Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)

1931-08-06 / 177. (2694.) szám

Mai számunk Iá oldal

. —-^Wr ^ U X. évf. 177. (2694) szám a CsÜtftrtttk - 1931 augusztus 6

3 szlovenszkóiés ruszinszkó ellenzéki pártok Í‘díw™«^

félévre 226, negyedévre 124, havonto 38 Kfc nöUtiküí nCLDÍlo.DÍQ p i k , . Práge 0. Panehé ellce 12 111. emelet

H képes mellékltei havonként 2.50 KC-val tSbb Főszerke*,6; pOlUlKOln Telefon. 34184.

Egyes exám áré 1*30 Kfc, vasárnap 2. —Ki OZUMN1! ÍASZIO FORGACFt GÉZA SŰRQÖ B VCl M. Hl R LBP, PRfl Hfl ,

ÍNSÉG és banktőke

Irta: DZURÁNYI LÁSZLÓ

Koczor Gyula, aki a délszlovenszkói és csallóközi ínséges helyzet föltárásával jó ée derekas munkát véglett, teszi vasárnapi beSzámDiójában ezt a megdöbbentő megái - lapitájst: „Nagyon súlyosbítja a helyzetet

Felsőosailóközben az a körülmény, hogy néhány (bank, amely eddig 12—14 százalékos kamatszedés mellett jónak látta adósát, most íöimondja még a be táblázott kölcsönén is. Igazán legtöbb ideje volna már, hogy rendet teremtsenek a kamatszedés terén és egyszersmindenkorra véget vessenek annak az uzsorának, amely a megszorult emberekkel folyik/*

Tehát ebben a teljes ősszeroppantással fenyegető válságban, amely délen és nyugaton koldnstariisznyát kötött mezőgazdaságunk nyakába s amikor egy hónap múlva megkezdődik az őszi vetés és nincsen vetőmag, de nincsen kenyér sem, legfeljebb ha karácsonyig kitart, az aratómunkásé meg Mihálymapig, s amikor a magyar falu olyan mondhatatlan nyomorba került, hogy nyolctagú osalád csak egy pár csizmát tud vásárolni s a közös kinmet egymásközt váltogatva akarják kihúzni a telet, akkoráimé megjelennek a bankok. Pénzt hoznak talán az ínségeseknek, olcsó, emberséges in ságiam atláib mellett? Nem. A bankok akkor, amikor a minisztériumok bürokratái is riadtan és dadogva keresik a segítés vala- minő módját s az adó száraz és könyörtelen emberei a moratórium hidját készülnek odatolni az ínséges sziget fuldokló lakót megmentésére, a bankok akkor a pénzükért jönnek. A pénzükért, amit a dús televényr nék adtak kölcsön, mert hiszen a banktőke különös szeretettel ölelkezik hozzá a földhöz, de menten vége szakad az ölelésnek, ha a földdel baj esik és elfelejti azt a kötelességét, hogy busás hasznot hajtson a kapi- tálnak. A banktőke cseppet sem külömb, mint a szerelem uzsorása, azzal a különbséggel, hogy amíg az önző szerelmes a szerelem minden izének kiszipolyozása után válópönben likvidál, a banktőke az árverési dobon. És itt nincs emberség, itt nincs méltányosság, csupán reszkető profitéhség.

Koczor Gyula keserves megállapítása odamutat kisebbségi életlünk legsúlyosabb fogyatékosságára, amely nem is az épületben, hanem magában a fundamentumban mutatkozik meg. Saját lábukon álló és Szlovénszkó kisebb gazdasági egységeiben a cirkulációt egészségesen kielégítő régi pénzintézeteink sorra elpusztultak, mert a marvántuli tőke mesteri rendszerességgel véghezvitt expanziójával szemben a szlovenszkói magyarságnak nem volt sem elég ideje, sem elég ereje a megfelelő védekezésre és a változott helyzetnek megfelelő hatalmas uj organizmus fölépítésére. Ez a mulasztás mindmáig ott kisért kisebbségi életiünk fölött s teljessé teszi a kiszolgáltatottságot. Sajnos, a magyar ember alaptermészetében is benne van, hogy hajlamos a hitelélet terén jelentkező nemzeti érdekek elhanyagolására, távolról sincs meg benne a németek gazdasági önállóságra való törekvése és kemény céltudatossága. Pedig a magyarság még ma is sokat segíthetne Önmagán, ha fölismerné a gazdasági élet terén jelentkező elsőrendű kötelességeit önmagával szemben s legalább azt a három- négy bankot erősítené, ami még önálló és az övé maradt. Ide kellene koncentrálnia még meglévő tőkeerejét addig, amíg elkövetkezhetik az ideje a nagyhorderejű kérdés megfelelő és teljes megoldásának.

Ma Szlovénszkón ettől a három-négy közép- és kisbanktól eltekintve az a helyzet, hogy ott áll elsősorban a legutolsó kis faluig kiható megszervezettséggel a cseh banktőke, a vele versenyezni alig tudó s önállóságát már-már elvesztett szlovák tőke s van végül egy harmadik, amelyik az „öslakosbank** pózában tetszeleg. Ez a póz sokakat melléje csábított, de csakhamar ki kellett ábrándulniok ebből a banktipusibóL, amely egyik legjellegzetesebb kitenyésztése a változott időknek, amolyan kancsal- özemii leányzó, akiről nem tudod, hogy mosolyát hová veti, mert van neki szlovák mosolya és van neki magyar mosolya is. Az élen természetesen tizennyolckarátos szlovák nagyság, akit úgy körüludvarol a bank- stáb, hogy Louis Rothschild megirigyelhetné, hangos a „moja uctá“-tól és csöpög a lojalitástól, de amellett a magyar ügyfelet külön megsimogatja s biztos kézzel — haj- haj — kitapogatja a nosztalgiákat, úgy beszélsz vele, mint a testvéreddel, h!szen ugyanazt a nyelvet beszéli és te hiszel "neki. Csodálatos az, hogy micsoda szimpla praktikákkal és a nevetségességig együgyü szemfényvesztéssel boldogul ez a banktőke,

Berlin, augusztus 5. A teljes banküzem mai megkezdése mindenütt simán ment végbe. A bankok köreiből beérkező egyhangú jelentések szerint a közönség sehol nem vett igénybe nagyobb összegeket. Ellenkezőleg nagyon érdekes az a megállapítás, hogy olyan felek, akik mára nagyobb összegek visszavonását készítették elő, megváltoztatták diszpozíciójukat. Azt is megfigyelték továbbá, hogy igen sok ügyfél, aki betétjét csökkentette vagy teljesen kivette, a kivett összeget újból a bankok rendelkezésére bocsátja. Mindent egybevetve, a mai bankforgalom teljesen normális jellegű volt.

A takarékpénztáraknak a birodalmi bankkal folytatott előkészítő tárgyalásai már annyira haladtak, hogy

legkésőbb a jövő hét kezdetére megtörténhetik a takarékpénztárak megnyitása

is.

A szükséges összegeket úgy teremtik elő, hogy a takarékpénztárak és girolcözpontok egymás között váltókat oseréinek, amelyek az Akzept- und Garantiebank révén a birodalmi bankhoz jutnak. Ez volt az egyetlen ut, amellyel a takarékpénztárakat a banktörvény keretében kapcsolatba lehetett hozni a birodalmi bankkal. A takarékpénztárak váltóit az egyes országok garanciájával állítják, ki. A itaknrékpénztáraknái fennálló

amelynek valójában nincsen sem faja, sem vallása, sem hite, sem meggyőződése, amelyik nem tartozik sem hozzád, sem hozzá, amelyik sem nem szlovák, sem nem magyar, hanem csak az alkalmazkodás táncait ropja az aranyborjú előtt és ha minős a kiözeiben sem „államalkotó**, sem „államelle- ne®ség“-gel bélyegzett ügyfél, a profit tükrébe nézve boldogan dörzsöli a kezét.

Magam hallottam már egy ilyen „őslakos- bankról**, sőt a dokumentumokat is láttam, hogyan vetkeztetett le egiy magyar földbirtokost. Hogyan vitte el házastul, mindenestül az ősi földet, amit hatszáz esztendőn át megtartott a család és a számadásokban — csekélység — félmillió körül jártak azok a tételek, amelyek erkölcsileg semmi esetre* sem állhatnak meg s csupán egy körmönfont, raffinált uzsorás lasszóvetése lehetett képes, hogy ezeket a különböző lejáratokkor kivédhetetlenül a megszorult adós nyakába sózza. Láttam más esetet is, amikor egy másik magyar földbirtokost akart kiforgatni az „őslakosbank“ abból, amije még megmaradt. És dobra is ütötte volna könyörtelenül, ha közbül — nyíltan kiírom — nem akad egy szlovák bank, amelyik átvállalja a kölcsönt, s amiből azután az egész fotográfia kiikerekedik: három százalékkal

alacsonyabb kamat mellett.

Nos, joggal lehet attól tar tart, hogy ebiben az Ínségben, amikor a gazda nyolcvan esztendő óta a legszükösebb kenyeret aratta magának, ezek a bankok fognak aratni.

Senki sem lehet ma olyan szentimentális

girobe tétekre vonatkozólag, éppen úgy, mint a bankbetéteknél, már mától kezdve érvényes a korlátlan fizetési forgalom.

A londoni pénzügyi tárgyalások

London,, augusztus 5. Londonban tegnaptól kezdve a német bank képviselője, Sahlie- per igazgató tárgyalásokat folytat a külföldi hitelezők képviselőivel a Németországban elhelyezett rövidlejáratiu hitelek fenn* tartására vonatkozólag. Ezekről a tárgyalásokról a Manchester Guardian a következőket írja:

Míg az angol hitelezők készek arra, hogy a berlini megegyezés egyszerű tervét alkalmazzák és nem támasztanak követeléseket speciális bánásmódra,

egyes amerikai bankok részéről a berlini megegyezés elfogadása feltételekbe* van kötve.

A nehezebb vitapontokat telefonon tárgyalják meg London és Newyork között. Egyes amerikai bankok készek arra, hogy a visszafizetésekre vonatkozólag hathónapos felfüggesztési térni in üst fogadjanak el, más bankok viszont a terminust igen hosz- szunaSk tartják. Másik nehéz probléma a felfüggesztendő fizetségek után járó kama-|

kedély, hogy a banktőkétől jótékonyságot várjon. De a toleranciát nemcsak elvárni, hanem követelni lehet. Meg lehet követeim, hogy a banktőke ne legyen kizárólagosan öncélú, hanem kereskedelmi hivatását! egyeztesse össze a nemzetgazdaság érdekeivel s nemkülönben a lakosság szociális érdekeivel is. És ha a banktőke erfe nem hajlandó, rá kell kényszeriteni a nyilvánosság erejével — mert elvégre mi hivatása lehet a sajtónak, ha még ahhoz sincs ereje, hogy megfékezze a szlovenszkói nyomorúságban vájkáló profitbajnokokat — és ha a sajtó ereje nem elegendő, oda kell vinni az ügyet sans gene a törvényhozás elé.

A magyar nemzeti párt egyik legegészségesebb kezdeményezése a Jaross Andor tartománygyülési képviselő által életre hivott falunap. Ezeknek a fakinapoknakje- hetne elsőrendű hivatásuk és rendeltetésük, hogy minden egyes faluban vizsgálják felül s egyben mindjárt katasztert is állítsanak róla, hogyan elégítik ki a mezőgazdaság s a kisemberek hiteligényeit a bankok és minden egyes uzsoraesetről és embertelen dobr áverésről vegyenek fel jegyzőkönyvet!.

Ha nemzetgazdasági értékállományunkat megvédeni nem tudjuk s nem indulunk el végre azon az utón, amely nemzeti életünk erőteljes gazdasági megalapozottságához vezet, akkor nélkülözzük a legfőbb kvalitást és attribútumot ahhoz, hogy egészséges és méltó életet biztosíthassunk magunknak a i kisebbségi sorsban.

tok ügye. Az a kérdés is eldöntésre vár, hogy a márkaértékben nyújtott külföldi hitelek ugyanolyan módon kezelendők-e, mint a külföldi valutában nyújtott hitelek. A svájci képviselők azt a jogot követelik, hogy a Németországban márkában elhelyezett pénzüket tetszés szerint vonhassák vissza és arra mutatnak rá, hogy az osztrák Kreditanstalt esetében is csupán a külföldi valutában elhelyezett összegek voltak megvédelmezve a visszavonással szemben. Azt is kívánják, hogy a megegyezés tisztán bankhitelezőkre vonatkozzék és minden más hitelezőnek szabad választása legyen, hogy pénzét Németországban hagyja-e vagy visszavonja. Egy más szabályozandó pont a revolválandő hitelek kérdése, amelyek a német rövidlejáratu adósságok nagy részét alkotják. Amig az angolok készek arra; hogy ezeknek a hiteleknek további fenntartását olyan módon garantálják, hogy a váltókat beváltják és újakat adnak helyükbe, az amerikai bankok képviselői más terveket készítenek elő. A Times azt írja, hogy

a tárgyalások kielégítőéin haladnak előre.

A svájci és a hollandiai bankok még nem határoztak véglegesen, hogy követik-e az angolok és az amerikaiak példáját, de közreműködésük biztosítva lesz. Jelentőségteljes, hogy arra a 'belátásra jutottak, hogy a német pénzügyek helyreállítása az összes

Amerikában felvetődött a reparádók revíziójának eszméje

Wigginsaek, a világ legnagyobb bankárjának szerepe a világválság megoldásában Németország megrázkódtatások nélkül tért át a normális bankforgalomra