eredmény, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó az elmúlt tizenhárom év alatt a va&uti fuvardíj különbözetek, az állami szállításokban való részesedés hiánya, az adókülönbözetek, nem különben a történelmi országokkal szemben eme két országnak juttatott állami hozzájárulások különbözető elmén a mái napig közel 20.000.000.000 Kcs-t veszített. Ebből a szomorú tényből következik, hogy annak a. segitőakciónak, melynek megindítását és azonnali végrehajtását a kormánytól követeljük, két irányban kell megoldást hoznia. Egyrészt meg kell adnia a földműveléssel foglalkozó lakosság részére azt az azonnali támogatást, mely a földművelő üzemek fenntartásához szükséges. Elsősorban vetőmagot követelünk a kormánytól a bajba jutott magyar gazdaközönség részére. Azok számára, akik legsúlyosabban érzik a válság súlyát, ingyen, a többiek ré- bzéró kedvező, több évi részletfizetés mellett, vágy vámmentes vetőmag beho/.atalánnk engedélyezését azok szániára, akik erre igényt tártainak. Természetbeni vagy pénzbeli támogatást ama gazdák részére, akiknek megélhetéséi mai helyzetük veszélyezteti. A .közmunkák haladéktalan megindítását, elsősorban az útépítések ■ foganatosítását olyan mértékben, hogy a téli időjárás beálltáig ezen munkák az ínséggel küzdő lakosság részére kereseti lehetőséget biztosítanak. A szűkségmunkálatok a rendkívüli helyzetre való tekintettel csak szlovenszkói vagy ruszinszkéi vállalkozóknak. Illetve kisiparosok alakítandó szövetkezeteinek adhatók ki, akik csak eme két országba való munkásokat foglalkoztathatnak. Köztudomású, hogy az utak éppen a lég sulyokban sújtott magyar vidékeken a legrosz- szabbak és így általános érdek azoknak kiépítése. Miután csak napok választanak el az őszi vetési munkák megkezdésétől, úgy a szükséges pénzügyi fedezet előteremtése, mint pedig a természetben nyújtandó támogatás azonnal megkezdendő. De nem várhat tovább a magyar kisiparos és kereskedő, a szellemi munkás sem az elpusztulásból kivezető, segítő kézre. A súlyos viszonyok közé került lakosság adóhátralékának behajtását mindazoknál, kik támogatásra szorulnak, fel kell függeszteni. Adómoratórium szükséges. Az ínség léte a jövőben történő adókivetéseknél okvetlenül figyelembe veendő. Az intézkedések második csoportjába tartoznának azok, amelyekkel az utóbbi évek folyamán bekövetkezett gazdasági leromlás következményei volnának elháritandók. A szlovenszkói hitelviszonyok a hitelt igénylőket 30—50 százalékig nagyobb kamatteherrel sújtják, mint a történelmi országok hasonló helyzetben levő lakosait. Szlovenszkón és Ruszinszkóban a szövetkezeti hálózat úgyszólván nincsen, ami van, az gyengébb, mint a történelmi országokban, A szövetkezeti nevelésről nincs gondoskodás. A hosszúlejáratú hitelek, nevezetesen az olcsóbb lejáratú amortizációs kölcsönök megszerzése nehézségekbe ütközik és a gyakorlatban a magyar kisebbséghez tartozó lakosság részére szinte hozzáférhetetlen. A bankpolitikában, miután a pénzintézetek a banktörvények végrehajtása következtében elvesztek a magyar kisebbség számára, nemzetiségi és rövidlátó pártszemponlok érvényesülnek. A kormány által támogatott és a bankalapból szubvencionált pénzintézetek a hitelt igénylő magyar számára sokkal súlyosabb feltételeket szabnak, mint a csehek és szlovákok részére. A magyar gazdaközönség érdekeit ma már csak abban az esetben lehet megvédelmezni, hogy ha a kormány a különböző amortizációs kölcsönökkel foglalkozó pénzintézeteket vagy a szociális biztosítási intézet vezetőségét arra irányítja, hogy a bajba került magyar gazdaközönség részére ott, ahol első helyen való bekebelezés mellett ennek az előfeltételei megvannak, az eddigi rövidlejáratu kölcsönök helyett olcsó amortizációs kölcsönöket bocsásson rendelkezésre. De szükséges az egész hitelélet olyatén organizációja, amely nemzetiségi különbség nélkül juttatja az alkotó tényezőt, az olcsó hitelt az egész gazdasági életnek és a mezőgazda- ságbün a hitellel a mezőgazdság természetéhez alkalmazkodik. A magyar nemzeti párt elnöki tanácsa törvényhozói utján egyidejűleg lépéseket tesz a képviselőiház és szenátus összehívása érdekében. A magyar nemzeti párt elnöki tanácsa a helyzet alapos tanulmányozása és a magyar nép kétségbeejtő helyzetének sokhelyütt az éhínség veszedelmének súlya alatt fordul Mélyén Tisztelt Elnök Úrhoz és kéri a köztársaságban élő magyar kisebbség nevében támogatását. A helyzet sokkal súlyosabb, sem minthogy magunkra vállalhatnánk a felelősséget azért, hogy a kormány esetleges késedelmes vagy elégtelen intézkedései következtében a magyar lakosság körében olyan falira hágjon az elkeseredés, amely a nyugalmai és közrendet veszélyeztető kirobbanásokban juthat kifejezésre. Kérjük Mélyen Tiszelt Elnök Urat, hogy magyar népünk érdekében Ön elé terjesztett és a kormánnyal egyidejűleg közölt kívánságainkat mérlegelni és azok érvényesítése ér-, deliében az állam érdekéire való tekintettel is befolyását a kormánynál a haladéktalan cselekvés érdekében érvényesíteni kegyeskedjék. Zsolna, 1931 augusztus 14. A Magyar Nemzeti Párt elnöki tanácsa nevében: Aláírások. Aii államinál síettlben fennálló követelések ó$ az adótartozás'. Vállalkozói körökben az utóbbi időben általános a panasz, hogy az állam n teljesített munka diját, vagy a szállított áru értékét a vállalkozónak nem fizeti ki, hanoin legnagyobb részben a vál Iallkozó adótartozására visszatartja. A vállalkozónak természetesen sok niás fizetnivalója is van az Adókon kívül, a hivatalok e magatartása miatt kötele zöttségeillek nem tud Cléget lenni s igv a kormány nuk ez az eljárása számos vállalkozót lólábon tó mád meg. A vállalkozói körök ezért azt követelik, hogy a kormány részletes utasításokat adjon a ld valóinknak oly értelemben, hogy a vállalkozókat megillető összegek teljes összegben ifi/eliesse nek ki. \ •
