Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)

1931-09-15 / 210. (2727.) szám

8 ^IWíAlMACitARHIRLAE 1931 szeptember 15, leedd. Példátlan vallási háborúság színhelyévé vált az amerikai Johnesboro város Arcansas kormányzója ostromállapotot rendelt el — Véres vere­kedések a város főterén a baptisták és az evangé isták között Jodmesbiwo (Arcansas állaim), sze<pbe'm!ber 14. Az Egyesült Államok torién'ütőben egye­dülálló mtézkediésre kényszerült az elmúlt nap Arcansas állam kormányzója, amikor ostromállapotot hirdetett ki Johnesbo'ro városban. Erre a rendelkezésre két egyházközség rivalizálása adott óikat, ameily botrányos uccai verekedésekké fajult és állandóan veszélyeztette a várojs rendjét és békéjét. A vallási bábom a város baptista hitköz­sége és egy protestáns szekta között tört ki, amelynek hívei evangélistáknak? füg­getlen keresztény eklnek nevelik magukat. A két egyházközség tagjai' között már bősz- szabb idő óta csendes háborúság folyt, mely csak időn kint jutott kisebb komfüiktusolöbau a nyilvánosság elé. A napokban azonban, amikor az evangé­listák a városháza előtt gyűltek össze, hogy a szabad ég alatt istentiszteletet tartsanak, a baptisták eíölötti felháboro­dásukban annyira kilőttek a sodrukból, hofgy a lappangó ellenségeskedés nyilt uc­cai csetepatékban robbant ld. A maga ne­mében páratlan ütközet a városháza előtt folyt le. A rendőrség felvonult és meg­próbált beavatkozni, de a végsőikig fanati­zált tömegekkel szemben tehetetlennek bizonyult. A r'en-dorkapi tányság, hogy a további, villon­gásoknak elejét vogye, a ko rmányzóságtól kért segítséget, mire a kormányzó szokatlan és Amerika törté­netében egyedülálló rendeletet adott ki, amelynek értelmében a városban ostrom- állapotot hirdettek ki. A kormányzóság és a városi hatóságok remé­lik, hogy ez a radikális intézkedés észre té­ríti a vallási háborúságba keveredett töme­geket és lecsillapítja a végsőkig felizgult ke­délyeket. Apokaliptikus borzalmak az árvízzel sújtott Kínában HatmiiiiO ember pusztult el az árvíz és éhínség miatt — Kassán leszállították a városi tűzifa árát. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Kassa város tanácsa Muttnyánszky dr. polgármes­ter elnökletével rendes ülést tartott. Foglal­koztak Fleisckmann Gyula dr. keresztényszo­cialista párti képviselőtestületi tag interpel­lációjával, mely a városi tűzifának kereske­delmi szellemben való értékesítésére vonat­kozik. A tanács Wirth Gyula keresztény szo­cialista tanácstag javaslatára a város több helyén tüzifalerakólielyet állit fel, hogy a vá­ros különböző helyén lakóknak könnyen hoz­záférhetővé és olcsóbbá tegye a fa elszállítá­sát. Egyben elhatározta a tanács, hogy a vá­rosi tűzifa árait is leszállítja. A bükkhasáb- nál két osztályozásu fa kerül eladásra. Az I. osztályú 68 koronába, a II. osztályú 60 koro­nába kerül. Az I. osztályú vegyes^ tűzifa^ árát, mely eddig 53 korona volt, leszállították 51 koronára, a gyengébb minőségű vegyesfa árát 46 koronában állapították meg. A II. osz­tályú vegyesfát, mely eddig 43 koronába ke- rült, leszállítják 41 ' koronára. Ezenkívül a szegényebb néprétegek részére olysóbban megszerezhető gyengébb minőségű II. osztá­lyú fát fognak felraklározni, melynek ára 28 korona. Az erdőben ennek megfelelően szál­lítják le a tűzifa tarifaszerü árait 6—8 koro­nával. A város északi részén felépítendő ele­mi iskola tervpályázatára 35 pályamunka ér­kezett. Ezek közül az első és második dijat nyert tervezőket, Brebta és Stefán építésze­ket bizza meg a tanács az építkezési részlet­tervek kidolgozásával. A pályadijat nyert ter­veken kívül még 4 jobb kivitelű tervet vesz meg a város egyenként 1000 koronájával. Vu- kovics dr. jelentést tett az abaujszántói szőlő- gazdaságnál Sebős dr. ügyvéd részéről a vá­ros ellen vezetett biztosítási végrehajtás iurvében végzett kiegyezkedési tárgyalásról. Weiner dr. és Vukovics dr. ezirányu inter­venciójának eredményeképpen a borpince és présház kulcsait visszakapták és a borkeze­lési munkálatokat tovább végezhetik. A vég- leves megegyezésre vonatkozó tárgyalásokat folytatni fogiák. xx Székrekedés. Az orvostudomány több úttörője megállapította, hogy a természetes ..Ferenc József' keserüviz abszolút megbíz­ható hashajtó. — Meghalt a leghíresebb berlini vendéglős. Berlinből jelentik: Boriin szegényebb lett egy nevezetes emberrel. Néhány heti betegeskedés után meghalt Gustav Horeher, Berlin legis­mertebb vendéglőjének tulajdonosa és megala­pítója. A Eorcher-vendéglő nem volt egysze­rű étkezőhely, ahová az ember betért és többé- kevésbé jóllakottan távozott, hanem fogalom: az ínyencek Mekkája, ahova betért minden Berlint járó külföldi gurmand. 1808-ban alapí­totta meg Horeher vendéglőjét, az akkori Ber­lin egyik, a központtól eléggé távoleső negyedé­ben. Berlin azóta nagyon nőtt és a Horeher ven­déglő hirének nagysága együtt növekedett a város terjeszkedésével. Ebben a sikerben Hor- cher szakácsképességein kívül része volt an­nak a remek tapintatnak és ügyességnek is, mellyel vendégeit kezelte. Kitűnő emberismerö volt, aki első látásra leolvasta vendégének ar­cáról, hogy milyen ételek találkoznak majd leg­inkább Ízlésével. Legtöbbször jobban ismerte vendégei Ízlését, mint maga a vendég. Akit pe- dig egys-zer kiszolgált, arra évek után is pon­tosan visszaemlékezett. A Horchervendéglő- b<m az étlap nem tüntette fel az árakat. Horeher minden vendégével anyagi helyzete szerint fi­zettette meg a menüt. De a közéleti és művé­szeti világ nagyságain kívül volt egy vendég- kategória is a Horeher vendéglőben, szegény diákok és művészek, akik hetekig, sőt hónapo­kig értkeztek nála — felírásra, mialatt a szom­széd asztaloknál a főpincér Berlin legborso­sabb vendéglői számláit állította össze. — Főzzünk kevesebbfélét, együnk sokat! Paul Reboux mc-g akarja reformálni az étlapot. Szé­rűké, bár az idegenforgalom Franciaországiban meglehetősen nagyarányú, annak, hogy a vendég­lősök mégis panaszkodnak csekély jövedelmük miatt, egyedüli oka 'az, hogy étlapjaikon renge­tegféle ■ étel szerepel. Legalább hat-nyolcféle hal, ugyanennyi sült kapható az éttermekben na­ponta. Ha minden étterem bizonyos étel-félére specializálná magát és nem sütnének naponta egy­két hal- és húsételnél többet, akkor a vendéglők látogatottsága és forgalma fellendülne és nem veszne kárba annyi megmaradt ótel sem. Egy- egy vendéglő kiressé vált .kacsasültjóhoz például valósággal vándorolnának az emberek. A meg­rövidített étlapok nem jelentenék azt. hogy az embereknek óbezniök kell. Elletnének annyit, amennyi csak beléjük fér. Gyárkémények Schu’z-íóle épitésir.-t. Bratislava, Laurinská ő *» A gazdasági depresszió hatása: elszaporodtak a tigrisek Johorcban. Londonból jelenük: Johoré állam középső részében annyira elszaporodtak a tigrisek, hogy a múlt hónapban 22 kulit faltak fel a különböző ültetvényeken, még a kínai erdőmunkások körében véghezvitt pusztításaikat egyáltalában nem lehet számon tartani. Az egyik ültetvényen egy kuli régi benszülött-szolcáe sze­rint ti sídob verésével akarta a fene vadakat el­riasztani, de egy tigris a be tiszti lödet az üstdob­bal együtt elragadta. Azt lr.-zik. hogy a duvadak etha.taImasodása a gazdasági depresszió követ­kezménye, mert az ültetvényeken kevesebb mun­káét alkalmaznak és ezért egyes környékek tel- jmm eJnáptelenedneik. Shanghai, szeptember eleje. Augusztus utolsó hetében a Standard Oil Co. mérnökei Ha ok orr­ban körrepülést rendeztek a Jangcse-folyó fö­lött és ennek alapján •kiszámították, hogy Hupeh és Hunan két központi tartományban több mint ötvenezer négyzetmérföld került víz aiá. Ez a terület körülbelül akkora, mint Anglia és Wales együttvéve. Azok. akik nem ismerik Kí­nát, el sem tudják képzelni, milyen megdöbben­tő valóság a Jangcse, Hwai, a Sárga-folyó és a Nagy Csatorna körül támadt áradás. Kina kolosszális mérete s a természeti katasztró­fák irtózatos aránya itt olyanok, hogy Európá­ban nincs mivel összehasonlítani őket. Egy hegyet elsodort a Han-folyó és a hegy lakói azóta csónakokon élnek azon a területen, ahol a Han beleömlik a Jangcseba. Hankow közelé­ben. A szomszédos tartományban a legtöbb ember hírét sem hallotta ennek a borzalmas elemi csapásnak. Háromszáz mérfölddel lejjebb a Jangcse tengerhez hasonlatos több mérföldnyi szélességű víztömeggé változik, kivéve, ahol hegyek tartják kordában a két partot. Egyál­talában nem tulzunk, ha azt átütjük, hogy több mint húszmillió ember vált a Jangcse ára­dása következtében hajléktalanná. Szörnyű vízözön paró Aratát hegyekkel A Jangcse még rendes körülmények között is megdöbbentő látvány. Az ember kicsiségét, és gyengeségét semmi sem illusztrálja jobban, mint ez a hatalmas tömegű barna víz, amely egy mérföld széles és egyáltalán nem kelti fo­lyóvíz benyomását, Háromezer mérföld hosszú utján, Tibetből az óceánig évente hatmilliárd köbláb iszapot hordoz magával. Deltájában ha­talmas szigetek állnak, amelyek egy nemze­dékkel ezelőtt még csak apró homokbuckák voltak. Ha a Jangcse elhatározza, hogy meg­változtatja az irányát, nincs hatalom a vilá­gon, amely ebben meg tudná akadályozni. Csinkiangban, ahol a brit flotta 1843-ban kikö­tött, most szárazföld van és a folyó egy mér­föld nyire folyik onnan észak felé. Rendes körülmények között a tibeti hó olva­dása következtében a nyári és téli vízállás kö­zött mintegy harminc láb különbség van. Eb­ben az évben a szakadatlan esőzések miatt egész júniusban és júliusban az áradás ötven­három és félláibat tett ki, ami három és félszer akkora, mint az 1870-iki áradás, amely legma­gasabb az eddig ismertek között, De délről a Siank-folyó, északról a Han, amelyek Hankow közelében ömlőnek a Jangcseba, szintén árad­nak. A Tnukting és Poyang tavak, amelyek rendszerint csak a nyári víztöbbletet csapol­ták le, most szintén áradnak. Ezen a hatalmas területen a szó szoros értel­mében nincs menekvés az árvíz elől. A North Obina Daily News tudósítója julius elején megtekintette ezt, a vidéket és azt irta., hogy a legöregebb emberek sem emlékeznek ekkora esőzésekre. Sokszor a zápor olyan erős volt, hogy öt lépésnyire nem látott az ember tőle. Ezen a vidéken még az emelkedett óbb he­lyek is víz alá kerültek és akárhányszor elő­fordult, hogy semmit, sem látott az ember, csak vizet elől, hátul, oldalt, ameddig a szem ellát. De mikor a riporter augusztusban vissza­tért. még súlyosabbá vált a helyzet. A folyó akkor már óceánhoz volt hasonla­tos, néhány apró szigettel a felszínén, ahol a menekültek ezrei tolongtak, mint az álla­tok, akiik tisztában vannak sorsukkal, ki­kerülhetetlen sorjukkal, mozdulatlanul, szót­lanul, táplálék nélkül ültek a szigeteken. A csordák csaknem ugyanilyen szivettépő lát­ványt nyújtottak. A takarmányt már régen el­fogyasztották és mozdulatlanul vártak, előre­szögezve hatalmas fejüket, miközben kőhaji- t-ásnyira tőlük az éuhaíállal küzködő menekül­tek mohón csillogó szemekkel néztek rájuk. Magában Hankowban az uccák tizenöt láb- uyira kerültek viz alá. Ami kevés élet van a városban, az mind a legfelsőbb emeleteken zajlik le. A közönséges kinai házak természete­sen teljesen viz alá kerültek. A nagyobb házak túlnyomó többsége is összedőlt és a háztető­kön szorongó menekültek százai, ezrei hullot­tak vízbe. Még a hatalmas külföldi épületek is inognak. Üvöltő tenger, lángoló víztömegek Mintha a természet nem elégelte volna meg ezeket a borzalmakat, uáadásul taifuu dühön­gött augusztus végén a vidéken, elsöpörte a megmaradt házakat, üvöltő, háborgó tengerré változtatta az árvizet, elsodorta a csónakokat, amelyekben menekültek tömegei szorongtak. Azután, következett a Texaco Oil Co. nagy tűz­vésze és égő olajtömegek rohantak végig a folyókon, hogy fokozzák a pusztítás dermesztő borzal­mát. Százakról, ezrekről, milliókról szokás beszélni, mikor meg akarják határózni, hogy hány em­ber vesztette életét, vagyonát a Szörnyű ka­tasztrófában. Ezek a számok egyáltalán nem túlzottak. A Jangcse völgyében elképzelhetet­len a népsűrűség. Az átlag-paraszt húszéves kora előtt, már apa. És hetvenkét százalékos gyemekhalandóság ellenére nagy családot ne­vel fel. Élete, amelyet nyomorúságos kunyhó­ban tölt el. állandó harc a természettel. Segít­ségre egyáltalán nem számi that. Ha bekövetke­zik a katasztrófa, nem remélhet úgyszólván semmit. A jelen esetben hat hétig tartott, amíg az árviz kezdete után mentőexpediciót szervez^ tok. A segítség még most is elégtelen. Hozzáve­tőleges becslés szerint, 3 és fél milliárd koroná­ra van szükség, ha úgy ahogy segíteni akarnak az irtózatos nyomorba n lévő károsul Lakon. A világ legjobban sújtott földje A kinai uccák Ve miszerint legfeljebb tiz, vagy tizenkét láb szélesek. És Hankow akár­hány mellékuccája, ahol az árviz még mindig stagnál, tele van emberek és állatok összekeve­redett hulláival. Az idegen koncesszió mögött, elhúzódó vasúti töltés egy darabig ezreknek nyújtott menedéket. Azután ezt is eldöntötte az áradás és a menekültek vizbesulladtak. Hankov- ból keltezett, magánlevelek azt mondják, hogy a hely7.et leírhatatlan. A legkülönbözőbb emberi és állati hullák bű­ze elviselhetetlen. A villamosáramszolgáltatás és vízvezeték már hetekkel ezelőtt felmondta a szolgálatot. A leg­különbözőbb járványok, fenyegetnek, amelyek talán még nagyobb pusztítást fognak véghez­vinni a népességben, mint az árviz. Ezeknek a kifejlődése azonban még eltart egy darabig. De a Jangcse völgyében lévő állapotoknak legalább tudatában van a közvélemény. Arról azonban, hogy mi történt a Hwai, a Sárga-fo­lyó és a Nagy Csatorna vidékén, senki se tud semmit. Pedig a pusztítás ott sem lehet cseké­lyebb jelentőségű. A Hwai, amely a Jangcse- val párhuzamosan folyik, szintén többszáz mér- íüldön át több ménfőid szélességben kinötütt, Kiankiaosmban az árvíz kilencezer négyzetmér- földnyi területet öntött el én ezek között yan I háromezerötszáz négyzet-mérföld, amely Kina legtermékenyebb földje. A hivatalos 'becslés szerint itt is több, mint kétszázezer ember lel­te halálát. De hátra van még a Sárga-folyó, „Kina bánata", ahonnan még nem érkeztek je­lentések. Minden túlzás nélkül hatmillióra lehet becsülni azokat, akii? meg­fulladtak, ébenhaltak, vagy betegség áldoza­tául estek. Ennek a csapásnak kellett rázúdulni Kínára akkor, amikor úgyis tizedeli az éhínség, a pol­gárháború és a kommunizmus. A kansui moha­medánlázadás, amely 1928-ban kezdődött és tizennyolc hónapig tartott, legalább egymillió emberéletet oltott ki, de alighanem jóval töb­bet. A sensi éhinség, amely az utóbbi hét év­ben pusztított, kétmillió embert ölt meg. De még mindig nem ért véget, bár elsősorban a misszionáriusok részéről igen jól megszervezett meégenyhitőakció folyik. A honanbeli huszti- tásokról a polgárháború idején még hozzávető­leges képet sem lehet alkotni. Dél-Kinában Kianksi és Hunan tartomá­nyokban a kommunisták pusztításai 1928 júniusától kezdve a kinai hadügyminisztérium szerint kétszázötvennyolcezer gyilkosságot, kétszáz­húszezer felgyújtott házat és mintegy 60 mil­lió K értékű vagyont jelentenek. Az árviz egyik végzetes következménye a le­hetőség, amelyet a kommunista propagandá­nak juttat. A vörös propaganda Dél-Kinában már is komoly veszélyt jelent. Kétségtelen, hogy az árvízkatasztrófa az idén oly nagy volt, amellyel szemben minden emberi számitás cső­döt mondott. Bizonyos azonban, hogy a kinai kormány jobban szembe tudott volna szállni a veszedelemmel, ha a belső harcok nem sorvasz­tották volna el az energiáit. Remélhető, hogy ez a soha nem hallott elemi csapás észre fog­ja téríteni a kinai. politikusokat. — ZöldtolJas női kalap egy munkáspárti kép­viselő fején. Londonból Írják: Mulatságos jelenet történt az alsóház ülésén. A parlamenti házszabá­lyok szerint, ha valamely képviselő szavazás közben kérdést akar intézni a a epeakerhez, fel kell tenni fejére a kalapját. Egy munkáspárti képviselő izgatottan kereste kalapját, de valahol elhagyta s erre a mellette ülő Mrs. Manning munkáspárti képviselőnő a saját kalapját nyomta a fejére. Egészen ujdivatu volt a kalap, olyan telhajtott kari májú pörge női kalap, amilyent most a nők viselnek, csakhogy jókora zöld toll - disz ékeskedett rajta. Ezen módfelett felhcsszan- kodott a szólásra jelentkező munkáspárti hona­tya, lekapta fejéről a tollas női kalapot, odavágia a padra és bosszúsan leült. Inkább nem kérde­zett semmit. Sokan észrevették a jelenetet és jót kacagtak rajta. — A „Magyar Mull" (Kézikönyv a kis ma­gyaroknak) cimii könyv ára kötve 10 koro­na. A portó és kézbesítés dija kere^ztköfcés alatt küldve, kötetenként 1.50 korona. Nyom­tatványként ajánlva: 3.50 korona. Tiz pél­dány rendelésénél — postacsomagként küld­ve — 5 korona. Megrendelhető: A Nép szer­kesztőségében. Kassa, Fő-ucca 12. — Feltárták írókban a világ legrégibb városát. Londonból jelentik: Az oxfordi egyetem és a csikágói Field-muzeum egyesített expedíciója ása­tásokat végzett Irakban, Kish, ősrégi város vélt helyén, amelyről a tudományos közvélemény azt tartja, hogy a világ legrégibb városa. Kish Krisz­tus előtt háromezerben már virágzó város veit és az ásatások révén a tudományos világ leg­nagyobb meglepetésére kiderült, hogy nagyjelen­tőségű metropolis volt a bagdadi káli fát us és a mongol dinasztia idején is. A görög periódus után egyetlen szúrnir és babiIonéi városnak se volt ekkora jelentősége. Most feltárt óriási méretű romjai magukon viselik az egymás után követ­kező görög, párthus, szasszanida, abbaszid a és perzsa-mongol uralom emlékeit. Sajátságos, hogy az arab geográfusok nem említették ezt a várost, amelynek egyik főékessége a pazar szasszanida királyi palota volt. A város jelentősége a közép­korban sem csökkent. Az újabb ásatások alapján több minit ötezer év történelme bontakozik ki Kish romjaiból; fennmaradtak emlékek a neolith korszakból. Krisztus előtt négyezerből és ponto­san rekonstruálni lehet a pusztító török dinasztia történetét Timur Lénk uralmától egészen az 1918-as fingé! megszállásig öt évszázadon át Irák lakossága teljes pusztuságiban élt. Az angol kor- máhv fáradozásai hiábavalónak bizonyultak az j ráki kultúra feltámasztására; Timur alapos munkát végzett, — Fantasztikus köszöntésmódok. A találkozó (Ismerősök köszjönbenji szokták egymást. Nem­csak kalaplevétellel, hanem még kis főhajtással is. A kalaplevétel divatja a 16. századiból ered. A kalaplevételtel való köszönésnek őse a sisaklevétel volt, ami azt jelentette, hogy nem félünk attól, akivel ezeinbenállunk, sőt barátunknak tartjuk öt. Ugyanez a köszönési mód megtalálható ura Dj Guineában is, ahol a fejűivel falevelekkel befedő bennszülöttek barátságuk jeléül leszedik a leve­leket. a fejükről. A törökök, karjukat keresztbe té­ve, mélyen mégha jóinak. A hinduk és bengá Halak kezükkel egy követ érintenek meg és mélyen meghajtják fejüket. Az abesszí nia iák térdre rogynak éa megcsókolják a földet, — ez náluk a köszöntés. Az aJsóguineaiak ujjúkkal bökik meg a üdvözöltél és ezt kiáltják: Akkio. Akikről (Meg­felel a mi szervuszunknak). Kairóban húszféle­képpen köszöntik egymást az emberek. Viszont legegyszerűbben és legrövidebben Délamoriká- ban hangzik el az üdvözlés. „Amareku?“ (Te vagy az?) — kérdi az egyik. „A" (Én) — feleli a máfttte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom