Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)

1931-09-17 / 212. (2729.) szám

Itfol isflqpteinnbier 17, csütörtök. ■át Vjk^woAí^ * x^ixkMiiML’ri i JkiiAfií: vagónra ment 6 ig'. történt hogy tizenkét óra után éppen a legutolsó vágón fo­lyosóján sétált, amikor a merénylet megtör­tént. Az utolsó három kocsi tudvalévőén épségben maradt. Podgyásza, holmijai a hálókocsiban pusztult, i de a főfájás megmentette az életét. Szlovenszkón is több letartóztatás történt! rasztkocsik vonultak fel, fél háromkor mö­göttünk megjött a segélyvonat, hordagyat küldtek, megkezdődött a mentés szervezett munkája. A szomszédos viadukton megérkezett a bécsi gyors, de megállították és nem engedték to­vább. A síneket rendőrök, katonák lepték el, a hidat lépésről-lépésre megvizsgálták, fáklyákkal néz­tek meg minden egyes talpfát, a bécsi lokomo- tivot lekapcsolták, az egyedül ment át a szomszédos viadukton és ekkor már mindenki egész nyiltan arról beszélt, hogy merénylet történt. Egy negyedóra, múlva, visszajött a bé­csi mozdony és az egész szerelvénnyel együtt visszament Becs irányába. Odalenn a mélység­ben máglyákat gyújtottak, vad vörös fénnyel lobogtak az éjszakában a fa- és szén-rakások, mentőautók jöttek, mentek, töméntelen taxi, magánautó, motoros érkezett Pest felöl, a mo­torbiciklik hátsó ülésébe a lányok kapaszkod­tak, mintha valami sportesemény, vagy látvá­nyosság zajlanék le. De a rendőrség, amely nagy ksziiltséggel vonult fel, kordont vont és nem engedtek senkit a halálvonat közelébe. Utászkatonák dolgoztak odalenn, ütemes kiál­tások hallatszottak, baltacsapások csattantak ki az éjszaka zűrzavaros zajából, láttuk, amint hordágyakat cipelnek és a fáklyák fénye rávi­lágított a vasúti kocsikból kiemelt koíttestek- re. amelyeket egymás mellé fektettek és takaró val, lepedővel borítottak le. Az egyik felágaskodott kocsiban egy asszony holtteste volt bepréselve, lobbat a fotóriporterek magnéziumfénye és össze-vissza kiáltás: ..Erre. erre! . . . Itt még élnek! . . .“ — ..Hol vannak a detektívek?" — hangzott mindenfelől. Csodálatosképpen jajgatás, sirás nem hang­zott, az aktualitás izgalma, az érdekesség el- j nyomta a fájdalmat. A megmenekült utasok 1 közt kihirdették, hogy az épfen maradt kocsi­kat, a hetedik kivételével, visszaviszik Pestre, aki nem akar ittmaradni, üljön fel. Visszakap­tuk vasúti jegyünket és a vonat elindult a halál völgyéből. Az idegen emberek, akik igy megmenekültek, mint egy család tagjai viselkedtek egymással szemben, mindegyik segítségére akart lenni a másiknak. A kocsik rugót valószínűleg megsérültek a sze­rencsétlenség következtében, mert nagyokat zökkentünk és az asszonyok minden egyes zök­kenésnél sirva fakadtak, kiáltoztak, — annyira hatalmában voltak a rettenetes ijedtségnek, így érkeztünk meg a Keleti pályaudvarra, ahol a. vasutasok örömüket fejezték ki, amiért oly csodálatos módon megmenekültünk. A kis cso­port bevonult a vendéglői étterembe, ahol for­ró teát és kávét rendeltünk. A megmenekült utasok legnagyobb része megvárta, a félnyolcas gyorsvonatot, hogy azzal utazzék Becsbe, de én, hogy az izgalmakat kipihenjem és szüléi­mét megnyugtassam, inkább hazamentem. A fejfájás megmentett egy emberéletet Éredekes körülmények között menekült, meg a szerencsétlenségtől a vonat ngyik angol uta­sa, aki Budapestről Becsbe utazott. A keleti pályaudvaron a vonat indulása előtt egyszerre izgatottan érdeklődött: hol lehet aszpirint kap­ni? — Rendkívül fáj a fejem — mondotta úti- társának — és ha nem veszek be aszpirint, nem fogok tudni aludni. Az utas a pályaudvari étteremben vett egy gram aszpirint, ezt mingyárt bevette, felszállt a vonatra, amely azonnal elindult. Nem feküdt azonban még le. várta, hogy kínzó főfájása el­múlik. Fel és alá sétált a folyosókon. Yagónról­Prága, szeptember 16. A Ceské Slovo esti I lapja hírül adja, hogy a biatorbágyi bomba­merénylet ügyében a csehszlovákiai rendőrha­tóságok be sem várva a budapesti rendőrség megkeresését, nyomozást indítottak, amelynek máris van eredménye annyiban, hogy három gyanús határátlépőt, akik személyazo­nosságukat semmilyen irattal sem tudták igazolni, őrizetbe vettek. A szlovenszkói rendőrhatóságok és osendőrsé- gek nyomban a merényletről érkezett első hírek után megkezdték a kutatást és első intézkedés­képpen megszigorították a határállomások el­lenőrző tevékenységét. Mindenekelőtt megkér­dezték azokat a szlovenszkói határrendőrségi tisztviselőket, akik a biatorbágyi merénylet előtti órákban teljesítettek szolgálatot, nem láttak-e gyanús alakokat a csehszlovák-ma­gyar határon. Az eziránvu nyomozás az egész csehszlovák-magyar határon, különösen pedig a BiatorbAgy közelségében lévő szakaszán nagy elánnal folyik. A határrendőrök több olyan személyt elő­állítottak, aiknek viselkedését gyanúsnak ta­lálták. Ezek mindaddig rendőri felügyelet alatt maradnak, amíg alibijüket nem sikerül teljes hiteleséggel bebizonyitaniok. A többi közt a határ közelébe letartóztattak három embert, akik minden hozzájuk intézett kér­dést elutasítottak és személyazonosságukat sem tudták igazolni. A hatóságok megtették a szükséges intézkedé­seket, hogy a három gyanús személyazonossá­gát megállapíthassák. Kissé különösen hangzik a prágai rendőrigaz­gatóságnak az a közlése, hogy ma délig még semmiféle felszólítást, megkeresést, vagy írás­beli anyagot nem kapott a budapesti rendőr­ségtől. Készenlétben a pozsonyi rendőrség Pozsony, szeptember 16. (Pozsonyi szerkesz­tőségünktől.) A budapesti rendőrség felkéré­sére a pozsonyi rendőrigazgatóság szintén be­lekapcsolódott a budapesti nyomozásba. Pong- rácz rendőrfőtanácsos, a bűnügyi osztály veze­tője maga vette a kezébe a nyomozást és teg­nap este óta a pozsonyi rendőrség állandóan készenlétben van. Semmiféle pozitiv adat nem merült fel még arra nézve, hogy a merénylők Szlovenszkó területén tartózkodnának és ezért a pozsonyi rendőrség inkább azon a vélemé­nyen van, hogy a bombamerénylők valószínű­leg Jugoszlávia félé menekültek. A közhangu­latra jellemző, hogy a Lőrinckapu-uccai Thain- féle vendéglő pincére jelentkezett a rendőrsé­gen és elmondotta, hogy a vendéglőiben járt a biatorbágyi merénylő. Kihallgatták a vendég­lő tulajdonosát is, akinek véleménye szerint a szóban forgó idegen egy cseh utazó volt, aki sört rendelt és a hozzávaló ennivalót egy ba- ' tyuból -vette ki. A pincér a tömegpszihózis ha­tása alatt, mivel a vendégnél egy koffer volt és mivel sietett és idegesen viselkedett, az a gya­núja támadt, hogy a söröző ember azonos a biatorbágyi merénylővel. Más. Munkácson az elemi, polgári iskolákban és gimnáziumban 39 tanteremmel van kevesebb, mint amennyire szükség volna. A csehszlovák kormányzat itt még egyetlen iskolaépületet sem emelt vagy bővíttetett a 12 év alatt (ki­véve a „cseh-kisebbségi" iskolát). A tante­remhiány miatt botrányos oktatási viszonyok vannak. Egy-egy iskola két-Mrom részre van szaggatva s a város különböző részein külön­böző épületekben elhelyezve. Például az L p. elemi iskola tantermeiben reggel 8 órától este 7 óráig szünetmegszakitás nélkül és szel­lőztetés nélkül folyik a tanitás a polgári, ele­mi és tanonooktatás részére. Reggel 8-tól dél­előtt 1-ig polgári és elemi iskolai, délelőtt 1-től _ azonnal, amint ezek elhagyták a ter­meket, szellőztetésre nincs idő — délután 4 óra 25 percig újabb polgári és elemi, délután. 4 óra 25 perctől este 7-ig tanonciskolái osz­tályok és oktatás. Este 7-ig vannak a téli időben is iskolában a kis elemisták és kis polgáristák, akkor bandukolnak a gyalázatos levegőtől, a reggeltől használt, de egyszer sem szellőztetett tantermekben meggyötört tüdővel, szédülő fejjel haza. Ez iskolai évre még több osztály alakult. Azt rendelték el, — mert tanterem nincs — hogy egy 7X6, 6X6 m nagyságú tanteremben 70 növendé- kes osztályok taníttassanak. A polgári isko­lának 6 (hat) tanterme és 24 osztálynövendé­ke van. A gimnázium épületében ugyancsak reggel 8-tól este hétig megszakítás nélkül van tanítás, de még így sincs elég tanterem, a gimnázium épületétől messze, külön épü­letekben vannak gimnáziumi osztályok. Más. A cseh iskolaegyesület által állami szub­vencióból létesített cseh elemi iskola kicsivé, szűkké lett Munkácson. A cseh iskolaegyesü­let beadványt intézett a városhoz, melynek tartalma a következő: A cseh iskolaegyesület uj iskolaépület épithetésére 95 százalék szub­venciót kap az államtól két év alatt, 5 száza­lékot az egyesület fedez az épitési költségek­ből, mivel kellemetlen volna nyílt feltárása annak, hogy tulajdonképpen az állam építteti az uj cseh iskolát, az egyesület pedig a két­éves építkezésre kellő garanciát nem tud ad­ni, szinleg vállalja el a város az építtető sm- repét, a város adja ki a munkát, az állam a szubvenciót garantálja, az 5 százalékra szemé­lyi anyagi biztosítékot ad az egyesület veze­tősége. így építtet az állam nem állami oégér alatt uj cseh iskolát, de nem cseh iskolákra nincs pénz. Más. A beregszászi járási választmány legutóbbi gyűlésén Fekésházy magyar nemzeti párti tag rámutatott arra, hogy a kovászéi szinmagyar gyermekeket az elemi iskolában ruszin-ukrán nyelven tanítják. Balazsó szinmagyar község, magyar református gyermekei szintén ruszin- ukrán nyelvű elemi iskolai tanításban részesei­nek. Más. Beregszászban uj elemi iskolai osztályokat kellett Létesíteni. Az osztályokat a város tulaj­donát képező, a pénzügy igazgatóság által használt épületben helyezték "el. "A tantermek­ben nem voltak padok. A tanitás úgy kezdő­dött. meg és úgy folyt, hogy a növendékek a padlón ültek a padhiány miatt. A múlt héten zet. a. modern iskolát- az ieolaorvos bsz(Intet­te, bezáratta. Most ezek az osztályok sehol sem taníttatnak. Tessék, miniszter ur: egy kis ruszinszkói is­kolaügyi bokréta!! Ehhez mit. teszik szólni? Ezekről tessék nyi­latkozni v . A Á sírban talál nyugalmat a dán festő, aki sem férfi, sem asszony nem vötI Wegener-Eibe, a kétíeíkií és kétéleía dán művész Egy klinikai és lélektani rejtély szomorú vége ben elüt Einar Wegener művészetétől, úgy­hogy az operációs asztalon Einar Wegener művészi egyénisége is megsemmisült. A hírnév tehát szárnyaira kapta Lilid Élbe nevét, de a dicsőség nem jelent boldogságot. Lilli Élbe második élete egy pillanatig sem volt boldog. Az a teremtmény, amivé az orvosok faragták, nem mutatkozott életképesnek. Talán mégis csak jobb lett volna, ha az orvosok meghagy­ják Einar Wegemert a maga depresszióival, gátlásaival és különös érzéseivel férfinak, Drezda., szeptember 16. A P. M. H. tegnapi számában beszámolt róla, hogy tegnap az egyik drezdai szanatóriumban örök álomra hunyta a szemét egy érdekes ember, egy dán festőművész, akinek az esetét nemrégiben mint érdekes klinikai rejtélyt közölték a la­pok, a valóságban azonban sokkal érdeke­sebb ez az egyéniség, mint pszichikai rejtély. A drezdai női klinikán meghalt Lilli Elibe asszony, dán festő művésznő, aki jelentős nemzetközi nevet vívott ki magának, de ezt a nevet, a művészi dicsőséget nagyobbára mint Einar Wegener dán festőművész sze­rezte. Nagy és tragikus Sors lappang a drez­dai női klinika koporsója mögött. Néhány hónappal ezelőtt olvastuk a hirt, hogy Einar Wegener hírneves kopenhágai festőművész Németországba jött, hogy meg­indítsa a válópert felesége ellen, aki szintén előkelő helyet foglal el a dán művészek so­rában. A válóper egyszerre csal: tárgytalan­ná vált. Einar Wegener felvétette magát a klini­kára és azt kívánta a tudós professzoroktól, hogy teljesítsék legnagyobb lelki vágyát, korrigálják a természet végzetes tévedését, csináljanak belőle asszonyt, mert csak teste volt férfié, lelkivilága, érzés­világa már régóta az asszonyok körébe utal­ja. Innen is'ered házaséletének tragédiája, amely a végén elviselhetetlen nyűgöt jelen­tett számára. De a válópör sem hoz megvál­tást, végleg ki akar szakadni a férfiak vilá­gából és testileg h nővé akar teljesen 'átala­kulni. Az orvosprofesszorok sokáig tanakod­tak a különös kívánság felett, megfontolták minden körülményt s különösen a pszichikai szempontokat mérlegelték. Arra a vélemény­re jutottak, hogy a beteg kívánságának meg­tagadása végzetes következményekkel járhat, az egyensúlyában amúgy is megzavart, meg­bolygatott lelkiélet végzetesen lesiklilk. Az operációt tehát végrehajtották és az minden tekintetben sikerült. Einar Wegener helyébe uj ember született, akit Lilli Élbe asszonynak neveztek el. A válópör ezzel önmagától megszűnt, mert az operációs kés beavatkozására Einar Wegener mint fizikai és jogi egyéniség megsemmisült. Lilli Élbe asszonynak használt a nagy rek- lám, képei még keresettebbekké váltak és •iirün következtek egymásra tárlatai. Nagy érdeklődést keltett a karcsú, fekete hajú, iga­zán nőies jellegű festőművésznő, akinek ké­peit gyakran állították ki együttesen Gerda Wegener festőművész nő müveivel és min­denki tudta, hogy Lilli Élbe és Gerda We­gener egykor házas társak voltak. Lilli Élbe asszony egyszeriben hírneves művésszé vált. Eh újabb lélektani rejtélyt okozott a pszichiátereknek. A mii kritikusok egyhangúlag állapították meg, hogy Lilli Élbe asszony mű vészeié teljes mérték­még akkor is, ha egész életén át úgy érezte volna, hogy asszony. Az Ő esetében is kitűnt, hogy a természet örök rendelését nem sza­bad megváltoztatni. A nemet nem lehet úgy válogatni, mint az öltönyt és egy ilyen erősza­kos változtatásnak borzalmas lelki hatásokkal kell járnia. S-okkal veszedelmesebbek ezek az uj lelki konvulziók, mint egy alapjában egészséges élőlénynek beteges lelki zavarai. Az orvosi tapasztalat szerint ugyan egyes esetekben az ilyen változásnak egész kedve­ző kimenetele lehet, de egy szenzibiiis, érző embert alapjában ráz meg. Lilli Elibe uj élete csakhamar szintén elvi­selhetetlenné vált. Fizikai betegségek is gyötörték, most végre szenvedéseitől a halál váltotta meg. És most egy különös lény ke­rül a sírba. Kicsoda? Einar Wegener festő­művész? Vagy Lilli Élbe festőmüvésznő? Vagy egy kétarcú kísértet, aki maga sem tudta, hogy hová tartozott? jsESBix.xnatsv-mrsrfm 1 iislstef ákiai isMaüpt k lanu$-a Irta: ü. Vozáry Aladár Dérer dr. elvtárs miniszter urat titulálom csehszlovákiai iskolaügyek Janusáoak, két­arcú szimbólumának. Dérer dr. csehszlovák szociáldemokrata is­kolaiügyi miniszter az iskolaügyekre vonatko zólag két megnyilatkozást tett. Az egyik a cseh naoionalsoviniszta Národni Politikában látott napvilágot, a másikat a csehszlovák kor­mányzat magyarnyelvű napilapjában tálalták a nyilvánosság részére. A Národni Politikában Dérer dr. elvtárs, mint az internacionális párt minisztere a cseh nacionalizmus, a cseh érdekek szempontjából igazolja magát, azt bizonyítja, hogy többet tett a németek, szlovákok, magyarok, ruszi­nok által lakott területeken létesítendő és lé­tesített „cseh kisebbségi" iskolák érdekében, mint bármelyik más nyíltan' cseh nemzeti alapon álló polgári pártból való miniszter­elődje. Felsorakoztatja azokat a tiz- és száz­milliókat, melyeket a „cseh-kisebbségi" isko­lák létesítésére biztosított. — Ez az egyik arca Dürernek. A magyarnyelvű agrár szoedem kormány- lapban Szlovenszkó és Ruszinszkó felé fordul Dérer dr. és másik arcát mutatja. Az ide szóló megnyilatkozásában azt mondja, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói iskolaügy 10 év alatti kiépítésére most ősszel a parlament ál­tal egy 200 milliós állami hozzájárulást akar biztosítani, hogy alatta az isoklaügyben a nemzeti kisebbségek aspirációi „is" érvénye­sülést nyernek, hogy „a magyar iskolaügy ki­építését épp úgy ambicionálom, mint a szlo­vák iskolák felvirágoztatását", hogy „az is­kolának nem szabad elnevnzetlenitési eszkö­zül szolgálnia", hogy „nálunk a magyar gyer­mekek általában magyarul nyernek oktatást" stb. — A Szí ovenszk ónak és Ruszin szikénak szóló nyilatkozatában Dérer dr. miniszter elv- társ, milliomos ügyvéd nem dicsekszik per­sze azzal, hogy mennyit költ a cseh „kisebb­ségi" iskolákra. Dérer dr. két megnyilatkozása tipikusan jellemzi a csehszlovák szociáldemokráciát, a csehszlovák szociáldemokrata pártot s veze­tőit, annak s azok mentalitását és nem Janus- ságát, hanem kétszínűségét. Ez a kétszínűség azonban csak külsőleg van meg, belül csak egy az: a csehszlovák nacionalizmus, sőt so­vinizmus. Dérer dr. e kettős megnyilatkozása olyan, mint a csehszlovák szociáldemokrácia. Kifelé, továbbá befelé Szlovenszkóban és Ruszin- szkóban megnyilatkozásaiban: nemzetközi, belső érzésében és munkájában csak cseh­szlovák, nacionalista. * Dérer dr. anultheti kettős megnyilatkozása után nézzük meg egy kissé a ruszinszkói is­kolaügyi viszonyokat. A ruszinszkói országos hivatal iskolaügyi referátuma az 1931—32. tanév kezdetén ren­delkezést adott ki, hogy a ruszinszkói isko­lákban a vallástant ezután csak az iskolák hi­vatalos nyelvén szabad tanitani. Az eddigi rendszer az volt, hogy a vallástant például a cseh és ruszin tannyelvű iskolákban az illető vallása, növendékek anya nyelvén tanították. Így a munkácsi, nagyszőllősi, ungvári cseh, ruszin iskolákban például a református vallá­st! idevaló növendékek hittanitása magyar nyelven történt, mert a növendékek nemzeti­sége és anyanyelve magyar. Magyar és zsidó nyelven történt az iskolákban a zsidóvallásu növendékek hittanitása, mert a tanulóknak anya nyelve és nemzetisége magyar, illetve zsidó. Az anyanyelv alapján történt a hittan- tanítás itt a volt magyar múltban is. így pél­dául a volt munkácsi magyar kir. állami fő­gimnáziumban a görögkatolikus vallásu diá­kok vallásiamtása, mert azok ruthéu nemze­tiségűnek vallották (vallhatták) mágukat, ak­kor, ruthéu (ruszin) nyelven folyt ,í vallásta- uitás. Most Dérer dr. * miniszter fővezetése és felügyelete alatt álló ruszinszkói tanügyi vezetőség a vallástanulásnak és tanításnak anyanyelven alapuló jogát megsemmisíti csak azért, hogy a cseh és ruszin tannyelvű iskolákból teljesen számüzötté tehesse a ma­gyar nyelvet. Dérer clr. azonban a Szloven- szkónak és Rusziuszkónak szóló#nyilatkoza­tában azt á11 Úja. hogy „az iskolának nem szabad eluenizellenitési eszközül szolgálnia", hogy „a magyar gyermekek általában ma­gyar nyelven nyernek oktatást"

Next

/
Oldalképek
Tartalom