Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)
1931-08-09 / 180. (2697.) szám
^iw«^-Ma<Aar-hirlaeí vetőmag, mérsékelt áru műtrágya és takarmány kiosztását. 5. A népjóléti minisztériumihoz az élelmezési akció kiterjesztése érdekében fordul kérelmével és kéri, hogy a havi 15.000 korona helyett 00.000 korona összeget engedélyezzen a járás minden községében felállítandó népkonyhákra. Felhívja a minisztérium figyelmét, hogy Komárom városban 1200 és a járás területén 15.000 munkanélküli van ezidőszerint, akiknek megélhetése nincsen. (}. \ kösmunkaügyi minisztériumhoz felír. hegy lehetőleg rendelje el a közmunkák kivitelét, az utak építését és teremtsen iii u n k aal ka í mák a t. 7. Végül a földművelésügyi minisztériumot felkéri, hogy a 32 millióra tervezett ármentesitési munkálatot hagyja jóvá és annak költségeit teljes egészében az állam viselje, mert erre az érdekeltség mai nehéz helyzetében nem képes. Guta, augusztus 8. Aki a hét elején megfordult Guta községben, mely a maga tizenegyezer lakosával Sziovenszkó, sőt' az egész köztársaság legnagyobb faluja, az szomorú látványnak leheteti tanúja. A község lakosságának egy igén jelentékeny része, mely aratási munkához jutni nem tudott, a községháza előtt gyülekezett és ott libasorban várta a kenyérjegy kiosztását. Ez a jelentkezés sorrendjében meg is történt. Guta községnek óriási határa van, amely negyvenötezer kataszteri holdat tesz ki, de az idei termés olyan elszemoritóan rossz volt, hogy arra a legöregebb emberek sem emlékeznek. A halárban nem termett annyi gabona, amely a lakosság egészének egyhavi szükségletét fedezné. így érthető az, hogy a- szegény földmunkásoknak fogyott el legelőször a kenyere, pontosan a nyár közepén. A község gazdag, rengeteg földje van, de az idén minden jövedelme kárba ve szett, mert az szénából áll és az idén a rétek teljesen kiégtek a nagy szárazság következtében. Csallóköz, augusztus 8. Szi mór ól Vesszük az alábbi, szinte hihetetlenül hangzó hirt, amely világot vet arra, hogyan visznek be kortéziát a nyomorúságba és a gazdasági katasztrófa áldozatait hogyan akarnák elhalászni az agrárpártnak tilos vizekben dolgozó lélekkalászai. Szimó községben kidobolták, hogy akinek vetőmag-segítségre van szüksége, az menjen és jelentkezzék azonnal Weiszberger Sámuel- né korcsmájában, ahol az összeírás folyik. Szimón mindenki tudja, hogy ez a korcsma az agrárpárt hivatalos helyisége. A vetőmag összeírása hivatalos ténykedés, amelyet a községi elöljáróság végzett mindenhol, Színién kívül. Sokan felzudultak emiatt és heves szemrehányásokkal illették a község biráját, hogy a dobolásra így adta ki az utasítást. A kárvallott nép mit tehetett mást, kénytelen volt bemenni az agrárpárt helyiségébe és ott jelentenie be vetőmagszükségletét. Az összeírást végző Szőke Izidor és Borka Imre A javaslathoz Prazsák igazgató, Hacker (szociáldemokrata) és Mező kommunista szenátor szóltak hozzá és az utóbbi hangsúlyozta, hogy a munkanélküli segély helyett munkaalkalmakat nyújtsanak a munkásoknak. Majd Király József tett javaslatot, hogy az 1930. évi megtakarított vicinális utsegélyek 95.000 korona összegét azonnal utalják ki a községeknek, hogy kaviccsal javítsák meg az utakat és ne a drága zúzott kőanyaggal. Az indítványt egyhangúlag elfogadták. A hivatalos javaslat is módosítás nélkül ment keresztül. Végül a járási választmány jóváhagyta Guta községnek 830.000 korona kommunális kölcsönét, melyet a Zemská Bankánál vett fel. A járási választmány ülése a pártok együttműködésének szép példáját szolgáltatta. Kritikus esztendeje ez a gutái agrárpártnak is, amelynek tagjai mintegy ötezer holdat bérelnek kataszteri holdanként 150 korona haszonbéren. Természetesen semmijük sem termett és a múlt évben sem volt termésük. Ezért százak ellen inditott pert a földbérlő szövetkezel, ami a legnagyobb elkeseredést keltette az agrárpárt tágjaiban. Ugyanis az idei termés is elmaradt és képtelenek megfizetni a haszonbéreket. A kedden kenyérjegyért sortálló közönséghez egy gutái kommunista munkás beszédet intézett, amelyben a nép bajaira mutatott rá. A szónokot beszéde közben letartóztatta a csendőrség és beszállította a komáromi törvényszék: fogházába, a rendtörvény alapján inditanak ellene eljárást. Gután, a köztársaság legnagyobb falujában ez a vígasztalai]au helyzetnek a nyitánya. Hova fog ez fejlődni, azt senki sem tudja. A falunak egy évtizeden át érdemes vezetője, Lő- wenstein Antal nyugalomba vonul, abban bizonyára az eseményeknek is része van. A Gután élő ügyvéd, az agrárpárt vezére pedig szintén áttette székelyét Komaróimba. Idők jele! miniden iratkozótói egy-egy koronát vett fel az állítólagos költségekre. Tudvalevőleg a hivatalos levelek portómentesen mennek és más költség nem lehet. Azokat, akik nem tartoznak az agrárpárthoz, kínosan lepte meg egyik hangadó agrárpárti főkortesnek a kijelentése, hogy vető mags égéi yt csak az kaphat, aki beíir&t- kozik az agrárpártba. Az illető fel sem fogta kijelentésének szörnyű immoralitását, mert aki bajbajutott embereken úgy akar segíteni, hogy abból hasznot húzzon, ez a legutolsó cselekedet és biztosan tudjuk, ha ezt Hodzsa Milán meghallaná, maga is ezen az állásponton lenne. Ilyen eszközökkel korteskedni a legeli télé ndőbb cselekedet. A járási hatóságnak meg kellene indítani a hivatalos vizsgálatot aziránt, hogy Szimón hogyan is történt az ínség vetőmagszükséglet összeírása, melyet a község lakossága elkeseredve tárgyal. a földreform révén mar ad éklbirt okhoz jutott, ezeket busás bérért bérbe adta s igy erősen érdekelve van e kérdésben. A bérlők csak úgy fogják tudni speciális kívánságaikat realizáltatni, ha közeledést keresve a bérbeadókkal, részben méltányos modue-vi vend i-szerü megállapodást tudnak kötni, vagy olyan erős szervezetet tudnak létrehozni, mely kellő átütő erőt kölcsönöz fellépésüknek. A bérbeadók a jelen helyzetben nem cselekszenek saját érdekük ellen, ha a maIpolyság, augusztus 8. A katasztrofális rossz termés az ipoly- völgyi gazdákat is teljesen a tönk szélére juttatta. A oséplést legtöbb helyen befejezték. Az eredmények .még a legszomorubb becslésnél is rosszabbak voltak. Legtöbb helyen a sorozatos károk miatt a búzából 100— 250 kg termett, az áipáiból szintén annyi, a rozsból valamivel több. Ugyancsak nagyon rossz az eredmény a kapásoknál. A cukorrépa többszöri vetés után alig 25—30 q-t hozott, a burgonya és a kukorica a szárazság miatt nem tudott kifejlődni. Ezek a szomorú eredmények arra indították a magyar nemzeti párt és az országos keresztényszoicialista párt ipolyvölgyi vezetőit, hogy a katasztrofális terméseredményeket az illetékes tényezők tudomására juttassák és orvoslást kérjenek. Egy 30 tagú küldöttség Salkovszky Jenő dr. és Giirtler Dénes dr. kerületi elnökök vezetésével Korponán, az Ipoly völgy minden községének gazdái élén, a járási főnök távollétében fölkereste Bíró Béla helyettes járási főnököt Salkovszky Jenő dr. megrázó szavakkal mutatott rá arra, a rettenetes csapásra, amely az idén a terméssel érte a gazdákat. Legtöbb helyen annyi sem termett, amennyi feltétlen szükséges a gazda életének fenntartásához. De annyi semmiesetre sem termett, a menynyiből jövőre vetni lehet. Foglalkozott a földmunkások hihetetlenül rossz sorsával, akik más esztendőkben a* aratással annyi gabonát szereztek, amennyiből a maguk és családjuk kenyerét biztosítani tudták. Ez évben ezek az aratók is szomorú sorsnak néznek elébe, mert hiszen alig keresték meg a más esztendőkben kapott gabonának az ötödrészét, úgyhogy az ebihaléinak vannak kitéve családjukkal együtt. A gazda vásárlóképességének csökkenése miatt az iparosok és kereskedők is a tönk szélére jutottak. Az egyedüli orvoslás a gyors segítségben rejlik. A vetőmag nélkül maradt gazdákat el kell látni a mi éghajlatunkhoz és tál aj viszonyúmhoz való vetőmaggal. Ennek azonban sürgősen kell történni, mert hiszen rövid idő múlva elkövetkezik a vetés ideje. A vetőmagot guk részéről neon zárkóznak el a folyó gazdasági évre bizonyos fizetési könnyítésektől, ami azonban nem zárná ki azt, hogy folyó évi engedményüket más éviben — mindenesetre kamatmentesen — ne követeljék. Tartani lehet ugyanis attól, hogy a bérbeadók merev magatartása számos bé rlö egzi sz temci a tönkreimemitét fogja eredményezni, a mii kor is uj bérlő szerzése szi nte lehetetlennek látszik. ingyen bocsássák a gazdák rendelkezésére. Nagy bajok Gürtler Dénes dr. részletesen foglalkozott a Nyék-vidéki állapotokkal és a földmunkások és nincstelenek szomorú sorsának enyhítésére munkanélküli segélyek minél szélesebb kiterjesztését kérte. Ezzel kapcsolatban a közmunkák halaszthatatlan megkezdését, mert hiszen számtalan olyan munka van, amit feltétlen el kell végezni. Elég az Ipoly szabályozására és az utak építésére rámutatni- Bíró Béla helyettes járásiifőnök nagy megértéssel azt hangsúlyozta válaszában, hogy a járási hivatalnak már van tudomása a rosss termésről és a gazdákat ért egyéb csapásokról. Megígérte azt, hogy a küldöttség kívánságait jegyzőkönyvbe foglalja és kívánságait felterjeszti az országos hivatalhoz és az illetékes minisztériumba. A megnyugtató válasz után a küldöttség felkereste a pénzügyi kirendeltség főnökét Molnár Oszkár dr. pénzügyi tanácsost. A küldöttség vezetőije kérte a pénzügyi kirendeltség főnökét, hogy az adótartozás miatt kitűzött árveréseket függesszék fel, adjanak a gazdáknak hosz- szabb lejáratú adómoratóriumot az 1931 évi adók kivetésétől pedig tekintsenek el. Molnár Oszkár dr. válaszában megnyugtatta a1 küldöttséget, hogy minden lehetőt el fog követni az irányban, hogy a gazdák adótartozásai miatt kitűzött árveréseket a vonatkozó rendelet értelmében nem tartják meg. Hosz- szabb lejáratú adómoratóriumot azonban nincs módjában adni, azonban ez irányiban felterjesztést intéz a vezérpénzügyigazgató- ságlhoz. Egyben megígérte, hogy a termés- eredményeket felülvizsgálják és az ez évi adót ennek alapján vetik ki. Azok pedig, akik nem bírják adóhátralékukat fizetni, kérjék adójuk, leírását. Több az idei adó, mint a tavalyi A küldöttség azután a közszemlére kitett 1930. évi jövedelmi adókat tekintette meg. Kellemetlen meglepetés érte az érdeklődőket, mert legtöbbjének több az idei adója, mint a múltban volt. Ennek oka abban rejlik, hogy a holdanként! jövedelemáílagok 1930 évre magasabbak, mint 1929 évre. Ezen csak úgy lehet segíteni, ha az aránytalanul magas adókivetés ellen mindenki kellő időben fellebbezéssel fog élni. A magyar nemzeti párt fainnapjai a teleti inségvidéken Hűin elfogy üt a „mindennapi tenyér*® M agrárpárt lélekkalászata a gazdasági katasztrófa hajótöröttjei között Az Ipolymentén is segítségért kiált a nyomor A hírük fcildifisége Pozsonyban Pozsony, augusztus 8. Kapcsolatiban azzal a küldöttséggel, mely az elmúlt kedden a délszlovenszkói íöld- müvessétg érdekeinek védelmében eljárt a Zemedelská Radánál, az országos elnöknél és a vezérpénzügyigazgatónál, az augusztus 2-án Érsekujvárott tartott bérlő nagygyűlés határozatának megfelelően egy külön küldöttség a bérlők speciális bajainak orvoslása érdekében interveniált. A küldöttség tagjai behaió eszmecsere utján tájékoztatták az illetékes fórumok vezetőit a bérlők tarthatatlan helyzetéről, amely közgazdasági fontosságú, ha tekintetbe vesszük, hogy Szlovéneké mezőgazdasági területének majd 50 százaléka van bérlők kezében. A bérlők főbb kívánságai megegyeznek a főldmüvesség általános kívánalmaival, m:ridösszc két főpontban kívánnak speciális intézkedést. Az egyik a föld bérek méltányos nívóra való leszól li fása, 9 0 különösen a hihetetlen magasra licitált kisbérieteknél, ahol gyakran 4 5 (pás magyar holdankénti bérrel is találkozunk. A másik, hogy engedjenek be Délszlovemszkóra a bnza- bérek kifizetésére vámmentes búzát, amikor is a bérlőknek módjukban lepne kb. (55 K áru búzával fizetni természetben a bért, viszont a bérbeadó teljes csehszlovákiai paritásai3 búzát adhatna el, tehát nem károsodna. Ez a megoldás kétségtelenül előnyösnek látszik, mert az államnak nem kell közvetlenül áldozatot hoznia, másrészt az idei rossz termés mellett az ellátás könnyítését is szolgálná s mellette a bérbeadó nem károsodna. Úgy a Zemedelská Rada vezé r t itkár a, mint maga az országos elnök rámutattak a nehézségre, melyet szerintük a kérdéssel kapcsolatos politikum jelent. A imái kormányzat ugyanis agrárpárti nyomásra nehezen fog belemenni a vámmentes búzabok ozat a liba, mert ellenkezőleg még ma is a vámemelést tekinti az egyetlen védelmi intézkedésnek. Mig a gazdapanaszok ma már mindenütt szolidáris hangulatot váltanak ki, a bérlők speciális nehézségeit nem méltányolják eléggé. Számos magas pozícióban levő köztisztviselő és funkcionárius A magyar nemzeti párt kassai kerületi vezetősége megkezdte az ínséges községekben a fa.’unapoik tartását, hogy a gazdák ügyes-bajos dolgaira fölhívhassa az illetékes hatóságok .figyelmét. Az első ilyen célú falumpot a nagyit ap ősi járáshoz tartozó Veskóc községben tartották meg, amelyen a kassai kerület kiküldötteként Papp Mihály osztályelnök, Nagykapor bírája és Haraszthy György körzeti titkár jelent meg. Az értekezleten Árvay György helyi elnök elnökölt. A párt tagjai nagyszámban jelentek meg. A nagykaposi járásban a hosszantartó szárazság következtében a burgonyatermés tönkrement. A tengeri mindenütt meddő és silány. A szarvasmarhák és lovak legeltetésére fönntartott legelőkön a fii teljesen kiégett a rekke: nő hőségben s igy már a télire begyűjtött szénával etetik az állatokat. Karakó József, Bölesházy Dániel, Árvay György, Szekeres István, Varjassy Kálmán, Böszörményi Ferdinánd, Kása Dániel veekóci lakosok előadása szerint, kiknél a eséplés már megtörtént, holdankint az átlagtermés 1.75 métermázsa búzában és egyéb szemes terményben. Nagykaposon Géczy Kálmán, Papp Mihály és több módosabb gazdánál kicsépelt 120—170 kereszt életből az eredmény egyharmad része a. tavalyi termésnek. Nemzetgazdasági érdek, hogy a. kormány gondoskodjék jóm in őségü ingyenes vetőmagról, a lakosság élelmezésére ,pedig kedvezményes áron adjon kenyérmagot. Fokozza a nagy nyomorúságot, hogy a pénz- iigyigazgatóságok, adóhivatalok könyörtelenül hajtják be az adókat. A gazdaközönség hangulata nagyon elkeseredett. A nagykaposi járásban a munkanélküliség igen nagy. Segítene ezen, ha a kormány elrendelné, hogy a Szirénfalva, Nyárád, Mocsár, Kelecsény, Csi- eser, Mokcsakérész, Mogyorós, Bés, Iske, Abara községbe vezető utak állami támogatás mellett a közlekedés céljaira alkalmas állapotba hozassanak. E községék a tavaszi és őszi esőzések idején a nagy sár miatt alig közeliibe tők aneg. A nagykaposi járás gazdaközönsége a kormánytól gyors segítséget vár. A falunapokat az egész járásban rendszerelelteid fogják.
