Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)

1931-09-06 / 203. (2720.) szám

10 Illl'iniWW 1331 szeptember 6, vasárnap. Az ősz nagygyakorlatai a Tátrában Irta: Tichy Kálmán Felső Sági. szeptember. Rt vágyók a sajtóbadifezálláfcöü. A levegő tele egyetlen, szakadatlan mély zúgással. Kis kölyök- patakok bömbölő fölyókká duzzadtak s most kö­nyörtelenül elsodornák azt, aki korábban csevegő fodraikkal játszott. — A Poprádviz mennydörögve szakad le a völgybe, a Batizfalvi tó vízesése niért- ■ földekre harsog, fehér habja szikkbástyákat ugrik át, sok tonnás tömböket lódít meg, lövéstől kifacsart fény őket sodor magával. Minden kis völgy leomló vizek bús orgonája s a nagy zenekarba belesüvölt 3, szélvihar szünetté len, rengeteg bugással, sátáni felhőrongyokat tép le az ormokéról, megforgatja őkét a szepesi sik fölött, mint egy ördögi katlan­ban, hozzákeveri a Gyömbérről, Rirályh-egy-ről, liptói havasokról leszaggató! felJhőgcmolyokat és •hajszolja, űzi, korbácsolja őket/ lejjebb, viharsebes- séggel. távoli országok felé. Az Ősz hadgyakorlatai, teljes üzemmel. És teljes szépséggel. Változtatni kellene már egyszer az új­ságok jóakaratu beszámolóin, mélyek ragyogó őszi időt jeleznek a Tátrából, mikor ködben, viharban, •fékéte haragban nsznak a ezáklaőriások. Inkább azt kellene megmondani, hogy az ősz, a máshol lé­lekölő, lehangoló, esős ősz itt. valami olyan fen­séges, grandiózus, hatalmas élmény, hogy érdemes érette külön idejönni. Keik? Igen. sőt zuhog. De sár nincs És ha a vihar szünetet tart, azonnal kimehetsz és isteni színjátékok vonulnak ei áramló szemeid előtt. Szél fuj? Igaz, de orgónabugás a szava és nehéz, sűrű fényőillattal terhes, éltető, tiszta. Hideg van? Az is igaz. de vígan ropog a kályhában a tűz. ha benn akarsz maradni, künn pedig annál jobban pezsdül a Véred, fürgén jársz, fíatalabbnak érzéd magad és egy-égy gyönyörű séta után mosolyogsz, a panasz- kodókom A természet végiélén színpadának kulisszái itt mindég gyönyörűek, a szereplők mindég tökéle­tesek, a stílus mindég nagyvonalú, — érdemes megnézni a zord őszt is, nemcsak a mosolygót. Itt titánok szomszédságában vagyunk, ne várjuk tőlük kicsinyes emberi kedvteléseink bizánci legyőzését. Mi vagyunk alul, fogadjuk hálásan s ámulattal, ■bármit nyújtanak az óriások öklei. •S míg az évezredes sziklaorómók vad őszi harcai­kat vívják az északi viharral, idélént ilyen a világ: A FÜRDŐVENDÉG Isten legcsodálatosabb teremtménye, aki hihe­tetlen makacssággal tud hinni a jobb időben, na­ponta százszor mékopogtatja az merőidet, leolvassa a hőmérőt, kitörő örömmel regisztrálja, ha tízről tizeikét fokra ugrik Celsius higanyoszlopa; az öl­ni osszürke egét szinte lyukasra fúrja a szemével és hém nyugszik, mig egy kis kávéskanálnyi kéket fel ném fedez rajta, árrá azután a légragyógóbb jósla­tokat építi. És bízik. Bár az összes tünetek ellene mondanak, például a völgyből nagyon felhői latszik a harangszó, még a ruttkai gyors rohogása. a szél is róséz irányból fuj, e meteorológiai jelentések is rosszabbodást jósolnak, — minden hiába, a fürdő- vendég bízik és — marad. Hallottam ügyről, aki három álló hétig szidta az esőt-, toporzékólva jár­kált az étterem ködpáráe ablakai előtt, minden nap háromszor elutazássá] fény égé t-özött és három hétig maradt. KI HOGY REAGÁL? Igyik így: Fölöttem az emeletén lakó sorstár- sáni dongó turista léptekké! kijön a verandára, körülnéz és beadja a jelentést a szobában maradt kedves nejének: — „Grdu. grau und grau!" — Jéléútéáe amilyen velősen rövid, éppoly igaz. Egy e*avám sincs hozzátenüivaló. A trháeik igy: Az étteremből esernyő alatt kibújó elévera, szőke néniét asszonyka odakiáltja a por­tiénak: — „Wartim ma ekén sie só Viél Regen? lóíi sitze kiér ééit viérzehn Tagén und bin noch hícht trócken geworden!" — És kacag hozzá olyan édesen, mintha, e világ légmulatságosabb dolgáról léráne szó. Neki is igaza vau, mert pihenő ember­nek áz eső is mulatság, csak, kedély kell hozzá, ügy valahogy, mint a harmadik réagens: Kiüt hagyta a fékvőszékét, párnáétól, egy eső- mentés félórában. Mikor érté mént, fékvőézéfe és párna jól mégázott. Azt móudta rá: ,-Nicéak, a jó létén milyén szépén kigyöngyözte a párnámat!" MILYEN VOLT A SZEZON? Magyárán: peches. A pompás júliusi pi él egek­kel ÖizÉátóán indult, mig az elevenjébe bele ném vágott, a német krizís, tömegesen utaztak el a réichsdeutsch vép-dégek, naponta kis tátrai tele­pékről is 10—15 útlevelét jelentettek ki, — alig heverte ki ezt a bajt a fürdőélet, jött a pengő- kraoh, moét pedig a zordra fordult időjárás ijeszt Haaá sokakat s van nap. mikór Póprád felől az egész villanyod vonalra fél Csorbáig egyetlen utas sincsen. MI RÉGI? Az állatvilág: viharfelhők alatt, bálim szaráyái- kát. villogtató sasók; vizes f&nyőágá-kon kényéa- kedve ugráló mókusok, lékuncognák az oiViberre, lompos farkukat a legnagyobb luesókbar) is szára­zón mentik át; pisztrángok, részint mint. a kristály- patakok eleven ékszerei, részint „blaü gesoften" s csinosán szervírozott, tálakban, szájukba szorított petrezselyem levélkével; őzek, riadó, kecsés niene- kfilésükkel. a bakok utána ugátuák a céat.ahgolö turistának még a szomszéd hegyó]dalból is; zer- gék, ritka, büszkén emlegetett látványosságok, a szűk Iák sztárjai; mormóták, riógó füttyén léseikkel, fekete prérnpápaszémmel hámééz szemeik .körül; muckó apó is jár errefelé, mi Pap rövid egymásu­tánban két koíhadó fatorzíöQ leltem IwMImas taátfSa oyómaik auraiét egyetlen ceápáasal fólrayi­tötta a tonik félóid alát s kÍBífedte bblöle a hangya- tojásokat. A máéod'ík nyom olyan friss volt, hogy nem mén tóm o harmadik után. mórt. ki tudjá, öregapónak imponált vblna-e a tárcámba tett fegy­verviselési engedélyem, fegyver nélkül? — Régi a gy ü-mölcskésztet is, egyszerre négyféle, fekete ás vörös afónya. szamóca és málna, dsóöjégéábét kiki kedve és ízlésé szerint. Féinschmeckörfeknék ajánlom a dér csípett piros levelű fekete áfonyát. Ennél pompásabb erdei gyümölcs alig akad. Dó csak mohán szervírozva, sziklák között, esérk’ét- száz métér magasságban. MI UJ? Egy remek turista ut, sziklába robbantva, az Oszterváröl a Batizfalvi tóhoz, Az Ősz térvár ól a Lukahágöra irányul, onnan kis ereszkéd-éfesel lép ki a Koncsisz-ta déli lejtőjére s azon. szép egyenes­ben, lassú emelkedéssel, mindenütt a törpefenyők határa fölött jut a Batizfalvi tóig, a Tátra egyik legzordabb szépségű tavához, mfelyáek éppen ez a zord, komor, magányos szépségé a legnagyobb vonzereje. Május végen még jégtáblák úszkálnak sejtelmes zöld vizén s kora össze! már friss jég­páncélt ölt magára. Fölötte a Gerlachfalvi csúcs és Koncsiszta kattanó démoni szépségű. Uj a végig, Cfeorbáig befejezett rbtttéfc autö-ut, bitumennel feketére beöntve. Ezen ninös por, nincs sár, nincsenek zakkanók. De nincs többé romantika sóm: „fehér szalag a fenyvesek ©ötét zöldjébe zárva." Hanem az autók ördörágős suha- nassal zugnak el rajta. A meredéiyekfié! a korlá­tok fehér kísértét-sora kanyarog aZ úttal együtt, béleveszve a végtelenbe. Uj kiállításban játszódnak lé az a^sfaltáima út­testem a régi béka-tragédiák ás. T. í. a tátrai autó- forgalom tragikomikusán bőséges áldozatai, az esténként előcuppogó békák, a kémény autöpneu és a kémény bitumen prése között oly tökéletes papirvékonyságra préselődnék egyhetién pillanat alatt, hogy csontvázuk — ab int égy gondos mikrosz­kópiái preparátum bán fehéren áttetszik a le- silritött testen. Azon módon akár herbáriumba le­hetne őket tenni. Valaha még kapós tátrai „sou­venir" lesz belőlük, mint a. borostyánba zárt összu- nyógból? Uj az is, hogy egy idő óta egyre több autót látok, amely nem rohan, hanem lépésben hajt, utasai igy gyönyörködnék a mindén kis fordulónál változatos tájszépségékhén. Végre! Nefn a. haj rá-rohanás, ha­nem a közlekedés fügétlen kényelmének ötömé és nyitott szemek minden szép látnivaló számára! — Lehet, hogy a világszerte fellendült ■week-end di­vat. szeliditette ennyire az autósokat is, mert a week-endezők „fedezték fel", hogy autóval néni-1 csali rohanni lehet, hanem kényelmesen kirándul­ni, táborozni is. — A bitumenes utón pedig iniitt- amott, nagy elvétve, csodálatos, anaohronisztikus nyomok, mai ember már megcsodálja őket, — hogy is mondjam elég diszkréten: két lóerejü jár­müvek üzemi melléktermékei... Roppant stílus­talanok a bitumen-uton. melyre már a szivárványé© olajfoltok dukálnak, a rohanó, autók vefit-ék- ceöppjei. Uj az is, amit az egyik hazáéban IfMáPb em­léktárgyak., nippéfc, üvegek, pórééllábok köbölt: egy tucat soda -bicerboraas skatulya. Fogy, köréin- Egy gyomorbajos fürdővendég egymaga pár nap alatt négy skatulyával vásárolt belőle. — Uj az a kis üzlet is itt a fürdőépületben: „borbély — fodrász — manikűr — illatszer tár — phótosérvice — ekitrainer." Mindez egy személyben s egyszerre három helyen. Hágiban, Széplakón és Poprádom Az egyszerre három helyén való jelenléteit egy csinos Prága Piccolo teszi lehetővé. VIHAR UTÁN éfdétilés mégnézB'l a bömbölve alázúduló vizesé*- ©ékét, a démoni erőt, szörnyű vijdömegék rombo­lásának nyomait, a gigászi harcét, melyét, szikla- tömbök és viztöjnégék hallatlan egységéi vívnak. Egy ilyen harctér szélén, —r áiírol külön hideg sódra ván e levégőüék is, — láttam egy árva nyír­fát, jó két mótéreé fiatal fácéfcát, ösucéátol a tövéig kopaszra horzsolva, lé vél nélkül, pufit égy üres seprő, meghajolva a vízsodor irányában- Így puszta léiével élbeszélte mi történt, veié: a léomló vib- tömégek elkapták, létépértók, szikláikkal Végig­görgőt lék, azok malomkövekként ösázémorzsolták, leveleit, kérgét le&zegték, fiatal hajtásait péppé morzsolták. A viz lefolyása után viészaégyébésé- détt, valamelyest és most itt áll, mint önmagának szomorú síremléke, a tavasz hiába fógjá szólitafii: halott, ni indöröltre. GYILKOS PATAKOK A ..Száraz meder", — máskor alig déőrdogajJ a, viz szikkadt sziklái között, —- most égyetlérj ordító, dühös forgatag. Belezuhanni: bittó© halai- Kém mé.gful, d© percek alatt ©zétimorzsölödik, aki béje- szédül. A Poprádba szédült igy bele egy munkás, vizet akart meríteni vödörről, élőre bukóit, a ha­bók elkapták, végé. — Ilyenkor megérti s elhiszi az ember a legendának tartott, terpataki szorén- céétlenségel, mikor egy turista zuháut beié e Tár­patak ördögi malmába, s még csák pontját, smn lelték még soha. Ezélí aZ irtózatos víztömegek a medrükben görget ólt mázsás sziklákkal szivaccsá őrlik a csontot is. Gyilkos sziklák lábainál siülététt. gyilkos pata­kok ... És mégis mily csudásóép, lénytigöáő, élre,gadó á® egész gyilko© rokonság! ÉGY ALÉONYAT Ilyenkor titka élvézétét nyújt- A fzákádő é©6 hl.t- tél«n eláll, a köd nycráitalaAul eilHipik, a felsők adó párákból kiütköznek « hegyek, féjieté-kékéh, 6ly Előzetes szakértői a londoni szenzációs haláísugár-pörhöz A biológia és Hzik a nem tud haiálstsg arakról — Csodálatos lármái vannak a sugárzó energiának Prága, szeptember 5. Az angol ujságiokböl érdbeik'eé hir ragadja meg a figyelmünkét.. Az angbl közvélemény nagy érdeklődéssel te­kint. egy .sze'üzáéi'ésnak ígérkező pör elé, amelynek tárgyalása a napokban fog meg­kezdődni a londoni esküdtszéken. A pör a jüdükMiuráíban elég nagy szenzációt fog éb­reszteni és egészen modern jellegű, ameny- nyiben tudományos felifedezések és techni­kai vívmányok is szereipét játszanak benne és a kémikus meg fizikus szakértőknek fon­tos szerepük lesz. A pör középpontjában az úgynevezett ..halálsugarak" állanak. Egy babonás és csodáikban hivő asszonyt nagy szerencsét­lenségbe döntöttek olyan fenyegetésekkel, amelyekben a halál-sugarak nagy szerepet játszottak. Mi hát a tényállás ezen sokat, emlegetett ba- lálsugarak körül? Évek óta már sokat hal­lunk róluk, szenzációs cikkeket, olvasunk azokról a borzalmas hatásokról, amelyeket a halálsugarak nagy távolságból is gyakorol­nák az emberekre. Aki tékát a halál suga­rainak a birtokába jut, nagy hatalom van a. kézéiben, mimtíba az alchimisták sokat kere­sett kövét fedezte volna fel. A szerencsétlen nőt i* azzal fenyegették meg, hogy ezekkel a sugarakkal végeznek vele és igy értek el olyan dolgokat, amikhez különben nem jut­hattak volna. A sajló már jóideje, hallgat a halálsuga- rá kröl, most azonban újból olyan korszak jelentkezik, amelyben gyakran esik szó ró­luk. Ez természetesen nem véletlen. Mert amióta a Röntgen- é!s a rádiósugarak az ő sajátságos .titokzatos energiájukkal már nem csupán a tanulószobák és laboratóriu­mok titkai, hanem azoknak ismerete a lai­kusok körében is elterjedt, a sugárzás kérdései iránt mindenki rend­kívüli módon érdeklődik. Piocard expedíciója, alkalmával sokat írtak a lapok az úgynevezett kozmikus sugarak­ról. amelyek távoli égitestekről jutnak a föld körébe és amelyeknek az atmoszféra nagy magasságaiban erősen átható tulajdon­ságuk van. Jogosan mondhatjuk, hogy alig van olyan ága a fizikai kémiának, amely a sugárzások tanánál jobban leköt­né a laikus közönség érdeklődését. Ég ha laikus a halálsugarákról halj, önkén­telenül felmerül benne a kérdés, vájjon miért no volnának lehetségesek ilyen suga­rak is? De talán nem is kell uj erők után kutat­nunk, mert valaki úgy találta, hogy a Rönt- gennsugarák tulajdonképpen a szó igazi ér­telmében balálsugarak volnának. Ezt állítja ugyanis Hans Hermann Kritzinger a lipcsei Grethleih ef Có. kiadásában „Todesstraklen nőd Wünsohelrute" óimén megjelent, köny­vében- Állítását azzal akarja megerősíteni, hogy a Röntgen--sugarak égési sebeket, okozhatnák- Minden bizonnyal a Röntgen- sugárzás kezdeti idejében, amikor az ener­giának ezt az uj forrását még nem ismerték eléggé, éé nem tudtuk uralkodni rajta, elő­fordultak súlyos égési esetek, mé azonban á szakemberek a legtökéletesebb műszerek­kel dolgoznak és ha néni járnak el gondat­lanul velük, akkor senkiben sem tehetnék kárt. Egyébként egész sereg olyan gyógyító mód van, mely gyakorlatián kezekben alkalmazva káro­kat okozhat. Ezzé! aztán Kritziinger következte tése is válősZiáüÜénül köze], hogy az ember kinyújtott kézével élérbe tőnek hiszi ókét.. Az előtérben vi- ibártépétt faföraéky mohos Sziklák szárítják vizes tágjaikét, a léfelé szakadó völgyeiés°kbéú dübö­rögve. őrülik alá a völgykaflaüók vize. lfent a sze­pesi síkon réniegve gyulnak ki az első fények a szétszórt, falvak sötét foltjain, rajtuk túl a távoli hegyláncok egy megdermedt dühöá tenger fekete hullámai, pokolsötét fen viaskodnak o sátáni felhö- fóftgyokkal, melyek vámpír öleléssel tapadnak iftózó testükre. VAGY ÉGY HOLDAS ESTÉ, nem Béetbovfen-fnuzsikára hangszerelve, hanem Rimski.i-KorZakov, vagy Knrngold nagyzéáfekaíáfa. Az égén valami bűvös ezüst-ónál örvény, vad féb hőkjüc, bélről átszeknd áz égbolt, nem kékein tiszta bárfe'óftyffeketén. s a tépett fél-hők széle szivárvá- nyó^mii ég, ni ült. a szitakötő szám,\ a napsütésben. A földön kávék Hétien óriáe árnyak viáókodnák, alaptalaiiná válik. Hiszen az is s-ulyoe égési sérül-ésokot szen-v-edhet, aki gondatlanul igen hosszú időn át fekszik erős nap-tűzés­ben, de senkinek sem jut eszébe, hogy a ■nap éltető sugarait a nap-'szur-ási esetek miatt halál sugaraknak minősítse. Mielőtt még a Röntgen-osövek és a ráxiíó- aktiv anyagok sugárzó energiáját ismerték volna, a misztikus sugarak már szerepet játszották. Voltak olyan kutatók, akik pedig komoly kutató számba, mentek s mégis ope­ráltak az ilyen titokzatos sugarakkal, bár ezeknek a birodalma, fantaszták és szélhá­mosok domíniuma volt Leginkább. Ezek minden uj természettudományos felfedezést vagy elméletet hasznukra fordítottak s amint az állati elektromosság területén va­lami uj tényt állapítottak meg, azonnal fel­bukkant valamilyen formában a halálsug-ár- zás is. A magneí izmusról vagy elektromosságról való homályos képzeltek sokszor adták al­kalmat arra, hogy fantasztikus agyvélők olyan szerkezeteiket konstruáljanak, ame­lyeknek az lett volna a feladatuk, hegy ha- lálsugárakat bocsássahak ki. Hosszú ideig Operáltak Mesner állati magnetizm-usával, a tnult század derekán von Raiohenbaoh báró lipcsei kémikus nevezetes Odd-sugarai vol­tak divatban. Sohasem derült azonban világosság aura a kérdésre, hogy mi a lényege ezeknek a sugaraknak és elsősorban soha nem volí biztos benne az ember, hogy nem egysze­rűen szuggesztiv befolyásolásról van-e szó, A londoni pörben éppen annak az egzotikus öltözetben megjelent férfiúnak szuggesztiv erejéről van sző, aki nem annyira sugárzás­sal árasztotta el a hölgyet, mint inkább eh kábította. A természetben tényleg sokfajta sugárzás fordul elő és ha sugárzásokról van szó, nem kell feltétlenül a fény vagy meleg jelensé­gekre gondolni, aminőket a csillágok vagy a mi mesterséges fényforrásaink produkál­nak. Va,nnak sugárzó energiák, amelyeknek csak kémiai hatásuk van, anélkül hogy látóig zervünk vagy hőérző szerveink felfognák ezeket. Három évvel ezelőtt Sauerbruch eé Schu­mann német fizikusok nagyon érdekes kí­sérletekről számoltak be. A test nuinkát végző tagijainak környezetében elektromos mezőket -találtak. A felvevő lemez több mint két méter távolságból is meg rögzítette az effektusokat. A test. körzetében végbemenő ezen elektTofiziológiai jelenségek valószínű­leg a bőrből vagy a bőrhöz csatlakozó szö­vetekből indulnak ki. Növekvő növényeknél és állatoknál ujábban olyan sugárzásokat ál­lapítottak meg, amelyek nyilvánvalóan a sejtosztódás alkalmával végbemenő fejlemé­nyekké] vannak kapcsolatban. Ezeket á su­garakat fényképészeti lég is megállapították és úgy találták, hogy a hosszú hullámú ulfráviolef sugarak körébe esnek. A biológia és a fizika tehát a sugárzó energia különböző fajtáiról való ismeretein­ket rendkívüli ni-ódon kibővítette, dé még néni mutatták ki olyá-n sugarakat, amelyek a távolból és parancsszóra emberi életet ki­olthatnának. Az ilyen értelemben felfogótit halál sugarak talán örökre a fantázia bitó- dalmáiba valók. Éppen ezért a londoni por kimenetele sem lehet kétséges. iBMPMWIIIIll I1IIWHWBWHWBWII1W1M. I.. ’J’ . . ...R» nehá egész fenyvesek, máshol magányod fenyd-zá- lak, valami sötéten hömpölyög, zug, mintha a föld a reászakádó éjszakával kiizködve, csengene a hold-fény utóra. És mikor egy élés, jégé© szél rohanta mindent elsöpör óz égről s teljés fényével kiragyog a hold, a völgyön végi* egyetlen selyemfényű fehér félhő-dunnyhá fék szik, alatta alszik Pop rád. Nagyszülők, Batizfalva. Mfengusrfa-lvfl. Stóla, Lu- cfeivüá, Sunya-va, Csorba, a nagy ©elyemdunnyha hömpölyög, hullámzik, fodrozódik, éppen mint mi­kor egy közös takaró alatt többen alszonak e ál­mukban mozgolódnak, — felülről pedig valösziniR- len, éiü'hefétién, mesebeli fénnyel ©zárja be e teli­hold ezt a fantasztikus felhőtenge-rt, melynfek part­jai északéin a Tátra, keleten « Rrnnviszké, délen a Királyhegy, Gyömbér, nyugaton a liptói havasok Alomhajéval száll re<i nz elragadtatott lélek, uszik, ringatózik az éziistfódvos hulláimokon. Alallfl akzik «?. élet felélte zug .i szélek izféra- zenéje ...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom