Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)
1931-09-08 / 204. (2721.) szám
6 <pra:gaiA\a<Aarhi rlap 1991 sretpiemiber 8, kedd. Magasszinvonalu tudományos előadások és nagyszerű kulturestély fejezte be a diákkongresszus eredményekben gazdag munkáját Kassa, szeptember 7. (Kassai szerkesztőségünktől.) A magyar főiskolások kongresszusának harmadik és befejező napja szombaton délelőtt plenáris üléssel kezdődött a Lőcsei Ház nagytermében. Az ülést a jövő évi szemináriumok programjának megtárgyalása töltötte ki, amely minden pontnál élénk és értékes vitákat eredményezett. A jogi szeminárium programját Baráth László, a közgazdasági szemináriumét Orbán László, a mérnöki szemináriumét Szabó Károly, az erdészetiét Grand Miklós, az orvosiét Kubinyi László és Germán István, az állatorvosiét Kulifay Endre, a filozófiai és szociológiaiét Duka-Zólyomi Norbert dr. ismertették. Valamennyi programponthoz komoly és értékes hozzászólások, javaslatok történtek, amikből az ifjxiság munkájának jövő évi képe bontakozott ki. A délutáni ülés a gazdasági bizottság jelentésével kezdődött, amelyben az ifjúság gazdasági helyzetét világították meg és javaslatot tettek arra vonatkozólag, hogy a jövőben az egyetemi városok magyar diákmenzáin csak az a diák kaphasson kedvezményes ellátást, aki tagja a diákszövetség kötelékébe tartozó egyesületek valamelyikének. A kongresszus elfogadta a javaslatot, úgy hogy a most következő tanévtől kezdve a men- zasegélyezések már ennek a határozatnak a figyelembevételével fognak történni. Ezután a kongresszus egyik legértékesebb része következett, melynek keretében a programba vett tudományos előadások kerültek sorra. Berecz Kálmán a kisebbségi kérdés megoldásának lehetőségeiről, Fényes István: „A genfi nemzetközi munkaügyi hivatal és a magyar ifjúság1', Thaisz László: „A földolaj produkció jelentősége a világgazdaságban", Dobossy Imre dr.: „Gazdasági világválság" címeken tartották meg előadásaikat. Előadásokat tartottak még Orbán László, Baráth László, 'Dióssy Kornél s megállapíthatjuk, esz hogy valamennyi előadás a tudományossá®, a tájékozottság és a helyes Ítélőképességnek olyan magas színvonalán, mozgott, amely a legszebb reményekre jogosít fel bennünket. Az egyes előadásokat tartalmas vita követte, amely végig a komolyság és a szigorú tudományosság jegyében folyt le s nagyban emelte a kongresszus színvonalát. A kongresszus ezután köszönteiét szavazott a diákszövetség fővédnökeinek, Kassa város közönségének és a rendező egyesületnek a szives fogadtatásért és a kongresszus megrendezéséért, amellyel az ifjúság parlamentjének zavartalan tanácskozásait biztosították. A három napos kongresszus Brükk Sándor szövetségi elnök zárószavaival ért véget, melyekkel megköszönte a delegátusok megjelenését és az ifjúságot a magyarság érdekében álló további munkára szólította fel. A kongresszus berekesztése után a diákszövetség uj tisztikara tisztelgő látogatást tett Gros3chrnid Géza dr. szenátornál, a Társadalmi Nagybizottság elnökénél, akit arra kért, hogy őrizze meg a magyar diákság iránti szeretetét és fáradhatatlan munkájával segítse továbbra is a diákságot. Grosschmid dr. szenátor megköszönte az üdvözlést és megígérte, hogy ezentúl is minden erejével a csehszlovákiai magyar diákság jobb sorsának kiépítésén fog fáradozni s reményének adott kifejezést, hogy lépésrőblépésre sikerülni fog elérni a céljainkat. *' A Mensa Academica Egyesület alakuló gyűléséről vasárnapi számunkban Írott beszámolónk kiegészítéséül megemlítjük még, hogy a közgyűlés berekesztése előtt Tost Barna prépost-<prelátu6, Kassa város polgármester- helyettese a magyar társadalom nevében, Brükk Sándor ifjúsági elnök pedig a Diákszövetségbe tömörült magyar főiskolás ifjúság nevében mondott köszöntet a nagybizottságnak azért az odaadó, fáradtságot nem ismerő, hatalmas és eredményes munkáért, amelyet a nagybizottság és annak élén Grosschmid Géza dr. elnök, mint Törköly József dr. társelnök eddig is kifejtettek. * A háromnapos kassai diákkongresszust szombaton este pompásan sikerült kulturest zárta In: a Schalkház nagytermében. Rekord- közönség jelent meg ez alkalommal a magyar diákok knlturestjén, melynek műsorán a magyar irodalom és művészet három ragyogó reprezentánsa: Ernőd Tamás, Mécs László és Zathureczky Ede szerepelt. Ernőd Tamás több versét és prózai írását, valamint egy értékes visszaemlékezését olvasta fel Ady Endréről. Mécs László nyolc versét szavalta el ezúttal is hatalmas sikerrel, Za- thurecky Ede pedig Palló háorm tételes spanyol szimfóniáját, Weber Larghettoját, Hubay „Lepke" c. kompozícióját, Zsolt Nándor Bölcsődalát, Paganini ördögkacagását és Beetho- wen Rondinőját játszotta el nagyértékü művészetének csillogtatásával édesanyja, Zathureczky Árpádné zongorakisérete mellett. A közönség mid a három előadót a szűnni nem akaró tapsviharok őszinte sorozatával köszöntötte s több ráadást kényszeritett ki belőlük. Az értékes, élvezetes műsor végeztével elkezdődött a tánc, amely a legjobb hangulatban a hajnali órákig tartott. A várakozáson felül sikerült kulturest közönségének sorában ott láttuk a kassai magyar társadalom minden számottevő vezetőegyéniségét. A gondos rendezésért a Kassa és környékbeli Főiskolai Hallgatók Egyesületének vezetőségét illeti sok elismerés. Az uj Spanyolországban is a szerelem és a bikaviadal a legnépszerűbb Milyen a „Vérző Aréna4* republikánussá lett népe közvetlen közelből Madrid, szeptember. Spanyolország, amióta kikiáltotta a köztársaságot, nagyon és állandóan aktuális. Meg kell vallani, hogy azok a részben különös tervek, sőt törvényjavaslatok, amelyekkel Zarnora miniszterelnök kormánya a korfcez elé lép, mindenesetre nagy el csőd álkoz ást váltanak ki Európaszerte. így például magának az uj alkotmánytervezetnek az a rendelkezése, amely egyoldalúan azt akarja kimondani, hogy Spanyolország ezentúl egyáltalán nem visel háborút. A köztársaság kikiáltása után szétesési tünetek jelentkeztek az országban, ám vérontásra eddig sehol sem került a sor. A legérdekesebb különben, hogy maga az államforma- váitozás is zökkenő és polgárháború nélkül történhetett meg, ami a vérmesnek ismert spanyol temperamentum mellett mindenesetre meglepő jelenség. Érdemes tehát közelebbről belepillantani ennek a népnek a karakterébe, a leikébe, mert mindenesetre meglepő, hogy oly könnyen kezelhetőnek mutatkozik. Asszony a politikában A spanyol vallási buzgósága mellett liberális. így alább is ezt mondják róla és ő is ezt hiszi magáról. Ám például, amennyire elnéző a hazájában időző idegen hölgy szokásaival szemben, amennyire megbocsátja ennek különösségeit, annyira kérlelhetetlenül szigorú a maga asszonyaival szemben. Elnézi, ha a Pire- neuson túlról érkező hölgy gyalog és egymagában járkál a városban, egymagában üldögél a kávéháziban, nem használ legyezőt, ki6érő nélkül utazik a vonaton, ügyet sem vet a spanyol férfiak pillantására és huszonöt esztendővel a vállain nem nyom nyolcvan kilót. Hogy azonban egy nő —> legyen bár idegen — megjelenjen egy politikai gyűlésen, annyira elképzelhetetlen a spanyol számára, hogy ilyet látva, nemcsak elcsodálkozik, hanem kifejezetten megbotránkozik. Mert — úgymond — itt valami rejtett célnak kell lenni a háttérben, amelynek a politikához semmi köze. Pedig érdemes egy ilyen spanyol gyűlésre ■elmenni. Amit itt tapasztal az ember, az ugyancsak elüt attól, amit bármely más államban ilyenfajta gyülekezetben tapasztalhat. A hallgatóság valósággal őrjöng. Az ember azt hiszi, Ihogy nyomban szétszedik az egész épületet és hogy például egy republikánus népgyűlés résztvevői még aznap gyökerestől kiirtják az egész arisztokráciát. Az idegen szemlélő méltán elcsodálkozik azon, hogy egy ilyen mennydörgő gyűlésen mily nyugodt lelkiismerettel szundikálnak a sarokban a kirendelt rendőrök. Ám utóbb aztán megérti az ember, hogy a rendőrségnek igaza van. Jólismeri a spanyol lelkesedést. Tudja, hogy ezek a hangos gyülésezők a gyűlés után szétoszlanak a kávéházakban és késő éjszakáig titatkoznak, ekkor azonban már nem politikáról, hanem bikaviadalokról, állami sorsjátékról és az uj táncosnőkről. Ami egy ilyen gyűlésen megkapja az embert és pillanatnyilag teljesen hatalmába keríti, az természetesen a szó, amelynek a spanyol nagy művésze. Szavak, szavak és újból szavak, szavak áradata, amely mint láva elönt és magával söpör mindent és oíbódit. mint a hasis, vagy mámorba ejtő muzsika. A szó és a reménytelen szerelem hazája A szó a leghatásosabb csalogató ja és legerősebb fegyvere a spanyolnak. Különösképpen a szerelemben. Istenem, — a szerelemben a szó hatalma —■ tudjuk, hogy döntő és ellenállhatatlan! Éh ezért van, íiogy a szerelmes spanyol beszélőkészsége egyszerűen megsemmisítő. Mi mindent kell végighallgatnia egy szerelmes spanyol ajkáról a nőnek! A becéző szavak művészete .Spanyolországban elérhetetlen magas fokon áll. Mig az angol a szeretett nőnek egyszerűen azt mondja „Darling", a francia azt mondja, hogy „mon petit“, vagy „mon gosse", addig a spanyol sokkal tovább megy. Jóval változatosabb. Azt mondja: „mi vida" (életem), vagy „mi paloma" (galambocskám), vagy „alma mia" '(lelkem). Az emberben önkéntelenül fölvetődi ka kérdés, vájjon jóhiszeműen szavalja-e a spanyol a maga szerelmi vallomásának szóáradatát, vagy pedig tudatosan hazudik. Ha azután jobban megismerjük a spanyol karaktert, akkor rájövünk, hogy abban a pillanatban, amikor szaval, valóban őszinte. Maga is megrészegszik a saját ■szavaitól annyira, hogy maga is hisz azok igazságában. Hogyha pedig hazudik, akkor saját magát is félrevezeti. És amennyire büszke és amennyire tud gyönyörködni a maga szép be- szélőképeeségében, annyira tetszeleg magának a várakozó, szenvedő szerelmes szerepében. Hiába, a reménytelen szerelem ebben az országban még nem ment ki a divatból! A nemzeti „szenvedély** A spanyol nagyvárosokban számos klub van. Más országokban a klubokba azért mennek a férfiak, hogy kártyázzanak, egyenek- igyaoak, beszélgessenek stb., egyszóval, hogy valamit csináljanak. Spanyolországban másként van. Ott azért mennek a klubokba, hogy — üldögéljenek. Ezek a spanyol klubok mindenütt a városok főuccáiban vannak, óriási nyitott ablakaikkal kíváncsian néznek az uc- cára és ezekben az ablakokban órákhosszat ülnek a legkülöiniböizőibb korú urak, akiknek egyetlen foglalkozása az, hogy — ülnek. Ha egyetlen szóval kellene válaszolni arra a kérdésre, mit csinál a spanyol, kurtán, de annál határozottabban ezt lehetne válaszolni: üí. íme, ott ülnek a spanyol urak a klubokban, mások a kávéházakban és bárokban, ott ülnek a balkonokon, a házak elé tett székeken, a nyilvános kertek padjain, a gyepen, a kerítésen vagy a lépcsőkön. Szerteszét ülnek, mindenfelé, amerre csak ülési lehetőség akad. Az ülés ugyancsak spanyol nemzeti szenvedély, mint a politika, vagy a bika viadal. Mert a bikaviadal azután valóban min- denekfölött áll. Szívtelenség és a fiúi imádat Blasco Ibanez, ez a tőrőlmetszett spanyol, aki azonban ennek ellenére másképp vélekedik a bikaviadalról, mint honfitársai, megírta híres müvét, a „Vérző aréná“-t, amelyben megkísérelte, hogy hadat, üzenjen a Cor- ridának. Ennek a regénynek óriási sikert hozott irodalmi értéke, ámde tendenciája egyáltalán nem lelt visszhangra. A bikaviadalok ma épp oly népszerűek Spanyolországban, mint voltak. Mindenesetre érdekes volna tudni, minő álláspontra fog helyezkedni velük szemben a vértől annyira irtózó köz- társasági kormány. Néni valószínű, hogy a civilizált világ tiltakozása ellenére volna benne annyi bátorság, hogy megszüntesse ezeket a véres színjátékokat. Túl merész cselekedet volna, amely olyan forradalmat robbantana ki, ami nő még aligha volt. A spanyol tűri, hogy elvegyék a királyát, a vagyonát, a szabadságát, az életét, — áim nem a bikaviadalokat. A világért sem a vérszag az, amely őt az arénába hajija. A torreró mesteri produkciója vonzza és ragadja a lelkesedés parox izmusáig és az izgalom, amelyet az váll ki, hogy ez a produkció életiveszede- leminél jár. A Corridát voltaképp ezért kellene megszüntetui, mert az idegeket bizonyos tekintetben el tompítja és jóformán kiöli az emberből az állat szenvedése iránt való részvétet. Ez a fajtájú kegyetlenség, a szívnek ilyetén hiánya különös ellentéte annak a finom és szubtilis érzékoniplexumnak, amelyre a spanyolok alapjában véve képesek. így, például pártját ritkítja a ragaszkodásnak és a jóságnak az a mértéke, amellyel a spanyol az anyja iránt van. Aki azt hiszi, hogy a spanyol legmélyebb és legerősebb érzéseit a szeretett nőre árasztja, téved. Ezeket az érzéseket az anya foglalja le a maga számára. Mellékes, hogy már eredetileg gonosz vagy rossz egyénről van-e szó, mellékes, hogy konzervatív vagy modern nevelésben részesült-e s a társadalom előkelőbb osztályának, avagy aljának a tagja-e, mellékes, hogy dolgos ember-e, avagy léhütő, — anyjához való viszo^ nya egyformán dominálja karakterét. Szereti1 és tiszteli anyját. A legjellemzőbbek a spanyolnak anyjához való viszonyára az andahi- ziai népdalok. Ezekben egyre ismétlődik az anya neve. Neki panaszkodik a spanyol a sors kegyetlenségéről, neki mondja el szerelmi osalódásán érzett óriási fájdalmát. A spanyol haláláig gyermek marad az anyjával szemben, szomorúságát és örömét egyaránt vele osztja meg és mindvégig anyja befolyása alatt áll. Egészen bizonyos, hogy az a fanatizmus, amellyel a spanyol házaséletének makulátlanságát őrzi, nemcsak a közmondásos spanyol féltékenységben leli a magyarázatát, hanem talán még inkább annak a szilárd hitnek öntudatlan szükségében, hogy a feleségnek csorbítatlan jogcíme ke1!, hogy legyen arra, hogy gyermekei szeressék és tiszteljék. A bledi sakkverseny Belgrád, szeptember 7. A nemzetközi sakkver- eeny 10. és 11-ik fordulóját, szombaton és vasárnap játszották le. A tizedik fordulóban Aljeohin dr. világbajnok ellenfele a rendkívül tehetséges fiatal amerikai Kashdan volt, aki kritikus helyzetbe vitte a világbajnokot. Kashdan tulkombinálta nagy ellenfelét, aki a középjátékban egy gyalogost veszített. Végül is Aljechinuak sikerült elérnie célját s az állást annyira leegyszerűsítette, hogy a függőben ■maradt játszmában már nincs nyerési kilátása ellenfelének. Spielmann első vereségét szenvedte Ma- róczytól, akivel szemben szokatlanul gyengén játszott és amikor végjátékra került a sor, már meg is volt pecsételve az osztrák nagymester sorsa. Maróczy 48 lépésben nyerte meg a játszmát. Widmar Colle ellen éles támadást kezdett, a belga mester minőséget áldozott és nyerésre építette ki pozícióját, de elvétette a helyes folytatást, amire alkalmat adott, ellenfelének a remis kikényszerítésére. Kosztics 44 lépésben nyert Bogoljubov ellen, Stoltz 18 lépéses játszmában realizált Flohrral. Az Asztalos—Niemzovics játszma igen változatosan . alakult. Először Asztalos volt. nagy fölényben, de a támadást nem folytatta helyesen, mire Niemzovics pompás áldozati kombináció segítségével kicsikarta a győzelmet. Tartakower és Pirc remisben egyeztek ki, bár az utóbbinak előnyösebb pozíciója volt. A 11-ik fordulóban Aljeohin gyors győzelmet aratott Maróczy felett. Colle Spielmann ellen nyert a középjátékban két gyalogot, amivel a végjátékot könnyen a maga javára döntötte el. Kashdan Kosz- ticcsal került szembe, szétrombolta ellenfele vezér- szárnyát és két szabad gyalogjával megadásra kény- szeritette az eddig kitünően szerepelt jugoszláv mesteri. Stoltz vezércselt játszott Bogoljubov ellen, hátrányos pozícióba került, úgyhogy Bogoljubov rövidesen győzelemre vitte bábjait. Niemzovics sima partiban 25 lépés után remizált Widmarral. Flohrnak tegnap jó napja volt. Először egy vezér- gyalogjátszmát nyert meg Tartakower ellen, azután függő partiját folytatta, amelyben Koszticsot győzte le. A Pirc—Asztalos játszma az előbbire előnyös állásban maradt függőben, mig a Widmar—Colle között függőben maradt partit játék nélkül remisre adták. A verseny állása a 11-ik forduló után: Aljeohin 914(1), Kashdan 6(1), Flohr, Spielmann, Widmar 6, Bogoljubov ok?, Kosztics, Niemzovics, Stoltz 5, Asztalos 414(1), Colle, Maróczy, Tartakower 414, Pirc 3(1). Az uj párisi szezon legfrissebb hírei. Szeptember 1-én a hatvan párisi színház közül csak huszonöt színpadon van előadás. Harmincöt szinház zárva van. Ezek szeptember végén vagy október elején nyitják meg kapuikat. Még sohasem fordult elő, hogy szeptember elején ennyi párisi színház ne tartson előadást. A revüszinházak és a varieték ezzel szemben mind nyitva vannak. Ennek az oka abban rejlik, hogy ezek a míiintézetek főképpen idegenforgalomra vannak építve. — Egészen kivételes sikert aratott Korda Sándor a Bajpart cimü film rendezésével. Hosszú ideig Párisban, illetve Joinvilleben marad, ahol nagy feladatokat bíznak rá. — „Falragasztás tilos". Ilyen furcsa című darabot mutat be pénteken a Gymnase szinház. Szerzője Stevc Passeur, az ismert tehetséges fiatal drámairó. A premier után kezdik próbálni Bernstein uj darabját. — Liinmile Károly, az amerikai Uni- v-ersal filmgyár elnöke Párisban tartózkodik. Tiszteletére nagy bankettet rendeztek, amelyen megjelent a közoktatásügyi miniszter is. — Jaeques Deaval- na.k Étien ne cimii darabját ismét műsorra tűzte a St. Georges színház. Paul Bemard, a híres fiatal szerelmesszinész játsza a reprizen is a főszerepet. — Verneuil egyik régi darabját, a Gigolót a szerző lényegesen átdolgozta. Uj formájában a jövő héten mutatják be a Pannon színházban. — A Gaité- Lyriquc színházban felújították a Csárdáskirálynét, Kálmán Imre világhírű öpereltjét. Ezen a reprizen nagy szeretettel fogadta a közönség a magyar- tárgyú darabot, amely még hosszú ideig műsoron marad. — A gyarmaliigyi kiállításon nyolc kis színház kezdte meg működését. Ezek a színházak kis darabokat, táncképeket és geográfiai érdekességé jeleneteket mutatnak be.
