Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)

1931-08-01 / 173. (2690.) szám

1931 augusztus 1, szombat. ,j2 Hatalmas tudományos eredményekkel tért vissza a Zeppelin hatnapos sarki expedíciójáról Az utazás a legnagyobb rendben ment végbe — Ujjongó tömegek fogadták a diadalmas léghajót Berlin, juMus 3. A Gráf Zeppelin sarki útjáról visszatérve csütörtökön este ti óra 30 perckor Berlin fölé érkezett. Először körberepiilt a városon és 6 óra 40 perc­kor a tewnpelhoii repülőtéréin kikötött. Ámbár a Zepp megérkezéséről szóló hírek csupán a diéttutáni órákban terjedlek el a német fővárosiban, mégis már öt óra tájiban tízezreik siették ki a repülőtérre s az egy- hegyűlt óriási embertömeg, amelyet száz­ezernél többre becsülnek, ujjongó kiáltá­sokkal fogadta a diadalmas léghajót. A Deutschland hangjai mellett történt meg a kikötés. 150 supoembor munkája minden fennakadás nélkül ment végbe és a léghajó simán kötött ki. Amikor a földhöz közele­dett, Eckemer dr. megjelent az ablakban. Rivalgó üdvözlés fogadta. A hatóságok kép­viselői és az újságírók azonnal Eokeuerhez siettek. Sahm dr., Béniin főpolgármestere, rövid üdvözlő beszéd kíséretében egy bronzplasiztikát adott át Eckenaraek, amely álló medvét, Berlin címerét ábrázolja. Az üdvözlő beszédek után Eckener dr. a mikrofonhoz lépett s néhány rövid szóban ismertette a sarki utazást. © A Zeppet a régi derék léghajónak mon­dotta, amely i^mét pompás utat tett meg. A Zeppelin teljesítőképességét az uj fel­adat lebirásával is bebizonyította. A saT- ki ut tudományos jelentőségét hivatott tudósok fogják megvilágítani. Ami a technikai kivitelt illeti, nem került nagy fáradságba a Jeges tenger nagy sziget­világát elérni, felmérni és bebizonyítaná, hogy a aan-ikji kutatásra milyen pompás eszköz a léghajó. A sarki útnak kettős az eredménye: először is a léghajót most már mindem meggondolás nélkül lelhet hasonló tudományos utak szolgálatába állítaná, másodszor a Zepp könnyű turástakárándulásolkat létesíthet az örök jég birodalmába és mindenki, aki érdek­lődik a sarki világ különlegességei iránt, könnyűszerrel kielégítheti kíváncsiságát. És ez az eredmény az én szempontomból a legértékesebb — jelentette ki Eckener — mert lehet az ember bármilyen híres kutató vagy hős, mondhatnak róla laz emberek akármit, a fontos mégis csiak az, hogy élni kell és az ember elsősorban üzletember. Eckener dr. után a berlini orosz követ be­szélt, majd Szamojkmcs professzor állt a- mikrofon elé és elmondotta, hogy ez volt a nyolcadik sarki expedíció, amelyben résztvett é9 igen meglepték a nagy eredmények, amelyeket már egy rövid légihajóuttal el lehet érni a sarki vidéken. Ha egyéb szállítási eszközökkel vonul ki expedíció a sarki területre, két- három év munkája szükséges ahhoz, hogy azt a tudományos eredményt produkál­hassa, amit most a Zeppelin huszonnégy órán bellii elvégzett. A beszédek elhangzása után Eckener dr. és kísérői, elbúcsúztak az ünneplő tömegtől. Este 7 óra 50 perckor a léghajó újból a ma­gasba emelkedett, hogy utjának utolsó sza­kaszát Berlin és Fráedrichshafeii között megtegye. A százezres tömeg nagy ovációk mellett vett búcsút a Zepp tői, amely az esti alkonyaiban csakhamar eltűnt az em­berek azemei elől és déli irányiba tartott. Friedrichsbalen, július 31. Mintegy hat- napi távoliéit után la Gráf Zeppelin pén­teken reggel röviddel négy óra után visszatért Friedrichshafenbe. Miután a léghajócsarnok legénységét csupán há­romnegyed ötre szólították munkába, a léghajó nem költött ki rögtön, hanem a város felett néhány kÖTt irt le. A moto­rok ziaja felébresztette a lakosságot és sokezerfőnyi tömeg sietett ki a léghajó­térre. A léghajó utasait lelkesen fogad­ták. A Zepp 4 óra 52 perekor kezdett a kikötéshez. 4 óra 55 porckor leestek a tartókötelek és pontosan 5 órakor meg­történt a kikötés, miközben a városi zenekar a Doutschland-dalt iirtonálta. A léghajót a csarnokba vontatták s az uta­sok elhagyták a gondolát. Elsőnek Welick­mann dr. lipcsei professzor lépett ki a gondolából, azután Eckener dr., Ells- waríli, majd Szaimojlovics professzor kö­vetkezett s utánuk sorban szálltak ki a többiek. A tömeg állandó lel'kes üdv­rivalgással fogadta az utasokat. Eckener dr. nagy vágyakozással kapta ki felesé­gének kezéből a készenlétben tartott ha­vannát és nagy megelégedéssel füstölte a rég élvezett drága jószágot. A hatóságok képviselőivel folytatott rövid beszélgetésben Eckener dr. elmondta, hogy az utazás eredménye teljesen kielégíti. Ez volt a Zeppnek egyik legeredménye­sebb útja. A megtett ut összesen 13.000 ki­lométert tett ki. Az utazás irányát egyálta­lán nem kellett megváltoztatni. Szamojlo- vics professzor a sajtó képviselőinek kije­lentette, hogy egyelőre nem ad ki az uta­zásról jelentést, miután nyolc napos hall­gatási kötelezettséget vállalt. Ezek alatt a napok alatt összeállítja az anyagot, ame­lyet már tudományos értelemben is föl le­het használni. A Malygin a hallgatás völgyében Moszkva, juiius 31. A Malygin jégtörő fe­délzetéről a Tass külön tudósítója jelentést küldőit, amely szerint a jégtörő a Tidiaja öbölben való tartózko­dást arra használta fel, hogy felkeresse a hallgatás völgyét. A Ferenc József Földön áttelelt szovjet expedíció kutatói elmondot­ták azoknak a tudományos megfigyelések­nek eredményeit, amelyeket a Hooker-szá­geten tettek. A jégtörő pénteken reggel négy órakor elhagyta Severnaja Zemjat és a Mellenins tengerszoroson keresztül Nord- brook szigete felé tart. A Malygin Mobile társai után kutat Moszkva, juiius 31. A Malygin fedélzeté­ről érkező szikratávíró jelentés szerint a jégtörő irányát most a Rudolf és Aloxan- der-föld felé veszik. Nobile tábornok ugyan­is kitart amellett a tézise mellett, hogy, Pontremoli professzor és társai ezen szige­tek egyikén megmenekültek és még élet­ben lehetnek. Sajnos, nagyon kevés a va­lószínűség amellett, hogy ez a föltevés való. Amikor az Italia a Foyn-sziget közelében hajótörést szenvedett, mi vett a lerakodott jég a léghajót leszorította és a jég felszíné­hez való ütődés a gondolát szétzúzta, az Italia megmaradt része a tehertől megsza­badulva ismét a magasba emelkedett. A ballón a Ferenc József-föld irányában szállt tovább. Néhány perc múlva a visszamaxa- dottak lángoszlopot láttak, valószínű, hogy a léggömbben felraktározott benzinkészle­tek felrobbantak. Az általános nézet szerint Pontremoli és társai a robbanás következ­tében életüket vesztették. Nobile azonban úgy hiszi, hogy életben maradtak és a rob­banás után sík érült az Alexander, vagy Rudolf szigetet elérni. A Malygin most tü­zetesen át fogja kutatni ezt a két szigetet. Harmincöt millió elemi kárt állapított meg a hivatalos becslés a komáromi járásban a legutóbbi jégverés kárain kívül A járás képviselőtestülete őt párt indítványát tárgyalta a katasztrófa elhárítása érdekében — Az agrárpárt hallani sem akar adómoratóriumról Komárom, juiius 31. (Saját tudósítónktól.) A komáromi járásnak az országos keresztény- szociaiiista és magyar nemzeti párti tagjaitól kezdeményezett akciója első lapjaképpen a járási képviselőtestület rendkívüli közgyű­lésre ült össze, melyen Flodor Adolf dr. köz- igazgatási főbiztos elnökölt. A képviselőtes­tület ülésének mindössze egy tárgya volt na­pirenden: a járás lakosságának a katasztrofá­lis termés és elemi károk folytán való rendkí­vüli segélyezése. Az ülés megnyitása után Hacker Rikdrd (szoc. dem.) terjesztette elő a szociáldemokra­ta pártnak általánosságban mozgó határozati avaslatát, amelynek elhangzá&a után Király József csicsái plébános (kér. szoc.) terjesztette elő hatalmas beszéd kíséreté­ben a magyar pártok indítványát, amelyben konkrét javaslatokat adnak elő a katasztró­fa megállításának érdekében, tisztán Szo­ciális és gazdasági szempontokból vizsgál­va a helyzetet. Király József beszédében vázolja az alsócsal­lóközi aratás ismert szomorú eredményeit, amelyek következtében a földmunkások töme­gei maradnak kenyér nélkül. Tavasszal tel­jesen munka nélkül voltak, mert a répater­melés megszűnt Alsócsallóközben. amit ültet­tek, azt elpusztította a szárazság és a répabo- gár. így a tavasz nem adott nekik munkaal­kalmat, bíztak az aratásban, amely oly cse­kély gabonarészhez juttatta őket, hogy az alig elegendő családjuk nyári íentartásához. Az ősz szintén nem biztat munkával, mivel az őszi növények elpusztultak a minapi jégverés­sel, tehát egy szomorú télnek minden borzalma vár rájuk, ha nem segítenek rajtuk, mert nem szabad bevárni azt, amit a kétség- beesés tanácsol nekik. A gazdaközönség legnagyobb baja az elvi­Gyomor- és bélzavaroknál, étványtalanság- íá'mál. szorulásnál, felfúvódjon M. <rvomor- égésnél, felböfögésnél, szédülésnél, homlok- fájásnál, hányingernél 1—2 pohár természe­tes „Ferenc József“ keserüviz alaposan ki­tisztítja az emésztőutakat. Közkórházi jelen­tésekben olvassuk, hogy a Ferenc József vi- zet méu a fekvő betegek is nagyon szívesen isszák és általánosan dicsérik. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. selhetetlenül magas adókban rejlik. Régente szégyen volt az, ha egy faluban valakinél ár­verés volt. Ma egy kis községben is 30—40 végrehajtást tűznek ki adóhátralékokért és elviszik a kisemberek egyetlen igáslovát, la­kásberendezését. A gazdának azért van szüksége vetőmagra, mert szakemberek állítása szerini a múlt évi be nem érett vetőmagnak is szerepe van az iáéi aszály emberöltő óta nem tapasztalt silány termésében. Király ezután beterjeszti magyar pártjaink határozati javaslatát, mely a következőkép hangzik: A komáromi járás képviselőtestülete mér­legelve és megértve a járás lakosságának a rossz termés és az elemi csapások előidézte kétségbeejtő helyeztét, mondja ki, hogy min­den erejét latba véve sürgős lépéseket tesz az egész járást fenyegető nyomor és éhín­ség elhárítására és ebből a célból elhatározza: Közmunkákkal segítsenek az inség en 1. hogy munkaalkalmat keres a cséplési munkának pár napi rövid időn belül való elvégzése után a munka nélkül maradt mun­kásrétegek részére és evégből: a) megkeresi a Csallóközi Armentesitö tár­sulatot, hogy az egyes községekben a csa­tornák mélyitési és tisztítási munkálatait fokozott mértékben végeztesse, — hogy a nagy meliorációs munkálatokat már ez év őszén megkezdje, — s ha ezeknek a terveknek és munkálatoknak kivitelét az állami jóváhagyás késleltetné, ak­kor a járási képviselőtestület nagyon sür­gősen szorgalmazza a jóváhagyást, mert ezek a munkálatok a nyújtandó munkaalkalmak­kal kétszeres célt is szolgálnak, mig esetleg egy-két év múlva kezdenék meg azokat, a vi­szonyok remélhetőleg javulni fognak; b) a képviselőtestület, szorgalmazza a já­rási költségvetésben az 1930. és 1931. évekre az egyes községek segélyezésre és vicinális utak javítására felvett s még ki nem utalt összegek azonnali kiutalását, olyképpen ad­ván a községnek utasítást, hogy a majdnem minden község határában található kavics­bányákból bányásztasson ki kavicsot, hordás­sá s térítéssé el a vicinális utakon, hogy igy a jelzett összegekből a járás községeinek lakos­sága részesedjék; c) ha pedig a fenyegető inség nem lenne ily módon sem elhárítható, már most tegyen lépéseket, hogy a beálló őszi és téli időre az egyes közsé­gekben a nélkülöző lakosság részére nép­konyhák állíttassanak fel,- vagy élelmj- szerjegyek utaltassanak ki és erre a célra a; járási képviselőtestület kérelmezzen állank* segélyt, mert az adott helyzetben erre sem a járás, sem községei nem képesek. Ingyen vetőmagot és olcsó takarmányt 2. Keresse meg a járási képviselőtestület az illetékes minisztériumot, hogy a kisgazdák részére a talajviszonyoknak megfelelő ingyenes vetőmagot utaljon ki, mégpedig mielőbb, hogy vetőmaghiány miatt a jövő év termése kérdésessé ne váljék; az állatállomány megmentésére pedig állami se­géllyel répaszelet, korpa, vagy más mester­séges takarmány olcsó áron való beszerzése biztosíttass ék és ezeknek a szükségleteknek összeírására a járás gazdáiból bizottság ala- kittassék, mely a községi elöljáróságokkal együtt azonnal kezdje meg a károk és szük­ségletek összeírását és az államtól várt pénzbeli segélyezés részesedésének mértékét. Adómoratórium és tőrlés 3. Keresse meg a járási képviselőtestület a pénzügyi hatóságokat, hogy az elmúlt évekre szóló adóhátralékok be­hatására moratóriumot, az ez évi adókra nézve pedig törlést engedélyezzenek. mert a teljesen pénztelen lakosság sem ter­ményeit, sem állatait értékesíteni nem képes és igy még árverés utján sem tud adózási kötelezettségének eleget tenni. Hogy pedig az adómoratórium miatt a köz­ségek beiéiete fennakadást ne szenvedjen, az adóhivatalok haladéktalanul utalják ki a községeknek járó pót adókat. S ha a községek még igy sem lennének ké­pesek esetleges iskolaépítésből vagy más cí­men vállalt fizetési kötelezettségeiknek meg­felelni, akkor ezekre a tartozásaikra is vagy moratóriumot engedélyezzenek a felsőbb ha­tóságok, vagy kamatmentes kölcsönnel nyújt­sanak segélyt. Ugyanily módon segélyeztesse- uek az egyházközségek is, melyek a közel­múlt években iskolát építettek kölcsönökből és most katasztrófái is helyzetükben az idén a kölcsönrészletek fizetésére nem lesznek ké­pesek, mert az egyházi és iskolai adók be­hajthatok nem lesznek. A járási hivatal pe­dig mielőbb utalja ki az iskolaszékekhez az 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom