Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)
1931-09-17 / 212. (2729.) szám
TOW<ütfMA&£ARHlKLaPr 11 1931 sseptembej 17, csütörtök. KöZfiAZPA^ÁGT1 . Kérdés a stéRs-ésföldmilveSésiiiyi miniszterekhez a szöHő- és bortermelők sérelmeinek orvoslása tárgyában Beadta Holota János dr. nemzetgyűlési képviseld A Szlovén szító és Ruszin szkó déli határvidékein lakó, javarészt földműveléssel foglalkozó magyar nép vigasztalan anyagi helyzete bizonyára ismeretes a miniszter urak előtt s igy enneik ismertetésére nem kiél külön kitérnem. Hogy a pénzügyi kormányzat helyesen kezdi megítélni gazdáink viszonyait, azt bizonyítják azok az intern intézkedések, amelyek a pénzügyminisztérium az adófizetési halasztások megadása, az árverések ideiglenes felfüggesztése tárgyában kiadott, mely rendeleteket azonban, sajnos, a végrehajtó szervek respektálni nem akarnak. Annál szomorúbb, hogy a központi pénzügyi Kormányzat is nagyon kérés megértést mutat a szlovenszkói és ruszinszkói mezőgazdaság egyik igen jelentős tényezője, a szőlő és bortermelés iránt. A megértés hiánya leginkább a helyzet ne niism eré séb ö 1 fakad, mint az az alábbiakból kitűnik. A közönséges sör literjéért a vendéglőben 2.40—2.60 K-t kell fizetni s ezt a sört 24 fillér söritaiadó terheli. Az elsőrendű sörért 4.60—4.80 K-t keld fizetni s ezt 40 fillér söritaiadó terheli. Ugyanakkor a legközönségesebb, savanyu borra, melynek literjét a termelő szívesen adná 2 K-ért, csak akadna rá vevő, ugyanaz a törvény 80 filléres borítal- adót állapit meg. Jód tudom, hogy a sörfogyasztást egyéb adék is terhelik, de ugyanez vonatkozik a borra is. Ezeknek a számoknak az egymás mellé állításával csak azt kívánom bizonyítani, hogy a pénzügyi kormányzat igenis megkülönböztetetten kezeli a sör- és borfogyasztást éspedig ez utóbbinak nem csekély hátrányára. A múlt hónapokban olvashattuk a lapokban a sörfőző részvénytársaságok évzáró számadásait, amelyek szerint a legtöbb vállalat ma is 25—30 százalékos, sőt ennél is nagyobb di/v idén dókat tud fizetni a sörgyári részvényekre, vagyis a sörgyárak a nagy adóterhek ellenére is még mindig horribilis haszonnal dolgoznak. Ez természetesen a történelmi országokibeli sörgyáraknál van meg csak, mert hiszen a szlovenszkói és ruszinszkói sörfőzés eltörpül emellett s arra az általános válságon kívül a történeflmi országok sörfőzőinek gyilkos versenye is ráfek- fezik. A szőlészek és borászok helyzete ezzel fezemben egyenesen ikétségbeejtő. A végrehajtó mindennapos vendég a házuknál s hol 'adót, hol szociális biztosítási dijakat, hol magántartozást akarna behajtani, de már nincs mit árverezni. Emellett a pincék, a hordók a tavalyi terméssel vannak tele s ezid-én már nincs is miibe szüretelni. Amidőn a pénzügyi kormányzat a közelmúltban az önkormányzati testületek javára újabb pótadóval terhelte meg a sörfogyasztást, a sörfözőkkel hónapokig folytatott tárgyalásokat, csakhogy ezek érdekeit valahogyan ne sértse meg, ellenben a szerencsétlen borászok azt se tudják kérész- i tülvinni, hogy sérelmeikről felelős kormánytényező szóbaálljon velük. Akiben csak egy kis szociális érzés vau, az kénytelen elismerni, hogy a sört őzök és a ' borászok ilyen megkülönböztetett elbírálása : egy cseppet seim demokratikus és hogy ezen ! az állapoton sürgősen javítani kell. A szlovenszkói és ruszinszkói bortermelők ' érdekszervezetei már évek óta sürgetik a 1 helyzet megjavítását s ezirányban számtalan ' memorandumot és kérelmet terjesztettek a : ’fölmüvetésiügyi és a pénzügyi minisztériumhoz, de azokra mindig azt a kategorikus választ kapták, hogy az állam pénzügyi helyzete nem engedi ineg az adó leszállítását. Közben a borászok helyzete egyre romlott s ma ott tartanak, hogy számos vidéken a i szőlőtermelés abbahagyását tervezik. Csak a szakértő tudja megkülönböztetni a kárt, mely az ily elhatározások végrehajtásából szár- mazhatík, mig a sörgyár egy éves bezárása Halán csak néhány részvényesnek fáij egy évre, mert a következő évben kétszer annyi sört főzhet. A kormány azonban még ennek a veszélynek a bejelentésére sem neszeit föl és senki sem törődik .azzal, hogy a szőlők egy < éves parlagon hevertefiése annyi kárt okozhat, hogy azokat tízéves munkával seji lehet helyrepótolni. ~ A kormányhatóságok részéről az állam nehéz pénzügyi helyzetére való hivatkozás egyszerűen nem állja meg a helyét, mert nem mondhatja senki sem ésszerűnek, sem er- 1 kőlcsösnek azt, ha az adóterhek a kis- és Höirpegazdák nagy tömegeit az anyagi romlásba taszítják, mert ennek végeredményben az államgazdaság adja meg az árát és mert > egy kis szakértelemmel, egy kis jóakarattal > * kérdés érdemi része is úgy oldható meg, hogy az államnak végül még nagyobb jövedelme lehet a borfogyasztási adóból, mint most van. A borfogyasztási adó megfelelő csökkentésével ugyanis a bor fogyasztása emelhető s ilymódon az állam megkapja a várt adót változatlan összegben akkor is, ha például az adótételt a felére szállítja le s ezzel lehetővé teszi, hogy kétszer olyan nagy legyen a borfogyasztás mennyisége. A szőlőtermelők érdekszervezetei igen sok memorandumot, javaslatot, indítványt, törvénytervezetet nyújtottak már be a szakminisztériumokhoz, azonban ezekben a tervekben sem láttam — amennyire azokat ismerem — a bor progresszív megadóztatását úgy, amint az a sörnél van meg. Legalább három—négy osztályt kellene felállítani a szesztartalom alapján. És mert a bor előállitási ára ma már olyan alacsony, mint a söré, nem volna szabad megengedni, hogy a sör- italadót a boradó meghaladja. A boradó tételek racionális megállapításával, különösen azok jelentős leszállításával a bor fogyasztás emelkedése várható, hogy az állampénztár bőségesen kárpótolva volna és tényleg semmit sem veszítene. A borfogyasztás ilyen módon való propagálása közegészségügyi szempontokból is ajánlatos, mert hiszen közismert orvosi megállapitás, hogy a sör élvezete sokkal károsabb, mint a boré. A bortermelők másik súlyos adósérelme az, hogy a termelő és -családja évenkimt mindössze 2 hektolitert fogyaszthat adómentesen- Nem kell nagy iszákosnak lenni ahhoz, hogy egy személy egy óv alatt 200 liter bort meg- igyék s igy a termelőnek* már arra sincs adómentes bora, hogy abból a cselédjének orvosságként adhasson, ha annak szüksége felmerült. Hogy az idényírnünkások, akik a szőlővel dolgoznak, adómentes bort nem kaphatnak, arról nem is kell beszólni. Ebben a kérdésben tehát csakis az az álláspont lehet. egyedül és kizárólag helyes, ho<ry teljes adémentessegben részesítendő olyan bormennyiség, amilyet a termelő házané- pével és, a szőlőben dolgozó munkásaival tényleg maga megiszik. Ez a követelés annál is inkább jogos, mert a cukorgyári alkalmazottak és munkások a cukrot egész évre adómentesen 'kapják. — Amennyiben a pénzügyminiszter ur az ellenőrzés nehézségeit veti ellen, úgy arra csak azt jegyzem meg, hogy tessék a kedvezménnyel visszaélőket drákói büntetésekkel sújtani. Nagy adózási sérelem az is, hogy a bortermelő tulajdonképpen a mufetmenv- iiyiség után fizeti a borital adót, bár akinek csak némi fogalma van a bor előállításáról, az jól tudja, hogy a mustmennyiség, mikorra borrá erjed, legalább egynegyed, egyötödrésszel csökken s azon túl is állandóan szükséges a hordók feltöltöge- tése, miután a bor, mint szesztartaknu folyadék erősen párolog. Ezen az állapoton egyszerű adminisztratív intézkedéssel lehetne segíteni olymódon, hogy a pénzügyőr, ne november végén, hanem tavasszal állapítsa meg az adóköteles mennyiséget. Természetesen a mustot is megmérheti a pénzügyi hatóság, ennek mértékét azonban nem. lehet a boradó alapjául venni. A borászok egyéb sérelmei közül különösen fájdalmas a műbőr készítésének ügye. Ha a világ nem dűlt össze azzal, hogy a 'váltótörvény reformjánál az egész köztársaság elfogadta a jobb, mert újabb keletű, imodeun magyar váltótörvényt, úgy bizonyára semmi baj sem történik azzal sem, ha a kormány gondoskodik arról, hogy kétszakaszos tö r v ém v n ov el Iá val a Szlot? én- szkon érvényes és a boírűiami&itási tilalmat tartalmazó 'törvény hatályát kiterjesztik a történelmi oh szag ok fi a is és ami még fontosabb, a kormány gond csikó dik eme törvény rigorózus végrehajtásáról. Tudom, hogy a. kormánytényezők ezt a kérdést a most készülő codex alimentarius-szal szeretik elütni, amely talán tiz év múlva sem lesz készen. A szlovenszkói és rusiziin.sz- kói borászok nem várhatnak tovább, a kérdés- azonnal rendezendő. Sajnálattal vagyok kénytelen megáHapitia- n.i, hogy a kormányíhatóságok a szlovenszkói és ruszinszkói szőlőtermelők eme nagyion- tossiáigu, sőt egyenesen vitális kérdéseivel szemben eddig fyem mutattak kellő megértési, ami, már abból is ki tűnik, hogy egy észiakcselho. rszági kis textilgyár bezárása esettén összeül a gazdasági miniszterek tanácsa* az állami közgazdasági tanács, a miniszterek ankéteket rendeznek, végül a’ gyárat mégis csak bezárják s jön a munkanélküli-segély, elleniben a mi szlovenszkói é's ruszinszkói borászaink számtalan depaitá- ci ójárásuk kai még csak aizt sem tudták elérni, hogy végül az illetékes és felelős tényezőkkel egy zöld asztalhoz üljenek és sérelmeikről, kívánságaikról behatóan tár- 1 gyálhassanák. Az előadottak alapján kérdem a földművelésügyi é’s pénzügyminiszter lUirakat: 1. Von-e tudomásuk ia szőlő- és bortermelők katasztrofális helyzetéről? 2. Ha nincs, úgy hajlandók-e a helyszínein való megjelenéssel, a bortermelő vidékek bejárásával ezzel a helyzettel megismerkedni? 3. Hajlandók-e a termelők érdekszervezeteinek bevonásával igen sürgősen ankétet rendezni a szőlészet és borászat vitális kérdéseinek megtárgyalása céljából? 4. Hajlandók-e a minilszter urak az nníké- fen megfelelő hivatalos javaslat óikat beterjeszteni az adóterhek csökkentésére és a borhamisítás leküzdésére? 5. Amennyiben ezek a kérdések törvényhozási rendezést igényelnek, úgy hajlandók-e a miniszter urak az ankét eredményeképpen a (szükségesnek mutatkozó törvény- javaslatokat a nemzetgyűléshez benyújtani s golndclskodni arról, hogy e javaslatok tárgyalása a kormány munkaprogramjának első helyére állíttassák ? Prága, 1931 szeptember 12. (Aláírás.) A német kormány a kartellek ellen szándékozik föllépni. A német birodalmi kormány az általános árcsökkentésre való törekvésében elhatározta, hogy | a kartelekke! szemben erélyesen fog föllépni. A • kormány az ipart nagyobb állami szállításokkal í akarja kárpótolni. A tervről most tárgyalnak, azom- ! bán az állami szállítások finanszírozása nagy nehéz- . ségekbe ütközik. Hollandia emeli a vámokat. A holland pénzügyminiszter a sajtónak adott nyilatkozatában bejelentette a vámok általános emelésének tervét. A benzin vámját literenként 2 c-vel emelik s ezáltal a benzin ára S c-ről 10 c-re fog emelkedni. A gyümölcsszesz főzése. A pénzügyminisztériumnak most kiadott rendel ele szerint a gyümölcsnek szesszé való feldolgozására az 1930—31. idényre kiadott irányelvek s előírások érvényesek azzal a változással, hogy a kontingensek megállapításánál, illetve engedélyezésénél az 1930—31. idény kontingensei a mértékadók. Ki javíthat toronyórát és aratógépet. A kereskedelmi és iparkamarák központjának választmánya a múlt napokban tartott értekezleten több kisipari kérdéssel foglalkozva, kimondotta, hogy a kovács- mester aratógépek javítására jogosult. A toronyórák, javítására kizárólag az órásmester jogosult. A női szabó képesítéssel bíró személy férfiöltönyöket is árulhat. Az augusztus havi állat- és husbehozatal. A határvidéki állatorvosok jelentése szerint augusztusban importáltak 238 lovat (múlt év augusztusában 147) és pedig Auszriából 106, Jugoszláviából 93, Magyar- országból 36 darabot; 1182 darab,szarvasmarhát (tavaly augusztusban 7494) és pedig Romániából 924, Lengyelországból 197 darabot; a earbésbehoza- tal 28.096 (53.343) darab és pedig Jugoszláviából 10.321, Lengyelországból 4704, Romániából 10.125. Dániából 2746 darabot. A kecske- és juhbehozatal 240 darab, a baromi jbehozatal 16.236 darab. A hus- bebozatal 4500 (2288) métermázsa, a feldolgozott husáru 76 (108) métermázsa, a zsirbehozatal 14.212 (14.940) métermázsa, a nyersbőr 20.715 (22.929) métermázsa. Teljesen zárva van a külföld a csehszlovákiai munkás előtt. A prágai központi munkahivatal most adott utasítást a járási hivataloknak, amely szerint a külföldi munkára jelentkező személyek nyilvántartását le kell zárni 6 a jövőben ezt a nyilvántartást nem kell vezetni. Ezidén mindössze 520 munkás utazik Franciaországba s ezek is oly munkások, akik 1924 óta minden évben elutaztak erre az idénymunkára. Belgium teljesen zárva van a csehszlovákiai munkások előtt s ismeretes, hogy* az amerikai államokba sem utazhatnak csehszlovákiai munkások. Jugoszláviában borászati nagy vásárt rendeznek. Szeptember 19. és 21-ike között Belgrádiban borászati és gyümölcsész-eti nagyvá- sárt rendeznék, amely az első a maga nemében. A borászati nagyvásár látogatói a jugoszláv vasutakon 50 százalékos menetdijked- vezniényt élveznek. ÉRTÉKTŐZSDE Szilárd a prágai értéktőzsde Prága, szeptember 16. Mára javult az irányzat és pedig elsősorban az emeriltai moratóriumterwel kapcsolatban. A pénzügyminisztérium a bankokkal együtt támogatási akcióba kezd a tőzsde javára. Az ipari részvények piacán Berg és Hűtlen 65, Brünni Gépek 60, Nordbaihn 35, Skoda 41, Krizsik, Aussigi Vegyi 20, Prágai Vas 25, Sohöller 10, Poldi 13 koronával javult, Budweiesi Sör 200, Kálim Trágya 40, Nyugatcseh Szén és Pozsonyi Kábel 5 koronával gyengült. A többi piac változatlan.-f Nem egységes a bécsi értéktőzsde. Magánforgalomban magyar értékek gyengültek. A korié'bon Berg és Hűtlen gyengült, néhány kevés érték tartott volt. + Nem egységes a berlini értéktőzsde. Az irányzat nem volt barátságtalan. Nyitás után gyengülés állt be, de később fedezetekre néhány érték 1—2 százalékkal javult. Árutőzsde + Tartott a prágai cukorpiac. Nyereárujegyzés Aussig loko 70—70.50.-f A mai budapesti gabonatőzsdén, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat nyugodt volt. A következő árfolyamokat jegyezték: ti- szavidéki búza 9.70—9.95, felsőtiszai 9.45—9.50, egyéb 9.35—9.50, rozs 9.15—9.25, tengeri 14.50— 14.75 pengő. + A mai budapesti terménytőzsde határidőpiacán, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat csendes, a forgalom csekély. Nyitási árfolyamok: magyar búza márciusra 11.70 pengő. + A berlini terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: búza 211—3, rozs 196—94.50, árpa 150 —8, zab 132—40, búzaliszt 26.25—32.25, rozsliszt 25.25—28, buzalkorpa 11.25—11.50, rozskorpa 9.25 —9.50, viktoriaborsó 20—7, lenpogácsa 13.50—13.70, szárazszeiet 6.70—6.80. A prágai tövedé devizajegyzései: szept. 16 szept. 15 Hiv. pénz áru pénz áru disk.% Amsterdam. 1360-875 1364-875 1360.85 1364.85 2-50 Berlin ....... 792-50 795.— 792-25 794.75 8 Zü rich........ 658— 660— 657-775 659-775 2 | Oslo............ 901— 904— 901.25 904.25 4 Ko penhagen 900.80 903-80 960.95 903-95 4.50 Danzig....... 655.375 658.375 655-375 658.375* 6 Stockho lm . 902.125 S05.125 902-125 905.125 3 j Mailand .... 176-27 177-07 176-26 177.06 5 Paris ......... 132-21 132-61 132-21 132.61 2-50 Lo ndon .... 163-79 164-39 163-80 164.40 4 New York.. 33-71375 33-81375 33-71375 33.81375 1-50 Brüssel .... 468-90 470-10 468-65 469-85 2-50 Madrid .... 305— 307— 304— 306—* 6-50 Belgrad .... 59-48 59-73 59-485 59-735 5-50 Sofia ......... 24 43 24-53 24-42 24-52* 8-50 Wien........... 473-70 475-20 473-75 475-25 10 Wars ehau .. 376 975 378-975 377— 379—* 7-50 Budapest .. —.— —. — —.— —.— 9 BuenosAires 942-— 948.— 942— 948-—* 6 Hclsingíors . 84-73 85-13 84-715 85-115 6 Riga........... 650-50 653.50 650-50 653-50* 6 Rio d.Janeiro 219— 221.— 219-— 221.— * 7 Montevideo. 13.90 19-10 18.90 19.10* — Alexandria.. 167-35 168-15 187-725 163-525* 7 Athén ........ 43-75 44-05 43-75 44-05* 8 Bukarest ... 20-03 20-23 20-01 20-21 9 > Stambuí ... —,— —.— —.— —.—1 — Kowno .... 336-875 338-875 336-50 338-50* 6 Lissabon ... 149-60 150-40 149-60 150-40*- 7-50 Révai ......... 897— 901— 897— 901—* 8 Mo ntreal ... 33-44 33.56 33-44 33-56* 7-50 A prágai ér&Mzsde árfolyamait ma tegnap pénz ár- pénz áru Nyereménykölesöo . • » , 101-13 101 65 104-— 104 50 5%-os beruházási kölcsön . 100.80 101.80 101-80 102.30 6%-oe beruházási kölcsön 1923 10Q 35 100.85 101 30 101 20 Lisztkölcsön.............. 100.35 10U 85 101 55 102 05 6%-os konvertálható kölcsön 100.40 100.90 101.05 102 — 6%-oa ív. államkölcsöu . . 100.£5 101.05 ll 1 65 102.15 5%-os államkölcsön 1928 . . 96 — 96 50 36.25 26.75 4%-os Kassa-uderbergi . . 81 55 82 05 81.75 £2 25 4Mi%-os pótjáradék • » « 81.50 82.— — — — — 1.2%-os pótjáradék . • , . 77.95 77.75 "9.60 £0,10 4%-os pótjáradék . . » . 72— 72 50 75.35 75.85 3.50%-os pótjáradék , , . 63.85 04.35 —---------Had ikölesönkártalanités . . 55.50 56]— 57.50 58.— 5%-os morva országos kölcsön —.__ —_ —._ — — 3%-os háború előtti adósság — _ _ — — —— — 1 6%-©* oseb jelzálog bank 102 75 103 76 103 75 3%-os morva jelzálog é* országos bank . . . - « —101.75 102 75 4%-os hassa oderbergi 1889 ■ —__ —._ — _ — _ Os eh Agrár Bank , , . < 499__ 501 — 49ö.— 501.— Lá nder Bank 600__ 602— 608— 610.— Cs eh Unió . 27j._ 276— 28 a. _ 286— Cseh Eszkomí . . • , , 280— 285 — 289. 299.— Cseh tparbank . , t , « 429 — 430— 435 — 438.— Szlovák Bank i74 — 1/5— 173— 175 — Zivnostenská 371— 372— 384— c8o— Osztrák Hitel —.— — — —.—------Wie ner Baukvereln , g , , 66" 67.— 69 50 70.50 Jugoszláv Bank . , , , , 33^25 38.75 39 25 39,o0 Nordbabn . . . , a . 39c0— 392a— 4l3u,_ 414o.— Mord bálin Bonuok * , t . 1240— 125 j. — — Oseb Cukoripar 4 LŐ— 420— 475.— 485.— SchöUer ( 610.— öíÖ.— 645.— 655.-ttlorvat Cukor ...•«» 132 — 13o.— 113— 122.— Aussiger finomító . « • . 540— —— 60o— 6lo.— tárizik 616— 618 — 655— 608— t'ragai Malmok . , , , , 670— —— 785.— 795.— Áolmj MiUragya • • ■ a » 262j— —.— —.— 290.— üolini Kávé 56]— 60 — 55.— —.— Rohm Bzes* ------— —---------------------le jipar . 600‘— 610‘.— 615'— 625.' — Aussigi Vegyi < « 1 < . 5.3— c28.— 588— 599 — Budweissl Sör ..... 22ju.— 23liü — 24u0— 244u— boaigshoíei Cement . . . 133o.— 135u.— 14/u.— 1480.— Cseh-Morvs Kőiben-DanSk . 3440.— 84oU.— 3615.— 3625.— Brtium üépek ...... 135.— 140.— —.— —.— Kingtiofíer ....... 6U0.— 610.— 695— 705 — N'yugaicseh Szén .... 306.— 3b8.— 308— 312,— Aipiue ....... Öl.— 63.— 66.— 6'/.— derg és Hütten .... • 20oö.— 20/0.— 227o.— í8oö.— Roldi ....«■•«« 38/.— 389.— 439— 431.— t'ragat Vas ...... 124a.— 12oö.— I33ü — 1340.— Skoda ......... 102a — 1029.— IÍ4ó.— 1149.— Pozsonyi Kábel . . . . . 915.— 925.— 9/5— 98j.— luwald ................................. 162.— 165.- 178.— 182.— Oll eschaul Papír . • . • * 4Öo— 470-— 560.— 500.— p k a ü a 1 magyar hírlap Kéziratokat nem őrzünk meg ét nem adunk vissza. !— Sziovetuszkói szerkesztő Telléry Gyula. — Rutóziiiíszkói szerkesztő Rácz Pál. — Irodalmi főmunkatárs Sziklay Ferenc dr., Kassa, Éder-u. 9. — Budapesti szerkesztő: Zólyomi Dezső, l^ Döbrentei-tér 9. Telefon: Aut. 559—49. Margueritle világhíres regényei mélyen leszállított áron. Az élettára Lcrbier kisasszony teaényélele vásárolt szerelem Teljes kiadás. Teljes kiadás. A három kötet bolti ára 97.50 korona. A három kötet együtt 65.— korona összegért kapható & Prágai Magyar Hirlap könyvosztályában. Praha. II. Panská 12. IIL Egyes példány 25.— korona. Portó 3.—. ntánvéteiezésnél 5.— korona.
