Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)
1931-09-01 / 198. (2715.) szám
4 TO^GM-MaGÍAR-HIRIíAP 1931 szeptember 1, kedd. Magyar levelek orosz ... Nem lehet megtalálni Gyóni Géza sirját a krasznojarszki hadifogolytemetöben Hogyan látja Oroszországot Varga Imre volt hadifogoly, a moszkva-mandzsuriai étkezőkocsi szakácsa? — „Moszkva olyan, mint az őriiltekháza“ — Hol lehet mosakodni? - Magyarok Mukdenhen és Sanghaiban ]yek erre vezetnek, A kormány mindig azt mondja, hogy nincsen pénz a segítségre. A szónok ennek kapcsán rámutat arra, hogy a kormány tulajdonképpen kettős költség- vetéssel dolgozik, egy nyilvános és egy titkos költség vetéssel. A nyilvános költségvetést mindenki láthatja s abban azt látja, hogy a bevételek és a kiadások tiz-tiz mll- liárdot tesznek ki. A másik költségvetés, amennyire ablba bepillantani lehel, azt mutatta, hogy például csak forgalmi adóiban egy millió rddu'l többet vettek be, mint amennyit szabad lett volna bevenni, vagyis a kormánynak csak itt már egy milliárd áll rendelkezésére. A kormány a többiétibevételeket tartalékolta az úgynevezett konszolidációs alapiban. Ebiből az alapból adott 300 milliói a három prágai bank fúziójára. Ha tehát a bankok szanálására volt pénz, úgy meg kell nyitni ennek a tartalékalapnak a kapuit és juttatni kell a válság enyhítésére is. Külön ben ma még más megoldási lehetőségek is vannak, kérdés azonban, hogy ezek a jövő esztendőben is megtesznek-e. Az első kötelessége a kormánynak rendbe- hoizni az államháztartást szigorú takarék ősségi intézkedésiek révén. A takarékossági intézkedések között kell szerepelnie a miniszteri és állami autók leépítésének. A minisztériumokat össze kell vonni, a hadsereg létszámát a felére kel] apasztani s a megmaradt katonaság szolgálati idejét is a felére kell csökkenteni. Végül valamennyi állami kiadási tételt üz százalékkal le kell szállítani. nymodon két milliárd koronát lehet megtakarítani. ami lehetővé tenné az adók 40—50 százalékos csökkentését. H-olota beszéde- végén a köz-elgő községi választásokra való figyelemmel ismertette az érsek-ujvári helyzetet. Srobár 1920-ban bejelentette, hogy Érsek- uj váróit öt év múlva nem lesz magyar. iSrobár jóslata nem teljesedett be, mert Érsekújvár ott ma is a magyarság van túlsúlyban és maga intézi a város ügyeit. Ez azonban nem ment egykönnyen. A magyar nemzeti párt, a kerésztényszooialista párt és a magyar nemzeti munkáspárt becsületes, őszinte és erős összefogására volt szükség, csak úgy lehetett megtartani a kormánypártok ármánykodásainak tűiében a magyar többséget. Ez alapon a szónok arra kéri hallgatóit, hogy hasonlóképpen cselekedjenek mindenütt a küszöbön álló választásoknál. Az ipar és válság A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Vitovszky József iparos, losonci városi képviselőtestületi tag rövid beszéd kíséretéiben előterjesztette az országos keresztényszocialista és a magyar nemzeti párt határozati javaslatát. Vito-vszky azt hangsúlyozta, hogy a mai gazdasági válság oki sokkal mélyebbek, mint az első látásra feltűnik. Mintegy 90 esztendeje annak, hogy Európában a szocializmus felütötte a fejét s megkezdte munkáját. Az első jelszó volt a nyolcórai munkaidő. Amikor az emberek annakidején erről kezdtek beszélni, nem látták, hogy 90 év m-ulva milyen óriási katasztrófába kergetik az emberiséget. A munkaidő megröviditése után a gyáros gondolkodni kezdett, hogy miképpen termelhetne ugyanannyit, mint azelőtt s akkor köszöntött be a gépek korszaka. Ma odaérkezett rnár a világ, hogy mindenfelé a termelés racionalizálásával foglalkoznak, közben azonban nem vették észre, hogy az uccára került munkásokban a gyáripar elvesztette egyúttal a fogyasztóit is. Vitovszky beszéde végén felolvasta a határozati javaslatot, amelynek teljes szövegét legközelebbi számunk közgazdasági rovatában közlünk le. A határozati javaslatokat a nagygyűlés lelkes helyesléssel egyhangúlag elfogadta s ezzel a gyűlés a törvényhozók és szónokok éltetése mellett véget ért. Halálos vütaraosszereiKSétieiiség Prágában Prága, augusztus -1. Ma reggel félnyolc órakor a prágai Wiison-pályaudvar előtt halálos vili amosszerenceétienség történt. A pályaudvar előtt, állott egy 13-as számú kocsi pótkocsijával s néhány lépéssel mögötte egy 6-os villamos. A két viillamosszerelvény közötti résben át akart menni egy Koptak Ottokár nevű 30 éves tisztviselő, de abban a pillanatban, amikor Kopták a két kocsi ütközői közé került, befutott a megállóhoz egy 1-es villamos, amely eddig ismeretlen okokból nekiment a 6-os számú kocsinak. Kópiákét az ütközők valósággal összenyomták s a kórházban hamarosan elvérzett. Az 1-es számú villamosban az összeütközés következtében könnyebb sérülést szenvedett egy Bartos Mária nevű asszony és 6 éves kisleánya. Mind a három villamoskocsi erősen megsérült. Budapest, augusztus. Egy budapesti újságíró a következőkben ismerteti egy Oroszországba szakadt volt hadifogolymagyar hazaküldözgetett, érdekes leveleit: Mi történik Oroszországban, mi lesz az újkori történelemnek ebben a friss fejezetében? A bukásra érett rendszer mikor fog összeom- lani és mit fog hozni Oroszország számára és Európa számára ez az összeomlás? Európa ál 1 amiférfiai, országokat átfogó busines-ter- vek kováicsolói törik ezen a fejüket. Ahány nyilatkozat, annyiféle megoldási formula, any- uyiféle, sokszor ellentmondó jóslás. Varga Imre szovjetsorsa Mindezt a sok kérdést csak azért bocsátottuk előre, hogy elmondjuk a történelem tudós, száműzött vezér, politikus és szakember után, hogyan 'látja, ezeket a kaotikus állapotokat egy egyszerű ember, aki orosz állampolgár ezidő szerint, de nem kommunista, mint ahogy Oroszország lakosságának legnagyobb százaléka csak kényszerből vallja magáénak a vörössziníi zászlót. Az orosz állampolgár, aki helyett itt most Magyarországira küldött levelei fognak beszélni, magyar liu. Annakidején, amikor az osztrák-magyar közös hadseregbe besorozták, valószínűleg any* nyit tudott Oroszországról, hogy a 48-as szabadságharc idején onnan jöttek Kossuth leverésére azok a vad kozákok, akik nyersen ették az uborkát és felfalták a szteariugyer- tyát. Varga Imre sapkájában virággal, dalolva elindult a hadüzenetkor a frontra. Harcolt •három esztendeig, aztán egy nagy támadás után sokadmagával hadifogságba került és a fogolytranszport elvitte Szibériába. Varga Imre közlegényt, aki valahol az Alföld egyik kis falujában született, elsodorta a nagy világégés a földgolyóbis lulsó felére. Legény volt Varga Imre, húszegynéhány éves, amikor a hadüzenet napjaitól számított hat héten belül megtanulta, hogyan kell bánni a Mannlicherrel, a kukoricagránáttal és meglett, megedzett férfi lett belőle, amikor szibériai barakkja előtt az orosz őr eldobta puskáját és kettétörte hosszú, hegyes orosz bajonettjét és kinyitotta a foglyok ajtaját A vértől átitatott forradalmi Oroszországban uj küzdelem kezdődött. A fogoly magyar legény haza akart jutni. De pénze nem volt s egyik helyről a másikra csak úgy juthatott él, ha közben mindig alkalmi munkát vállalt. Szibériából hosszú az ut és igy történt, hogy végül is Varga Imre ott ragadt Oroszországban. Sorsa összehozta egy orosz nővel, aki nem kívánkozott ide a messzi Magyarországba és Varga Imre ott maradt a felesége mellett. Itt esett meg az, hogy amikor jó pár esztendővel ezelőtt megindult a nagy hadifogolyakció és Varga Imréért is befizettek az amerikai Vöröskereszthez 600 dollárt, hogy hazahozzák Oroszországból, Varga Imre levelet irt, hogy ott van helye a felesége és gyermekei mellett. És azóta szorgalmasan ir Oroszországból, de amint a levelezésből kiderült, kuszáit sorainak nagyrésze elvész a vörös postán. Üzenet a „vörös paradicsom"-bál És most lássuk, mit mond Oroszországról Varga Imre, miket lát a vörös „paradicsom- ból“ ez az egyszerű ember, akinek most jó állása van, mert étkezőkocsi-szakócs a moszkva—mandzsunál vonalon. — Cverdlovek, azelőtt Jekalerinburg — igy szól az egyik levelének dátuma. — A jelen órában — hangzik a levél, — utazom az Ural-hegységeo ál, amely Szibériát elválasztja európai Oroszországtól. Úgy hát én ismét Szibéria hideg, mogorva, fenyveserdőkkel borított hegyein, napsugaras kék ég alatt vagyok. Dermesztő a hideg és én köszöntőm most ezt az egészséges, száraz liide- deget, mert Moszkva kiimája nedves, éghajlata egészségemre igen rosszul hat, tekintettel a fogság alatt meggyöngült tüdőmre. így hát ismét őrülök, hogy a négymilliós Moszkva városából kirepülhetek, mert ott az uccán, a nagy forgalom életveszélyes és nehéz a járkálás. őszintén megvallva, Moszkvát utálom, de mint kulturális központot, kell becsülnöm. Igyekszem lakást venni közel Moszkvához, harminc-negyven kilométerre, ugyanis 18 napig egy hónapban utazok, 12 nap szabad vagyok. Ezen idő alatt pihenni akarok, száraz fenyőből épitett lakásban, melyért havonta 60 rubelt kérnek. Mint hadifogoly 16 évvel ezelőtt ezen a vonalon utaztam Szibériába, bizony, akkor még csak nem is mertem gondolni, hogy oly hosszú évek után ismét önként jövök ide. Megszoktam Szibériát és a távol Keletet. Azonkívül a szibériai nép is szívesebben látja és nagyrabecsüli a külföldit. Moszkvában pedig éppen ellenkezőleg. — Az ut Moszkvától Mandzsúriáig élelmezéssel együtt egy személyre 300 amerikai dollárba kerül és oda és vissza 14 napot vesz igénybe. Ma beszéltem német utasokkal, akik Sang- haiba utaznak, szerintük Mukden és Sanghaiban is sok magyar van, iparosok és szellemi munkások. „idegesek itt az emberek..." Ezt a levelét azzal fejezi be Varga Imre, hogy már nem tudja folytatni, mert a vonaton irja és „nagyon ráz a vonat“. Egy másik levele Szibériából érkezett. „Végre ismét Szibéria. A nedves, ködös, sáros, piszkos Moszkva után, ahol a lakások szűk helyen össze vannak zsúfolva, rettenetesek az uccák és a rossz levegő következtében mindenki grippel betegeskedik. Én is feküdtem három napig a grippel. A villanyosok túlzsúfoltak, a lécsőkön és az ütközőkön is állnak az emberek. A közlekedés borzalmasan életveszélyes. Az embere^ oöyan idegesek, hogy rögtön verekedés és veszekedés van. Az emberek irigysége is nagyon bánt, mert ha netalán valaki jobban él és étkezik, akkor már gyűlölik és igyekeznek ártani neki. — Mindez kiábrándít ebből a piszkos, sötét és nedves lakásu városból. Ahol még mosakodni sem lehet rendesen. Ez is az egyik oka annak, hogy ezt az uj állást elfoglaltam, mert itt legalább rendesem étkezhetek és meg is mosakodhatok. Moszkvában két-háromezer rubelt kell fizetni egy kis piszkos szobáért, lelépési díjjal. Én egy magyarnál laktam egy szobában, amelyért fizettem havonta 45 rubelt, de fölmondtám, mert jelen állásom következtében havonta csak 12 napot leszek otthon. Igyekszem minél előbb Moszkva mellett a nyaralóhelyen szerezni szobát: lelépési dij nélkül. Itt nem baj az sem, ha az ember jobb ruhában jár. Moszkvában ez: vétek. És enni is lehet anélkül, hogy bántanák az embert érte. Moszkvától Kínába az ut egy hétig tart. örülök ennek az utazásnak/' Egy harmadik levelében arról beszél, hogy az utóbbi időben nagyon sok német és amerikai utasa van. A németek, ha maguk közt maradnak, lenézéssel beszélnek Oroszországról, az amerikaiak pedig azt magyarázzák, hogy az üzlet üzlet és mindegy, hogy az üzletet kivel kötik meg. „Moszkva — irja Varga Imre — olyan számomra, mintha egy. nagy őrültekháza lenne. Minden ember ideges, mindenkinek gondjai és bajai vannak. Égy vig arcot nem láttam hosszú évek óta, csak itt Szibériában, ahol a lakosság elégedettebb, mint Moszkvában." A krasznojarszki magyar temetők A hadifogolyból orosz étkezők öcs i-szakács- csá lett Varga Imre levelei közül mégis a legérdekesebb az, amelyet Krasznojarszkból irt. Régebben indult egy akció Budapesten, amelynek az volt a célja, hogy Gyóni Géza hamvait hazahozzák a krasznojarszki temetőből. Varga Imre elmondja, hogy meglátogatta ezt a szomorú hadifogolytemetőt. „Közeledek Krasznojarszk fölé, ahol Gyóni Géza és Mihály vannak eltemetve. Én már voltam Krasznojárszkban, de sajnos, az ottani h adifogoly temetőben az ő sírjukat nem találhattam, mert alig egynéhány síremlék maradt épségben, így hát lehetetlenné válik az a gondolat, hogy hamvaikat hazaszálliHathatnák. Én oly szándékkel voltam a temetőben, hogy lefényképezhetem sírjukat, de a fönt leírtak miatt ez nem volt lehetséges. Csak Rényes huszárezredes sírja van teljes épségben, egy hatalmas márványkőlappal lefedve, a felírás is olvasható állapotban van. Hogyan emlékeznek meg — irja ezután — otthon a költőről, aki Przemysl várában kedves verseivel vigasztalta annakidején az úgy agyon kínozott, éhes, kimerült katonaságot, mert annakidején éh- tiíuszban ezrével hullottak a katonák. Én emlékszem rá, mert nekem is sok kellemes órát szerzett a. Przemysl erődben. Most Krasznojarszk után nagyobb város Irkutzk és ez az én azon helyem, ahol elrabolta a sors a legszebb fiatal éveimet, mely soha többé nem tér vissza/' * Varga Imre volt közlegény, volt hadifogoly, jelenleg orosz állompolgár, étkezőkocsi-szakács, aki német és amerikai turisták Ionoséit és Mittagessenjeit főzi, a moszkva- mandzsuriai vonaton igy látja és ennyit lát Oroszországból. Magyar leányotthonok Prágában A szlovenszkói magyar egyetemi hallgatók, illetve hallgatónők támogatására alakult nagybizottság eddig két leányotthont tartott fönn Prágában a magyar főiskolai hallgatónők részére éspedig egyet Erzeéöet-otthon név alatt, Praha, II.. Krakovská 7. alatt és egyet Praha- Smiehov, Havlicková ul. 10. ez. alatt Róza-ott- hon elmen. A nagybizottság azt tervezte, hogy a folyó iskolai évtől kezdve ezen otthonokat egyesíti, azért is. hogy az otthonon kiviil lakó felsőbb- iskolás leányoknak is módot és alkalmat nyújtson, egy nagyobb lakásban, a gyakoribb összejövetelre, — az összetartás ápolására és a női szemináriumok, szakosztályok munkájának ki- f ejthet ősére. Ez azonban csak nagyobb anyagi áldozatok és a havonkint fizetendő dijak fölemelése mellett volna foganatosítható, ami a jelen gazdasági viszonyok között egyelőre nem eszközölhető. így a nagybizotság akként határozott, hogy ezen leányotthonokat továbbra is csak az eddigi keretek között tartja fönn. —- Mindkét otthonban — miután az eddigi bennlakók közül tanulmányaikat többen már befejezték — néhány hely megüresedett, amelyeknek betöltésére a nagybizottság ezúttal pályázatot hirdet. Az ezen otthonokban való bentlakásra pályázhatnak olyan magyar nemzetiségű szloven- szkói illetőségű leányok, akik tanulmányaikat a Prágában levő egyetemeken, vagy egyéb főiskolákon végzik. Fizetendő: legkésőbb minden hó 5. napjáig előzetes havi részletekben az otthonok vezetője kezeihez havi 200 (Kettőszáz) korona. Ezért az eüenérték: lakás, fűtés, világítás, takarítás és reggeli.- (Szegénysorén és jól tanuló egyetemi hallgatónők ebédet és vacsorát jutányos áron a prágai magyar diákmenzán is kaphatnak.) Ágyneműt (párnát, párnahajat, lepedőt és takarót) a növendékek maguk hoznak. Mosásról maguk gondoskodnak. Az otthonok vezetősége fönntartja azon jogát, hogy a nem megfelelő viseletű, összeférhetetlen. a házirendet, be nem tartó, esetleg ragályos betegségben szenvedő hallgatónőkkel az otthont elhagyathassa, — a bennlakó növendékek részéről azonban a fölmondásnak csak a tanév végére van helye. Kivétel ez alól, ha valaki a II. szemeszterben tényleg más városban folytatja tanulmányait és ezt a más egyetemen való fölvétellel igazolja, vagy igazolt, betegség miatt tényleg nem folytathatja tanulmányait. A fölvételt kérők ez iránti kérelmüket folyó évi szeptember 15. napjáig tartoznak beküldeni éspedig: akik az Erzsébet-otthonban kívánnak elhelyezkedni, Szakai! Hajnalka cimére, Praha, II., Krakovská 7. cimre, akik pedig a. Róza- otthonban. azok Irmán Klára dr. cimére, Praba- Smichov, Havlicková ul. 10. I. cimre. A kérvényhez csatolandó: 1. Iskolai bizonyítvány. 2. Erkölcsi bizonyítvány. 3. Egy kötelező nyilatkozat, hogy a folyamodó a jelen pályázatban irt föltételeket, és a házirendet betartja. 4. Egy a szülő, vagy a gyám részéről kiállított kötelező nyilatkozat, úgy a föltételek tudomásulvételét. illetően, valamint arra vonatkozólag, hogy a fizetési föltételek pontos betartásáért készfizető kezességet vállal. 5. Hatósági bizonyítvány arról, hogy a folyamodó, illetve szülője, vagy gyámja a fönt körülírt fizetési kötelezettségeknek eleget tenni képes. Folyamodni azok is tartoznak, akik a megelőző évben már valamelyik otthon lakói voltak. A fölvétel tárgyában a nagybizottság a legjobb belátása szerint határoz. A szlovenszkói magyar egyetemi hallgatók támogatására alakult társadalmi nagybizottság képviseletében: Grossehmid Géza dr. szenátor, <i bizottság elnöke. Szakai! Hajnalka, Irmán Klára dr. az Erzsébet-ollhon vezetője, a Rózn-olthon vezetője.
