Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)

1931-09-25 / 219. (2736.) szám

Jk wal széraunM *82 ©F«?s1 Előfizetőst őri évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké; külföldre > évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. R képes melléklettel havonként 2.50 K£-vai több Egye* szánt áru 1.20 Ké. vasárnap 2< — Ké A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő. DZURANY! LÁSZLÓ FORGACh GÉZA Szerkesztőség: Prága (1. Panská ulice 12. 1L emelet. — Telefoni 30311. — Kiadóhivatal; Prága IL. Panská ulice 12. Ili emelel Telefoni 34184. SŰRQÖWVClMi HÍRLAP, PRHHfl Angliában megenyhült a helyzet A tőzsde ulra szabályosan dolgozik — A fent lemorzsolódása nem túlzott — A jóvátétel! moratóriumot meghosszabbítják A kisebbségi kérdés vitáié a iápssifilsig hatodik bizottságában Irta: EWALD AM21EHDS űr., az európai kisebbségi Steirgresszus vezértitkára Elsősorban azt kell hangsúlyoznunk, hogy tz európai kisebbségi kongresszus vezértitkára i népszövetség hatodik bizottságának ez évi zitája véglegesen előkészítette az útját an- iak, hogy a népszövetségi ülés kereteiben a íisebbségi kérdésről évenként vita folyhas­son. Tudvalevőleg az ellentétes oldalról azt íz álláspontot képviselték, hogy a hatodik nzottságban az elmúlt évben folytatott vitát, ímelyben csaknem valamennyi állam kül­ügyminisztere résztveít, nem szabad éven­ként megismételni. A dolgok mostani fejlő­lése következtében ez az álláspont azonban árgytalanná vált és amint azt Stresemann Ir. óhajtotta, a hatodik bizottság a jövőben llandó plattformja lesz a népszövetségi gyü- §s keretén belül a kisebbségi jogokért folyó s évenként megújuló harcoknak. A dolgok yen irányú fejlődésének jelentőségét teljes iérlékben csak akkor lehet mérlegelni, ha isszaemlékezünk arra, hogy milyen nehéz- égekkel járt még néhány évvel ezelőtt is a isebbségek számára és a kisebbségek bará­ti számára, hogy a népszövetségi gyűlés ke­ltén belül vitát indíthassanak a kisebbsé- ek jogairól. Másodsorban nagyon örvendetes tényként ell elkönyvelnünk Spanyolország népszövet- $gi képviseletének teljesen megváltozott ál- .spootját. Tudjuk, hogy Quinones de Léon, lint a spanyol monarchia képviselője, íelje- >n párisi befolyás alatt állott és a kisebb­ig! jogok fejlődésének legkonzekvensebb lenségei közé tartozott. Egyik társszerzője >lt annak a hírhedt memorandumnak, ame- et az Adaci-bizottság hozott létre, s amely­ek maradi feltételeit annak idején Mad- dban teljesen elvetették. Spanyolország je- nlegi külügyminisztere, Lerroux már a he- dik európai kisebbségi kongresszus foga- ísa alkalmával, amikor a kongresszus kül- ittségét mint a népszövetségi tanács elnöke gadía, kijelentette, hogy ő és kormánya a ghatározottabban lép fel a kisebbségek jó­dnak érdekében. Ezután Spanyolország egy ásik képviselője, mégpedig a katalán Hur- dó y Miro, hasonlóképpen állást, foglalt a seb b ségek jogai érdekében. Különösen ély benyomást keltett, hogy éppen egy ka- lán nemzetiségű államférfi emlékeztetethet- a népszövetségi tanács urait arra, hogy ’y évvel ezelőtt a katalánok jogigényeikkel ég csak a népszövetségi tanács ajtaja elé m tudtak eljutni. Spanyolország népszövet- gi képviseletének uj állásfoglalása azért is ilönös jelentőségű, mert Spanyolországot jihány nappal ezelőtt újból a népszövetségi nácsba választották és a jövőben képvise- i nagymértékben lesznek képviselve a szá- os hármasbizottságokban. Ezáltal a kisebb­nek petícióinak kilátásai is megjavulnak, ért Finnországnak, később pedig Perzsiának tanácsból való kiválása következtében a installáció az utóbbi időben a kisebbségi rdések szempontjából erős mértékben rosz- abbodott. Spanyolország genfi képviselőjé- >k eljárásával kapcsolatban újból kiemeljük ;t, hogy a katalánok képviselőinek éveken tartó együttműködése az európai kisebb­éi kongresszuson nagymértékben járult ,77fy a dolgok fenntebb jellemzett fejlődésé- 2>z. A jövőben nem lesz olyan spanyol nép- övét ségi delegáció, amelyben a katalánok ! .vatalos képviselettel ne bírnának. Prága, szeptember 24. Tegnapi elkobzott számunkban londoni jelentések alapján be­számoltunk arról, hogy az aranystandard- törvény fölfiiggesztóse utáni harmadik na­pon az izgalom kezdett lecsillapodni, a nyu­galom helyreállt, a londoni tőzsdét újra meg­nyitották és a pánik végérvényesen elmúlt. A bizakodó hangulat ina is tovább tartott. A londoni tőzsde rendkivül kedvező hangu­lattal nyitott. Az ipari értékek felfelé menő tendenciája tovább tart, ha nem is olyan ro­hamosan, mint a tőzsde megnyitásának első napján. A font lemorzsolódása enyhe mére­tekben folytatódott ugyan, de ezt mindenki természetesnek vette, A vezető nemzetközi értékek általában egy ponttal javultak. A brit állampapírok megnyugodtak. Tegnap sokat veszt.étek értékükből, de ma a tegna­pi veszteség egy részét újra behozták, ami nem utolsó sorban annak a hírnek volt kö­szönhető, hogy Amerika húsz millió font ér­tékben 5 százalékos hadikölcsönt akar vásá­rolni. A külföldi értékek közül főleg a né­met értékek javultak. A devizapiacon a lemorzsolódás az előre látott méretekben tovább tartott. A font kü­lönösen Newyorkban vesztett, ahol 4.10-ről 8.99 dollárra ment vissza, és Parisban, ahol 104-röl 101-re esett. A font fejlődéséről egyelőre nem lehet tiszta képet alkotni. Azt sem tudni, vájjon a fontot eddigi paritása alatt stabilizálják-e; vagy visszatérnek a ré­gi aranyértékhez. Ezt a kérdést csak az Amerikával és Franciaországgal való tár­gyalások után lehet eldönteni. Nem szabad De éppen ilyen mértékben volt jelentős Kanada képviselőjének, a francia nemzeti­ségű Beaubiennek fellépése a hatodik bizott­ságban. Ez a delegátus nyomatékosan muta­tott rá a kanadai kisebbségi kérdés egyre előrehaladó szabályozására és megállapítot­ta, hogy a kisebbségi kérdésnek a megoldá­sa, amit ő országának nevében egész Euró­pára való vonatkozásban kivánt, egyáltalán nem tisztán európai probléma. Visszaemlé­kezhetünk arra a jelentőségteljes szerepre, amelyet Kanada hároméves tanáostagságá- nak idején delegátusának, Dandurandnák révén valamennyi kisebbségi kérdésben ját­szott. A legutóbbi parlamenti választások az­után Dandurand pártját megbuktatták és ag­godalom támadt, vájjon Kanada az uj kor­mányzat alatt megmarad-e a kisebbségi kér­désben az aktivitásnak azon a vonalán, ame­lyet Dandurand kezdeményezett. Beaubien mostani fellépése ezt az aggodalmat véglege­sen kiküszöböli. Kanada most i.s, éppen úgy, mint azelőtt, a kisebbségi jogokért küzdők oldalán fog állani. Erre különben Kanadá­nak oka is van, mert a jelentékeny francia lakosságon kivül még más nemzetiségei is vannak, amelyek mint organizált nemzeti kollektivitások szerepelnek. Ezek a kollekti­vitások a kanadai parlamentben képviselet- [lel is bírnak és az óceánon túl élő nemzet- testvéreikkel kapcsolatban állanak, tehát, megfeledkezni arról a tényről, hogy a londo­ni piacon körülbelül 1G0 millió font értékű külföldi tök© van, amelynek nagy része a Francia Banktól származik s igy elsősorban a külföldnek érdeke, hogy a fent elértékte­lenedése ne következzék be, a választások feli Tegnapi elkobzott számunkban arról is beszámoltunk, hogy az első nap pánikhan­gulata után a kialakulni látszó nemzeti egy­ség gondolata nem fejlődött tovább és a pár­tok visszatértek régi harcaikhoz. A választá­sok kiirása ismét aktuális kérdéssé vált és a konzervatív és a munkáspárti lapok egy­öntetűen jelentették, hogy az uj angol vá­lasztásokat október 27-re Írják ki. Illetékes körök szerint Newille Chamberlain ma nyo­mást gyakorolt a konzervatív párt vezetőire a választások minél előbb való megtartásá­ra. A liberálisok ezzel szemben hallani sem akarnak az uj választásokról. Tegnapi ülésü­kön egy vámpolitikai tervezetet mutattak be, amelyet szerintük MacDonaíd mai kor­mánya is elfogadhat. A New Chxonicle sze­rint Lloyd George felhívást intéz a nemzet­hez, amelyben óvni fogja a választókat az uj választásoktól, mert a krízis a választások­kal járó megrázkódtatás óikat nem viselhet­né el A meratórfens és Franciaország Páris, szeptember 24. A reggeli sajtó szen­zációs külsőségek között tárgyalja az ameri­kai Bal tinidre Sun jelentésiét, amely szerint Mellon amerikai pénzügyi államtitkár min­den erejével rá akarja bírni Hoover elnököt a jóvátétel! moratórium meghosszabbitására. Hocver elvileg máris beleegyezett abba, hogy a moratóriumot két évre terjesszék ki. nyomatékosan törekednek arra, hogy Kana­da vegye át az iniciativát az európai kisebb­ségi jogokért folytatott harcban. Ez magya­rázza meg Dandurand első fellépését, meíy- lyel annakidején igen meglepte genfi audi­tóriumát. Amint akkor Dandurand tette, most Beaubien is arra mutatott rá, hogy bi­zonyos tekintetben a kanadai ukránokkal összhangban is cselekszik. Az itt elmondott dolgok különben megfelelő bizonyítékot szol­gáltatnak arra, hogy mennyire korszerű az az utolsó amerikai kezdeményezés, amellyel a hetedik kisebbségi kongresszus is foglal­kozott és amely arra irányult, hogy az euró­pai kisebbségi csoportok Amerikában élő nemzet testvérei egyesüljenek és felvilágosí­tó működést fejtsenek ki az európai kisebb­ségi kérdésekben, továbbá megfelelő befo­lyást kell gyakorolniok az amerikai közvé­leményre. Végül kiemelendőnek tartjuk, hogy An­gliának képviselője, Lord Róbert Cecil, az uj angol kormány részéről is elismerte a Heüderson volt külügyminiszter által képvi­selt alapé Iveket, továbbá, hogy Ourtius dr. fejtegetései mély benyomást keltő módon bizonyították be, hogy a Madridban megja­vított népszövetségi eljárás sem felel meg teljes miértékben a követelményeknek. Meg­tudtuk ebből a beszédből, hogy a kisebbségi peticiÓk száma az elmúlt években 57-ről Azon a véleményen van, hogy az erre vonat­kozó hivatalos iniciativát Németországnak kell elvégeznie. A jóvátételek problémája kétségtelenül gerincét fogja alkotni Laval és Hoover washingtoni tárgyalásainak. A francia miniszterelnök a holnapi mi­nisztertanácsom részletesen beszámol az amerikai nagykövettel folytatott tárgyalásai­ról és a washingtoni meghívás részleteiről. A beszámoló után a minisztertanács elké­szíti a hivatalos felelet szövegét. Paul Clau- del washingtoni francia nagykövet Parisban tartózkodik, de októberben ismét visszatér az amerikai fővárosba, hogy előkészítse La­val útját. Tyrrell kSsiönete Páris, szeptember 24. Tyrrell lord párisi angol nagykövet tegnap este megjelent La­val miniszterelnöknél, hogy hivatalosan ki­fejezze az angol kormány köszönetét Fran­ciaországnak a font krízise alatt tanúsított magaviseletéért:. A Petit Párisién közli Sir Josuah Stampsnak, az Angol Bank alelnöké- nek nyilatkozatát, aki az Amerikában lévő Mon tagúé Norman helyett a krízis alatt a bank ügyeit vezette. Stamps a font teljes re- valorizációja mellett foglalt állást és Fran­ciaország segítségét kéri. Tüntetések Angliában London, szeptember 24. Glasgowban tegnap ötvenezer munkanélküli tüntetett, Liverpoolban ugyancsak nagy tüntetések voltak, mely alkalommal a tömeg és a rendőrség között órákig tartó kézitusára került a sor. A tüntetők elsősorban a munkanélküli segélyek leszállítása ellen tiltakoztak. 214-re emelkedett, ezekből azonban csupán 73-at jelöltek meg elfogadhatónak. Ez a leg­jobb bizeayiték annak az igazságnak aktua­litása mellett, hogy a kisebbségi kérdés még mindig nincs megoldva. Gurtiius dr. újból emlékezetbe idézte azokat a javaslatokat, amelyeket Stresemann és ő maga is tett a népszövetségi eljápás megreformálására vo­natkozólag és ezzel jelezte is, hogy ezt a kérdést még alkalmas időben fel fogja vetni. Viszont a kisantantnak, Lengyelországnak és Görögországnak képviselői közös nyilat­kozatban szegültek ellene a népszövetségi eljárás megváltoztatásának és Ghika herceg román külügyminiszter utján kijelentették, hogy a kisebbségi jogok kibővítésének a legélesebben ellenszegülnek. Ilyen módon a hatodik bizottságban vég­bement vita bizonyos mértékben az elkövet­kező fejleményeknek prelúdiuma és világos­ságot hoz a szerepet játszó tényezők felfogá­sára. Bebizonyosodott, hogy a kisebbségek jogaiért küzdők frontja uj harcost kapott, a fiatal spanyol köztársaságban, azután bebi­zonyosodott, hogy Kanada a kisebbségi kér­dés tekintetében mintaszerűen jár el Svájc és néhány más állam mellett. Ezek a té­nyek a legvilúgosabban cáfoljak azt a felte­vést, mintha a kisebbségi jogok érvényesii- léeéért egyedül Németország küzdene a nemzetközi fórumokon

Next

/
Oldalképek
Tartalom