Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)

1931-09-18 / 213. (2730.) szám

ti«<iaiA\a.g^arhirlap* 1931 sKejyfceimibeT 18 péntek. Uj világrakétát épit egy angol tudós 50 mérföldnyi magasságba akarja felröpiteni acéllövegét Darwin O. Lyon londoni fizikus hallani a Himnusz kezdő akkordjait, amit a honvédzenekar ad elő. Ezután egyszerre kezdik meg a gyászszertartást az egyes felekezetek papjai. A katolikus áldozatok beszüntetését Beyer esztergomi püspök végzi, a református halot­takét Ravasz László püspök, az unitárius ha­lottét Józan püspök, az izraelita halottét pe­dig Kis Arnold főrabbi. A két anglikán ál­dozatot Theveri budapesti skót lelkész bú­csúztatja, illetve' végzi a gyászszertartást. A katolikus halottakat ezután a farkasréti te­metőbe kísérik, három halottat Bátaszekre szállítanak, a két külföldi áldozatot Angliá­ba, öt koporsót pedig Budapest környékére visznek. A zsidó áldozatot holnap délelőtt ujaibb szertartás után temetik el a rákoske­resztúri zsidó temetőben. VÍZUMOT Magyarországija, Romániába, Lengyelor­szágba még ugyanaznap megszerez a „Prá­gai Magyar Hírlap*4 pozsonyi kiadóhivatala. Lőrinckupu-ucca 17. II. (Centrai-passage.) Nem szükséges a pénzt előre beküldeni, az összeget utánvételezzük. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai ki- adóhivatal: Prága II„ Panská ul. 12., III. em. eszközöl. ❖ POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 27 S7. Lőrinckapu-occa 17. (Centrai-passage) KASSA! szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 495. Fő-ucca 69.. 1. em. Jobbra. NYITRAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Method-tér 3. UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Váralja-ucca 7/2. KLIMITS LAJOS: PARISBAN Ilyen uccák nálunk is vannak. És Páris, mégis Páris. Ilyen emberek minálunk is járnak, S ilyen szeme nálunk is van a lánynak. — És Páris, mégis Páris. Ilyen ivlámpák nálunk is égnek És Páris, mégis Páris. — Nálunk is vannak éjszakák, lokálok, S kacagnak itt-ott nálunk is a lányok. — És Páris, mégis Páris. Van nálunk is könnyelmű, léha, — És Páris, mégis Páris. Kerül nálunk Is néhány a morgueba. Ki volt? Nem tudják. Hulla. Régi nóta. — De Páris, mégis Páris. A gőg, a gloire és a fölény. — Csak azért Páris, Páris. — Ha hallunk róla, csodálattal nézünk És alázattal összeverjük térdünk. — Csak azért Páris, Páris! — Halálozás. Vörös Dénes csallóközaranyosi földbirtokos munkás éleidnek 54. évében hosz- szas szenvedés után elhunyt. A megboldogult élénk részt vett Csallóközaranyos községi éle­tében és nagy tekintélynek örvendett. Temetése szeptember Í5-én ment végbe nagy részvét mel­lett. — A „Nagyasszony" szeptemberi száma gazdag tartalommal jelent meg. A tartalom- jegyzékből kiemeljük az alábbi érdekes ér­tekezéseket, tárcákat s verseket: T. J.: A lengyel nők munkája. — Eoho: Egy otthon. — Falu Tamás: őszi rózsa (tárca). — Marid­ra levele. — Sz. Szabó Mária: A nagyanya- ság útja. — Farkas Imre: Francia lecke (vers). — özv. gr. Bolzáné: Három világré­szen keresztül. — Böhm Irén: Társasutazás a IV. finn-ugor kongresszusra. — Ferdinán- dyné Lengyel Angéla: Boldogok a szelídek stb. A 24 oldalas szép folyóiratot athéni, konstantinápolyi s finnországi érdekességek képei diszitik. A Nagyasszony előfizetési ára egész évre 24, félévre 12 korona, egyes szám ára 2.50 korona. Megrendelhető a P. M. H. kiadóhivatalában. — A Behring-szoros mellett, egy lakatlan szi­geten találtak rá a két eltűnt óceánrepülőre. Newyorkból jelentik: Szeptember 7-én Tokióból Seattle felé tartott két amerikai óceánrepülő, Moyle ée Allan, akikről napok óta nem jött ér­tesítőé. Tegnap a Behring-ut közelében egy la­katlan szigeten rátaláltak az eltűnt óceánrepü­lőkre. A St. Pauli sziget rádióállomása jelentést küldött róluk, amelyet Seáttleben felfogtak. A szikratávirat az egyik pilóta, Moyle feleségének szólott és tartalma szerint a két repülő jó egész­ségnek örvend és reméli, hogy szeptember 22-én Seattlebe érkeznek. — Londoni jelentés szerint egy angol halászgőzös tegnap az 56. szélességi és 1.10 keleti hosszúsági fokon rábukkant egy repülőgép roncsaira, amelyekben a két eltűnt óceánrepülő, Parker Cremer és Paquette gépére ismertek rá. A pilóták Newyorkból Grönland fe­lett Európába akartak eljutni. Szeptember 0-én szálltak fel és azóta nem adtak életjelt magúk­ról. London, szeptember hó. Piccard tanár vak­merő sztratoszférikus kirándulása óta a tudo­mányos világot fokozott mértékben érdekli a földet körülvevő levegőróteg alkotóelemeinek felderítése, ami különösen a meteorológia szem­pontjából vezetne rendkívül fontos, nagyjelen­tőségű eredményekre. Piccard emlékezetes kí­sérlete óta egyideig ugyan lehiggadt a. közvéle­mény, elcsendesedtek a hírek, amelyek még a közelmúltban fantasztikusnak tetsző tervekről számoltak be, amelyek szerint különleges szer­kezetű robbanó rakétákat kívánnak elröpiteni ismeretlen magasságok felé és hogy a kalandos világ űrbéli ut célja nem volt más, mint a Hold, ahová eljutni tömegesen jelentkeztek vakmerő egyének, akiket valósággal megbabonázott a „holdrakéta" különös fogalma. Angliában a tudományos körök állandó ér­deklődéssel kisérték figyelemmel a légköri vi­szonyok tanulmányozására szolgáló összes kí­sérleteket. Komolyabb visszhangja azonban legfeljebb Piccard vállalkozásának támadt, amelynek jelentőségét az angol meteorológusok is elismerték. Most azután neves angol tudós jelentette be a londoni Tudományos Kutató In­tézet. vezetőségének, hogy szintén részt akar venni az éghajlati viszonyok tervszerű kutatá­sának nagy munkájában és eddigi tapasztala­tai alapján, hosszas kísérletezéseinek eredmé­nyeire hivatkozva, saját rakétáját kívánja fel­bocsátani. amely számítása szerint legalább öt­ven mérföldnyi magasságba jut fel a világűrbe. Az érdekes terv kezdeményezője Darvin 0. Lyon, már esztendők óta foglalkozik úgyneve­zett ..világürrakéták" építésével. Első kísérle­te 1929 január 29-én ugyan nem járt a remélt eredménnyel, mert a rakéta, amelyet akkor bocsájtott fel Északamerikának egy különösen alkalmasnak tetsző pontján, mindössze tiz kilo­méter magasságig emelkedett. Lyon dr. megál­lapította utóbb, hogy a sorozatos öngyújtó sokra berendezett rakéta harmadik és negyedik lö­vedéke előre nem látott okok következtében, csütörtököt mondott s igy a lövegek további emelkedése lehetetlenné vált. Ez a balsiker azonban nem kedvetlenítet,te e’, a fiatal tudóst, aki Tripolisba tette át szék­helyét és vasszorgalommal újra munkához lá­tott. Darvin 0. Lyon uj, másfél méter átmérő jü és mintegy négy méter magas óriásrakétát szerkesztett és bizonyosra vette, hogy ennek segítségével eléri a kitűzött célt. Sajnálatos­képpen ez a kísérlet is balul ütött ki. Az óriás- rakéta felrobbant Lyon laboratóriumában, tel­Prága, szeptember 17. A prágai esküdtbi- róság ma Ítélkezett Kautsky Antal ujezdi ci­pész iolött, aki bestiális módon meggyilkolta élettársnííjét, amidőn ez el akarta hagyni. Kautsky tavaly januárban ismerkedett meg apróhirdetés utján Roztocsil Máriával. Rozto- csil Mária elvált asszony volt s Kautsky sem élt a feleségével, de a válópere akkor még nem fejeződött be. Ennek ellenére is elha­tározták, hogy összeköltöznek s két hónappal a megismerkedés után az asszony anyjával együtt beköltözött Kaut­sky házába. Együttélésük egyideig zavartalannak bizo­nyult, de úgy egy év után az asszony mind gyakrabban kezdett járni Prágába bátyijához, aki itt vendéglős. Azonban a látogatások mögött sokkal inkább egy uj ismeretség húzódott meg s ezt Kautsky is észrevette, féltékenykedni kezdett. Talált az asszony kézitáskájában le­veleket is, amelyekből megtudta, hogy vala­milyen Procházka nevű férfival szokott az asszony találkozni. Egy Ízben utána is uta­zott az asszonynak Prágába s valóban meg is találta őt bátyja vendéglőjében, de egy má­sik férfi társaságában. Kautsky és vadházas társa utjai ekkor szét­váltak s az asszony Prágába költözött, uj szerelmeséhez. Rövidesen azonban újra irt Kautskynák, ki­békültek és május 22-én látszólag mindent feledve újból összeköl­töztek. Azonban már május 29-én ismét összekülön­böztek. Az asszony azzal fenyegette meg a férfit, hogy elutazik Prágába Proehazkálhoz. Másnap megismétlődött az összetűzés. A fél­tékeny Kautsky megijedt, hogy az asszony beváltja fenyegetését. Hirtelen gondolt egyet, kiment a fáskamrába a faapritó baltáért és visszament az asszonyhoz. Újból megkérdezte, vájjon valóban el akar­ja-« hagyni a mikor az asszony igenlően vá­laszolt, j jeeen elpusztította azt és súlyosan megsebesí­tette az ott tartózkodó pyrotechnikusokat. A lelkes fiatal tudóst ez a nem várt szeren­csétlenség sem riasztotta vissza tervének vég­rehajtásától. Lyon fokozott erővel fogott a munkához s a jelentések szerint valóban sike­rült is feliépitenie harmadik világürrakétáját, amely arányaiban az összes eddigieket felül­múlja. Az uj rakéta magassága megközelíti a tiz métert, külső burka acélból és alumínium­ból készült és szerkezete öt egymásba épített rakétából áll, amelyek oly módon állanak kap­csolatban egymással, hogy az alsó löveg kiégé­se után automatikusan lehull és útnak bocsátja az öngyujtás folytán lángralobbanó második lö- veget. Ilyen módon tehát, emberi számítás sze­rint, egyre fokozódó sebességgel száguldanak majd Lyon rakétái a világűr ismeretlen zónái felé, az utolsó löveg alsó részében pedig rend­kívül elmés szerkezetű gyroskopot épített be a feltaláló, amely hajszálpontossággal szabja meg az óriási acélhenger nyílegyenes útvonalát. Érdekes újítást jelent még továbbá Darvin 0. Lyonnak az az elgondolása, amely szerint a gyroskoppal kapcsolatban felszerelt magasság­mérőt önműködő ejtőernyővel látta el, úgy hogy az utolsó lövedék kiégésének pillanatá­ban az ejtőernyőre szerelt magasságmérő is le­hull, még pedig olyan módon, hogy a földre sér­tetlenül visszalebegve, pontosan lerögzíti a vi- lágürrakéta által elért magasságot. Az angol tudós véleménye a rakéta felbocsáj- tásának időpontjától kezdve az egyes lövegek szerint váltakozó és egyre fokozódó sebességet érhet el. Mialatt ugyanis az első löveg csak át­lag 20 méternyi utat tesz meg másodpercen­ként, az ötödik, — tehát az utolsó lövedék — sebessége másodpercenként 40, sőt 60 méterre fokozódhat. így tehát minden jel arra vall, hogy Lyon dr. harmadik kísérletének sikere esetén érdekes szerkezetű világürrakétája való­ban fel is jut a tudós által végső határként megjelölt ötven mérföldnyi magasságba, aho­vá még semmiféle technikai eszköz el nem jutott, mert a kísérleti ballonok által elért re- kordteljesitmények nem haladják meg a húsz kilométert. Darvin 0. Lyon fáradhatatlan igyekezettel, önfeláldozással és tetemes költséggel végzett fontos munkásságának eredményei elé érthető érdeklődéssel tekint az egész angol tudományos világ és a londoni meteorológusok tudományos szempontból fontos adatokat remélnek a vi- lágürrakéta sztratoszférikus utjától. (B-y B.) a baltával halántékon ütötte. Az asszony szótlanul bukott a földre s Kautsky még két baltacsapást mért a fejére. Azután becipelte a fáskanirába s mivel nem volt biztos benne, hogy az asszony tényleg halott-e, a lakásból borotvát kerített, amellyel átvágta az asz- szony nyakát. Majd betakarta a holttestet, az udvaron elta­karította a vémyomokat s elment az anyjá­hoz, akitől kölcsön kért egy kerékpárt. A ke­rékpáron elment a közeli csendőrőrsre, de ott állítólag senkit sem talált. Majd elment Kladnóba, ahol megivott két liter sört, a ke­rékpárt elhagyta s gyalog hazafelé indult. Útközben az erdőn elálmosodott, keveset aludt s csak estére tért haza. A ház tulajdo- nosnőjének, akivel egy fedél alatt lakott, be­jelentette, hogy „az asszonykát elintézte és eltakarította". így fedték fel a bűntényt. A vizsgálóbiró előtt Kautsky azt hajtogatta, hogy azért ölte meg az asszonyt, mert nem akarta, hogy a másé legyen. Az áldozat rokonsága és ismerősei azonban azt vallották, hogy a Kautsky és az asszony közötti összetűzések oka az volt, hogy a férfi már a megismerkedés alkalmával becsapta az asszonyt, amidőn azt állította, hogy elvált, pedig a vá­lóper csak egy évvel később fejeződött be. Kautsky azonfelül állandóan a korcsmákat bújta, az asszonyt iitötte-verte, fenyegette, alig dolgozott s állandóan pénzt követelt tőle. Első házasságából gyermek származott és Kautskynak száz korona havi tartásdijat kel­let érte fizetnie. Mivel azonban pénze nem volt, anyja fizette ezt az összeget. Ilyen kö­rülmények között nem csoda, hogy Roztocsil Mária, aki férjhez akart menni, egy rondes férjet keresett. Kautsky ezt ugyan szemére vetette, de — mint lefoglalt levelezéséből kiderült — maga is újabb élottársnőt keresett ismét hirdetés utján. A mai tárgyaláson az esküdtek tiz szóval gyilkosságban mondották ki bűnösnek Kautskyt. A verdikt alapján a bíróság kö­téláltali halálra ítélte a vádlottat. A védő semmiségi panaszt jelentett be. — A sárospataki református főiskola 400 éves jubileuma. A sárospataki reforimátuis főiskola igazgatósága fölkérte lapunkat a kö­vetkező megbúvó le közlésiére: A sárospataki ref. főiskola .szeptember 30-án a volt diákok, október 1-én az összes érdeklődők jelenlété­ben tartja 400 éves fennállásának jubileu­mát. A bensőséges nagy kulturünuepre szí­vesen lát mindenkit, aki tanítvány volt vagy aki érdeklődik a ref. főiskola iránt. A meg­hívók már szét is menteik. Ha azonban vala­ki bármely okból nem kapott, forduljon ha­ladéktalanul a főiskolai igazgatósághoz Sá­rospatakra és jelentse be, hogy kik, hányán szándékoznák résztvenni. Ki.vánnak-e kiin­dulási vagy átlépő állomástól és vissza vas­úti kedvezményes jegy váltására szóló iga­zolványt? Mert .a Máv. vonalaira kilátásba helyezte az illetékes minisztérium. Szüksé­ges-e számukra szállásról, találkozó^vaosorá- ra, szinielőadásra, templomi ünnepélyre, ün­nepi ebédre szóló jegyről gondoskodni? Az ünnepélyre a jegyek ingyenesek. A többire a jegy átvételénél fizetni (kell. A pataki máv. állomáson és a főiskolában rendező bizottsá­gok fogják intézni e kérdéseket. Meghívó hiánya nem lehet ok az elmaradásra, mert minden volt tanítvány hivatalos. Ösak az el­látás, jegyek stb. biztosítása miatt feltétlenül szükséges a bejelentés. — A bledi sakkverseny. Belgráditól jelentik: A nemzetközi mesterverseny 18-ik fordulójának csak az első felét játszották le Bledben, a játé­kosok azután Laibachba mentek és ott folytat­ják a versenyt. A 18-ik fordulóban Flobr ellen­fele Bogoljubov volt. A csehszlovák bajnok kel­lően meg nem alapozott támadást indított, két vezérszárnyi gyalogost veszített és pozíciója annyira meggyengült, hogy már kétórás küzde­lem után fel kellett adnia a játszmát. Rendkívül érdekfeszitő lefolyású volt a Spielmann—Tarta­kower játszma, amely bővelkedett a meglepő for­dulatokban. Tartakower a támadás érdekében egy figuráját, majd minőséget áldozott, később behozta anyagi hátrányát és a játszma remissel végződött. Stolz finom manőverrel szerzett pozí­ció-előnyt Asztalom elleni játszmájában, amely függőben maradt. Alaposan pórul járt Kosztics, aki kockázatos támadást kezdett Vidmar ellen, elhamarkodott minőséget áldozott, Widmar azonban hidegvérrel verte vissza a támadást, ellentámadásba ment át ég bemattolta ellenfe­lét. Aljechin ellenfele Colle volt. A világbajnok gyalogáldozat árán magához ragadta az inicia- tivát, heves támadást nyitott a királyszárny el­len és a játszma reánézve nyert állásban maradt függőben. Maróczyt csak a balszerencséje aka­dályozta meg a Niemzovics-csal szembeni nyerés­re álló pozíciójának győzelemre vitelében. Ha- róczy igen precízen kezelte a megnyitást, nyerő állást épített ki, de nem találta el a helyes foly­tatást és alkalmat adott Niemzovicsnak a ki­egyenlítésre. A játszma remissel végződött. Igen változatos menetű volt a Kashdan—Pirz parti is, amelyben Pirz lassan felülkerekedett. A játék rendkívül komplikált állásban félbeszakadt. A verseny állása a 18-ik forduló után: Aljechin 14 (1), Kashdan 1034 (1), Bogoljubov 10j4, Vidmar 10, Niemzovics 934, Spielmann 9, Flohr és Ma- róczy 8 >4, Stoltz 8 (1), Kosztics 8, Asztalos 734 (1), Tartakower 7, Colle 634 (1), Pirz 514 (1). — Maga ácsolta a koporsóját, A napokban meg­halt Kentuekybam egy öreg veterán, aki arról volt nevezetes, hogy élete utolsó nyolc esztendejében maga faragta ki és ácsolta össze a koporsóját. Ez volt utolsó éveinek legkedveltebb szórakozása. Hogy családja ne kifogásolja tevékenykedését, a koporsót műhelyéinek egyik rejtőkében helyezte el és csak titokban dolgozgatott rajta. Halála előtt pár nappal, amikor már nem bírt dolgozni, kiván- szorgott betegszobájából, meggyőződött, hogy ko­porsója helyén van-e, e midőn megnyugvással ta­pasztalta, hogy tényleg ott van, közölte családjával, hogy az elrejtett koporsóba temessék, mert azt ő sajátmaga készítette hosszú éveken át a saját részére. A család természetesen teljesítette az öreg kívánságát. — Egy francia szín észházaspár visszaperll zálog­ban hagyott gyermekét. Furcsa törvényszéki tár­gyalás lesz rövidesen Franciaországban. E. M. is­mert revüsziaésznő három esztendővel ezelőtt Dél- Amerikába szerződött. Férjével, aki szintén ismert párisi sziné&z, megállapodtak abban, hogy négy- esztendős gyermeküket kiadják ápolásra egy vidéki családnak. A férfi egy évig fizette is a családnak gyerekért a tartásdijat, később azonban 6 is eluta­zott Párisból ée a havi részletekkel adós maradt. Amikor a pénzt, kérték tőle, azt válaszolta, hogy ké­sőbb mindent meg fog fizetni, addig tartsák ott. a gyermeket zálogban. Most az anya visszaérkezett és magához akarta venni a gyereket, a falusi házas­pár azonban, hivatkozva arra, hogy két évig nem fizettek egy vasat se érte és hogy a gyerek már jobban szereti uj szüleit, nem akarják kiadni a kis- fiuoskát. A házaspár most bírói utón akarja vis*­•wmwwöI » gyéwdwt iHalátrmtéUek egy aki meggyilkolta vadházasSársn-5;éi Féltékenységi dráma a prágai eshtidtbiróság eiőtl 6

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom