Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)
1931-08-08 / 179. (2696.) szám
1981 augusztus 8, szombat. 7 fl felhőkarcolók és a „Felkelő Nap" országának harca B i>ttözéptenger«- és az »Btlanti Óceán korszakán után a ^Csendes Óceán korszaka^ köoet- kezik a oilágra — Fiatal japán iró szenzációs könyoe a jöoő háborújáról — B csendes-tengeri hegemónia miatt elkerülhetetlen a háború 3apán és az Egyesült-Államok között — Pisztolypárbaj Tolt Gaál Gaszton és Szilágyi Lajos között. Budapesti szerkesztő- cégiünk telefonálja: Egy képviselőházi ösz- szeszólalkozásiból kifolyólag lovagias ügy támadt Gaál Gaszton és Szilágyi Lajos dr. ■képviselők között. A segédek pisztolypár* ■bajiban állapodtak meg, amely ma délelőtt folyt 1© kétszeri golyóváltással. Sebesülés nem történt, a felek nem bókültek ki. — Halálozás. Idősebb Palibay János, Besztercebánya egyik legnépszerűbb s legérdemesebb polgára, a napokban 89 éves korában elhunyt. — Az ungvári iparos-tanonciskola alapkőletétele. Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti: Az ungvári városi iparos-tanonciskola palotájának alapkövét csütörtökön reggel ünnepélyes keretek között tették le a Jókai-uccában lévő és e célra adományozott városi telken. Az ünnepséget Marki dr. polgármesterhelyettes nyitotta meg, majd az iskola létesítése körül érdemeket szerzettek üdvözlése következett. így Spala referens az iskoiaiigyi referátus részéről, Besz- kid Sándor dr. az országos hivatal nevében, Föl- desi Gyula tanonciskolái bizottsági elnök és Medgyessy tanonciskolái igazgató az intézet nevében, mig Bródy Miklós dr. az ungvári keres- kerélmi csarnok képviseletében tartott beszédet. A kőbe helyezendő emlékiratot Szóvá Péter dr. városi tanácsos olvasta fel és adta át rendeltetésének. Az egy órán át tartó ünnepélyes aktusnak nagyszámú érdeklődő közönsége volt. — Orvosi hir. Dr. Scbwarcz Izidor orr, fül, torok, gége-specialista, operatőr (Luöe- nac, Vasúti u. 15) f. hő 9-én szabadságra megy. Rendel újra f. hó 24-én. — Autós bankrablás Mecklenburgban. Hage- nowból jelentik: A mecklenburgi betéti és váltóbank itteni fiókjában két ismeretlen ember megtámadta Peter fiókvezetőt, akit revolveres fenyegetéssel arra kényszeritettek, hogy feltartott károkkal végignézze a rablást. A rablók elvitték a napipénztár ezüstérmekészletét, továbbá tiz-, és buszkoronás bankókat, amelyeket bőr- tárcában őriztek. Az egész zsákmány összege körülbelül 1500 márkát tesz ki. A fiókvezető megpróbálta az egyik rablót elfogni és sikerült is neki a rabló kezéből kiütni a revolvert s az illetőt földhözvágni. Végül azonban mind a két rabló elmenekült egy kis vörös autó segítségével, amely a banképület közelében várakozott rájuk. — Borzalmas öngyilkosságot követett el egy bécsi munkanélküli. Becsből jelentik: Langer Lupát munkanélküli segédmunkás tegnap lakásán egy szeneskannában faszenet gyújtott meg és az abból kiáradó szénoxyd- gázak fölé hajolt. A gázaktól hamarosan elkábult s az izzó tartalmú szeneskannára bukott. Később a szomszédok figyelmesek lettek a lakásból kiáradó égési szagra és betörték az ajtót, de Lángért már holtan találták a szeneskanna fölött. Felsőteste már részben el volt szenesedve. Langer búcsúlevelében azt irta, hogy egész életét egy démon uralta, amelynek befolyása alatt minden vállalkozása balul ütött ki. — Vasúti szerencsétlenség Rimaszombat közelében. Rimaszombati tudósítónk jelenti: A Ti- szolcról kora hajnalban induló 3402. számú személyvonat Cserencsény közelében a 14-es kilométerjelzésnél a napokban elütött a vasúti töltésen át igyekvő ökrös szekeret, amelyen Czaban Pál cserencsényi gazdálkodó ült. A vasúti pályatesten átvezető kocsiút ezen a szakaszon nincs sorompóval biztosítva s igy történhetett, hogy a magas kokoricással körülvett terepen a gazda és a személyvonat vezetője már csak az utolsó percben vette észre a veszélyt, amikor a szerencsétlenséget elhárítani már tisztára lehetetlenség volt. A mozdony elütötte a fogatot, Czaban Pál nagy ívben repült az árokba, az egyik ökör pedig a kerekek alá került s a véresre marcangolt állatot mintegy 25 méteren maga előtt vonszolta a mozdony, amikor is sikerült a vonatot megállítani. Czaban balkarján és arcán szenvedett könnyebb természetű süriiléseket és a rimaszombati kórházban részesítették első segélyben. A kocsi pozdorjává zúzódott és a gazda kára az ökörrel együtt meghaladja az 5000 koronát. Az eljárás a felelősség tisztázása céljából megindult. — Amy Joihnisont Tokióban megcsókolta a világ leghosszabb bajuszának tulajdonosa. Londonból jelentik: Amy Johnsont, a világlhiirü amerikai pilótanőt, Tokióba való megérkezésekor Magavko, az Aerotársaság 73 éves elnöke üdvözölte. Az öreg japánnak az a büszkesége, hogy a világ leghosszabb bajusza díszíti arcát. A bajusz 20 inhes hosszúságú. Nagavko megkérte a pilóta nőt, engedje meg, hogy megcsókolhassa. Rövid vonakodás után Amy Johnson eleget tett a kérésnek és odatartotta mindkét orcáját az ősz japánnak, aki a tömeg ujjongása és kacagása közepette csókkal illette a bátor pilótanőt. — Vasúti összeütközés Bécsújhelyen. Bécsből jelentik: A Bécsújhely melletti Sollenaunál ma hajnalban kettészakadt egy tehervonat. Kevésre rá egy személyvonat nekiment a tehervonat hátsó részének s mozdonya, valamint szolgálati kocsija ,azonkívül két személyszállító kocsija súlyosan megsérült. Kilenc személy megsebesült. Newyork, juhos vége. A legújabb szállóige, amely bizonyos mértékben egyformán talált visszhangra az Ó- és Újvilágban, kiesé paradox kijelentésnek hangzik. „Vihar a Csendes Óceán körül'!" Tagadhatatlan tény, hogy a legutóbbi időben egyre komolyabb előcsatározások folynak a leghatalmasabb világtenger fölötti hegemóniáért és a Tadataka Ikezaki, a famtasztiikus nevű japán iró „Ne féljünk az Egyesült Államoktól" cimü legújabb munkája példátlan feltűnést keltett nemcsak Amerikában, hanem Angliában Is. Az ismeretlenség homályából egyszerre a köztudatba vetődött niippon publicista ugyanis ijesztő következetességgel jósolja meg egy minden képzeletet felülmúló, borzalmas háború kitörését, amely szembeállítja egymással a Csendes Óceán két ősi riválisát, Japánt és az Egyesült Államokat. A „japán invázió“ Ikezáki munkája, amelyről hasábos tudósításokban emlékeztek meg az amerikai napilapok, történelmi viszapilllantásszerü adatokban* foglalja Ö6sze mindazokat az eseményeket, amelyek a XX. században elmérgesitették a viszonyt a két birodalom között. Hangsúlyozza, hogy 1900 óta az Egyesült Államok kormánya' a legkülönbözőbb intézkedéseknek egész sorát léptette életbe, amelyek nemcsak súlyosan sértették önérzetükben a Mikádó alattvalóit, hanem valósággal létérdekét veszélyeztetik az Amerikában élő japán elemnek. A keleti iró müvében idézi az 19064>an hozott törvényt, amely az Egyesült Államok területén élő japán gyermekeket kirekeszti az iskoláztatásból, a rendeletet, amelyet 1913-ben hozott a washingtoni kormány és amely egyezeirsmiindenkorra lehetetlenné teszi, hogy a japán alattvalók földbirtokot vásárolhassanak Kaliforniában. Végül megállapítja, hogy az 1924-ben hozott úgynevezett kivándorlási törvény (Immigration BÜKI) összes imitézkedé- seinék éle túlaijdónképpen a ,.japán invázió" ellen irányul, amelytől annyira rettegnek Amerikában. Tadataka Ikezaki azonban ezekkel a figyelemreméltó megállapításokkal még nem éri be. Hivatkozik arra, hogy az Egyesült Államok hajórajának 1925-ben a Csendes Óceánon megtartott monstre-gyakorlata tulajdonképpen provokatív jellegű volt és hogy a Felkelő Nap országa, maely pedig mindaddig néma csendben és visszafojtott indulatban figyelte a kihívásokat, ettől az időponttól kezdve egyre fokozódó aggodalommal és szenvedélyes elkeseredéssel vesz tudomást a sokcsillagos lobogó népének hatalmi túlkapásairól. Japánban most már nem látnak egyebet az Egyesült Államokban, mint egy mindenáron érvényesülni törekvő nagyhatalmat, amelynek szilárd elhatározása, hogy magához ragadja az uralmat a Messze Kelet fölött. Két dudás — egy óceánban Időközben az illetékes államférfiak, igy többek között Wi’íbur tengerészeti államtitkár kijelentései egyre fenyegetőbben hangzanak. Wilbuir egyik rendkívüli jellemző nyilatkozatát szintén idézi könyvében a japán iró. Ezek szerint a washingtoni kormány tengerészeti államtitkára a következőket jelentette volna kii: „A két birodalom, amely a Csendes Óceán két szembenlévő partvidékét foglalja el, semmiesetre sem maradhat fenn egymás mellett! Ezzel tisztában kell lenniök a japánoknak is, ha pedig szép- szerével nem volnának hajlandók beérni az őket megillető hellyel, úgy módot kell találnunk arra, hogy őket ezirányban alaposan megleckéztessük." A sors és a világtörténelem különös összjátéka folytán, ez a két hatalmas nép, amely most a világtenger két túlsó partjáról néz farkasszemet egymással, > még nem ismerte meg a háborúban vesztes fél kegyetlen sorsát. A legyőzötteket ért megaláztatásoktól úgy 0 japánokat, mint a.z amerikaiakat mindeddig megkímélte a sors, egyre növekvő hatalmak és erejük öntudata pedig támadó szellemmel tölti be mindkettőjüket. Kétségtelen, hogy az amerikaiak számbeli fölénye és az a határtalan expanzivi'tás amely minden téren megnyilatkozik az Egyesült Államokban, egyre fenyegetőbb arányokat, ölt. A fejlődéstan logikus következtetései szerint a „Középtenger-korszak" már évszázadokkal ezelőtt lejárt, de letűnő félben van az „Atlanti Óceán korszaka" is. Vitán felül áll, hogy a közeljövőben a „Csendes Óceán korszakába" lép az emberiség és nincs kétség aziránt, hogy a földkerekség leghatalmasabb tengere válik majd az elkövetkező nagy háború tragikus színhelyévé. Tisztában vannak ezzel a világ sorsát intéző nagyhatalmak Í6 és a londoni parlamentben egymásután hangzanak el a felszólalások, amelyek szenvedélyesen sürgetik a brit tengeri haderők csendesóceáni hajórajának szaporítását. Angol-szász világszövetség? Akkor, ha a két angol-szász viliágbatalom, Nagy- britannia és az Egyesült Álfliamok vállvetve látnának hozzá a Csendes-tenger feletti, urakon megszerzéséhez, ez a mindent elsodró és megsemmisítő túlerő természetesen végleges alkonyát jelentené a Fölkelő Nap országának. A brit támadás jelentősége egyelőre még nagyon is kétséges, sokkal fenyegetőbb viszont Japán számára az a magatartás, amelyet az Egyesült Államok tanúsítanak irányában. Minden jel arra vafli, hogy egy háborús konfliktus kirobbanása itt csak idő kérdéseEbben az esetben viszont szó setm lehet szárazföldi értelemben vett hadműveletekről, csap atöeezev óriásokról vagy hadseregek elszállításáról a több mint kilencezer kilométernyi távolságon, amelyet a Csendes Óceán ékel a két birodalom közé. Nem tartozik ugyan a képzelet birodalmába egy óliyian megoldás, amely szerint az amerikaiak az Ailasfcán át Szibériába vetik szárazföldi seregük nagy részét és igy hálbalámadva akarják majd megadásra bírni a Mikádó népét. Ez a körülmény azonban felt étilenül szükségessé tenné azt, hogy Amerika szövetségszerü megállapodásokat kössön Mandzsúriával, végül pedig Szovjetorosz- országgal is, amely utóbbi viszont, mivel éppen az Egyesült Államokban látja a gyűlölt kapitalista világrend egyik legfőbb oszlopos letéteményesét, az ©fajta megállla- p'odásofcra aligha lesz kapható. Ilyen körülmények között tehát a küzdelem túlnyomó részben a tengeren folyna le. A japán iró, aki figyelemreméltó következetességgel foglalja össze könyvének földrajzi és történelmi adatait, olvasói előtt oly módon kiivánja beálltbarni az ellenfél helyzetét, mintha szegény kis Japánnak valósággal éleithaiiáliharoot kellene vívnia az Egyesült Államok túlereje eliten. — Miut án haj óraiunkat elsöpörte az Egyesült Állomok megsemmisítő tengeri hadereje, egész országunkat blokád alá veszi a diadalmas amerikai flotta — Írja többek között könyvében Tadataka Ikezaki. — Egy ilyen példátlanul 6zigoru blokád egyszers- miedenkorra megsemmisítené Japán tengerentúli összeköttetéseit, megszüntetné a kapcsolatokat Európával, sőt Kínával és Ázsiával is. Mindez pedig a tramzóceóni kereskedelmi forgalom teljes pusztulását jelentené, nem is szólva arról, hogy az amerikai repülőrajok bombaesője hamuvá perzselné városainkat és kikötőinket falvainkat és telepeinket, amelyek épületei l'egnagyobb- részben fából készültek. A szó szoros érteiméiben védtelen vagyunk egy ilyen támadás ellen és vitéz hadseregünk tehetetlenségre volna kárhoztatva a felhőkből reánkitörő ellenféltei szemben! A washingtoni értekezlet eredményei — A másik lehetőség, — egy esetleges japán győzelem — viszont csak oly módon képzelhető el, hogy a japán haj óra j kerekedik felül az Egyesült Államok tengeri haderején — írja tovább könyvéiben Ikezaki. Ebben az esetben a kaliforniai partvidék virágzó városai esnének áldozatul tüzérségünk és repülőosztagaink pusztításának. De vájjon egyáltalán lehetséges-e az Egyesült Államok hajóhadának legyőzetése — kérdi tovább az iró. — A washingtoni értekezleten — amelyet, mint szánalmas „diplomáciai bábjátékot", közös célzattal hivott össze Nagybrüannia és az Egyesült Államok, a többi világhatalmiak, igy főleg Francia- országot és Olaszországot harmadrendű, jelentéktelen tengeri hatalmakká fokozták le. Az angol-japán szövetség is megszűnt a washingtoni értekezlet óta, eziidőszerint pedig a helyzet az, hogy az egész emberiségnek térdet kell hajítania az angolszász faj egyedülálló tengeri hegemóniája előtt! Á történelem feladata lesz annak elbírálása., hogy a végzetes washingtoni értekezlet, miért jelentette egyúttal a britt világbirodalom összeomlásának kezdetét, mert hiszen ma már nagyrészt tisztában vannak azzal, hogy az értekezlet határozatai kézzelfogható eredményeket csakis az Egyesült Államok számára jelentetitek. A japán és az amerikai haderő A japán iró érdekes munkájában ezután részletesen ismerteti a Csendes Óceán uralmáért vetóly- kedő államok haderejét. Megállapítja, hogy japán felkészültsége legföljebb kétharmadrészben közeliti meg az Egyesült Álalmok óriási arányú haderejét. Régi igazság, hogy megfelelő ílottaibázis nélkül tétlenségre van kárhoztatva még a leghatalmasabb hajóraj is. Az Egyesült Államok azonban számtalan kiisebb-nagyobb flottabázisnak megfelelő ponttal rendelkeznek a világtengeren. Itt vannak elsősorban a Fülöp-szigctek, továbbá Guam — ez a keleti Helga land, ezenkívül északon A laska, valamint a | Medve-szigetek, délen pedig a németektől eűhóditottt Szamoa, amelynek nagyszerűen megerősített kikötője Pago-Pago súlyosan veszélyeztetné Japán ősz* szeköttetését Ausztráliával. Jelentőség tekintetében a felsorolt flottabázisok közül er üc sem hasonlíthat ó össze a Hawayi-i-szigetek gigantikus arányul flottabázisával. Hanolulu kikötőjét — Peanl Har- bort — valóságos csemdesóceáni. Gibraltárrá alakították át az amerikaiak és a monumentális arányú kikötőben hatalmas cirkálók és Superdreadnouigh- tok is elhelyezhetők. Ezzel szemben Japán, beszorítva a Sárga tenger és a Nippon szigetek közé, amelynek egyik oldalát az angol kézen levő Singapore kikötője — Nyugat kapuja — veszélyezteti, másrészről pedig az amerikaiak álltai birtokéit Panama-csatorna, — Kelet Kapuja i— állja el az utat a többi nemzetek felé, a szó szoros értelmében úgy érezheti magát, mint a csapdába került egér. Tisztában van ezzel maga a japán iró is, aiki ennek ellenére szenvedélyes hittel és meggyőződéssel bízik hazájának végső diadalában. Ezt a meggyőződését atzzal indokolja meg, hogy minden számbeli fölény és szerencsés földrajzi elhelyezkedés ellenére a flottabazisok túl messze esnek az Egyesült Államoktól. A Főlap szigetek és Guam, amelyek jelentősége hadászati szempontból felbecsülhetetlen, úgyszólván Japán tőszomszédságában terülnek el, amelynek jóformán csak a kezét kell kinyújtania ezekért az egyébként véd- hetetlen pontokért. Amerika számára nem maradt hátra egyéb, mint hogy akarva, nem akarva, Japánnak engedje át a kezdeményező lépéseket a nagy háborús játék megindulásakor, a kezdeményezés pedig már önmagában véve is féíl síikért jelent. Magából értetődik, hogy japán szeanr pontiból a legszerencsésebb megoldásnak egy gyors hadászati akció lebonyolítása kínálkozik, lehetőleg még mielőtt csatasorba léphetne az amerikaiak ■Atlanti Óceáni flottája. Bármilyen optimista is legyen azonban a kiütnő japán iró, ő maga sem hisz ennek a lehetőségnek kiaknázásában. Eltekintve mindettől, viszont mégis bizonyos időre van szüksége az amerikaiak flottájának, hogy elérje a Hawaii sziget eket - és Pearl Harbort Hawaii pedig kerek hatezer kilométernyi távolságban terül el az észak-amerikai kontinenstől. Óriási távolság ez és mialatt az amerikaiak egységei útban vannak Hawaii felé, Japánnak már bőségesen van ideje arra, hogy megszállja Guamot és a Fülöp szigetiét. Teljesen elképzelhetetlen továbbá, hogy bármely flottaegység hathatós akciót fejthessen ki tulajdon- képeni bázisától átlag 5—6 ezer kilométernyi távolságban. A Csendes Óceán beláthatatlan hüllámerdejién emberi számítás szerint tehát aligha következhet be egy amerikai részről Japán ellen intézett közvetlen támadás. Bármint legyen is, a Fölkelő Nap országának hazaszeretettől izzó, lelkes nemzete nem hátrál meg az Óceán túlsó partjáról fenyegető arányokban kibontakozó szörnyű ellenfél előtt. Nem elképzelhetetlen végeredményben az esetleges japán győzelem sem, amelynél azonban mindenesetre még sokkal való- szinübb maga a konfliktus kirobbanása, amelyet még Ikezaki véleménye szerint is elkerülhetetlenné tesz két aránylag ifjú nagyhatalom határtalan önbizalma és az a vágy, amely egyformán füti mindkettőjüket, hogy saját erejüket próbálják ki az egymással vívott késhegyig menő küzdelemben. (Sz. A. dr.) Augusztus 10-éig zárva tartják a bukaresti tőzsdét Bukarest, augusztus 7. A bukaresti értéktőzsde tanácsa tegnapelőtt elhatározta, hogy ■az értéktőzsdét augusztus 10-ig zárva tartja. A határozatot azzal indokolják meg, hogy augusztus 6. egyházi ünnep, szombat amugyis tőzsdei szünnap és a közbeeső napon nem érdemes a tőzsdét nyitva tartani. Ez az intézkedés nagy izgalmat keltett Románia gazdasági köreiben és egészen más okokat sejtenek a határozat mögött. Bankbukások Amerikában London, augusztus 7. Tegnap a new- yersei államban négy kisebb bank, amelynek betétjei egész éven át nem tesznek ki többet 8 millió dollárnál, bejelentette bukását. A bankösszeomlások száma az idén meg fogja haladni az előbbi év rekordját, amikor több, mint 345 bank jelentette be bukását, mintegy 800 millió dollárnyi deficittel. Ennek az esztendőnek első hat hónapjában már 684 bank kérte a csődeljárás megindítását és ezek a bankok több, mint 800 millió dollárnyi betétet képviselnek.
