Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)
1931-09-05 / 202. (2719.) szám
1931 szeptember 5, szambái. T^<mMacÍ£ARH1RLAB 3 Ruszinszkő .autonómiájának haladéktalan életbeléptetése írdikéfegn Kártyák petíciót nyújtott be a népszövetséghez 1 ruszin földműves szövetség képviselője újból megsürgette Mentben a saint-germaini szerződés 1(9.—13. cikkelyeinek végrehajtásit Géni, szeptember 4. Kurlyák Iyán, a Rumény állását és méltóságát teljesen illuzórikussá teszi. szán Autonóm Földműves Szövetség nemzetgyűlési képviselője tegnap a föld'mü vessző vétség nevében az alábbi szövegű petíciót nyuj- totia be a népszövetség tanácsához: A szövetséges nagyhatalmak és társult államok, valamint Csehszlovákia között 1919 évi szeptember 10-én Saint-Germain-en Lay- ben megkötött békeszerződés 10—13. cikkei arra kötelezték a csehszlovák köztársaságot, hogy a délkárpáti ruszin földet, mint autonóm tartományt megszervezze s felruházza azt a csehszlovák állam köreiében a legszélesebb körű önkormányzattal. Podkarpatszka Rusz területi autonómiáját elismerték és biz- tositották ezenkívül még a Németországgal, Ausztriával és Magyarországgal kötött béke- szerződések 81., 53. illetve 48. cikkelyei is, úgyszintén- a csehszlovák köztársaság alkotmánylevele (1920. évi 121 számú csehszlovák alaptörvény. I. fej. 3. §). A párisi békekonferencia aktáiból megálllla- pifható, hogy Podkarpatszka Rusz autonómiájának biztosítása szerződési föltétele volt annak, hogy a délkárpáti ruszin föld a csehszlovák államhoz lett csatolva. A sain-germaini békeszerződés 10—13. cikkelyei a csehszlovák alkotmánytörvény rendelkezései szerint Podkarpatszka Rüszt a nyelv-, tanügy-, vallás- és beligazgatás tekintetében törvényalkotási jog illeti meg, melyet saját autonóm Szejmje utján gyakorol, az au fonóm ü gyekben a végrehajt óh atal mát pedig autonóm kormánynak kelte gyakorolnia a kárpátorosz kormányzóval az élén. A béke- szer jődésből világosan kitűnik az is, hogy a délkárpáti ruszin terület azért nyerte az önkormányzati jogok eme széles garanciáit, hogy a ruszin nép nemzeti szabadsága, nem* zeti kultúrája és anyagi fejlődése biztosíttass éik más erősebb népek ebiemretlenitő törekvéseivel szemben. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy a délkárpáti ruszin-terület a mai napig még mindig nem jutott önkormányzati jogainak gyakorlásához, mert a csehszlovák köztársaság békeszerződésben és alkotmánylevélben vállalt kötelezettségeinek Podkarpatszka Rusz autonómiájának megvalósítása tekintetében eleget nem tett. a csehsz/’iovák kormány a saint-germaini békeszerződés aláírása óta lefolyt tizenkét év alatt Podkarpatszka Rusz autonóm törvényhozó szervét, a Szcjmet, egybe nem hivta, s az autonóm kormányzatot meg nem szervezte. Megállapítjuk azt is, hogy Podkarpatszka Kúsznak Szlovenszkóval közös nyugati határai a mai napig ugyancsak meg nem lettek határozva, minek következtében a délkárpáti ruszin népnek mintegy egyharmada saját akarata és tiltakozása ellenére Szlovenszkó- hoz lett csatolva, ahol szlovák közigazgatás alatt a nemzeti kisebbségi jogoknak még olyan terjedelmével sem rendelkezik, mint az ott élő német és magyar kisebbségek.. A délkárpáti ruszin nép nemzetközi szerződésekkel garantált széles körű autonómia helyett centralisztikns csehszlovák kormányzatot kapott, amely alatt Podkarpatszka Rusz összes közigazgatási hivatalai, csehszlovák tisztviselők kezébe jutottak, cseh tartomány- főnökkel az élükön és cseh osztályfőnökkel. A csehszlovák kormány az autonóm ruszin tartományban nem a ruszin, hanem a cseh nyelve^ állapította meg rendeletileg hivatalos nyelvként, úgy a belső, mint a külső ügykezelésben. Ennek következtében vaIlla- mennyi közigazgatási hatóság és bíróság a ruszin néppel nem ruszin anyanyelvűn, hanem az általa nem értett csehszlovák nyelven érintkezik és rendelkezik. Még a tanügyi igazgatás is cseh tisztviselők és igazgatók kezébe lőtt helyezve, sőt a csehszlovák kormány Podkarpatszka Rusz autonóm területén főleg a színtiszta ruszin községekben mintegy kétszáz cseh állami elemi iskolát Hetest'te ti cseh tanerőkkel és cseh oktatási nyelvvel. Podkarpatszka Rusz élére ugyan ki lett nevezve egy kárpátorosz kormányzó, azonban hatáskör és illetékesaég nélkül, amely körülNyilvánvaló, hogy a csehszlovák kormány !eme centralisztikus törekvései az autonóm !Podkarpatszka Rusz területén édes ellentétben állanak azokkal a kötelező rendelkezésekkel, melyek a saint-germaini békeszerződésben és a csehszlovák alkotmánylevélben Podkarpatszka Rusz autonómiáját biztosították, mint szerződéses föltételét ezen ruszin terület, hozzácsatolásának a csehszlovák köztársasághoz. A délikárpáti ruszin nép, amely garantált autonóm iájának gyakorlása nélkül politikailag, kulturális és gazdasági tekintetben a legválságosabb helyzetbe került, panaszaival már tiöbb Ízben fordult a Népszövetség mélyen tisztelt Tanácsához, így az 1922, 1924, 1928, 1928 és 1930. években, kénve a Tanács haladéktalan intervencióját a saint- gerima írni békeszerződésnek Pod'karpatszká Rusz autonómiáját garantáló rendelkezésed, végrehajtása végett. Alólirofct az általam képviselt ruszin nép nevében a mai napon tisztelettel fordulok ismételten a Népszövetség Tanácsához, föihiva figyelmét arra, hogy az 1919. évi szeptember 10-én Saint-Germain en Lay- bern kötött békeszerződés 10—13. cikkely eá Podkarpatszká Rusz autonómiája tePozsony, szeptember 4. (Saját tudósitónktól.) A szloveniszkói országos választmány a nyári szünet után szeptember 3-ikán tartotta első ülését, amelyen örszágh József elnök elnökölt. A pénzügyi gazdálkodásról szóló jelentés kapcsán Blanár Béla dr. megállapította, hogy ez annak ellenére, hogy az előirányzott tételek teljes összegben mind nem folynak be, tényleg javult az előző évekhez képest, mert a kiutalt kiadási tételek tényleg kifizettettek s készpénz is áll rendelkezésre s a költségvetési tételek a jelenlegi helyzet szerint az év végéig 88 százalékban kifizethetők lesznek. Kormaim Mihály (szociáldemokrata) indítványt nyújt be, hogy a képviselőtestület a munkanélküliekről szóló törvény megalkotását megsürgesse s mindenekelőtt az összeírás megejtését eszközölje. Előadó jelenti, hogy a járások utján már eszközöltek összeírásokat s 60.000 munkanélkülit Írtak össze, de ez a jelenlegi állapotoknak már nem felel meg. Alap* indítványa Alapy Gyula dr. a gazdasági munkásokat illetően a következő indítványt terjesztette be: — Köztudomású tény, hogy a terméskatasztrófa a délszlovenszkói gazdák legnagyobb részét soha nem sejtett bajokba sodorta, melyeken átmenetileg megfelelő vetőmagsegély, olcsó kölcsön akció és főképpen adókedvezmények utján lehet és kell segíteni. — Mindezek azonban nem vonatkoznak a gazdasági munkásokra, akikre az idei termésviszonyok a legnagyobb katasztrófát jelentik, mert sehol sem kereshették meg mindennapi kenyerüket és már most is igen sok helyen éhínség előtt állanak. Hogy ez így van, annak bizonyítéka a mindenifelől beérkező panasz a határokban folyó fosztogatások ellen, amelyekkel .szemben védtelenül áll a gazdaközönség. — A tél kétségtelenül a legnagyobb nyomort és szenvedést zúdítja a gazdasági munkásra, melyen segíteni kell, még periig állami eszközökkel. kiiifcetében még mindig nem lettek végrehajtva. Más szóval: nem lett teljesítve az a feltétel, ■mely mellett a déJikárpáfi ruszin terület a csehszlovák államihoz lett csatolva, A nemzetközi szerződésnek eme negligálása meg nem engedhető. Nemzetközi szempontból a nemzeteik békéje kárára nyitva hagy egy lényeges kérdésit', megakadályozza, hogy egy nép garantált jogainak tényleges birtokába lépjen, másrészről pedig megrendüli a népek hitiét a békeszerződés szentségében. A békeszerződések azért köttettek, hogy végrehajtassa!! ak. A saint-germaini béke- szerződés sem állaim oknak, sem ko rmány oknak nem adott jogot arra, hogy a délkárpáti ruszin nép önkormányzatának megvalósitá- ■sát immár tizenkét éve halogassák. Az államok tekintélye, a békeszerződés szentsége, a népek bizalma és a Népszövetség, mint a béke szerződéseik teljesítése felett őrködő legfelső fórum reputációja követelik, hogy Podkarpatszká Rusz autonómiája haladéktalanul él etb elép tessék. A csehszlovák köztársaságban élő ruszin nép autonómiájának a békeszerződés és a csehszlovák alkotmányt örvény szelleméiben való éleibe,léptetés© céljából alólir-otl;, mint a csehszlovák parlament tagja, 1931. évi február havában törvénytervezetet nyiujtot— Evégből indítványozom, mondja ki az országos képviselőtestület, hogy: 1. A gazdasági munkanélküliek minden délszlovenszkói járásban községenként össze- irandók, mely összeírásokból az illetékes járási hivatal katasztert készít, 2. Állami, országos, járási és községi munkaalkalmak létesítésével a munkanélküliek részére keresetet biztosit. 3. A nős és családos munkanélküliek részére, ha munkához jutni nem tudnak, vagy rendkívüli munkanélküli segélyt vagy községi népkonyhák utján való ellátást, vagy elsőrendű élelmicikkeknek természetben való kiosztását kívánja az állam terhére. Ebből a segélyből nem részesülhetnek a kereső munkások, azok, akik dolgozni nem akarnak és azok, akik a tulajdon elleni kihágást vagy bűncselekményt követtek el. Az országos képviselőtestület felír ez ügyben a népjóléti, közmunkaügyi és a pénzügyi miniszter urakhoz. A munkanélküliek összeírását az országos hivatal rendeli el. Az Országos választmány a felvetett kérdéseknek feldolgozását s a képviselőtestület elé való terjesztését határozza el. Az 1930. évi zárszámadás ügy .ében Blauár Béla dr. hozzájárul ahhoz, hogy azok a képviselőtestület elé terjesztessenek, mert a törKassa, szeptember 4. (Kassai szerkesztőségünktől.) A P. M. H. megemlékezett arról, hogy a kassai járás egyes vidékein, de különösen a szépéi járásban olyan rossz a termés, hogy nincs vetőmag és télen nem lesz mit ennie a falusi lakosságnak. Ebben a kétségbeejtő helyzetben éppen azok a pártok — elsősorban az agrárpárt és a néppárt, valamint a szoc.-dem. párt és a .legújabban alakult radikális .párt hagyták cseriben a földmüveenépet, bár eddig egetdöldet ígértek és a legkülönfélébb jelszavakkal csábítgatták a hiszékeny népet. Nagy elégedetlenséget váltott ki a kormány fcam be a csehszlovák parlament képviselő- házában. Ennek a tervezetnek hivatalos kiadmányát. tisztelettel ide .mellékelem. A fenlihivatkozott tények alapján tisztelettel kérem: mié.ltóztassék Podkarpatszká Rusz autonómiájának a saint-germaini békeszerződés 10—13. cikkelyei alapján való, haladékot nem tűrő megvalósítása végett a kívánt lépéseket megtenni s e petíciónkat a Tanácsúié s napi rend jére tűzni. Gení, 1931 szeptember 3- Mély tisztelettel Kártyák Iván, a csehszlovák parlament tagja, az Autonóm FöMímíüves Szövetség képviselőije. * $ n'usrsí! kérdés a kisebbségi kongresszus élőit Gemf, szeptember 4. Az európai kisebbségek genfi kongresszusán — amint utólag, jeleníti a P. M. II. munkatársa — Kártyák Iván csehszlovákiai nemzetgyűlési képviselő, a ruszin autonóm földművesezövetség vezére is felszólalt s röviden összefoglalva ismertette a ruszin nép súlyos politikai, gazdasági és kulturális helyzetét. Elsősorban rámutatott arra, hogy a nemzetközi szerződés által biztosított autonómia még mindig nincs megvalósítva, ismertette a csehszlovák földreform ruszin szikói végrehajtását, a ruszinok iskolai és nyelvi sérelmeit, rámutatott arra, hogy úgyszólván az összes ruszin- szkod hivatalok csak cseh nyelven hivatalos- kod nak s végül ismertette a csehszlovák parlamenthez 1931 februárjában benyújtott autónérni a javaslata nak sorsát. Ezt az autonómia tor vezetet átnyújtotta a kisebbségi kongresszus elnökségének és hangsúlyozta, •hogy a ruszin nép nem kíván sem többet, sem kevesebbet ennél, de ehhez rendületlenül ragaszkodik, miután elvitathatatlan joga van az autonómiához. vény szerint vannak összeállítva s a könyveknek megfelelnek, minthogy azonban a zárszámadásnál elbírálandó az is, hogy miként gazdálkodott a költségvetés keretén belül a választmány, erre vonatkozó észrevételeinek megtételét fenntartja magának a képviselőtestület ülésére. Az 1931. évi elemi csapások ügyében beadott összes indítványok ügyében elhatározta a választmány, hogy ezeket a szeptember 10-re összehívott képviselőtestületi ülés elé terjeszti. Urszinyi előadó ismerteti az elemi károkról szóló törvényt s ennek szándékolt növel- lizálását, a novellát Szlovenszkó érdekében elegendőnek nem találja és inditványozta, hogy a képviselőtestület elé indítvány terjesztessék aziránt, hogy a Szloveinszkét illető összeg a duplájára emeltessék, úgyszintén a mezőgazdasági munkások is segélyez tessenek. A választmány a vetési akció, a fennálló nyomor enyhítése, a mezőgazdasági munkások helyzete, a munkanélküliség kérdése ügyében kétórás vita után egy szükebb bizottságot küldött ki, amely bizottság a képviselőtestület elé a beadott .indítványok és az előadottak alapján megfelelő előterjesztést dolgoz ki, amelyet a választmány még a képviselőtestület ülése előtt tárgyalni fog. vetőmagakciója, amely nem isegiteég, mert amig a búza tőzsdei ára Í10 korona körül mozog, addig a vetőmagért 160 koronát követelnek a gazdáktól és nincs joguk olyan vetőmagot választani, amilyet a vevő akar. Emellett igen kevés az, amit a hatóságok .kínálnak és sok helyen a szükséglet egyötödét sem teszi ki. A kétségbeejtő helyzetben az országos ke- resztónyszocialista párt vette a kezébe az ügyet és szerdára, szeptember 2-ára értekezletre hívta, össze a vidéki szervezetek vezetőit Kassára. Az értekezleten mintegy 50 vezetőember jelent meg, A párt vezetősége részéről Grossehmid A szlovenszkói ínség az országos választmány előtt Alapy tartománygyülési képviselő nagyszabású segélyakciót sürget a nyomorgó mezőgazdasági munkások érdekében — Csak hatvanezer munkanélkülit írtak össze Sslovenszkön A keresztényszocialista párt keietszloven szkói akciója a wetőmaora szoruló gazdák irdeké&en
