Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)
1931-09-17 / 212. (2729.) szám
Itfol isflqpteinnbier 17, csütörtök. ■át Vjk^woAí^ * x^ixkMiiML’ri i JkiiAfií: vagónra ment 6 ig'. történt hogy tizenkét óra után éppen a legutolsó vágón folyosóján sétált, amikor a merénylet megtörtént. Az utolsó három kocsi tudvalévőén épségben maradt. Podgyásza, holmijai a hálókocsiban pusztult, i de a főfájás megmentette az életét. Szlovenszkón is több letartóztatás történt! rasztkocsik vonultak fel, fél háromkor mögöttünk megjött a segélyvonat, hordagyat küldtek, megkezdődött a mentés szervezett munkája. A szomszédos viadukton megérkezett a bécsi gyors, de megállították és nem engedték tovább. A síneket rendőrök, katonák lepték el, a hidat lépésről-lépésre megvizsgálták, fáklyákkal néztek meg minden egyes talpfát, a bécsi lokomo- tivot lekapcsolták, az egyedül ment át a szomszédos viadukton és ekkor már mindenki egész nyiltan arról beszélt, hogy merénylet történt. Egy negyedóra, múlva, visszajött a bécsi mozdony és az egész szerelvénnyel együtt visszament Becs irányába. Odalenn a mélységben máglyákat gyújtottak, vad vörös fénnyel lobogtak az éjszakában a fa- és szén-rakások, mentőautók jöttek, mentek, töméntelen taxi, magánautó, motoros érkezett Pest felöl, a motorbiciklik hátsó ülésébe a lányok kapaszkodtak, mintha valami sportesemény, vagy látványosság zajlanék le. De a rendőrség, amely nagy ksziiltséggel vonult fel, kordont vont és nem engedtek senkit a halálvonat közelébe. Utászkatonák dolgoztak odalenn, ütemes kiáltások hallatszottak, baltacsapások csattantak ki az éjszaka zűrzavaros zajából, láttuk, amint hordágyakat cipelnek és a fáklyák fénye rávilágított a vasúti kocsikból kiemelt koíttestek- re. amelyeket egymás mellé fektettek és takaró val, lepedővel borítottak le. Az egyik felágaskodott kocsiban egy asszony holtteste volt bepréselve, lobbat a fotóriporterek magnéziumfénye és össze-vissza kiáltás: ..Erre. erre! . . . Itt még élnek! . . .“ — ..Hol vannak a detektívek?" — hangzott mindenfelől. Csodálatosképpen jajgatás, sirás nem hangzott, az aktualitás izgalma, az érdekesség el- j nyomta a fájdalmat. A megmenekült utasok 1 közt kihirdették, hogy az épfen maradt kocsikat, a hetedik kivételével, visszaviszik Pestre, aki nem akar ittmaradni, üljön fel. Visszakaptuk vasúti jegyünket és a vonat elindult a halál völgyéből. Az idegen emberek, akik igy megmenekültek, mint egy család tagjai viselkedtek egymással szemben, mindegyik segítségére akart lenni a másiknak. A kocsik rugót valószínűleg megsérültek a szerencsétlenség következtében, mert nagyokat zökkentünk és az asszonyok minden egyes zökkenésnél sirva fakadtak, kiáltoztak, — annyira hatalmában voltak a rettenetes ijedtségnek, így érkeztünk meg a Keleti pályaudvarra, ahol a. vasutasok örömüket fejezték ki, amiért oly csodálatos módon megmenekültünk. A kis csoport bevonult a vendéglői étterembe, ahol forró teát és kávét rendeltünk. A megmenekült utasok legnagyobb része megvárta, a félnyolcas gyorsvonatot, hogy azzal utazzék Becsbe, de én, hogy az izgalmakat kipihenjem és szüléimét megnyugtassam, inkább hazamentem. A fejfájás megmentett egy emberéletet Éredekes körülmények között menekült, meg a szerencsétlenségtől a vonat ngyik angol utasa, aki Budapestről Becsbe utazott. A keleti pályaudvaron a vonat indulása előtt egyszerre izgatottan érdeklődött: hol lehet aszpirint kapni? — Rendkívül fáj a fejem — mondotta úti- társának — és ha nem veszek be aszpirint, nem fogok tudni aludni. Az utas a pályaudvari étteremben vett egy gram aszpirint, ezt mingyárt bevette, felszállt a vonatra, amely azonnal elindult. Nem feküdt azonban még le. várta, hogy kínzó főfájása elmúlik. Fel és alá sétált a folyosókon. YagónrólPrága, szeptember 16. A Ceské Slovo esti I lapja hírül adja, hogy a biatorbágyi bombamerénylet ügyében a csehszlovákiai rendőrhatóságok be sem várva a budapesti rendőrség megkeresését, nyomozást indítottak, amelynek máris van eredménye annyiban, hogy három gyanús határátlépőt, akik személyazonosságukat semmilyen irattal sem tudták igazolni, őrizetbe vettek. A szlovenszkói rendőrhatóságok és osendőrsé- gek nyomban a merényletről érkezett első hírek után megkezdték a kutatást és első intézkedésképpen megszigorították a határállomások ellenőrző tevékenységét. Mindenekelőtt megkérdezték azokat a szlovenszkói határrendőrségi tisztviselőket, akik a biatorbágyi merénylet előtti órákban teljesítettek szolgálatot, nem láttak-e gyanús alakokat a csehszlovák-magyar határon. Az eziránvu nyomozás az egész csehszlovák-magyar határon, különösen pedig a BiatorbAgy közelségében lévő szakaszán nagy elánnal folyik. A határrendőrök több olyan személyt előállítottak, aiknek viselkedését gyanúsnak találták. Ezek mindaddig rendőri felügyelet alatt maradnak, amíg alibijüket nem sikerül teljes hiteleséggel bebizonyitaniok. A többi közt a határ közelébe letartóztattak három embert, akik minden hozzájuk intézett kérdést elutasítottak és személyazonosságukat sem tudták igazolni. A hatóságok megtették a szükséges intézkedéseket, hogy a három gyanús személyazonosságát megállapíthassák. Kissé különösen hangzik a prágai rendőrigazgatóságnak az a közlése, hogy ma délig még semmiféle felszólítást, megkeresést, vagy írásbeli anyagot nem kapott a budapesti rendőrségtől. Készenlétben a pozsonyi rendőrség Pozsony, szeptember 16. (Pozsonyi szerkesztőségünktől.) A budapesti rendőrség felkérésére a pozsonyi rendőrigazgatóság szintén belekapcsolódott a budapesti nyomozásba. Pong- rácz rendőrfőtanácsos, a bűnügyi osztály vezetője maga vette a kezébe a nyomozást és tegnap este óta a pozsonyi rendőrség állandóan készenlétben van. Semmiféle pozitiv adat nem merült fel még arra nézve, hogy a merénylők Szlovenszkó területén tartózkodnának és ezért a pozsonyi rendőrség inkább azon a véleményen van, hogy a bombamerénylők valószínűleg Jugoszlávia félé menekültek. A közhangulatra jellemző, hogy a Lőrinckapu-uccai Thain- féle vendéglő pincére jelentkezett a rendőrségen és elmondotta, hogy a vendéglőiben járt a biatorbágyi merénylő. Kihallgatták a vendéglő tulajdonosát is, akinek véleménye szerint a szóban forgó idegen egy cseh utazó volt, aki sört rendelt és a hozzávaló ennivalót egy ba- ' tyuból -vette ki. A pincér a tömegpszihózis hatása alatt, mivel a vendégnél egy koffer volt és mivel sietett és idegesen viselkedett, az a gyanúja támadt, hogy a söröző ember azonos a biatorbágyi merénylővel. Más. Munkácson az elemi, polgári iskolákban és gimnáziumban 39 tanteremmel van kevesebb, mint amennyire szükség volna. A csehszlovák kormányzat itt még egyetlen iskolaépületet sem emelt vagy bővíttetett a 12 év alatt (kivéve a „cseh-kisebbségi" iskolát). A tanteremhiány miatt botrányos oktatási viszonyok vannak. Egy-egy iskola két-Mrom részre van szaggatva s a város különböző részein különböző épületekben elhelyezve. Például az L p. elemi iskola tantermeiben reggel 8 órától este 7 óráig szünetmegszakitás nélkül és szellőztetés nélkül folyik a tanitás a polgári, elemi és tanonooktatás részére. Reggel 8-tól délelőtt 1-ig polgári és elemi iskolai, délelőtt 1-től _ azonnal, amint ezek elhagyták a termeket, szellőztetésre nincs idő — délután 4 óra 25 percig újabb polgári és elemi, délután. 4 óra 25 perctől este 7-ig tanonciskolái osztályok és oktatás. Este 7-ig vannak a téli időben is iskolában a kis elemisták és kis polgáristák, akkor bandukolnak a gyalázatos levegőtől, a reggeltől használt, de egyszer sem szellőztetett tantermekben meggyötört tüdővel, szédülő fejjel haza. Ez iskolai évre még több osztály alakult. Azt rendelték el, — mert tanterem nincs — hogy egy 7X6, 6X6 m nagyságú tanteremben 70 növendé- kes osztályok taníttassanak. A polgári iskolának 6 (hat) tanterme és 24 osztálynövendéke van. A gimnázium épületében ugyancsak reggel 8-tól este hétig megszakítás nélkül van tanítás, de még így sincs elég tanterem, a gimnázium épületétől messze, külön épületekben vannak gimnáziumi osztályok. Más. A cseh iskolaegyesület által állami szubvencióból létesített cseh elemi iskola kicsivé, szűkké lett Munkácson. A cseh iskolaegyesület beadványt intézett a városhoz, melynek tartalma a következő: A cseh iskolaegyesület uj iskolaépület épithetésére 95 százalék szubvenciót kap az államtól két év alatt, 5 százalékot az egyesület fedez az épitési költségekből, mivel kellemetlen volna nyílt feltárása annak, hogy tulajdonképpen az állam építteti az uj cseh iskolát, az egyesület pedig a kétéves építkezésre kellő garanciát nem tud adni, szinleg vállalja el a város az építtető sm- repét, a város adja ki a munkát, az állam a szubvenciót garantálja, az 5 százalékra személyi anyagi biztosítékot ad az egyesület vezetősége. így építtet az állam nem állami oégér alatt uj cseh iskolát, de nem cseh iskolákra nincs pénz. Más. A beregszászi járási választmány legutóbbi gyűlésén Fekésházy magyar nemzeti párti tag rámutatott arra, hogy a kovászéi szinmagyar gyermekeket az elemi iskolában ruszin-ukrán nyelven tanítják. Balazsó szinmagyar község, magyar református gyermekei szintén ruszin- ukrán nyelvű elemi iskolai tanításban részeseinek. Más. Beregszászban uj elemi iskolai osztályokat kellett Létesíteni. Az osztályokat a város tulajdonát képező, a pénzügy igazgatóság által használt épületben helyezték "el. "A tantermekben nem voltak padok. A tanitás úgy kezdődött. meg és úgy folyt, hogy a növendékek a padlón ültek a padhiány miatt. A múlt héten zet. a. modern iskolát- az ieolaorvos bsz(Intette, bezáratta. Most ezek az osztályok sehol sem taníttatnak. Tessék, miniszter ur: egy kis ruszinszkói iskolaügyi bokréta!! Ehhez mit. teszik szólni? Ezekről tessék nyilatkozni v . A Á sírban talál nyugalmat a dán festő, aki sem férfi, sem asszony nem vötI Wegener-Eibe, a kétíeíkií és kétéleía dán művész Egy klinikai és lélektani rejtély szomorú vége ben elüt Einar Wegener művészetétől, úgyhogy az operációs asztalon Einar Wegener művészi egyénisége is megsemmisült. A hírnév tehát szárnyaira kapta Lilid Élbe nevét, de a dicsőség nem jelent boldogságot. Lilli Élbe második élete egy pillanatig sem volt boldog. Az a teremtmény, amivé az orvosok faragták, nem mutatkozott életképesnek. Talán mégis csak jobb lett volna, ha az orvosok meghagyják Einar Wegemert a maga depresszióival, gátlásaival és különös érzéseivel férfinak, Drezda., szeptember 16. A P. M. H. tegnapi számában beszámolt róla, hogy tegnap az egyik drezdai szanatóriumban örök álomra hunyta a szemét egy érdekes ember, egy dán festőművész, akinek az esetét nemrégiben mint érdekes klinikai rejtélyt közölték a lapok, a valóságban azonban sokkal érdekesebb ez az egyéniség, mint pszichikai rejtély. A drezdai női klinikán meghalt Lilli Elibe asszony, dán festő művésznő, aki jelentős nemzetközi nevet vívott ki magának, de ezt a nevet, a művészi dicsőséget nagyobbára mint Einar Wegener dán festőművész szerezte. Nagy és tragikus Sors lappang a drezdai női klinika koporsója mögött. Néhány hónappal ezelőtt olvastuk a hirt, hogy Einar Wegener hírneves kopenhágai festőművész Németországba jött, hogy megindítsa a válópert felesége ellen, aki szintén előkelő helyet foglal el a dán művészek sorában. A válóper egyszerre csal: tárgytalanná vált. Einar Wegener felvétette magát a klinikára és azt kívánta a tudós professzoroktól, hogy teljesítsék legnagyobb lelki vágyát, korrigálják a természet végzetes tévedését, csináljanak belőle asszonyt, mert csak teste volt férfié, lelkivilága, érzésvilága már régóta az asszonyok körébe utalja. Innen is'ered házaséletének tragédiája, amely a végén elviselhetetlen nyűgöt jelentett számára. De a válópör sem hoz megváltást, végleg ki akar szakadni a férfiak világából és testileg h nővé akar teljesen 'átalakulni. Az orvosprofesszorok sokáig tanakodtak a különös kívánság felett, megfontolták minden körülményt s különösen a pszichikai szempontokat mérlegelték. Arra a véleményre jutottak, hogy a beteg kívánságának megtagadása végzetes következményekkel járhat, az egyensúlyában amúgy is megzavart, megbolygatott lelkiélet végzetesen lesiklilk. Az operációt tehát végrehajtották és az minden tekintetben sikerült. Einar Wegener helyébe uj ember született, akit Lilli Élbe asszonynak neveztek el. A válópör ezzel önmagától megszűnt, mert az operációs kés beavatkozására Einar Wegener mint fizikai és jogi egyéniség megsemmisült. Lilli Élbe asszonynak használt a nagy rek- lám, képei még keresettebbekké váltak és •iirün következtek egymásra tárlatai. Nagy érdeklődést keltett a karcsú, fekete hajú, igazán nőies jellegű festőművésznő, akinek képeit gyakran állították ki együttesen Gerda Wegener festőművész nő müveivel és mindenki tudta, hogy Lilli Élbe és Gerda Wegener egykor házas társak voltak. Lilli Élbe asszony egyszeriben hírneves művésszé vált. Eh újabb lélektani rejtélyt okozott a pszichiátereknek. A mii kritikusok egyhangúlag állapították meg, hogy Lilli Élbe asszony mű vészeié teljes mértékmég akkor is, ha egész életén át úgy érezte volna, hogy asszony. Az Ő esetében is kitűnt, hogy a természet örök rendelését nem szabad megváltoztatni. A nemet nem lehet úgy válogatni, mint az öltönyt és egy ilyen erőszakos változtatásnak borzalmas lelki hatásokkal kell járnia. S-okkal veszedelmesebbek ezek az uj lelki konvulziók, mint egy alapjában egészséges élőlénynek beteges lelki zavarai. Az orvosi tapasztalat szerint ugyan egyes esetekben az ilyen változásnak egész kedvező kimenetele lehet, de egy szenzibiiis, érző embert alapjában ráz meg. Lilli Elibe uj élete csakhamar szintén elviselhetetlenné vált. Fizikai betegségek is gyötörték, most végre szenvedéseitől a halál váltotta meg. És most egy különös lény kerül a sírba. Kicsoda? Einar Wegener festőművész? Vagy Lilli Élbe festőmüvésznő? Vagy egy kétarcú kísértet, aki maga sem tudta, hogy hová tartozott? jsESBix.xnatsv-mrsrfm 1 iislstef ákiai isMaüpt k lanu$-a Irta: ü. Vozáry Aladár Dérer dr. elvtárs miniszter urat titulálom csehszlovákiai iskolaügyek Janusáoak, kétarcú szimbólumának. Dérer dr. csehszlovák szociáldemokrata iskolaiügyi miniszter az iskolaügyekre vonatko zólag két megnyilatkozást tett. Az egyik a cseh naoionalsoviniszta Národni Politikában látott napvilágot, a másikat a csehszlovák kormányzat magyarnyelvű napilapjában tálalták a nyilvánosság részére. A Národni Politikában Dérer dr. elvtárs, mint az internacionális párt minisztere a cseh nacionalizmus, a cseh érdekek szempontjából igazolja magát, azt bizonyítja, hogy többet tett a németek, szlovákok, magyarok, ruszinok által lakott területeken létesítendő és létesített „cseh kisebbségi" iskolák érdekében, mint bármelyik más nyíltan' cseh nemzeti alapon álló polgári pártból való miniszterelődje. Felsorakoztatja azokat a tiz- és százmilliókat, melyeket a „cseh-kisebbségi" iskolák létesítésére biztosított. — Ez az egyik arca Dürernek. A magyarnyelvű agrár szoedem kormány- lapban Szlovenszkó és Ruszinszkó felé fordul Dérer dr. és másik arcát mutatja. Az ide szóló megnyilatkozásában azt mondja, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói iskolaügy 10 év alatti kiépítésére most ősszel a parlament által egy 200 milliós állami hozzájárulást akar biztosítani, hogy alatta az isoklaügyben a nemzeti kisebbségek aspirációi „is" érvényesülést nyernek, hogy „a magyar iskolaügy kiépítését épp úgy ambicionálom, mint a szlovák iskolák felvirágoztatását", hogy „az iskolának nem szabad elnevnzetlenitési eszközül szolgálnia", hogy „nálunk a magyar gyermekek általában magyarul nyernek oktatást" stb. — A Szí ovenszk ónak és Ruszin szikénak szóló nyilatkozatában Dérer dr. miniszter elv- társ, milliomos ügyvéd nem dicsekszik persze azzal, hogy mennyit költ a cseh „kisebbségi" iskolákra. Dérer dr. két megnyilatkozása tipikusan jellemzi a csehszlovák szociáldemokráciát, a csehszlovák szociáldemokrata pártot s vezetőit, annak s azok mentalitását és nem Janus- ságát, hanem kétszínűségét. Ez a kétszínűség azonban csak külsőleg van meg, belül csak egy az: a csehszlovák nacionalizmus, sőt sovinizmus. Dérer dr. e kettős megnyilatkozása olyan, mint a csehszlovák szociáldemokrácia. Kifelé, továbbá befelé Szlovenszkóban és Ruszin- szkóban megnyilatkozásaiban: nemzetközi, belső érzésében és munkájában csak csehszlovák, nacionalista. * Dérer dr. anultheti kettős megnyilatkozása után nézzük meg egy kissé a ruszinszkói iskolaügyi viszonyokat. A ruszinszkói országos hivatal iskolaügyi referátuma az 1931—32. tanév kezdetén rendelkezést adott ki, hogy a ruszinszkói iskolákban a vallástant ezután csak az iskolák hivatalos nyelvén szabad tanitani. Az eddigi rendszer az volt, hogy a vallástant például a cseh és ruszin tannyelvű iskolákban az illető vallása, növendékek anya nyelvén tanították. Így a munkácsi, nagyszőllősi, ungvári cseh, ruszin iskolákban például a református vallást! idevaló növendékek hittanitása magyar nyelven történt, mert a növendékek nemzetisége és anyanyelve magyar. Magyar és zsidó nyelven történt az iskolákban a zsidóvallásu növendékek hittanitása, mert a tanulóknak anya nyelve és nemzetisége magyar, illetve zsidó. Az anyanyelv alapján történt a hittan- tanítás itt a volt magyar múltban is. így például a volt munkácsi magyar kir. állami főgimnáziumban a görögkatolikus vallásu diákok vallásiamtása, mert azok ruthéu nemzetiségűnek vallották (vallhatták) mágukat, akkor, ruthéu (ruszin) nyelven folyt ,í vallásta- uitás. Most Dérer dr. * miniszter fővezetése és felügyelete alatt álló ruszinszkói tanügyi vezetőség a vallástanulásnak és tanításnak anyanyelven alapuló jogát megsemmisíti csak azért, hogy a cseh és ruszin tannyelvű iskolákból teljesen számüzötté tehesse a magyar nyelvet. Dérer clr. azonban a Szloven- szkónak és Rusziuszkónak szóló#nyilatkozatában azt á11 Úja. hogy „az iskolának nem szabad eluenizellenitési eszközül szolgálnia", hogy „a magyar gyermekek általában magyar nyelven nyernek oktatást"
