Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)

1931-09-27 / 221. (2738.) szám

8 1981 weytembcr 27, vasárnap. Az őszi szezon előnyei Irta: Nováfcek Károly, Podébrady fürdő központi igazgatója Nem hagyhatom szó nélkül AZ ÖREG KOLDUST, aki itt helyezkedett el a Nagyházzal szemközt, a tar­ka Godetiákkal szegett sétány bejáratánál, hogy az étterembe igyekvő fürdővendégek okvetlenül szem­betalálkozzanak vele. sslvsz&ggaíóan siralmas han­gon nyöszörgött valami esdeklést, a feje úgy resz­ketett, mint a háborús idegsokkosoké, — ezek a rémülete* emberi nyárfáiévelek, melyeket a vér- uivntar szele hozott örökös reszketősbe, — a kö­nyörögve előrenyujíott maszato* kalapja is reszketett a bütykös, szurtos, cserzett kezében, azonképpen a lábai i« reszkettek, egyetlen nagy reszketés volt az egész ember s nagy görcsös botjával láthatóan alig tudta magát fentartani. Megindító, szőrös szivtteket 1* adakozásra késztető jelenség! Történetesen aaonban, mintán az öreg koldust mellőzve s neki adakozva hazatértein, a szobám ab­lakából éppen reá láttam s ez a látvány az előzmé­nyek után legalább is váratlan volt. Az én öregem hirtelen támadt fürgeséggel, minden reszketés nél­kül odasietett az utkeresztezéshez, a vizárok part­jára, kedélyesen és minden reumatikus erőfeszítés nélkül leült, előkotorta a pipakészsógét, rátömött, rágyújtott és szembeötlő elégedettséggel az úgyne­vezett bodor füstfellegeket kezdte pöfékelni a vi­lágba. Közben betyáros cseréppináiát olyan jéizüen kapta foghegyre, hogy akár meg lehetett irigyelni ekkora életharmóniát. Hm, — csak ennyit mondhattam magamban. 8 próba kedvéért njra kimenve, erősen ránéztem az Öregre. Amint észrevett, feje egy jól működő auto­matizmus biztonságává! reszketni kezdett, szintén reszketésnek indult kezével kikapta reszkető pipá­ját reszkető szájából s nyöszörgőit is egyet, de az­tán lötíyedt elernyedéssel visszakozz!-t csinált, vagy talán félhangon vezényelt is önmagának, — abba­hagyott minden megindítás! akciót, beszüntetve ngy a reszkető-, mint a nyjszörgő-Uzemet, mert rám- Ismert, tudta, hogy már tőlem nincs mit várnia, olyasvalaki vagyok, akit másodszor nem csaphat be. Hogy zavarban lett volna nyilvánvaló leleplezése miatt? Nem, annak nyomát sem láttam. A katona öl, a bíró ítél, a koldus meghat s mikor ezt teszi, hivatását teljesíti. De utóvégre a katona ♦em öl mindig, a biró sem Ítél egyvégben fúrt, étlen- szomjan, miért ne legyenek hát ennek az öreg filo­zófusnak is szabad percei, melyekben megpihen a hivatás nyűgétől? A MÁSIK ÖREG KOLDUS, mint szakmájának ezerháromszáz méternél maga­sabban élő pioneerja, a Csorbái tó mellett ütötte fel tanyáját, ott, ahol a Fátyol vízeséshez és Poprádi tóhoz vezető turistaút betorkollik a tóparti sétány­ba. Többször találkoztam ott vele, jó és rossz idő- -V ben egyaránt, látszott, hogy hivatalos pontossággal tartja megszállva ezt aa őrhelyet, ö nem reszket, esak csoszog és görbül. A esoszogást stijbocskorára csatolt patkókkal eszközli, görbülete pedig annyiból áll, hogy jó kétméteres ember létére egyméter hat­vanad produkál. Halina nadrágot visel, roggyant, kipupozott térdekkel, rézveretes opacokot, durva háziszőttes inget, kellő patinaréteggel, fején zsíros nagykarimáju kalap, kezében fütykös bot, — ő igy bizonyos fokig a táj hegyvidéki jellegét domborít­ja ki. Legutóbb nem leltem helyén, éppen a torkolatnál fényképezvén, de a kritikus pillanatban a törpe- fenyők mögül felhallatszott az ismerős csoszogás s az old mán majdnem belecsoszogott a felvételembe. Hogy egy intésemre megállt, ezt természetesen fel­emelt tisztclctdijjal kellett honorálnom. Távozóban visszanézve, &z egyméter hatvanat teljes kétméterre kiegyenesedve láttam. Szóval: ugyanazzal a szakszerűségei vezetett üzletig KÖZBEVETEK egy gyümölcsös sátort, mely ott van nem messze a* old mán standjától. Jó bolt, nagy forgalma van, előtte és mögötte hoszu útszakaszon szilvamagok „lesznek köpdösve“ és szőlőkocsányok eldobálva, úgy sejtem: a tájszépség emelése céljából. A film- pakkok letépett és szertedobált fekete papirszalag- jai mellett minden esetre némi változatosságot je­lentenek a gyümölcsi eredetű hulladékok ... DE A LEGKOLDUSABB valamennyi között a szabadon tartott őz, a Csorba­tavi villamos végálomásnál. Ez ugyan nem kéregét senkitől, bizonnyal mindene megvan, csak önmagát nem leli többé, ügyetlen csetlés-botlással szalad cl a befutó villamos elől, ott lábatlankodik a tóparton .játszó gyermekek és bonneok körül, nincs benne semmi, de semmi az őz igazi félénk kecsességéből, kopott, fonnyadt, unott kis jószág, a szeme fáradt, fénytelen, kifejezés nélküli, (hol van a szabad őzek nedvesen ragyogó, dióbarna, lelkes szemétől?) az orra fakó, száraz, (hol van erdei testvéreinek nedves-fekete orrocskájától?) a prémje nyiitt, foltos, mint egy kikoptatott lábszőnyeg, a patái is kopot­tak, porosak, mint sehonnai csavargók boeskorai, « lábai erőtlenek, támolygók, örökre elvesztették szellőjárásu könnyű mozdulataikat. A* egész állat árnyéka, torzképe, kigúnyolása az igazi őznek. Ki­veszett belőle az, ami lihegő örömmel a sejtelmes, szagos erdőkbe vonzaná, ami világgá szalajtaná in- oen, ebből a kifacsart szabad-fogságból. , Ugyan kik és hogy tudták ennyire eltorzítani » mi örömük telt benne? Szegény, szerettem volna szaluidon bocsátani. De hiszen szabadon volt, csak előbb megölték henne a szabadságszerotetet.. (\ volt a Iegko1dii‘obb a koldusok között. Felsőhági, szeptember. TICHY KÁLMÁN A fürdőszezón és az idegenforgalom nyá­ron éri el tetőpontját. Aki fürdőbe szándék­szik menni, az már tavasszal szokta utiipro- gramijét összeállítani és egészen természetes­nek találja, hogy a legforróbb nyári hóna­pokban hagyja el a forró várost. A nyári sze­zonnak természetesen megvan a maga elő­nye. A hosszú nyári napokat a természet lágy ölén lehet- a legjobban eltölteni és való­ban igen jól lehet élvezni a vakáció minden örömét, Sajnos nem mindenki hagyhatja el nyár idején munkahelyét és sok embernek ősszel kell kivennie szabadságát. Az őszi napnyugta Podébradyban egyike a, ősszel állandóbb és biztosabb időjárás szo­kott lenni, sehol -sincsen olyan forróság, mint nyáron « maga az utazás is sokkal kelleme­sebb, mint a nyári hónapokban. A természet szépségei ugyanolyanok, mint nyáron. A kertek, erdők és parkok a® ősz változatos színeiben pompáznak s különösen szép a gyümiölcsérés. Az őszi napnyugta Podébradvban egyike a legszebb látványoknak. A lenyugvó nap bibonszinüre festi az égbol­tot s ilyenkor bámulatos nyugalom szállja meg az ember lelkét. Szeptemberben és októberiben Podébrady- ban mérsékelt meleg és állandó időjárás szokott lenni. A kora reggeli köd nem tart sokáig s elmúlásával gyönyörű napfény árasztja el e páratlanul szép kertváros park­jait és sétányait. ősszel kisebb a forgalom és nagyobb a •nyugalom, ami a fürdövendégek szempontjá­ból szintén fontos körülmény. Nem minden­ki szereti a zsúfolt sétányokat, a forgalmas fürdiaházakat, a mozgalmas kávéházat és vendéglőt, hanem sokan vannak, akik ezzel szemben előnyben részesítik a széip, nyu­Munkács, szeptember 26. Több mint négy hetes munka után bevégződtek azok az ar­cheológiái ásatások, amelyeket a Munkács melletti Kustánfalva dombjain végeztetett állami hozzájárulással s Böhm dr. prágai ar­cheológiái főbiztos szakmunkásságának részvételével a munkácsi Lehoczky Tivadar muzeum és muzeumegyesület páratlanul lel­kes és kitűnő szaktudású igazgatója Janko- vics József Mihály dr. Most 13 eirdomb felbontása történt meg, amelyekben 120 halstatti (Kr. e. 1000—400) korbell urnát találtak emberi hamvakkal telten. A sírokban az urnákon kivűl még ki­sebb bögrék (mind az urnák, mind a bögrék agyagcserépből), csontfészkek, ételmaradé­kok, máglya hasáb szenesedések voltak, ki­sebb holmikkal. Fegyvert, szerszámot, általában olyasmit, amiből az itt eltemetett népek nemzetisége volna megállapítható, nem találtak. Tfarákok, illírek, seythák lakhattak itt abban a korban. A sirdombok bontásuk előtt rajzban, mé­retekben, fényképekben pontosan felvételez­telek és ugyanigy tökéletes leírást nyertek felkutatásuk után is. E leleteknek óriási tudományos jelentősé­gük van, mert © korból még sehol Közép-Eu- rópában ilyen nagymértékű és gazdag ered­mény sehol sem találtatott. Még 250 flyen nyilvántartott e korból való tsirdomb van Munkács környékén, úgyhogy a vidék e tekintetben egyedülálló és valószínű, hogy a jövő évben, mikor e dom­bok feltárása fbg megkezdődni, egész Eu­rópa archeológia! szakkörei figyelmet fognak fordítani arra. A mostani ásatások és azok eredményei a tudományos körökben már is igen nagy ér­deklődést keltettek, noha a szaklapokban és szakkörökben azok ismertetése csak ezután fog megtörténni. A m/unkdcM Lehoczky-muzeum ez ásatások leleteinek gyűjteményétfel egyedülállóan gazdag és nagyhírű lesz a tudományos vi­lágban. A leletek értékelése még szintén nem tör­tént meg, valószínű, hogy a berlini muzeum ősszel nem kell zsaiolt orvosi várószobák­ban várakozni, a fürdőházakban is min­denki tüstént sorra kerül s az éttermek­ben is rögtön kiszolgálják. ősszel a vasú tóin is kisebb a forgalom s a be­tegek sokkal kényelmesebben tehetik meg az utat Podébradyba, mint nyáron, a® ide­genforgalom mozgalmas hónapjaiban. A fő- szezón tetőpontján sokszor igen nehéz meg­felelő lakáshoz jutni s ha az ember Idejeko­rán nem rendel szobát, ki van téve annak, hogy hosszú ideig kell lakást keresnie. Nyá­ron nagyon gyakran megtörténik, hogy a fürdővendég bosszankodva és idegesen hagyja el azokat a szállókat, ahol számára már nincsen hely, mig az utószezonban kettőzött figyelemmel és pontossággal fogadják a fürdő vend éget mindenütt. Podébrady a szívbetegek fürdője s a szívba­josoknak abszolút nyugalomra van szüksé­gük. Minden izgalom árt a szívbetegnek s ezért az ősz a legalkalmasabb arra, hogy töké­letes nyugalomban kezeltesse ki magát a szívbajban szenvedő fiirdővendég. PodSbradydürdő vezetősége még azok szá­mára is meg akarja könnyíteni az Őszi kú­rát, akiknek az anyagi helyzete nem tette lehetővé azt, hogy a főszezónban látogassa­nak el Podébradyba. A fürdő igazgatósága jelentékenyen leszál- litotta a lakások, a gyógykezelések és a fürdők arait s igy lehetővé tette azt, hogy az őszi szezon vendégei egészen olcsó árban kezeltessék magukat Podóbradyban. A fürdő igazgatóság minden érdeklődőnek szívesen szolgál ma­gyarnyelvű prospektussal és minden kérdés­re magyar nyelven ad preoiz választ. é& szaktudósai fogják tudományos értékü­ket, mely valószínűen igen magas lesz, meg­állapítani. Az ásatások összesen 5000 Kcs-t. igényeltek. Legnagyobb részben Munkácsról (sokan Ungvárról és máshonnan is) körülbelül öt­ezer ember ment ki az ásatások, az egyes na­gyobb sirdombok megtekintésére. A kustánfalvai ásatások eredménye az ar­cheológiában s annak korszakaiban valószí­nűleg önálló elnevezést nyer „kustánfalvai leletek" címmel. * Az elmúlt hét egyik napján, mikor az egyik legnagyobb sirdombot tárták fel, valóságos népvándorlás indult neki a kustánfalvai hegyoldalnak: iskolák, tanárok, tanítók, kato­nák, laikus közönség. Az ungvári országos hi­vatal vezetői és funkcionáriusai, az agrár vezérkar 10 autóval vonult ki Kustánfalvára. Jankóvich dr. magyarul, szlovákul, Böhm dr. csehül s németül fáradhatatlanul magyarázták az érdeklődőknek az ásatásokat ée leleteket Az ásatások sok epizódjának egyik legérde­kesebbje az volt, hogy az ungvári agrár titká­rok és szerkesztők azon óhajuknak adtak ki­fejezést, hogy bárcsak a szociáldemokratákat látnák már úgy „kikészítve", mint ahogy a Kustánfalván eltemetett ősök láthatók. Va- 1 ószinti, hogy a szoc. demek hasonlókat kíván­tak az agrároknak. Az ungváriak viszont azt hangoztatták, hogy vagy Kustánfalvának kellett volna Ungvár közelében lenni, vagy az Ősöknek lehetett volna annyi előrelátásuk, hogy köz­temetőjüket Ungvár mellé helyezték volna, mert ez ásatások híre Ungvári, a fővárost illette volna meg, nem pedig Munkácsot. Kustánfalvára (még ezer lakosa is alig van) egyebekben politikai következményt is hoztak az ásatások. Mivel az ásatásokat meg­nézni kimentek a különböző cseh és más pártok kortesei, titkárai, szerkesztői is, ha már kint voltak: összekötötték a hasznost a kellemessel, az ősöket az élőkkel « xigy meg­dolgozták, megagitálták Kustánfalva élő né­pét, hogy a kustánfalvai községi választás­ra 10—10 lista adatott be. A rossznyel­vek azt mondják, hogy mind a jelöltek. godik, tempós fürdőéletet. Befejeződtek a gazdag eredményű, Közép-Duna medencei vonathozásban egyedülálló kustánfalvai ásatások mind az ajánlók sorában az ősök, a most ki­ásott urnalakók közül i« vannak többen, mert máskülönben a tiz lista jelöltje éő ajánlója ki sem került volna Kustánfalva ma élő lako­sainak korából-számából. — Mbndják, hogy az agrárok és szoc. demek aa ősöket is le akarják szavaztatni 27-én. jR. Vozáry Aladár. Törvényhozási iáz a szabadság országában Két és félmillió törvény van érvény- ben'az Egyesölt Államokban Newyork, szeptember hó. Jefferson, az Egyesült Államok néhai nagynevű elnöke, je­lentette ki, hogy a világ legjobban kormány­zott népe az, amelyet a legkevésbé kormá­nyoznak! A legújabb időkben azonban úgy látszik alaposan rácáfoltak Jefferson kijelen­tésére a derék amerikaiak, mert Hughesnak, az Igazságügyi Tanács elnökének egyik nyi­latkozata szerint az Egyesült államok a föld­kerekség legnagyobb törvénygyára! A nagytekintélyű bírói testület vezetőjének szavai valóban meg is feleluek a valóságnak, mert az Unióban az utóbbi időben egyetlen al­kalmat sem mulasztottak cl, hogy a meglévő, bevált törvényeket a legkülönbözőbb novelák- kal, újításokkal döntvényekkel és egyéb bírói határozatokkal egészítsék ki. A Congresional Reoord kimutatása szerint az Egyesült Álla-i mok 71-ik igazságügyi értekezlete nem keve­sebb, mint 1500 uj törvényt alkotott, amelyek- ! kel együtt az 1789-ik északamerikai kongresz- szus által hozott törvények száma eléri a 50.000-et. Ez a túltengő törvényalkotási láz ugyanis egy olyan világhatalomban is, mint Amerika, szinte rendkívüli mértékben korlátozza az emberi szabadságjogokat, kétségkívül sok át­meneti intézkedés, úgynevezett „priváté bili" rendelkezéseit is tartalmazza, ennek ellenére legalább húszezer olyan nagyjelentőségű tör­vény van érvényben az Egyesült Államok­ban, amely a „szabadság" sokat emlegetett hazájában legalább is időszerűtlennek mond­ható. Mindez azonban még távolról sem Jelenti azt, hogy ezzel kimerült volna az amerikai igazságszolgáltatás tevékenysége. Nem sza­bad ugyanié megfeledkezni arról, hogy vala­mennyi szövetségi állam még külön törvénye­ket is hozott. Azt pedig, hogy az amerikai tör­vénykönyvek időközben milyen terjedelemre növekedtek, teremtett lélek sem tudja az Új­világban, még a törvényhozó tudósok sem, mert hozzávetőleges becslés szerint a törvény­hozó testületek munkássága legalább két és félmillió különböző törvénnyel és rendelettel ajándékozta meg az Egyesült Államok szabad polgárságát. A statisztikai kimutatások szinte hihetetlen adatokat tartalmaznak erre vonatkozólag. Az Unió negyvenhárom államának képviselőtestü­letei 1929-ben kerek 17.000 uj törvényt alkot­tak, alig két évvel előbb a törvények száma meghaladta a húszezret. William Helm, az is­mert amerikai jogtudós szakvéleménye sze­rint minden egyes amerikai államra átlag 80.000 uj törvény esik alig egy esztendő lefor­gása alatt s ilyen körülmények között megért­hető a mozgalom, amelynek egyre több köve­tője akad Amerikában és amelynek célja vala­miképpen korlátozni a törvényhozásnak ezt a fantasztikus tultengését Ez a túltengő törvényalkotási láz egyauis óriási mennyiségű energiát fogyaszt, ezenkí­vül pedig a két és félmillió törvény közül leg­feljebb 600.000-nek lehet tényleges jelentősé­ge. A sors iróniája viszont, mely nyilván nem kíméli meg a legnagyobb világhatalmakat, sem, bebizonyította, hogy a törvényhozási szenvedély ellenére az Egyesült Államokban a szó szoros értelmében példátlan módon ga­rázdálkodnak a gonosztevők s hogy az Unió­ban a bűnözők száma jóformán napról-napra emelkedik. Kétmillió törvény sem elegendő, úgy látszik, a szeszcsempészek és banditák lefegyverzésére, sem a polgárok biztonságá­nak megőrzésére. Ezért most a The American cirnü tekinté­lyes newyorki katolikus hetilap azt a ere­deti ötletet vetette fel, hogy pályadijakat tűz­zenek ki olyan képviselőtestületek számára, akik a jövőben az eléjük terjesztett törvény- javaslatok közül a legtöbbet — visszautasít­ják. ~ (Se. A. dr.) —- Mezőgazdasági főiskolai stúdium. A prágai német műegyetem tetechen-liebwerdi mezőgazdasági tagozatába az 1931-32. tanév­re a beiratások szeptember 28-töJ október 3-ig lesznek. Az előadások október 5-én kez­dődnek. A tanulmányi év október 1-től jú­nius 30-ig tart. Tanulmányi prospektust 13 korona ellenében a tetsohen-ltebwerdi főis­kolai tagozat titkársága küld,

Next

/
Oldalképek
Tartalom