Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)

1931-09-27 / 221. (2738.) szám

12 0RMHl»W!Nm*MtMI 1931 ézepiember 27, vasárnap. Hölgyek figyelmébe! Értesítem b. megrendelőimet, hogy a legú­jabb párisi és bécsi modellek után dolgozok, a kész modellek megtctszés esetén jutányos árban megvásárolhatók. Csernák János nöiszalon, Léván. — A newyorki kivándorlási botrány véres folytatása.. Newyorkból jelentik: A nagy ki- vándorlási botrány ügye most tragikus fordu­lóponthoz ért. Az embercsempészé banda ve­zérének, Salvatore Maranzanonak Avenue Brooklyn-i irodájába fényes nappal négy fel­fegyverzett ember nyomult be. Maranzano tit­kárnőjének előadása szerint Newyork legna­gyobb üzleti épületének, a Grand Central Buildingnak kilencedik emeletén fekvő irodá­ban hét ügyfél várakozott, hogy a belső dol­gozószobában elfoglalt Maranzano elé kerül­jön. A négy férfi nem várta meg, inig ezek végeznek, egyenesen Maranzano irodája felé tartott és belépett. Maranzano megpillantva a belépőket, mintha „vipera csípte volna meg", felugrott ültéből, azonban a behatolók egyik© megadta a szicíliai jelet, az árulók halálos Ítéletét: mutatóujját keresztbe helyezte a sa­ját torkán. Kísérői erre revolvereikből tüzelni kezdtek és Maranzano holtan bukott íróasz­tala főié. A négy ismeretlen, aki azt bosszul­ta meg, hogy Maranzano elárulta a rendőr­ségnek az embercsempésző szervezet titkát, ezután ép poly gyorsan távozott, mint ahogy jött és a newyorki rendőrség újabb felderit- hetetlen rejtéllyel áll szemben... Két kivégzés Németországban. Berlinből je­lentik: A gerai törvényszék udvarán tegnap két halálos Ítéletet hajtottak végre. A hóhénbárd először Petzold Riohárdnak, egy rabló gyük os­ság miatt elitéit 26 éves munkásnak ütötte le a fejét, azután a hitvesgyilkoa Köppellel végzett, A két kivégzést rövid tiz percen belül lebonyo­lították. — Prébarepfilésen a világ legnagyobb lég­hajója. Newyorkból jelentik: Akronban szer­dán startolt első útjára a világ legnagyobb léghajója. Az őriás léghajó, az amerikai hadi­tengerészet „Akron" nevű légi óriása, 111 utast vett ez alkalommal fedélzetére. Az uta-j sok között volt Adams amerikai tengerészeti miniszter is. Az „Akron" kétszer olyan nagy, mint a legnagyobb Zeppelin. Akciórádiusa 13.000 mérföld. Az óriásléghajón 16 gépfegy­ver vau felszerelve. A léghajó motorjai -né­met gyártmányok. Két testvér hasonlít egy­másra, s r egyik szép a má­sít: rút, r szép Mary krémet hasznait, arcáról minden ki­ütés, májfolt, szepiő sltüat, arc*, ^atalos üde lett ön s használton Mar1’ krémet, VÍary-püdert . Marv-srap- oant .. begyen egy egész garnitúrát Készítője: Dr. Lad, Potlák, lekárník v PldSíanoch. —- Tiz leprás beteget kért egy nagykárolyi orvos. Bukarestből jelentik: Érdekes beadvány érkezett a bukaresti egészségügyi minisztériumhoz. Fejér Vilmos dr. nagykárolyi orvos kifejti ebben a bead­ványban, hogy nincsen gyógyíthatatlan betegség és e helyes táplálkozási mód minden betegségtől meg­óvja az embert Neki is sikerült ezt a helyes táp­lálkozási rendszert egy beállítani és már több pá­ciensén M is próbálta a rendszer jóságát. Felesége és kisfia így táplálkoznak és soha még betegek nem voltak. Fiát egyezer bevitte a pestiees betegek kö­zé és mivel « helyes táplálkozási mód immunissá tette minden ragállyal szem-ben. nem is lett semmi 'baja. Fejér dr. azt kéri a minisztertől, hogy a lepra- beteg telepről utaljon ki számára tiz súlyos lep rést. mert ő ezeket a maga táplálkozási rendszerével meg fogja gyógyítani. Fejér dr. azt mondja végül, hogy őt és rendszerét egyelőre kngunyolják, de így járt ő előtte már sok „apostol" és lesz idő. mikor be fog bizonyosodni az ő igaza és áldana fogják a nevét. Tizenötezer didergő fecskét ápol a bécsi rendőrség Repülőgépen viszik Olaszországba az elkésett vándormadarakat ráz levegője valósággal tévedésbe ejti az em­bert, itt mindig nyolc-tiz fokkal melegebbnek érezzük a levegőt annál a hőfoknál, amit a ba­rométer mutat. — Ez magyarázza meg az itteni klimatikus gyógyhelyek nagy-szerit hatását és én első elő­adásomban erről fogok részletesen beszélni. Is­mertetni fogom a Tátra nagyszerű gyógyhe­lyeit, amelyeket alkalmunk volt megismerni. Bé6St szeptember 26. Megesett a síivé az osztrák állatvédő egyesület, tagjainak a sze­gény fecskéken és elkésett vándormadarakon, amelyek Ausztriában rekedtek, pedig hideg van és a hegyek kö-zőtt már havazik. Elhatá­rozta tehát az állatvédő egeysülét, hogy összefogdostatja és repülőgépeken Dél fe­lé viszi a didergő fecskéket, a rendőrség pedig készséggel segít, hogy az ezerszámra menő fecskék addig se dideregjenek. Ezek a fecskék északi országokból — ahol jobb volt és tovább tartott a nyár — óriási tö­megekben, százezrével igyekeztek Dél felé Ausztrián át. Most a rendőrségi őrszoibdkbm 14.678 fecskét gondoznak. , A West-bahnhofra ma délben ötezer fecské­ből álló szállítmány érkezett, a központi temető őr házában 350 fecskének adnak meleg hajlékot. * Bécs közelében. Deutsoh-Wagram helységben is összefogdosták a fecskéket ügy volt, hogy tegnap délután a velencei repülőgép néhány ezer fecskét magával visz dél felé, de a nagy vihar miatt nem startolha­tott. A repülőtársaság -előzetesen megálla­podott az utasokkal, hogy nem ellenzik a fecs­kék szállítását éB egy killön kabint femtortfrmk a fecskék számára. * Délután három felé Bécs környékén lecsilla­podott a vihar és már előkészületeket tet­tek a repülőgép indulására, csakhogy az út­ról rossz hirek jöttek, mindenütt vihar van e igy tegnap nem indult a velencei repülőjárat. Nagy gondot okoz az állatvédő egyesületnek és a rendőrségnek a fecskék táplálása. Az őr*zobákban befütöttek, vidám az élet, röpködnek a fecskék, aztán megtelepszenek az iratszekrények tete­jén, a kályhák kürtőjén, a rendőrök ágyai­nak vaslécein, csak az eleség kevés, mert hoznak ugyan eledelt jőszivü emberek, de nagyon sok a fecske. Finnországban nagyszabású propagandát csinálnak a Magas Tátrának és a Szepességnek A legnagyobb finn turistaegyesület rendszeres társasutazásokat fog rendezni — Finnek megállapodása a Kárpátegyesülettel László kötszerész Kosice, Fö-u. 83. Tei. 34. Legújabb párisi Corse!ette, Komb. Gummifiizők, Mell- és harisnyatarfők, készen és mérték után Gummiharlsnyák Xeziyük Haskötők .......... SéivköSők Ma gas-Tátra, szeptember végén. Finnország társadalmi és idegenforgalmi éleiének három i-gen jelentős tényezője uta­zott el tegnap este a Magas Tátrából. Az urak: Arvid Rusko hajóskapitány, a finn jégtörő flotta parancsnoka, Arvo Wiklund dr. ismert finn történelemtudós, Finnország második legnagyobb városának, Turku-Abu-nak alpol­gármestere és Harald Gadeke bankigazgató, mindhárman a Varsinais-Sopen-Matkailugh- disty nevű turistaegyesületnek igazgatósági tagjai egy hétig tartózkodtak Guhr Mihály dr- tátraszéplaki szanatóriumában és ezen idő alatt alkalmuk nyílott ahhoz, hogy egyrészt alaposan megtekintsék a Tátra és a Sziepes- ség nevezetességeit, másrészt igen fontos tár­gyalásokat folytassanak a Kárpátegyesület ve­zetőségével é3 Tátra idegenforgalmának kompetens tényezőivel. E tárgyalásoknak máris van praktikus eredményük: nagyjelen­tőségű kölcsönös idegenforgalom fejlődik ki a Magas Tátra és Finnország között és a sok ezer tó országából máT a kora tavasszal, ami­kor a Tátrának leginkább van idegenforga­lomra szüksége, egy finn állami hajón több száz kiránduló érkezik hozzánk az északi nemzet hazájából. Alkalmam nyilott ahhoz, hogy a finn urak­kal beszéljek. A három ur mindegyikétől más irányban kértem nyilatkozatot. Rusko kapitány úrtól megkérdeztem, hogy miféle gyakorlati eredményeket értek el a tanácsko­zásokon, Wiklund professzor benyomásairól beszélt., Gadeke igazgató ur pedig arról refe­rált, bogy mit láttak utazásuk alatt a Tátrá­ban. A nyilatkozatok igen érdekesek és a követ­kezőkben adom őket: Hogyan indul meg a kölcsönös idegenforgalom ? Arvid Rusko hajóskapitány, akinek mint a finn jégtörő flotta parancsnokának igen je­lentős szerepe van távoli hazájában, a követ­kezőket mondotta Dekem a Prágai Magyar Hírlap számára: — Mi voltaképpen a Kárpátegyesület meg­hívására jöttünk el ide. A célunk az volt, hogy megbeszéljük egy kölcsönös idegenfor­galom lehetőségeit. Minden tekintetben teljes megállapodásra jutottunk a Kárpátegyesület­tel és meg vagyunk győződve arról, hogy e megállapodások lehetővé teszik eredeti el­gondolásunk keresztülvitelét. Három irány­ban történt közöttünk megállapodás; megbe­széltük, miképpen támogathatjuk egymást kölcsönösen törekvéseinkben, megállapítottuk a propaganda részleteit és végül — ez a leg­fontosabb — megbeszéltük, miképpen és mi­kor rendezünk társasutazásokat egyrészt Finnországból a Magas Tátrába, másrészt in­nen a mi országunkba. — A kölcsönös támogatás abból áll, hogy mi ellátjuk a Kárpátegyesületet megfelelő prospektussal és brossurával és az egyesü­let szakosztályai, valamint egyéb szervei ut­ján ezt tagjai és a Tátrában megforduló ide­genek között terjeszti. Ugyanez történik a Tátra és a tátrai klimatikus gyógyhelyek pro­spektusaival nálunk, az összes finn turista- egyesületek utján. Ezenfelül népszerű előadá­sokat is tartunk kölcsönösen. Wiklund dr., aki személyesen vett részt a mostani kellemes kiránduláson, már októ­ber elején előadást tart a Magas Tátráról a helsingforsi rádióban. Az első eladást több népszerű, vetített képekkel és mozgófényké­pekkel tarkított előadás fogja követni Finn­ország fontosabb városaiban. — Természetesen a mi akciónkkal párhu­zamosan hasonló akciót indít a Kárpátegye­sület is. — Az első társaskirándulást már a jövő ta­vaszra tervezzük. Az a tervünk, hogy az „Aranda" nevű finn állami hajóval több száz kirándulót viszünk Stettinbe, vagy Danzigba és onnan vasúttal ide. Az „Aranda" visszafelé magával vinné azokat az utasokat, akik innen indulnak Finnországba. Minthogy azonban nem valószínű, hogy a Tátra egymaga meg­töltené az egész hajót, mi innen Budapestre, majd Prágába és Berlinbe megyünk, hogy ott is folytassunk tárgyalásokat.. A célunk: az „Arandát" egészen az idegenforgalom szol­gálatába állítani és a modern állami hajé va­lamennyi utasát minden útja alkalmával el­hozzuk a Magas Tátrába. Az „Arandát" első utján magam fogom vezetni. Az első utazást térinés76*e?eo a kirándulásoknak egész légió­ja követi, mert szent a meggyőződésem, hogy Finnországból megfelelő propaganda után. — ennek elvégzésére pedig szívesen és önzetle­nül vállalkozunk — az emberek ezrei jönnek ei a gyönyörű Tátrába. A hétszázéves Turka-Abu diszplahettet küldött a Kárpátegyesületnek Wiklund professzor a következőkben nyi­latkozott tapasztalatairól: ~ Kedves kötelességünknek tettünk ©leget akkor, amikor megbízásunk értelmében át­adtuk a Kárpátegye sülét érdemes elnökségé­nek azt a diszplakettet, amelyet Finnország egykori fővárosa, a híre* Turku-Abu fennál­lásának hétszázéves emlékére veretett. Tur­ku-Abu főpolgármestere, Hállfors ur meleg­hangú okmány kíséretében bocsátotta útra az érmet, amelyet eddig csak Stockholm, Kopen- hága és Oslo városok kaptak meg. A Kárpát- egyesület sorban a negyedik, amely számára a törvényihatóságunk az emlékérmei meg kül­dőt Le. Kedves viszonzásul ani magunkkal visz- szük a Kárpátegyesület díszes emlékokmá­nyát. — Egy hétig tartózkodtunk a Magas Tátrá­ban és mielőtt elmennénk innen, hálás köezöne- tünket kell kifejeznünk az egyesület nagynevű elnökének, a nálunk is jól ismert Guhr dr, fő­orvos urnák és a kitűnő főtitkárnak, Heffty ta­nár urnák azért, hogy alkalmat nyújtottak ne­künk ahhoz, hogy itt mindent meglássunk és megismerjünk. A Tátra nekünk valami egészen újat jelent és a legjobb benyomásokkal utazunk haza, hogy benyomásainkról beszámoljunk. — Nálunk is vannak magas hegyek, nálunk is vannak tavak a hegyek ölén, nálunk is vannak panorámák, amik ritkítják a párjukat, de ezek­nek a panorámáknak a jellege, a karaktere ■egészen más. A Magas Tátra, egyetlen a maga. nemében. Talán a világon sehol nincsen ilyen speciális klíma., mint itt. A Tátra enyhe és szá- J Mit láttak a finnek a Szepességen? Guhr Mihály dr. és Heffty Andor társaságár- bnn alaposan bejárták a finnek a Szepességet. Érdemes .meghallgatni, milyen benyomásokat visznek innen magukkal. Gádeke igazgató nr ezeket mondotta nekem a szepességi útról: —< Jártunk Késmárkon, Lőcsén, Iglón, Eper­jesen, Bártfán, Poprádon, megnéztük a régi templomokat, a történelmi érdekeeségü helye­ket, a csodálatos völgyeket, barlangokat, ten­gerszemeket. A párját ritkitó természeti szép­ségek mellett nekünk a sokszázesztendős kul­túra tűnt föl leginkább. Ezeknek a városoknak minden építkezése, a huszonegyméteres szár­nyas oltártól kezdve a legegyszerűbb polgári házig, arról regél, hogy az emberek, akik itt ■laktak, meleg ezivvel viseltettek a művészet és i o kultúra iránt. Nagy szó, ha azt mondom, | hogy ez nekünk finneknek is imponál, pedig mi ! büszkék vagyunk arra, hogy nálunk már egy |évszázad óta egyetlen analfabéta sincs. Nálunk ;.-M'i.vszáz évvel ezelőtt kifejlődött a bibliának olyan kultusza, mint talán sehol a földön, örü­lünk. hogy láttuk a városokat, ahol egy nép történelmének annyi szabadságmozgalma fejlő­dött ki és ahol ezeknek a mozgalmaknak: annyi sok emléke él. — Jókai Mór müvei talán egy nemzetnek a nyelvére sincsenek olyan mértékben lefordítva- mint. a finnére, nálunk a lőcsei fehér asszony históriáját mindenki ismeri és végtelenül boldo­gok voltunk, amikor szemtőbszembe láttuk a híres festményt és azokat a helyeket, ahol a nagy Jókai alakjai a maguk regényes életét él­ték. Én azt hiszem, hogyha mi ezt otthon meg­írjuk és elmondjuk, ez is igen sok finn utast hoz el a Magas Tátrába és a Szepességbe. Egy hét persze nem elég ahhoz, hogy mindent lásson az ember, azért én azt szeretném, ha a kirándu­lásoknak az időtartama hosszabb lenne és igye­kezni fogok a kalkulációkat ilyen alapon meg­csinálni. * A finn vendégek a nekik felejthetetlenül szép tátrai napok után Budapestre utaztak el. Innen Prágán és Berlinen keresztül a jövő hét végén indulnak haza. Paál Jób. Dobsinai jégbarlang; a világ legnagyobb csodája. Felvilágosítással szolgál az Igazgatóság. — Egyedül álló urinők, hivatalnokinők teljes ellátást és családias otthont nyerhet­nek Kassán a „Regina Pacis" urinők oütiho náfban. Bővebbet: Szociális Testvérek, Ko§i- oe, Masaryk körút 23. . — Bosszúálló béres müve volt a nagyszom­bati Relch testvérek birtokán puszíitott tűz­vész. Nagyszombati tudósítónk jelenti: Két » al ezelőtt a nagyszombati Reich testvé- ibirtokán a tűzvész százezer korona ér-* tékü szalmát elpusztított. A csendőrség gyúj­togatásra gyanakodott és a nyomozás eredmé­nye igazolta is ezt a föltevést. Letartóztatták Ochaba Ferenc 50 esztendős 'bérest, aki hama­rosan beismerte, hogy ő követte el a gyújtoga­tást. Elmondta, hogy összeveszett a gazdaság intézőjével, otthagyta a munkát, majd mérgé­ben leitta magát s az ittas fejjel, bosszúból fel­gyújtotta a szalmakazlakat. A gyu-jtogatót a pozsonyi ügyészségnek adták át. xx A tífusz gyógykezelésénél, a baj teljes lefolyása után is a közönséges ivóvizek hasz­nálata a legveszedelmesebb recidivát idéz­heti elő. A SALVATOR FORRÁS vasmentes­sége folytán a legideálisabb lábbadozók szá­mára. Fontos Budapestre utazok részére S * < i 1 j » m • g Merán szállóban B « r I í n i t { r 7. (Nyugatinál) Budapest legjobb helyén fekvő modern szállója Lift, központi fűtés, hideg ás meleg folyóvíz, fürdők, tele­fonos szobák, kávéház-étterem Szabák 4' 50 P, Pensiók 8 P - t 5 1. Egy ágynál 10, két ágynál 20°/p engedmény e lap olvasóinak

Next

/
Oldalképek
Tartalom