Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)
1931-08-12 / 182. (2699.) szám
6 <K«eaMAfi^ARHlBI(aEí 1931 augusztua 12, raerfla. « igy az olcsó, 65—70 koronás, vámmentesen behozott romániai búzát sem tudják megvásárolni. A ruszinszkói gazdák eladósodása aggasztó méreteket Öltött, az uzsora elburjánzott s igy a ruszinszkói földművelő helyzete egyenesen kétségbeejtő. A bérlők helyzete semmivel sem jobb s ugyancsak a hitelnehézségek miatt panaszkodnak. A takarmányhiány miatt az állatok iránt is jelentéktelen kereslet mutatkozik. Az olyan tehén, amelyért tavaly 3000 koronát fizettek3 ma nem talál vevőre 1300 koronáért sem. A juh darabja tavaly 300 korona volt, ezidén 60 korona. A ruszinszkói falvakban a gazdák tömegesen kérik az adófizetési halasztást, ezenkívül azt kívánják, hogy a kormány vetőmag céljaira engedje meg a búzának a külföldről való vámmentes behozatalát. A vámíiáboru borzalmas „eredményei** Ruszinszkőban Prága, augusztus 11. Amikor egy fél évvel azelőtt a cseh agráriusok nyomására vámhá- borut üzent Csehszlovákia Magyarországnak, törvényhozóink a parlamentben figyelmeztették az illetékes köröket, hogy az a vám- háboru sokkal többet árt majd Csehszlovákiának, mint Magyarországnak. Ez a figyelmeztetés most valóra is vált. E napokban a légionárius Národni Osvobozeni alaján azt a hirt közöltük, hogy Magyarország elveszett csehszlovák piacát pótolni tudta a külföld más piacain, ezzel szemben Csehszlovákia erre nem volt képes. A cseh nemzeti szocialista Vecerni Ceské Slovo most Ungvárról keltezett jelentésben az ottani lakosság jajkiáltásáról emlékezik meg. Már a cimben is azt Írja, hogy Ruszinszkóban óriási a nyomor s a népet kiéhezteti a vámháború. — A Magyarországgal folyó vámháboru — írja a lap — csak most érezteti káros hatását nemcsak a magyaroknál, hanem nálunk is. A helyzet tetőfokra hágott és ha sürgősen rendes kereskedelmi szerződést nem kötnek Magyarországgal, amely Keletszlovenszkó és Ruszinszkó lakosságának többsége számára életkérdés, úgy a következmények katasztrofálisak lesznek. Az elmúlt télről a bükkfa-, tűzifa-tartalékok az állomásokon és az erdőben vannak felhalmozva. Az igy eladatlanul álló bükkfa több mint százezer vagont tesz ki és 70 millió korona értéket képviseli. A fát 1930-ban vágták ki és ahol nem raktározták el jól, ott már rothadni is kezd. Ez évben egyáltalában nem volt fakivágás. A munka az erdőkben, a fűrésztelepeken és a vasútállomásokon teljesen szünetel. Jelenleg még hat fűrésztelep dolgozik ötven munkással, de ezeket is, ha Magyarországgal nem kötik meg augusztusban a kereskedelmi szerződést, ugyancsak elfogják bocsátani. Többezer munkásnak kilenc hónap óta semmiféle keresete nincsen. A Verchovina szegény munkásai már utolsó ingatlanaikat és utolsó tehenüket, borjukat, sertésüket is eladják. A korcsmáros vagy kereskedő már nem ad hitelre. Ezt a nyomort kihasználják a lelketlen üzérek és a szerencsétlenektől nevetséges árakért vásárolják össze az utolsó vagyontárgyakat. Egy gazda például 28 kilós borjúját hatvan horonáért adta el. Nagyberezna utolsó vására alkalmával egy pár gyönyörű hucul lovat 800 koronáért adtak el, jóllehet nálunk egy lóra maga a behozatali vám 2.500 koronát tesz ki. Az üzletek üresek. A kereskedők nem is akarnak eladni. Az uzsorahivatalok számos oly esetet vizsgáltak ki, amikor a kereskedők megtagadták a liszteladást. Az egyik vizsgálatnál azt vallotta a kereskedő, hogy csak egész kis tartaléka van lisztből, amelyre családjának van szüksége, pénz hiányában viszont újabb lisztrendelést nem tehet, miután készpénzért semmit sem adhat el. Amig eddig csak Ruszinszkó és Kcletszlo- venszkó hegyvidékén volt nagyobb az Ínség, most már a gazdagabb alföldi vidékre is bekopogott a nyomorúság. Az idei aratás eredménye katasztrofális, A nap forrón süt, a hőség 40 fokon felüli, a búza kiszáradt és a gazdák még csak annyit sem arattak, amennyit bevettek. A tengeri is teljesen kiszáradt. Csak a dohány szép és a dinnye érett be jól. A gazdák arra törekszenek, hogy vámmentesen hozhassanak be vetőmagot. E napokban e célból Prágába indul egy küldöttség. Romániában és Magyarországon az ezidei búzát métermázsánként 52—51. koronával kínálják, sőt Magyarország számos vidékén a búzát még 45 koronán alul is adják a gazdák. A ruszinszkói és keletszlo- venszkói malmok 160 vagon napi kapacitásA pápa elfogadta Kordái érsek lemondását Prága, augusztus 11. Kordács érsek arról értesítette a Prager Abendblatt főszerkesztőjét, hogy a prágai nunciatura udoreja, Msg. Panico megjelen Brezsánban s átnyújtotta neki a pápa kéziratát, amelyben XI. Pius pápa tudomására adja Kordács érseknek, hogy lemondását elfogadta. A pápai levél elismerését fejezi ki Kordácsnak érdemdús munkásságáért, amelyet mint prágai érsek kifejtett s amelyet magas korára és megrendült egészségi állapotára való tekintettel a jövőben hasonló energiával nem teljesíthetne. A lemondott érsek érdemeinek elismeréséül megkapta az uj címzetes érseki titulust és a pápai trónálló címét is. Ciríaci Karlsbadban Prága, augusztus 11. Ciriaoi prágai nuncius a jövő héttől kezdve hosszabb ideig fog karils- badi villájában tartózkodni. A múlt héten már rövidebb időre meglátogatta Karlisbadot Picha vikáriusnak, a prágai érsekség adminisztrátorának kíséretében, akiket a Karlsbadban üdülő Ceretti kardinális fogadott. A nuncius és a kardinális között nagyon szívélyes és barátságos beszélgetés folyt le. A bárífaujfafasi tűzvészt gyulával látszó gyerekek idézték elő Bárdicsén és Navecsányban is pusztított a tűz — Nagymihály mellett a villám gyújtott fel egy portát Kassa, augusztus 11. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) A bártfaujfalusi tűzvész ügyében a osendőrségi nyomozás megállapította, hogy a tüzet gyufával játszó gyermekek okozták. A gyermekek Maxim Mária csűrje mellett a kertben tüzet raktak s ettől meggyulladt a csűr, majd innen az egész falura átterjedt a tűzvész. Pontos megállapítások szerint a kár meghaladja a két és félmillió koronát s ennek csak nagyon kis része térül meg biztosítás révén. A bártfaujfalusiak helyzete a szó szoros értelmében kétségbeejtő. Kétszázhetvenegy ember hajlék nélkül áll. A lakosságot egyelőre a Bártfán állomásozó gyalogezred tábori konyhái élelmezik. A hatóságok elhatározták, hogy a bártfaujfalusi t-üz- károsultak fölsegélyezésére Szlovenszkószerte gyűjtési akciót kezdeményeznek s Vázsec mintájára, építkezési szövetkezetét alapítanak a lakóházak fölépítésére. Kassa, augusztus 11. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) Tegnap délután a Tőke- terebes mellett fekvő Hardiósa községben tűz ütött ki Páti István csürjéhen. A lángok rövidesen elharapóztak a szomszédos szalmakazlakra. A kár meghaladja a nyolcezer koronát, ez azonban biztosítás révén megtérül. A csendőrség nyomoz a tűz okának megállapítása érdekében. A Kassa melletti Kavecsány községben tegnap éjszaka eddig ki neon derített okokból tűz ütött ki egy gazda házában. A tűz rövidesen átterjedt a szomszédos csűrökre és házakra is. összesen hét ház égett le a hozzátartozó gazdasági épületekkel. Miután a gazdák egész évi termése mindenütt a csűrökben volt fölhalmozva, a kár meghaladja a 200.000 koronát. Tegnap délután Nagymihály és vidéke fölött igen nagy égiiháboru vonult át. A Nagy- mihállyal szomszédos Vibuhanec községben a villám becsapott Kiár Móric kereskedő házába. A villám a házat fölgyujtotta, a tűz átterjedt a pajtára és a csűrre is, amelyben a ki nem csépelt búza volt elraktározva. Kiár háza elkülönítve áll a faluban s igy a a nagy zivatarban a tűz a többi házakra nem terjedhetett. A nagy zűrzavarban Kiár megfeledkezett arról, hogy lovai az istállóban vannak s igy azok bennégtek. A kár meghaladja a százezer koronát. Csöndes jubileum a kassai városházán Vukovich Károly dr. városi tanácsos most ünnepelte szolgálatba lépésének 25 éves jubileumát K®ss®, augusztus 1). (Kassai szerkesztőségünktől.) A mai nehéz időkhöz mérten, minden külsőségtől mentes, csöndes jubileumot ült a napokban Kassa város egyik legérdemesebb főtisztviselője. Vukovich Károly dr. városi tanácsos, a város építészeti és közmunkaügyi ügyosztályának vezetője ünnepelte huszonöt esztendős évfordulóját annak, hogy Kassa város szolgálatába lépett. Vukovich Károly dr. még a legmeghittebb barátai előtt is eltitkolta a maga életének kétségtelenül annyira fontos és nevezetes határállomását: a negyedszázados évfordulót, amiről mi viszont nem feledkezhetünk meg, mert Kassa város ■egyik legérdemesebb főtisztviselőjéről van szó, aki negyedszázados működésével nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Kassa az egyre fejlődő modern városok sorába lépjen. Kötelességünknek tartottuk, hogy a legcsekélyebb üdvözlést is elhárító Vukovich Károly dr.-t felkeressük a hivatalában és életének e nevezetes határnapja alkalmából megkérdezzük őt pályája nevezetesebb momentumairól. A jubiláló városi tanácsos kérdésünkre az alábbi választ adta: — Hangsúlyozom, hogy nem vagyok barátja semmiféle jubileumi ünneplésnek, mert a 25 éves évforduló napát a magiam napjának akartam szánni, amikor magamba mélyedve gondolkoztam el az elmúlt 25 esztendőn. A negyedszázad határkövétől visszanézve az ember sok mindent helyesebben lát, amit meg kellett, vagy nem kellett volna megtenni s az ilyen magunkbamélyedések jó útmutatók szoktak lenni a jövőre névze. — A magam személyéről csak annyit, hogy 1906 augusztus 1-én léptem a város szolgálatában mind harmadalejegyző, a következő napon azonban Rakovszky Endre főispán már másodjegyzővé nevezett ki és közigazgatási beosztást kaptam. Árvaszéki ülnölkhelyettes, beosztott aljegyző és az illetőségi, meg állampolgársági ügyek tanácsi előadója voltam. 1911-ben, mint egészen fiatalembert, választottak meg városi tanácsossá és a katonai valamint az illetőségi ügyosztály élére állítottak. A háború kitörésekor, 1914-ben, át kellett vennem a mozgósítási ügykört is, amely súlyos és fontos feladatot jelentett abban az időben. Teljhatalmú sorozási biztosnak neveztek'ki, ebiben a minőségemben működtem a háború végiéig és szolgálataimért a II. oszt. badiérdemkeresztet kaptam. 1916-ban egy- ideig az akkor alakult lakáshivatalt is vezettem, amiről azonban rövid idő múlva lemondottam. Az államfbrdulat szolgálatban talált s mint katonai előadó mük'ödtem 1919 februárig, amikor a katonai ügyosztályt Miuttnyán- sz)ky dr. polgármesternek aditam át és Kör- mendy-Ékes Lajos dr. távozása folytán átvettem a városrendezési és építészeti ügyosztályt. Közvetlen a háború után voltunk s a várost bizony rendezetlen állapotban találtam, mivel a háború alatt keveset köliüliet- tttnk erre a célra. A város legszebb helyei, a parkok, az uccák elhanyagolt állapotban voltak és sok munkába és időbe került, amig rendbe tudtam hozatni őket. Akkori időre esett a Szool-sziget átrendezése, a Rákóczi- köiruti sétány megteremtése, a városi épületek és a kegyurasági templomok rendbehozatala, Kassaujfalu és Tőkés községekben uj sál csakis külföldi, román búzát őrölnek, mert belföldit nem lehet vásárolni. A hatóságok még csak közbe sem léphetnek, hogy a búzát a törvényes arányban keverjék, miután különben kénytelenek lennének a malmok üzemii kel beszün tetn i. A malmok most nagy huzatarlalékot vásárolnak Romániában és Magyarországon. A román vagy a magyar búza a molnároknak franko malom s vámmal együtt 145 koronába kerül, tehát még néhány koronával kevesebbe, mint amennyi a belföldi búza ára. A Magyarországgal folyó vámháboru következménye az is, hogy úgy a csehszlovák, mint a magyar vasutak bevétele lényegesen csökkent. A statisztikai kimutatások szerint a bevétel csökkenése naponta átlag 300.000 korona, azaz a vámháboru fennállása éta több mint százmillió koronát veszített a vasút. Hogy mennyit veszítettek az érdekelt államok vám illetékekben és adókban, — fejezi be a Ceské Slovo — azt már ki sem kell számítani. templomok épitése s azóta is több középület és számtalan Lakóház felépítése. Ezekken ki- ivül számtalan kérdéssel foglalkoztam és foglalkozom állandóan, hogy csak egyet említsek: az annyira szükséges vásárcsannok kérdésével, de a város mai anyagi viszonyai — sanos —, nem engedik meg azt a tempót, amely a város modern fejlődése érdekében annyira szükséges volna. — Szolgálatom huszonhatodik esztendejét ugyanazokkal az érzelmekkel: fokozott kötelességtudással és a jobb sors utáni vágyakozással kezdem, mint 25 esztendővel ezelőtt. A „mindent a városért" elve lebeg szemem előtt, a város polgárságának jólétéért akarok dolgozni továbbra is és szeretném, ha a mai súlyos időket a város lakossága nagyobb megrázkódtatás nélkül uszná meg. Szeretném mindenki kérését teljesíteni, mindenki panaszát meghallgatni, de — sajnos — sok minden nem tőlem függ. Aki őszintén közeledik hozzám, azon tőlem tel- hetőieg segifek vagy legalább jótanáocsal engedem útjára. * Az őszintén mondott szavakat őszinte szivvel hisszük el Vukovich dr. tanácsosnak és a további 25 esztendő munkájához magyaros szeretettel kívánunk neki sok erőt és kitartást. ’ (—béri.) A Rémei állami párt népszavazást akar az aioimásis? kérdésében Berlin, augusztus 11. A Vossische Zeitung értesülése szerint az állami párt köreiben azt az eszmét vették fontolóra, hogy a birodalmi alkotmány kérdésében népszavazást provokáljanak ki. A lap további jeleniése szerint a porosz kormány máris komolyan foglalkozik a porosz közigazgatási reform kérdésével. Sikkasztás miatt letartóztattak egy possonylörnyéki feidkirtsiost Pozsony, augusztus 11. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) A pozsonyi államügyészség rendeletére ma letartóztatták Scihmiedt Vencel feketevizi földbirtokost, aki ellen a földbirtokosok és földbérlők egyesülete bűnvádi feljelentést tett. Az egyesület 350.000 korona erejéig végrehajtást vezettetett Scihmiedt ellen, akinél 54 srtést és 6 vagon tengerit foglalt le a végrehajtó. Később egy 3800 koronás tartozásra is végrehajtották a földbirtokost s midőn a tartozás fedezésére másodszor is le akarták foglalni a sertéseket és a tengerit, Sckmiedt bevallotta, bogy szorult anyagi helyzetében aladta azokat A földbirtokosok és földbérlők egyesülete erre sikkasztás cimén bűnvádi feljelentést tett a földbirtokos ellen, akit ma letartóztattak. Gyakorlat közben összeütközött két lengyel torpedónaszád Varsó, augusztus 11. A Mazur nevű lengyel torpédónaszád a danzigi öbölben gyakorlatozás közben összeütközött egy másik torpé- dóliajóval. A Mazur nyomban sülyedni kezdett, mert a viz behatolt a gépházba. A legnagyobb erőfeszítés árán sikerült a naszádot az utolsó pillanatban a gdingeni kikötőbe bevontaink 1 &ÍJcIÍUlryv^ | az Alacsony Tátrában megnyitás május 23-án H Tejles napi pensio lakással i iuniufs 2*-;?és Kö 39'— 1 I J*u,ius Ke 49' ____H || | augusztusban w H Meleg strand-uszoda és gyógy- IS || fürdők. II Tengerszin felett 676 m. IS III Úszás, tennis, GOLF III Posta, távirda, telefon: Liptovsky Svaty Jan. pa líj Ksod fővonal-autóbusz Liptovsky plg ff| Svaty Mikuláson (Liptoszentmiklós) Í|| 11] minden gyorsvonatnál.
