Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)

1931-09-19 / 214. (2731.) szám

19@1 szeptember 19, szombat. !OBBR$25BfiSBB t>rk<iaiMacAarh1rlae> Elindul a szlovenszkói fa Magyarország felé Prága, saeiptemíber 18. Az it&eigleneis csoh- 'szlovák-imagyar egyezmény szerint Magyar- ország 200.000 tonna tüzeiőfának métormá- zsániki/nt 0.25 arany korona vám ell-e nébe.n való 'beviteliét engedte meg. Ezt a famennyi­séget Csethszloivákia ez év december 31-ig, illetve 1932 február 29-ig exportálhatja Ma­gyarországra. Azok a fatermelők és fák ercsik ed ők _ akik e tétel számlájára szándéfkszanak expor­tálni Magyarországra tüzelőfát, a szüksé­ges engedélyt a pozsonyi vagy a kassai kereskedelmi és iparlkam aránál szerezhe­tik meg az egy koroméért ugyanott besze­rezhető nyomtatványon. Ezer tonnába szóló engedélyért 30 korona kiállítási díj fizetendő. A kereskedelmi ka­marák az egész mennyiségnek 75 százaléka erejéig adhatnak engedélyeket, imig a hátra­levő 25 százalékra a budapesti kereskede­lemügyi minisztériumtól szerezhető a ma­gyar behozatali engedély. Az egy engedély alapján exportálható famennyiség maximu­ma 1000 tonna. Az engedélyek iránt benyúj­tott kérelmeket három napon beliül inté­zik el. A kereskedelmi kamarák valamelyike vagy a magyar kereskedelemügyi minisz­térium által kiadott engedélyen kívül az exporthoz semmi más okmány nem szük­séges. A faexport iránti kérelmek a kereskedelmi kamarákhoz már benyújthatók. A vitás ese­tek elintézésére a kamarák mellett külön tanács testület létesül. A bankjegyforgalom a csehszlovák Nemzeti bank legújabb kimutatása szerint szeptember 15.-én 280 millió 800 ezer koronával csökkent s 6 milliárd 364 millió 421.993 koronát tett ki. A csirókövetelések 76 millió 205 ezer koroná­val 563 millió 843.610 koronára emelkedtek. Az egyéb passzívák tétele 6 millió 222 ezer ko­ronával csökkent s 401 millió 480 ezer koro­nát tett ki. Az aram készlet 1 millió 706 ezer koronával csökkent s 1 milliárd 527 millió 672 ezer koronát tett ki, a külföldi követelések és a valütakészletek 24 millió 622 ezer koronával csökkentek s 1 milliárd 308 millió 291 ezer ko­ronát tettek ki. Az egyéb követelések 4 millió 524 ezer koronával 20 millió 230 ezer koronára estek vissza. A váltóeszkont csökkenése 23 mil­lió 713 ezer korona volt s 778 millió 497 ezer koronát tett, ki. Vagyondézsmára befizetve 5 milliárd 865 millió 598.439 korona. Az aranyfe­dezet 39.5 százalékos Bolgárország beszüntette a gabonakivitelt. A bolgár kormány elhatározta, hogy átmeneti időre teljesen beszünteti a gabonakivitelt. A mai gabo­naárak mellett ugyanis az állami gabonakiviteli hi­vatal jelentős veszteségeket szenvedne. A kormány most tárgyal egy rövid!ejáratu kölcsönről, hogy an­nak segítségével a gabonahivatal a termelők kész­leteit felvásárolhassa anélkül, hogy a gabonát nyom­ban exportálni volna kénytelen. Ez az elgondolás természetesen azon á reményen alapszik, hogy a ga­bona árai a világpiacokon rövidesen emelkedni fognak. A bolgár szakkörök emellett azt hangsú­lyozzák, hogy a mezőgazdasági államok legnagyobb része tartózkodik a gabona elsietett kivitelétől. Miként fokozhatjuk legjobban a búzatermésünket. A termés fokozásának a helyes talajelőkészitésen, trágyázáson és vetőmagkiválasztáson kívül fontos tényezője a vetőmag helyes osávázása is. A nehéz gazdasági helyzetben a gazdának természetesen nagy gondot kell fordítania arra, hogy a termelési költség redukálása mellett, mégis a legjobbat adja, hogy a maga részére jó termést biztosítson. Az ed­dig használatos rézgálicos csávázási mód a felüle­tesen számító gazdának — akii csak a csávázó anyag: a rézgálic árát számítja — megfelelt volna, mert nem kisérte figyelemmel a vetőmagpazarlást, az egyenletlen, sokszor alaposan megritkult vetést, ami ezen csávázó módszernek természetes követ­kezménye volt. A haladó gazda éppen ezért már évek óta a Porzol-porpácot használja, amely feltét­len üszögölő hatása mellett, munkában és a vető­mag megtakarításában nem hogy költséget, de jö­vedelmet jelent. A rézgálicos csávázásnál ugyanis a rézgálicnak a csírázásra való kártékony befolyása miatt 10—15 százalékkal több vetőmagot vetettek el, ami a Porzol pácolásnál megtakarítható volt, mert a Porzol a csírázást elősegíti, a csirázáei erőt fokozza. A Porzol párpácnak ezen tulajdonsága ter­mészetesen egyenletes és erőteljes kikelést ered­ményez, amely a termésben mutatkozó terméstöbb­letben nyilvánul meg. A Porzol porpác alkalmazása a velejáró költségeket tehát többszörösen megtérí­ti, lehetővé teszi, hogy a gazda a legtöbbet és leg­jobbat termelje, biztosítva ezzel az elérhető leg­nagyobb jövedelmet. A Porzol porpácolás alkalma­zásánál figyelemre méltó még az a körülmény is, hogy a Porzollal csávázott vetőmagot az egér nem bántja és az hosszú ideig az utánfertőzéstől is men­tes. A magyar nemesített báránybőr világkarrierje. Budapestről jelentik: A Magyarországi Szűcs­mesterek Országos Egyesülete Soős András elnök­lete alatt, aki a báránybör-nemesíttei eljárást föl­találta és ki dolgozta, ülést tartott. Az elnök ezen ez ülésen azt hangoztatta, hogy a szűcsöknek mes­tervizsgát kell tenniük, mert ez fokozza a nagy­közönség bizalmát velük szemben. A gyűlés meg­állapította, hogy a nemesített magyar bárányból- ma már minden fontos piacot meghódított. A múlt évi 25 millió pengő értékű kivitel három­negyed részét Anglia vásárolta meg, de a nagy vevők között ott van Dánia, Hollandia, Svéd­ország, Norvégia s részben Csehszlovákia és Ausztria is. A legnehezebb volt a francia piac megközelítése, ment. az ottani szakkörök a fran­cia bázinyultenyésztést féltették a báráuybőrtől. De újabban onnan is mind sűrűbben jönnek érdek­lődések « ina már a nagy áruházak jelentős rneny- nyisegeket rendelnek. Legújabban Ausztráliából is érkeztek megrendelések. Olaszországban erősen emelkedett a munkanélkü­liek száma. Olaszországban a munkanélküliek száma augusztus végén 693.256 volt- a július végi 637.531- gyel szemben. Angol beviteli tilalom, amely Franciaország­nak negyedfélmilliárdjába kerülne. Párisiből jelen­tik: A francia közvélemény aggodat ómmal fogad­ja az angol kormánynak azt a tervét, hogy betilt­ja a fényűző cikkek behozatalát. Az Inframsigeant számítása szerint ennek az intézkedésnek követ­keztében Franciaország kivitele körülbelül három és félmii líiárd frankkal csökkenne. Az Egyesült Államok külkereskedelmi mérlege passzív. Az északamerikai Egyesült Államok au­gusztushavi külkereskedelmi mérlege 1926 óta ismét passzív. Ez alkalommal a külkereskedelmi mérleg egy millió dollár passzívával zárult. Lényegesen megromlott 1930-ban Anglia fizetési mérlege. Az Eeonomiet számítása szerint Anglia fizetési mérlege a tőikiemozgalom nélkül 1929-ben 138 millió font sterlíingnyi pozitív egyenleggel zárult, 1930-ra azonban ez az egyenleg 39 millió fontra zsugorodott össze. Ennek a nagy zuhanás­nak az oka, hogy ez alatt az év alatt az angol anyaország passzív tételei a külfölddel szemben 7 százalékkal nőttek, aktív tételed ekemben majd­nem 15 százalékkal hanyatlottak. Az áruforgalom passzív egyenlege 392 millió font volt; ez csak 5 millióval több, mint az előző évben volt, az arany- forgalom címén azonban már 26 millió font a kü­lönbség a kiét év között, mert 1929-ben Anglia sok aranyat adott el és 1930-ban .megpróbálta annak egy részét visszavásárolni. A bevételek között igen nagy a külföldi beruházások hozamának csökkenése, ami egymaga 95 millió fonttal rontotta a fizetési mérleget; 25 millió fonttal apadt az an­gol kereskedelmi 'hajózás bevétele, tízmillióval a bizományi dijak és üzletek haszna, s 3 millióval apadt a kincstár külföldi bevételeinek fölöslege is. Kiét testvér hasonlít egy­másra, ez egyik szép a má- dk rút, c\ szép Mary krémet Ta&rnált, 8rcáró! minden ki­ütés, mijíolt, szeplő ritünt, arca fiatalom üde lett. ön s használón Mary krémet, Mary-pudert, Mary-szap- pant .. Vegyen egy egész garnitúrát. Készítője: Dr. Lad. Fóliák, lekárnih v PÍ£3Í*nocb. Romániában rekord tengeri termést várnak. A román földművelésügyi minisztérium hivatalos becs­lése szerint ezidén 58 millió 50 ezer métermázsára becsülhető a várt kukoricatermés, ami 13 millió métermázsával haladja meg a tavalyi termést. „A GAZDA" mezőgazdasági szaklap (Pozsony, Megyeház-tér 11) legújabb szeptember 15-én megje­lent 18-ik száma figyelmeztet arra, hogy ezidén a vetőmagot fokozott gonddal kell előkészíteni és csiráztatási próbának kell alávetni, továbbá az Ő6zi zabról, a fontosabb évelő pillangósok őszi ápolásá­ról, a negatív Azoform-kisérletekről, a búza és a rozs legjobb előveteményeiről, a szarvasmarha bel­terjes és külterjes hizlalásáról, a traktorok hűtésé­ről, a gytimölcsfaültetéssel kapcsolatban a nép kö­zött elterjedt téves hiedelmekről, a házilag eszközölt mustpasztörözésről értekezik behatóan. Azonkívül fontos gyümölcsészeti és növényvédelmi tudnivaló­kat közöl, levélszekrényében pedig értékes szakta­nácsokat ad. A piaci árjegyzései é 6 az októberi vásárjegyzéke minden gazdát érdeklik. Mutatvány- számot kívánságra díjtalanul küld a lap kiadóhiva­tala. A nemzetközi tőzsdeindex, minit a fiorozatea fe­kete napok és a berlini tőzsde megnyitása Után várni lehetett, tovább esett és az 1929-iki árfolya­mokhoz képest elérte a 40.6 százalékos szintet. — Legalacsonyabb a részvények átlagára Berlinben: 28%, legmagasabb Newyorkban, ahol 71.4 az index. Milyen lesz az idei mezőgazdasági világtermés. A Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet a föld északi félgömbjének folyó évi gabonatermését 027 millió q-ra becsüli az 1930. évi 675 és az 1929. évi 605 millió q-hoz képest. Ezek az adatok nem tekint­hetők teljesen pontosaknak, a Nemzetközi Mező- gazdasági Intézet mindamellett abbeli véleményé­nek ad kifejezést, hogy a folyó évi termés valami­vel kevesebb lesz. mint az előző évi volt; ál) pedig ez minden galx nálé''.- • 'gre egyaránt A Danathank szanálása csak lassan halad előre, mert a nagy német iparvállalatok, amelyek kilátás­ba helyezték 35 millió névértékű régivé nvnoV 12.5 százalékos árfolyamon való átvételét, különféle feltételeket szabtak, amelyek közül legfontosabb egy uj mérleg. A szanálásban részt vesznek a Far- ben, az AEG a Siemens, továbbá több nagy raj­nai szén- és acél érdekeltség. Az Egyesült Áramokban is kitört az ércnénz- iárvány. Londonból jelentik: A Daily Mail vezető amerikai bankároktól arról értesül, hogy az álta­lános pénzügyi bizonvtaitamsáiz folytán a magáno­sok túlnyomó nagy része, az Egyesült Államokban is. az 'arany és másféle ércnénz halmozásához folvamodík. A bankokban csak nagy felárral lehet sufe-perselyeket kapui. A forgalomból ilyen mó­don kivont tőikét a szakértők legalább ezermilliió dollárra becsülik. Tíz százalékkal csökkent Ausztria cukorfo­gyasztása. Ausztria cukorfogyasztása az ép- oen most befeieződött cukorka moápv éve alatt 157 ezer tonnát tett ki az előző időszaki 219 ezer tonnányi cukorfogyasztással szemben. A cukorfogyasztás csökkenése tehát teljes 10 százalék, ami elsősorban a gazdasági válság rovására írható. A magánháztartások cukor­fogyasztásának csökkenése nem olyan jelen­tős. ellenben annál érezhetőbb a cukorka, a gyümölcsszörp s egvéb oukorkéezitménvek fo­gyasztásának a csökkenése. A legújabb becs­lések szerint Ausztria a jövő kampányban mint­egy 170 ezer tonna cukrot., fog gyártani, vagyis 20 ezer tonnával többet, mint ezidén. Berlinben hat százalék a takarékbetét kamata. Berlinből ielentilk: A takar ékn énflfárak egyesülése a bankóikban lévő lekianéiksmámlák kamattételét 1931. szeptember 15-étől kezdődő érvénnyel újból évi hat százalékban állapította meg. Kitűnő a morvaországi burgonyatermés. Morva- í ország sík és hegyes vidékein ezidén is rekord bur­gonyatermésre van kilátás. A gumó nagy. egészsé­ges és a legutóbbi esőzések sem ártottak meg neki. A morva burgonyaszüret szeptemberben, legkésőbb október első hetében befejeződik. A fölemelt kőolajadé jövedelme. A kőolajadó emeléséről szóló törvény a petróleum adóját 2 koro­nával 13 koronáról 15 koronára s a benzin adóját 13 koronáról 75 koronára emelte föl s az eddig adó­mentes olajok adóját 15 koronában állapította meg. A törvény május 29-én lépett hatályba. A fölemelt adó 70 százalékát az állami útalap kapja. Az állami útalap a felemelt adóból junius te julius hónapban 30 millió koronát vett be, mely összegből négy mil­lió koronát tesz ki a törvény hatálybalépése idején megadóztatott készletek adója, míg 26 millió korona esik az említett két hónapban elfogyasztott kőola­jok adójára. A német bankok ellenőrzéséről szóló rende­let még e héten megjelenik. Berlinből jelentik: A birodalmi kormány tanácskozása tegnap este a késő éjszakai órákba nyúlt. A miniszterta­nács a bankok ellenőrzésének kérdésével fog­lalkozott s ez ügyben annyira előrehaladt, hogy már csak néhány másodrendű intézkedés szövegének megfogalmazása szükséges. A kor­mány lemondott arról tervről, hogy a bankok­ban kormánytanácsosokat helyezzen el. Való­színű, hogy az illetékes szűkségrendeletet még szombaton kiadják. A kormány a költségvetési év kezdetének április elsejéről julius elsejére való áthelyezésének ügyével is foglalkozott. Beavatottak számolnak azzal, hogy a költség- vetési évnek ez a módosítása rövidesen meg­történik, mert ettől a kormány a német biro­dalom pénzügyi helyzetének enyhülését reméli. Elmarad a Nemzetközi Fizetések Bankjának szeptemberi ülése. A Nemzetközi Fizetések Bank­ja 'legutóbbi igazgatótanácsi ülésében elhatározta, hogy legközelebbi összejövetelének időpontját nem határozza meg és a bank elnökiét felhatalmazza, hogy saját belátása szerint tegyen intézkedéseket a legközelebbi ülés összehiváeáira. Amint most hírlik, a szeptember ülés ed fog maradni. Hogy októberben sor kerül-e a bank igazgatótanácsának összeülteiére, egyelőre miég bizonytalan. A szabá­lyok tudvalevőleg úgy intézkednek, hogy évenként csak 10 igazgatósági ültet kell tartani. Románia nem kér moratóriumot? A német tőzsdé­ken a múlt napokban oly hirek terjedtek el, hogy Románia külföldi tartozásaira moratóriumot akar kérni. Ennek kapcsán a berlini román követség kommünikét adott ki, amelyben megállapítja azt, hogy egy jelentéktelen román lap tárgyalta azt a kérdést, hogy Románia miképpen konvertálhatná külföldi rövidlejáratu hiteleit s ezzel a gazdasági válságot enyhítené. A román kormány azonban ezekkel a tervekkel szemben határozottan állást fog­lalt, adósságai kamatait mindig pontosan fizette s a legközelebb esedékes adótartozások kifizetésére is megvan a szükséges pénze. Bár Románia is súlyo­san viseli az általános gazdasági válságot, mint a többi állam, emellett azonban ezidén kitűnő termé­se van s igy abban a szerencsés helyzetben van, hogy kötelezettségeinek teljes mértékben eleget tehet. ÉRTÉKTŐZSDE Gyöngült a prágai értéktőzsde Prága, szép lemben 18. Nagy tartózkodás mellett gyengült az irányzat. Skoda 39, Ceeh-Moirva és Berg és lliitteu 35, Brünmii Gépek 23, Nordbahn Bonuok 20, Nordbahn 15, Cseh Cilikor, Sohöller, 11 Nyugafccseh Szén, Prágai Vas és PoJdi 10 koronával gyengült. Nemzeti Bank 40 koronás nyereségre tett szert. A beruházási piacon prémiumkölc&ön 40, az 5 százalékos pőtjácadék 20, a 6 százalékos negye­dik te népszövetségi 10 fillérrel gyengült, hadiköl- osöukártalanitás 25, hadiszállítás, az o százalékos államkölcsön, lisztkölcsön és konvertálható 5 fillér­rel javult. + Gyengült a bécsi értéktőzsde. Nagy stagnáció mellett alig történt változás. Néhány csehszlovák érték valamivel javult, egyébként a tegnapi árfo­lyamokat jegyezték. + Nem egységes a berlini értéktőzsde. Az üzleti tevékenység ma teljesen pangott te az irányzat nem volt egysége®. A nyereségek, illetve vesztesé­gek 1—2 százalék között mozogtak. ÁRUTŐZSDE-f A prágai terménytőzsdén az irányzat nyugodt volt s az üzlet, csekély látogatottság mellett csak a gabonapiacra szorítkozott. A búza ára változatlan maradt, mig a rozs a csekély kínálat folytán vala­mivel emelkedett; az árfolyamemeJkedés átlag 1 K volt. Az árpa te zab szilárd volt s mindkettőt 1—1 K-val megdrágult.. Egyébként az árak változatlanok, mindössze a tojás ára emelkedett 60 darabnál 3 ko­ronával. + Nyugodt a prágai cukorpiac. Nyersárujegyzés Aussiig loko 67.75—78.25. + A mai budapesti gabonatőzsdén az irányzat csendes volt, A következő árfolyamokat jegyezték: tiszavidékii búza 9.50—9.75, felsőtiszai 9-35 —9.50, egyéb 9.25—9.40. rozs 9.10—9.20, tengeri 14.90— 15.20 pengő. + A berlini terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: búza 210—3, rozs 182—5, árpa 149—56, zab 132—40, búzaliszt 26.25—32.25, rozsliszt 25.25— 28, búzákcrpa 11—11.25. rozskorpa 9.25—9.50, vik- tóriaborsó 20—27, szárazszelet 6.70—6.80. & prágai értéktőzsde áríelfamai: ma tegnap pénz ár- pénz áru Nyeremény kölcsön . . « , «2f'S9 104' ~ 104-50 5%-os beruházási kölcsön . 10o.2o 100.75 101.80 102.30 6%-os beruházási kölcsön 1923 j00 — 100.50 101.30 102-20 Lisztkölcsön.......................... 100.05 100.55 lül 55 102 05 6%-os konvertálható köícsön 17-77 77-77 101.05 102 — 8%-os ív. államkölcsön . , S9 95 i00.45 m 65 102.15 5%-os államkölcsön 1928 * • 95.05 96.05 96.25 96,75 4%-os Kassa oderbergi t * 77-— oa~ 81.75 82.25 iWo-ot pótjáradék . , , 82.o0 83 _ - — 4.2%-os pótjáradéb . , , , 76.- /6 50 79 6Q 80,10 4%-os pótjáradék . , » • 71.75 /^.25 75.35 75.85 3.50%-os pótjáradek . , , 63.50 .— —— Hadikölcsöakártalanitás . . —.—- “ — 57.50 58.— 5%-os morva országos kölcsön 93._ "4__ — 3%-os háború előtti adósság 63.— 77!— —. __ ~ — 6%-os cseh jelzálog bank . 102)75 l03 75 —103 75 6%-os morva jelzálog ás prszieos bank . . . . , 1017c 1^2.7,- IOI.75 102.75 4%-os Sassa-oderbergi 1889 , —_71.— —.— Cseh A grár Bank • « ( 4 499,_ 601 _ 495.— 501.— LAndei Bank . • s s 1 t 598.__ 600 __ 6(j8. 6ÍU.— Cseh ünto . ► , , , , , 2-9 _ 2®0 — 280.— 286.— Cseh Esskomt s t • 1 • 26ö._ 268 _ 289.— 298.— Cseh Iparbank t • • 1 • 42b'_ 4*6 — 436.— 4ü8.— Szlovák Bank . . « t s * l74'_ ll®.— 173.- 175.— Zivnostenská • > s « s • 844,_ 34°,_ 384.— 385.— Usstrák Hitel . . , * , , —’ _ —.— —.— Wiener Bankverein • ■ s s —" —j— 69 50 70.50 Jugoszláv Bank < , . , 4 37‘7fi 7" — 39 25 39.oQ Nordbahn . 376Ü-1! 379ü*_ 4l3u.f 4140.­Nordbahn Bonnok a , « , 9oU'_ 9*V —— .— Cseh Cukoripar • f 1 s • 325'_ 33o' 475.— 485.— Schöllei . • • • s ■ ■ 4 52o'_ 535 _ 645.— 655.— Horvát Cukor ..isii lbO' — 118.— 122,— Aussiger Finomító . ( t 4 615 _ 52o'._ 605.— 6lo.— Krizik ........................síi 4oiT— 40Üj— 656.— 668.— Hr ágai Malmok * s « ■ » 740 — 720,— 785.— 79ö.— lioUni Műtrágya • • « t 1 218* 22z‘— —,— 290.— Kolim Kávé * s s s 1 * 56 — 58'— 55.— — Kulim Szesz . s t s s • 960'— — j— lejipar . . , * , s • 1 600‘— 610.— 615 — 625 — Aussigi Vegyi * » 1 e • 487 — 4da.— 5ö8.— 699.— Budweissí Sör . • « . . 1Q00— 1970.— 2400.— 2440.— Kömgsbolei Cement . . • 1230 — l24j.— 14/U.— 1480.— Oseh-Morva Kőiben-DanSk . 289029uü'.~ 3615.— 362ö.— Brünni Gépek l^g — U2Í- —~.— ttmghoííei . . 4 s s s 1 570.~ 575.“ 695.— 705 — Nyugatcseh Szén , a • , 263 — 267 “ 308.— 312,— Alpine ...isis* 47 50 48.50 „ 66.— 67.— Berg és Hűtlen , 4 ■ s • 1700 — 1710 — ^27ö.— 28o5.— Poldi . . . « 1 t 1 ■ > 362!— 3ű4!— A‘i9-~ 431.— Prágát Vas • s 1 « s 4 1100.— 1U0-— Skoda . . . . t s s s « 738 — 742-— ^í9'­Pozsonyi Kábel » • • • 1 795.— 805 — Inwald 4 1 • s 1 148.— 150.~ n 1°2.— Olleschaul Papír s 1 • s • 398— 402-"“ 50U.— 505.— A prágai tőzsde devizajegy zései: szept. 18 ezept. 17 Hív. pénz áru pénz áru diek.% Amsterdam .. 1361.— 1365.— 1361.— 1365.— 2-5ÖÍ Berlin .......... 795.— 797.50 794.75 797.25 8 Zü rich............ 658.225 660.225 658.25 660.25 2 Os lo................. 901.- 904.- 901.— 904.— 4 Kopenhagen . 900.875 903.875 900.875 903.875 4.50 Danzig........... 655.— 658 — 655.— 658-— 6 Stockholm .. 902.— 905.— 902.— 905.— 3 j Mailand. 176.24 177-04 176.26375 177-06375 5 j Pa ris ............. 132-17 132-57 132-20 132-60 2.50 Lo ndon. 163.79 164-39 163-805 1644-05 4 : New York... 33.71375 33.81375 33-71375 33.81375 1.501 Brüssel ........... 468.775 469-975 468.775 469.975 2.50' Ma drid........... 308.— 310.— 305.— 307-— 6.50! Belgxad......... 59.44 59-69 59.48 59.73 5-50 i Sofia.............. 24.435 24-535 24.435 24-535 8.50 Wie n ............ 473.675 475.175 473-75 475.25 10 Wa rschau.... 377.— 379.— 376.95 378.95 7.60 Budapest.... —.— —.— —.— —.— 9 Buenos Aires. 897.— 903.— 942.— 948.— 6 Helsingfow .. 84.74 85-14 84-72 85.12 6 Riga .............. 650.50 653-50 650-50 653-50 6 Rio de Janeiro 205-— 207-— 219.— 221.— 7 Montevideo.. 18-90 19-10 18.90 19-10 — Alexandria .. 167.35 168-15 167-35 168.15 7 Athén .............. 43.75 44-05 43-75 44-05 8 Bu karest .... 20-025 20.225 20-025 20.225 9 Kowno.ü!” 336*87 5 338.875 336-875 338.875 6 ! Lissabon......... 149.60 150-40 149-60 150-40 7-50 Révai............. 898.— 902-— 897-— 901-— 8 Montreal .... 33-34 33.46 33.34 33-46 7-50j *) Nominelle Kursc. PRÁGÁI MAGYAR HÍRLAP Kéziratokat nem őrzfink meg és nem adunk vissza. — Szlovenszkói szerkesztő Telléry Gyula. — Ruszinezkói szerkesztő Rácz Pál. — Irodalmi főm un ka társ Sziklay Ferenc dr., Ka tea, F.der-u. 9. — Budapesti szerkesztő: Zólyomi Dezső. I., Döbrentei tér 9. Telefon: Aut. 559—49. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom