Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)

1931-09-10 / 206. (2723.) szám

Ma siámnati “fi2 ©!«fa!

IjkW NL V Ma" uámnnk Vt ©f«fa

SZ^m CsUtörtSR •* 1931

X. évf. 206. (2723) szám Csütörtök 1931 szeptember 10

Előfizetési ar évente 300, félévre ISO, negyedévre 76, Havonta 26 Ké; fcülFőIdre évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kit fl képes melléklettel havonként 2.S0 Kő-val több E^yes szám ára 1.20 Kfc. vasárnap 2, -Kt

A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok fttaer/íaa/ft politikai napilapja feíaói sxe[kesxt6; OZURANY! LÁSZLÓ \ FQRGACh GÉZA

Szerkesztőség: Prága fU, Panská ulice 32. H. emelet. — Telefoni 30311. — Kiadóhivatal; Prága U. Panská ulice 12. Ül emelet, Telefon: 34184

SŰROÓNVCIM. HÍRLAP. PRrtHft

1 ümiiiSissSIü

(sp) szeptember 9. Szeptember hónapja a diákoké. Másutt boldog rendben és vidám bizalommal indítja a szülő gyermekét az iskolába, melynek kitárt, barátságos kapui készséggel várják a tanítványokat. Nálunk minden ősz szomorú és aggodalmas idő, amikor sok. másfajta gondunk és munkánk háttérbeszorul, csak azért-, hogy tőlünk telhető energiával és eredménnyel foglalkozhassunk ifjúságunkkal, amely legféltettebb kincsünk- a jövőnk & a legtöbb veszedelemnek van kitéve. E helyen többször foglalkoztunk az idén is elemi- és közép- iskolásaink problémáival, mint ahogy e kis magyar ember-csemeték sorsa a legfontosabb és a legelhanyagoltabb. Sajnos, a kisebbségnek ma még nem áll módjában ebben az államban (nem úgy. mint Észtországban), hogy aktívan rész tvegyen a kisebbségi elemi és a középiskolai oktatás kvantitásának és kvalitásának eldöntésében, e téren mindent a velőink szemben nem éppen jóakarata kormány kényére-keővére kell bíznunk s mindaz, amit tehetünk: a buzdítás. a magyar szülök lelkének megerösitéee, jó tanácsok v iá-sa. a- panaszok megtétele, a- nemzeti kötelesség teljesítésére való í'e-hívás és a nyilvánosság, esetleg az európai közvélemény figyelmének ráirányítása a sorozatos igazságtalanságokra.

Más a helyzet főiskoláinkkal. Az egyetem szabad iskola, a beléje kerültek érettebb gondolkozása, önálló fiatalemberek, vagy fiatal leányok. A szülői ház közvetlen hatása megszűnik s a diákok bekerülnek az úgynevezett életbe, amit számlikra a legtöbbször egy sivár prágai vagy brünnf ucca, egy pozsonyi kávé- ház, nagy-nagy idegeuság és nagy-nagy .el'ha- nyatottság jelent. Azok, akik a magyarság öSz- özetartásán és létének biztosításán fáradoznak, a panaszokon és a tanácsokon kivül korlátozott erejükhöz mérten most aktivam is beleszólhatnak a fiatalok életébe, utat mutathatnak. gyámolitbatnak és legfőképpen megsegíthetik az ifjúságot, hogy az egyetemnek szabad iskolájában akadály nélkül tanulhassanak s ne bukjanak el az élet sok materiális jellegű akadályán.' A magyarság egyetemi hallgatóival szemben megmutathatja, hogy tud aktív munkát végezni s tud a jövőre gondolni.

És a magyarság megmutatta. Egyetemi hallgatóink megszervezése mintaszerű. Sok értelmes munkát végző egyesületünk van, nemzeti önképzésük magásrangu, prágai, brünni, pozsonyi klubjaink és klubhelyiségeink az európai intelligencia, a magyar összetartás és a kettőzött erővel folytatott művelődés fellegvárai, rendes évi kongresszusaik pedig, — mint a most lezajlott hetedik diákkongresszus Kassán — a szlovenszkói magyarság legnagyobb és legörvendetes-ebb összejövetelei közé tartoznak, amelyek szép munkáról számolnak be. az összetartás dokumentumai és minden esetben sok praktikus és hasznos diákmunkának kiindulópontjai.

Éppen a mostani kassai diákkongresszus volt az. amely megvalósította az egészséges és helyes bázisra helyezett magyar diákélet materiális alapjait. A kisebbség legnagyobb ellensége a szegénység, a le,szegényedés. A mostoha körülmények miatt ez szinte elmaradhatatlan s elsősorban pénztelen diákjaink érzik bénító hatásait. Nagyszerű gondolat volt tehát a Magyar Diákmenza Egyesület megteremtése, mert hiába van ragyogó klub, sok könyv, szép összetartás, ha egjszer nincs materiális lehetőség arra, hogy a szegény magyar diák az egyetemre kerüljön, a magyar kultúra ápolása és kiterjesztése illúzió marad. A menza, arnenv- nyi.ben enni ad diákjainknak, bázist ad munkájuknak és magyarságuknak. Nem túlzás, ha azt. mondjuk, hogy politikai pártjaink és magyar újságjaink mellett a legnagyobb erő és a legnagyobb hatalom, amely magyarságunkat dokumentálhatja és biztosíthatja, ez a széles alapokon létesitendő diákinstitució, amely ezer és ezer magyar fiút és leányt hivatott a kultúra és a biztos szabad kenyérkeresés birodalmába bevezetni'. A kereteit hosszú és alapos munka után most Kassán megteremtették — a magyar társadalom áldozatkészségétől függ, hogy egyik legfontosabb intézményünk életképessé váljék és zavartalanul eleget tehessen fontos kötelességének. A magyar társadalom a imultAzorsz. keFeszfényszociatista pari végrelmjtóbhoíiságánah ülése Pozsonyban

Szfillő Géza autoitómlsta őslakos-programja: Harca nemzeti öntudatéit Is a vallétól ériéiért

Lélekemelő házszentelés! iiiíispsís az érsz. ksresztényszoclaüsta pirt pozsonyi központiéban - Isiin megcáfolja a kormánypropapan^éMlf az ellenzéki kritika mecIOSségérii szélé hazug szélamait

Pozsony, szeptember 9. (Pozsonyi szerkesztő- tőségünk telefon jelentésé.) Az országos kere.vz- tényszoeialista párt országos központi otthonát ma délelőtt kilenc órakor szentelte fel Koper- ni'czky Ferenc prépost-kanonok. A helyiségeket ; szinto elborították a virágok. Az ünnepségen a I párt törvényhozói, Szüllő Géza dr. országos el- j nőkkel az élükön, a végrehajtóbizottság tagjai, igen nagyszámú párttag s a pártnak számos barátja vett részt. A felszentelési szertartás után Koperniczky Ferenc pérpost a felszentelés jelentőségét méltatta, kiemelve azt, hogy az otthonszentelés nemcsak ceremónia, hanem vallásos ténykedés, az Isten külön kegyelme, mely a kereszt megváltó erejét mindenkire rásugározza. u ,

Szüllő Géza dr. országos elnök meleg, szavakkal mondott köszönetét Koperniczky FeSzükségesnek látom, hogy a választások előtt rámutassak azokra a politikai nézőpontokra — kezdte beszédét Szüllő — amelyek bennünket politikánk irányításában vezetnek.

Külpolitikai szempontból nem akarok most bővebben foglalkozni a mai helyzetünkkel, csak röviden arra akarok rámutatni genfi utam után. hogy

a népszövetségbe vetett hit magában Genfben

is csökkent.

A tektonikus földrengés, amely a világot a háború után megrázta, kezd kiterjedni az egész világra. Majdnem bizonyossággal állítja minden ismerője az európai helyzetnek, hogy a közlekedő edények fizikai elmélete a világpolitikára is áll, a kiegyenlítődés,- az egy nívóra való emelkedése a politikában is megáll. Bár építik Genfben a felegyverzés konferenciájához a nagytermet, szekpszissel néz arra mindenki s a legtöbb szkepszissel néz arra Benes miniszter ur, mert ő nagyon jól ismeri a lefegyverzésnek minden nüanszát, hiszen éppen ez az oka annak, hogy a lefegyverzési konferencia elnökségét nem reá hízták, mert nem szokták kecskére bízni a káposztát.

Amig a csehszlovák republika kormányzata nem követett önálló nemzeti politikát, a nagyhatalmak előtt úgy tűnt- fel, mint egy abszolút

Mi ellenzék vagyunk. Hogy szerepünket jól töltjük be. azt abból tudom konstatálni, hogy a kormány minden orgánuma: cseh, szlovák, vagy magyar nyelven megjelenő orgánuma, elsősorban bennünket, a keresztényszooialista pártot támadja. Pénzt és időt nem kímélve lapokat alapit, orgánumokat szervez, a kormány csak abból a célból, hogy pártunk meddőségét mutassa ki,

mmmmmmmmmmmmmmmmmmamBmmmamammmmmmmmm

rtne prépostnak és egyebek között ezt mond- dotta:

— Nálunk a vallás kiinduló pontja egész politikánknak. A beszentelés tényével bizonyltjuk, hogy nálunk Isten nélkül semmi sem történik.

Szüllő dr. képviselő végül azzal fejezte be köszönő szavait, hogy sohasem felejti el. hogy katolikusnak született és hogy egész politikai működésében ezt mindig szemmel tartotta.

Ezután Mihalicska Manci pozsonyi urleány kedves, közvetlen szavakkal köszönte meg Koperniczky Ferenc prépost megjelenését.

Az otthon-avatási ünnepség után az országos keresztényszocialista párti képviselők és szenátorok klubja, majd a, .pártvezetőség taDott. ülést Szüi'IŐ Géza dr. elnökletével. A’partvezetoség ülésén Szüllő Géza az alábbi nagyhatású beszédet. mondotta.

miatt a kormány tartózkodik valamit megcsinálni, vagy megcsinál valamit, hogy ezt a kritikát elkerülje. Bátran merem állítani azt, hogy ha a keresztényszocialista párt nem volna olyan intranzigens, bátor és erkölcsileg teljesen tiszta, a megvesztegethetőségnek még leikisebb gyanújától is távol álló párt, hát akkor nem félnének annak kritikájától, nem igyekeznének kritikájának élét venni cselekedetekkel, de, hogyha ez a kritika nem volna, hogy ha ez a kritika nem érvényesülne, hogy ha ez a párt nem volna, akkor nem csinálna a kormány semmit, hanem még inkább igyekezne azt a politikát keresztülvinni, amely egyenesen abh2n áll, hogy bennünket szegénnyé tegyen, azután amaígamizáljon.

Amit a keresztényszocialista párt a parlamentben és az országban tett, gyűléseket rendezett, interpellációkat, törvényjavaslatokat nyújtott be, felvilágosított kint és bent,

ez nem meddő, ez nem a lakosságunk erejét gyöngíti, hanem igenis, azt erősítő működés volt.

Alkalmatlan a keresztényszocialista párt. mert mi azt hirdetjük, és én innét újból világosan hirdetem is azt, hogy igenis, nekünk ittlévö magyaroknak, szlovákoknak és németeknek éppen annyi jogunk van, mint a cseheknek és nekünk nem aktivistáknak, nem béhódolóknak, nem meghunyáiszkodóknak kell lennünk, hogy azután kapjunk valamit a kormánytól, de ismétlem: mi éppen olyan állampolgárai vagyunk ennek az államnak, mint a csehek vagy a többiek és nekünk nem meghunyászkodásunk megfizetéseképpen van jogunk valamire, de kötelességünk ezt követelni az államtól, mert az állam nem fölöttünk való, hanem a miénk is.

Ezért utasítom vissza innét azt a kormánysajtóbeli támadást, amely mindenképpen azt akarja bemaszlagolni a népnek, hogy adja meg magát, hunyászkodjon meg, akkor kap valamit.

A kormánypárti sajtó

Itt kénytelen vagyok a kormánypárti sajtóval röviden foglalkozni. Hosszú idő óta figyelem és látom azt, hogy a világon nincs más sajtó, amely a saját anyanyelvén a saját fajtájának elnyomatását olyan könnyelműen nézné, mint itt egyes magyar sajtótermékek teszik.

Nem akad sem angol, sem német és — dicséretére legyen mondva, — cseh sajtó sem, amely a saját anyanyelvén, a saját fajtájában a nemzeti önérzetet el akarná tompítani, saját maga nemzetének erejét iqeg akarná gyöngíteni és öröme telne abban, ha saját nemzetét, saját nemzeti államát gyengíti s megalázza azért, hogy ezzel más fajtának előrejutását tegye lehetővé.

Figyelem azt, hogy tiz esztendő múlva is magyar nyelven még folyton gyűlölettől telitett cikkek jelennek meg Magyarország ellen. Hiába möndSzüllő Géza programadó beszéde

francia etapp. Ma azonban, amióta Benes miniszter ur öntudatos cseh nemzeti iniprerialiszti- kus politikát követ, ez a vélemény nem olyan általános többé. A republikának legnagyobb •barátai a múltakat számba véve kissé bizalmatlanul nézik a nagy barátkozá&t a csehek és németek között itt a republika területén belül s azt, hogy a németek táanogatják a csehek politikáját. A francia sajtóban is mindjobban az az általános vélemény terjed el, hogyha a csehszlovák kormányzat önálló imperialista politikát akar követni, akkor neki számba kell vennie azt, hogy három oldalról németek veszik körül a repubükát. Ha pedig a csehszlovák kormányzatot ez irányítja, akkor nem olyan értékes többé, mint enélkül.

Nekünk ittlévőknek ismernünk kell a külpolitikai hangulatot, ezért tartottam szükségesnek röviden ezeket a végrehajtó bizottság elé tárni. Azonban mi külpolitikát nem csinálunk. A külpolitika vezetésében csak annyiban van részünk, hogy képviselve vagyunk a parlament külügyi bizottságában és ott módunkban van sokak bosszúságára különböző körülményeket látni, de nekünk, mint politikai pártnak az a feladatunk, hogy a parlamentben, amennyire lehet, azt a szerepet tudjuk betölteni, ami minden politikai pártnak a célja: hogy az állam életében a saját elveit keresztül tudja vinni.

Az ellenzéki kritika dttntö fontossága

hogy kimutassa azt, hogy az ellenzéki keresz- tényszocialista párt pozotive nem tudott alkotni semmit.

Hát szeretném én látni, hogy bárhol az egész világon egy ellenzéki párt hol tudott pozitív intézményt létesíteni. Hiszen

az ellenzéknek egész szerepe a kritika, de ez a kritika arra jó, hogy e kritikától való félelem

ba.n tudta kötelességét és a három-négy utolsó évben sok százezer koronával támogatta a magyar menzát. Most, amikor a kedvező induláson felbuzdulva ez a menza a Menzaegyesület formájában mintegy alkotmányos keretet kap és mindent átölelő ifjúsági gazdasági intézménnyé válik, kétszeres kötelesség a támogatására sietni és belépni tagjai közé, ami valóban minimális áldozattal jár 0 még a mai krízisben, még a szegény embernél is, meg valósítható. A menza egyesületté való válásának éppen az volt inditóoka, hogy az intézmény terheit no kevés ember nagy összegekkel, hanem sok ember — sok tag — kis összegekkel vi- ■ .“élje. A belépés alig kerül többe, mint egy vidéki kaszinó, vagy valami effemor jelentőségű ,, madár védő-liga^ tagsága.

De egységben van az erő. Ila a magyarság tudni fogja kötelességét, akkor a Menzaegyesület. a szlovenszkói magyar élet harmadik nagy

és lényeges pillérévé válik az ugyancsak kis magból hatalmassá fejlődött politikai pártok és az általános érvényt szerzett, nélkülözhetetlen Prágai Magyar Hírlap mellett — s a jövő kifejlesztésének olyan gazdasági erőforrása lesz, amely függetlenségével, jótékony hatásával és a materiális téren biztosított előnyeivel ismét stabilabbá és ellentállóbbá teszi a magyarságot, ebben az államban,

t

________