Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)

1931-09-26 / 220. (2737.) szám

lOSlszepteütiber 26, szombat. »RKGM-MAfiÍAR-mittiSR 9 ESy&iüipcsoftuk a szeptember 30.-1 is október 3.-I párisi fársasutakat Indulás BécsbőS: október 3-án délután 13-35 órakor A szeptember 30-ra hirdetett párisi társas­utazásunk oly közel esik az október 3-i oksó utazásunk terminusához; hogy célszerűségi okokból utazási irodánk a két utazás egye­sítését határozta el s a két csoportot, te­hát a szeptember 30-i főleg az autókiállitás után érdeklődő utasokat s az október 3-i ol­csó utazás résztvevőit közösen indítja útnak október 3-án délután 13.35 órakor a bécsi Westbahnhofról. Az október 3-i utazásunknak ekként két csoportja lesz. Az első csoportba tartoznak azok, akik főleg az autószalon kedvéért utaz­nak s ezeknél a háromnapi párisi tartózko­dással egybekötött társasul részvételi dija 1280 K. A hétnapos utazásé, mely ötnapos párisi tartózkodással van egybekötve 1580 K. A második csoportba tartoznak az olcsó népszerű utazás résztvevői, akik a már közölt program szerint élvezik a társasodat s akik 1025 K-ás részvételi dijat fizetnek a három és fél napos párisi tartózkodással és ellátás­sal egybekötött utazásért. Mindkét csoportban történő részvételre szeptember 30-án déli 12 óráig lehet jelent­kezni a PMH utazási irodájánál, Bratislaya, Central Passage, Telefon 27—87. I Szereimé kalandokban ludasnak találták Misen Watde a torbágyi merényiéihez nincsen köze Még ma szabadlábra helyezik a német mechanikust, akit gáláns kalandjai sodortak bajba Becs, szeptember 25. A leobeni rendőrség iz­galmas nyomozás után ma szabadlábra he­lyezi Iliescu Walter württembergi mechani­kust, akit nyomós gyanuokok alapján a bia- torbágyi merényletben való részvétellel gya­núsítottak. Amikor Kiesen gyanúba került, egyszerre többen jelentkeztek, akik elmondották, hogy a merénylet elkövetésével gyanúsított me­chanikust különböző bécsi helyeken látták. A legérdekesebb körülmény, amit úgy a loebeni, mint a budapesti rendőrségnek be­jelentettek, az volt, hogy Kiesen Walter megismerkedett egy patai leánnyal, akit megszöktetett szülői házából és vele együtt utazott. A nyomozás adatai szerint Riesen Walter, amikor megtudta, hogy a leány apja rendőr- tisztviselő, hirtelen otthagyta a fiatal leányt, aki az­tán hiába ^árta vissza udvari óját. Többen felhívták a rendőrség figyelmét arra is, hogy Reisen Walter összevásárolta az újságokat, melyek a biatorbágyi merényletről számol­tak be. Ezek szerint Riesen Walter valóságos ujság- raktárt tartott magánál. A rendőrség napok óta abban a meggyőző­désben volt, hogy Riesen Walterrel szemben elesik a gyanú és a mechanikus végered­ményben tisztázni fogja magát. Tegnap azon­ban váratlanul az az érdekes jelentés érke­zett a rendőrségre, hogy a mechanikus kezén vöröses sebhelyeket láttak, melyek kétségte­lenül ekrazittól származhatnak. A bejelentés alapján a leobeni rendőrségen megvizsgálták Riesen kezét, de ugylátszik, ez a nyom sem bizonyult valódinak és a tanuk rémlátása, valamint a véletlen külö­nös játéka hárította csupán a gyanút a württembergi mechanikusra. Riesen Walterről egyébként kiderült, hogy xx A Heimkultur pozsonyi épitőszövetkezet négy-, három- és kétszobás lakásokat épit a Lama- csi-uton a Scbmidt-borcég melletti telken. Jelent­kezéseket elfogad Posla-u. 3. iroda. Levelekre nem válaszolunk. — A pozsOTivi homoszexuális gyilkosság esküdtszék), tárgyalása. Pozsonyi szerkesztő­ségünk jelenti: A pozsonyi esküdtszéki cik­lus, mint jelentettük, kedden, szeptember 29-ikén kezdődik. Az esküdtszéki ciklus vé­gére most váratlanul kitűzték a pozsonyi homoszexuális gyilkosság bünpörét. Pfneisel András ennek a bünpörnek a vádlottja, a.ki a tavasszal a pozsonyi Robinson-parkban két barátját, akiket homoszexuális bűncselek­ményre akart rábírni, agyonlőtte. Két testvér hasonlít egy­másra, 8 7 egyik szép a má­sik rút, r szép Mary kréméi oastná't, arcáró' minden ki­ütés, oiájíolt, e2eplö .eltűnt, arca v’atalorr üde lett. ön s használón ivlar" krémet, )Vlarv* *pudert, Mary-szap- oant . . Vegyen egy egész garnitúrát. Készítője; JÖr. Lad. Pollák- le^éruik v PítiPVrnoch.- Polgármesterlincselés és 85 akasztás egy leányrablás miatt. Londonból jelentik: Viliá­ga erreiő mexikói város lakossága meglincselte pogármesterét, aki egy leányt erőszakkal el­rabolt. A tartományi kormányzó büntetőcxpo- djoiót küldött a városka ellen, amelynek során a katonaság 85 polgárt fölakasztott. kalandos hajlamú fiatalember, aki a napok­ban egy pikáns szerelmi históriában is szerepelt. Ezt nem tartják terhelő momentumnak és ab­ban az esetben, ha a még hátralevő egy-két tanú kihallgatása nem hoz fordulatot, Riesen Walter aktája az irattárba kerül. Magyar detektívek kis SíöSdön nyomoznak Budapest, szeptember 25. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A biatorbá- gyi merénylet tettesei iránti nyomozás eddig az országban semmi konkrét eredménnyel nem járt és ezért a nyomozás munkája most a külföldre koncentrálódik. Magyar detektívek mentek ki a különböző országokba és a kül­földi hatóságokkal együttesen nyomoznak. Budapest, szeptember 25. (Budapesti szer- keszt.ségünk telefonjelentése.) Ma délben bejelentés érkezett a főkapitánysághoz, hogy az Andrássy-ut 50. számú házban egy mun- káskülsejü férfi egy vasládát vitt fel és azt a padlás feljárójánál helyezte el. A vasládá­ból villanydrót lógott ki. A ládát azonnal le­foglalták és meg fogják vi ágálni, hogy nem tartalmaz-e robbanó anyagot. Az Andrássy-uti 50. számú házban talált gyanús ládát a szakértők megvizsgálták és rö­videsen megállapították, hogy szó sincs pokol­gépről. A láda tartalma egy kézmosó automata volt. (*) Film, amelyet a négerek miatt nem le­het előadni. Dawid D. Griffith 17 évvel ez­előtt készíttette el híres hazafias filmjét, amelynek címe „The birth of Nation“ (A nemzet megszületése) volt. Annakidején Fi- ladelíiában nem engedélyezték a film bemu­tatását. Egy nagy filmszínház tervbe vette most a film felújítását. Filadelfia polgármes­tere, Harry A. Maokey azonban kdjeién tette, hogy a film bemutatását most sem engedé­lyezi. Ha valamelyik mozi mégis előadni me­részelné, azonnal elkoboztatja a filmteker­cset. Szigorú tilalmának állítólagos oka az, hogy a film elfogultan állítja be a néger faj­nak az amerikai történelemben játszott sze­repét. (*) Modern házasság. Irta. prof. dr. W. Stekel, ford. dr. Gartner Pál. Életünk legnagyobb problé­mái köze tartozik a boldog házasság problémája, — különösen a mai nyugtaikra és nehéz időidben, mi­kor a boldog és jó házasság életünk célját és értel­mét adhatja vissza. A legnagyobb tévedés lenne a-zt hinni, hogy a jó házasság elsősorban anyagi alapokon nyugszik. Stekel professzor, kinek nevét „Üzenet az anyáknak" című nagysikerű mii kapcsán már jól ismerjük, most jelentette meg magyar nyel­ven ,.A modern házasság" című legújabb munkáját, mely a boldog házasság problémájának kérdéseit tárgyalja. Amellett, hogy e mű a mai kor modern embereihez szó!, felfogása a legideálisabb polgári felfogás. Tanácsolni és segíteni akar, mint orvos és érzékeny pszichológus, a házasság ezer és ezer problémájának 'megoldásában, a házas társak köl­csönös boldogságának megalapozásában. A válások hivatalos statisztikája elijesztőera magas számot mu­tat, — hol a hiba, hogyan kerülhetjük el, vagy ho­gyan segitbethnk, azt mondja el e mü szerzője, le- biliimcselően érdekes módon, meggyőző szavakkal. S'teikel ppoftvízor e munkáját nemcsak a házas-pá­roknak, de minden intelligens embernek kor- és oennre való tekintet nélkül cl kell olvasnia. Sok csalódás és szerencsétlenség lenne elkerülhető e munka beható átolvasása utján. A 140 oldalas, gaz­dag tartalmú mü ára csak Kő Ifi.50 fűzve, K5 31.20, Miért vetnek sok százezer holdon Porzoilal pácolt búzát? mert a Porzolos búzából 10 kg- mai kevesebb vetőmag kell holdanként és 100 kg-mal több terem holdanként! Munkamegtakarítás! Uszögmentesség! Terméstöbblet! 1 kiló Porzoilal 5 mázsa búzát pácol meg. figyelem: A Porzol árát leszállítottuk! Fölerakat: ROBINSOHN és K AD A mérnök vegytechnologiai társaság Bratislava, Duna ucca 24 — Zilina, Legionárska ul ca 5. Továbbá kapható minden a szakmába vágó gazdasági cikkekkel foglalkozó üzletben. Interpelláció i belfigy- és igazságűgyminiszterekliez az állampolgársági kérdés rendezése tárgyában . Beadtál? Esidrs dr, síméi©? és társai A 152/1926. ez. (lex Dérer) törvény hatálya 1931 augusztus 22-én megszűnt és semmi intézkedés nem történt arra nézve, hogy a szlovenszkói és podkarpatszká-ruszi őslakosok állampolgársága a edut-gsirmaini és trianoni békeszerződések és a 236/1920. sz. alkotmánytörvóny értelmében rendez-; tessék. Miután e szerződéseik és ez alkotmánytörvény j világosan és egybehangzóan megállapítják azt. | hogy csehszlovák állampolgárok eo ipso azok a! szlovenszkói és podkarpatszká-ruszi őslakók, akik 1910 január 1-je előtt a csehszlovák köztársaság­hoz csatolt területekén aiz illetőséget megszerezték: semmiféle más uj törvény sem volt szükséges ez őslakók állampolgárságának el ismeréséhez, hanem j csupán azoknak az egyenes végrehajtására. Ámde a legfelső közigazgatási bíróság az e kö­rüli gyakorlatban azt az óriási jogi tévedést kö­vette el, hogy az 1910 január 1-je előtt megszerez­hető volt illet őségét helytelenül értelmezte és az akkori illetőség szerzésére alapul szolgált 18S6: XXII. te.-t és különösen ennek 10. §-át, vala­mint az ennek gyakorlatára még 1910 előtt a ma­gyar köz-igazgatási bíróság által hozott döntvények­ben kifejezett joggyakorlatot negligálta: ezért Gergely Albert dr. munkácsi ügyvéd még 1927 szeptember 8-án a 131/1920. sz. alkotimánytöryény 115. §-ában biztosított kérvényezési jognál fogva kérvényt adott be a legfelső közigazgatási bíró­sághoz, melyben az illetőségi ügyben hozott 8404/1922,-3029/1923 és 16.455/1923. sz. döntvények helytelenségét és jogi tévedéseit a hozzácsatolt alapos jogi tanulmányi irattal kimutatta és kérte, hogy ez alapon e döntvényeket a legfelső közigaz­gatási bíróság teljes ülésben bírálja felül és azok jogi tévedését állapítsa meg és mondja ki, hogy azokat hatályon kívül helyezi és a szlovenszkói é6 podkarpatszká-ruszi őelakók illetőség-szerzésére az 1910 előtti időre az 1886: XXII. te. és a rávonat­kozó 1910 előtti magyar közigazgatási bírósági jog- gyakorlat az irányadó. Ezzel eleje vétetett olna annak a kálváriának, melyet a szlovenszkói és podkarpátszki-ruszi ,ős- lakosoknak a csehszlovák állampolgárság körül meg kellett járulok. Ámde a legfelső közigazgatási bíróság. Gergely Albert dr.-nak még 1927 szeptember 8-án beadott ; — és 1929 december 5-én megsürgetett — kérvé- i nyét máig sem intézte el. pedig a 121/1920. sz .-ab. j ko'.mánytörvény 115. §-ában biztosított kérvéuye- ! z-ési jog nemcsak az erre szóló jogot Írja elő. ha­nem — magától értetőd*-n — a kérvény elintézé­sének a kötelezettségét is. Miután a lex Dérer csak azon kevés őslaké-javá­ra szólott, akik 1910 előtti 4 év alatt a község ter- j beihez való hozzájárulást nem tudták kimutatni és | bár ennek alapján sokan olyanok, is kérték a cseh- szlovák állampolgárság elismerését, akik azt ki­mutatni képesek voltak, mégis igen sok őslakó maradt még itt, akik a rengeteg bélyeg és bizo­nyíték beszerzési illeték és főleg az állampolgárság megadásáért kirótt illeték miatt nem voltak ké­pesek e törvény alapján a csehszlovák állampolgár­ság elismeréséért folyamodni és miután ezen anég sok tízezer őslakó javára a lex Dérer hatályának megszűnése dacára intézkedés nem történt ezek­nek, a saiut-geauuarai és trianoni békeszerződések és a 236./920. alkotmánytörvény értelmében az 1886: XXII. te. alapján még 1910 január 1-je előtt itt illetőséget szerzett őslakók érdekében ama leg­felsőbb közigazgatási bírósági döntvények, hatály. talánitása most már sürgősen aktuálissá vált, miéri-, is azon kérdést és kérést intézem a belügyminisz-1 tér és igaaságűgynrin iszter úrhoz. Van-e tudomásuk arról, hogy Gergely Albert dr. által 1927 szeptember 8-án a legfelső közigazgatási bírósághoz beadott és 1929 december ö-én meg­sürgetett erre vonatkozó kérvény máig is elintézel- len és intézkedésüket kérem arra, hogy a leg­felső közigazgatási bíróság teljes ülésben e kér­vényt sürgősen intézze el. Prága, szeptember 19. Aláírások, kötve. Kapható a Prágai .Magyar Hírlap kiadó- hivatalában, Prága II.. Punská 12., III. Portó 3.—. utánvétnél 5.— Kő. (•) Ezer dolláros kaniarazeneimi-pályázaf. A washingtoni kongresszus könyvtárának zenei, osz­tálya pályázatot irt ki. amelynek a dija ezer dollár, tárgya pedig: hat. vonós hangszerre (zongora nél­kül) irt. ka mar a éne kuni. A díjra mindenki pályáz­hat, bármilyen nemzetben. is. A müvek benyújtásá­nak határideje 1932 szeptember 30. A kéziratokait (vezérkönyv és egyes szólamok) a zenei szakosztály főnökéhez kell beküldeni (Ghief of the Music Dívá­idon. Li'brary of Congres, Washington). A zeneszer­ző nevét tartalmazó jeligés lepecsételt levél csato­landó. Az Elizabeth Sparague Cooíidge Prince- pályázaton csak eredeti szerzemények (nem átdol­gozások) vehetnek részt, amelyek még nem kerül­tek nyilvánosan előadásra, sem nyomtatásban nem jelentek meg. (•) Szenzációs egyiptomi kiállítás ejtette lázba Londont. A londoni Wellcome Museum érdekes egyiptomi kiállítást rendezett. A kiállítás legrégibb és legértékesebb darabjai az Altiam helyén talált és Krisztus előtt 4500-ból származó női. ékszerek, főként remekművű lapis lazuli és karneol gyöngy- füzérek. arany és zománcait, kvarc, amulettek, kar­kötők, miniatűrök és gyűrűk, amelyeknek lehellet- finom körvonalai és még ma is csillogó szín pompája melleit elhalványulnak a későbbi dinasztiák alko­tásai. A legrégibb darabok mellett kiállították a Fuad király és felesége szániára készült egyiptomi koronaékszereket, annak illusztrálására. hogy a legmodernebb egyiptomi ötvösművészet is felhasz­nálta a sok évezredes motívumokat A legtöbb bá­mulatot egy mészkőből faragott, körülbelül dió- nagysógu női fej keltette, állítólag Anikhsenpaaten- nek, Tutankha-men feleségének képmása, amely szinte varázslatosain eleven, bájos arctkitfejezésével és csodálatosan élethii meleg színeivel a portré- plasztika egyik utolér hete Ilon remekművének te­kinthető. Közelében, látható a híres ..kincsestár', egy hatalmas arany urna, benne 22 arany, kél ezüstrud, több remekművű ezüst-csésze és egy, ülő alakot ábrázoló ezüst szobor. Az egész gyűjteményt a régi Aurámé helyén, egy szegényéé külsejű viskó ■••mnjai között estük ki, nyilvác az őskori rablók * városban lévő .,idegen adók csarnokából ’ raboí.ax. el és ásták el kunvhójuk földjében. A kiállításén szereplő női pipereeszközököu, festék- és illatszer­dobozokban kiásatásuk alkalmával még a régi ken­dőző szerek nyomait találtak, amelyekről a vegy- elem-ezés megállapította, hogy összetételük lényegi­leg hasonlít a modern ajak- és arcfestékhez, szeműé döktusshoz és fürdősóhoz. A kiállítás legnagyobb darabja egy egyiptomi főnemes házának modellje, amelyet a csikágói egyetem expedíciója Akhettatea város romjaiból rekonstruált. (*) Sardou és Sarah Bernhard. Sardou születé­sének századik évfordulója alkalmából számos bír látott, napvilágot, amelyek műid azt állították. hogy Sardout Sarak Bernhard tette híressé. A valóság az, hogy Sardou már akkor neves író és az Akadé­mia tagja volt. amikor Sarak Bernhard még siker­telenséggel küzdött. Egy ilyen sikertelen fellépés után felkereste őt Sardou és olvasta fel neki a Fé­derül — ön megmenthet engem! — hálálkodott a világhírű művésznő és igaza is volt-. A Fedora hozta meg az első, nagy sikert számára. Az fiiró és mű­vésznő között szoros baráti kapocs támadt, amelyet csak néha fenyegetett felborulással a művésznő szeszélyessége. Egy ahoaiommal súlyos szemrehá­nyásokkal tele levelet irt az iirónak, amiért egy Hamlet-alakiideával kapcsolatban a kritika jogával élt. Sardou ekkor hosszasan válaszolt. „Ez a leg­utolsó eset — árja levele végén, — hogy ilyen va­dakkal szemben védekezem, mert, ha ön is és én is arra fordítanék időnket, hogy pletykákkal foglal­kozzunk. akkor egyébre egy percünk som marad­na". A levélnek kitűnő hatású volt. A művésznő már o következő nap bocsánatot kért Sardoutól. AZ IVÁN-SZINTARSULAT MŰSORA KASSÁN: Dre! Herzen lm */» Takt. Szombat délután félhelyárakkai: A törvény nevű­ben. S/.ombát este: Fehér orgonák. Márkus Aladár szen­zációé operettjének bemutatója. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ALFA: A kutvafejüek. 14-1 CÉRNA: Férfiak offsid-on.

Next

/
Oldalképek
Tartalom