Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)

1931-08-04 / 175. (2692.) szám

^möAIt/V^O^ARHIULAK Reggeltől estig a császár nyomában Érdekes előadás Napóleonról Pár is, július végén. A párisi ügyvédek között sokan vannak írók, akik nemcsak szabad óráikban Írogatnak, hanem hivatásuk gyakorlása közben is írók, ég védő­beszédeiket nem minden szerzői hiúság nélkül, irodalmi ambíciókkal fogalmazzák. Van köztük néhány vérbeli, tehetséges mestere is a tolinak, mint Henri-Robert, az akadémia tagja, vagy C. Campinchi, a híres Napóleon-szakértő, aki leg­utóbb az Uni versit é des Annalee-en különös tárygról tartott előadást: elmondta Napóleon egy napját, a Tuileriákban, 1806-ban, néhány nap­pal a jénai csata után. A császár, mint mindennap, hat és hét óra kö­zött ébred. Constant, az első komornyik, belép a szobába, A császár felkel, magára végzi fehér háziruháját és hozzáfog a posta áttanulmányozá­shoz. Minden levelet elolvasott, sokra nyomban válaszolt, másokat félretett, hogy később vála­szoljon rájuk, azokat, amelyek nem kívántak vá­laszt, ledobta a földre. A felkelésénél mások is jelen voltak. Roustan, a híres máméiul?, akit Na­péi eon Afrikából hozott magával. Yvan. az első sebésze, aki húszezer livre fizetést és bárói ran­got kapott a császártól. Yvan jelen volt Fon; tninebleau-ban. azon a hires 1814-iki márciusi éjszakán, amikor a császár meg akarta mérgezni magát. Napóleon kétszázezer livre-el jutalmazta a szolgálatait. A kirurgus részegen a boldogság­tól lóra ült és el vágtatott a pénzzel, — egyene­sen az ellenséges táborba. J\ császár öltözködik Napóleon befejezte a postáját, elküldte a leve­leit. Felálló tét. Nézzük meg közelebbről. Egy méter százhatvannyolc centiméter magas, tehát rendes középtermetű, nem feltűnően alacsony, amint sokan állították- A dereka hosszú, csak a lábai aprók, a feje nagy és kissé be van huzva a vállai közé. A szemel nagyok és hosszúkásak, gyönyörű szemek, szürkébe játszó kék színűek, és minden szenvedélyt és indulatot tökéletesen tükröznek. A jénai ütközet után már kissé kopa­szodik. Ne feledkezzünk meg hagyományos haj- tincséről, amely már a történelemé. Hozzáfog a toilette-hez. Napóleon maga bo­rotválkozott, egy olyan korban, amikor ez még egyáltalán nem volt szokásos. Hogy egyetlen részletet se hagyjunk figyelmen kivül, említsük meg, hogy rendkívül sűrű. erős és határozatlan szinü szakálla volt. Akármilyen különösen hang­zik. Napóleon, amikor nem volt a harctéren, órákat szentelt a toilette-jének. naponta für­dőit. igen meleg vízben. Windsori szappannal mosakodott, rendkívül finom spongyákat hasz­nált. Fogai szépek és egészségesek voltaik és nagy gondot fordított rájuk. A legkülönbözőbb fogápolószereket használta. Fogorvosának, Du- boisnak, aki igazán csak tiszteletbeli állást töl­tött be, tekintélyes évi tiszteletdijat adott Egész testét és haját kölni-vizzel dörzsölte be és min­den reggel megmasziroztatta magát a komor­nyikjával. Mikor mindezen túl volt, felöltöz­ködött. A humorista Napóleon Kilenc óra van, ilyenkor már mindenkinek a helyén kell lenni. A késlekedőkkel Napóleon szigorúan bánik, csak jó mondással lehet meg- enyhiteni. Ségur egyszer így mentette ki magát. — Nem lehet közlekedni Parisban, az uccán királyok nyüzsögnek. Miután kiadta a rendelkezéseit, féltizig a császári család tagjait fogadta, továbbá a ma- gasrangu közigazgatási és bírói tisztviselőket, a művészeket és tudósokat, Talmát, Fontamét, Hongét, Bethollet-t, Dávidot és másokat. Az audiencia azonban rendszerint délig is eltart. Rendkívül kurtán kérdez és preciz feleletet kí­ván. Egy előkelő hölgytől ezt kérdezi: — Mikor születik legközelebb gyermeke? — Amikor felséged parancsolja — hangzik a válasz. Ha jó kedve van, igy fogadja Talleyrand-t: — Hozta Isten Talleyrand ur, maga az egyet­len ember a világon, aki nem tudja, hogy a fe­lesége megcsalja. Talleyrand igy válaszol: — Nem tudtam, hogy ez az ügy érdekes akár felséged, akár az én számomra. Tizenkettőkor, néha korábban behozzák az ebédet, amely hét-nyolc percig tart. Pedig leves­ből. három tál ételből, négy desszertből és feke­tekávéból áll. Az ebédhez mindig ChambeTtint iszik. Ezután egy rövid órát családja körében tölt. De már megiDt munkához fog. Nem egyszer mondta: — Arra már rájöttem, mit bír el a szemem, vagy a lábam. De azt nem tudtam meg soha, mennyi munkát bírok el. Csodálatos emlékezőtehetsége van; külügyek, belügyek, Franciaország százharminc départe- ment-je. minden a fejében van. Az egész francia hadsereget, minden hadosztályt, minden ezredet pontosan ismer: minden pillanatban tudja, hol tartózkodik bármelyik. Egyszer ut közben elté­vedt katonákkal találkozik, akik nem találják az ezred 11 két- A császár egy pillanatig gondolko­zik, majd pontosan megmondja, hová menjenek. Az emberekben elsősorban a munkabírást be­csülte. Maret-ről, akit Bassano hercegnek tett meg, egyszer Talleyrand azt mondta: — Csak egy ember van, aki még Maret-nél is butibb. — Kicsoda? — Bassano herceg. Az államtanácsban megváltozik a díszlet, de a munka tempója állandó. Fáradhatatlanul kérdez és hallgat. Rövidlátó volt és igy gyakran lorg- nette-e'n nézi az asztal túlsó végén álló szónokot, aki rendszerint rákvörös lesz a császár tekinte­tétől. Néha szórakozottan firkál az- előtte lévő papírlapra. Ilyeneket ir rá: „Valamennyien sza­marak vagytok". Mikor a híres Napoleon-törvénykönyvet szer­kesztették, a megbeszélések délben kezdődtek és reggel négykor még tartottak. Napóleon úgy használja el a titkárokat, mint a huszár a lo­vakat; egymásután kidőlnek mellőle. Mikor na­gyon fáradt, akkor se pihen; elővesz egy köny­vet és szaval, valljuk meg: rosszul szaval és ha­misan énekel. Az ilyen szórakozások nem tarta­naik sokáig, hamar összeszedi magát és folytatja a munkát. A dolgozószobájába senkinek se volt szabad belépni, csak Mária Lujzának, a császárnőnek. Josephinenek ezt nem engedte meg. Néha meg­történt, hogy leheveredett a földre a kis római király mellé és úgy játszott vele, mint egy má­sik gyerek. Türelme és nyájassága a fia iránt kifogyhatatlan volt. Rövid vacsora, hosszú virrasztás A vacsora hivatalosan hatkor van. De hat óra már régen elmúlt. Hét óra, nyolc óra, kilenc óra; Josephine még mindig türelmesen vár- Mária Lujza állítólag nem volt ilyen angyali türelmű, jobban mondva Napokon nem várakoztatta meg. A vacsora tizennégy fogásból állt, ami ma sok­nak látszik, bár lényegesen egyszerűbb volt, mint a XIV. Lajos korabeli vacsorák. Ezek a va­csorák meglehetősen szeszélyesen zajlottak le. Megtörtént, hogy Napóleon tizenöt-busz vendé­get invitált és felkelt az asztal mellől, mielőtt behozták a levest Eleinte mindenki otthagyta ilyenkor a vacsorát. Később nyugodtan tovább folytatták. Megtörtént, hogy a mostoha fia, Beauharnaig Jenő szintén felállt. — Mi az, kérdezd a császár — nem érsz rá vacsorázni? — Felség, elővigyázatosságból ezt már el­követtem. Vacsora után néhány percig, néha félóráig a felesége és az udvarhölgyek körében tartóz­kodott. Hamarosan intett a csáezámőnek: — Nyugovóra térünk, Josephine. Persze még órákhosszat dolgozott egyedül. Tollal a kezében ellenőrizte valamelyik nagy ál­lami adminisztráció számadásait vagy megfo­galmazott valamely utasítást egy nagykövet­hez. Ha időközben megvirradt, fürdőt rendelt öt órakor lefeküdt, de legkésőbb hétkor megint talpon volt Azután kezdődött újra minden. NAPNYUGATRÓL — NAPKELETRE A szent tehenek országában Kalkutta. India fővárosában, Delhiben történt az alábbi kis epizód, amely élénk fényt vet a hindu gondolkozásra. A nagymogulok ál­tal épített hatalmas királyi várkastély kertjé­ben, a magasból, hirtelen-váratlan, egy óriási keselyű hullott, alá —- holtan. Hindu vezetőnk fölemelte a földről, mire vér patakzott belőle és a seb világosan megmutatta., hogy golyó terí­tette le röptében a ‘hatalmas állatot. A turisták csoportjában mély megilletődés, hallgatás tá­madt erre, végre a vezető ejté ki az első szót: ..Fate." Csak ezt- az egy szót. mondotta, de e szó a hindu szájában és lelkivilágában oly vég- telenjsokat jelentett. Fátum, végzet a végső oka mindennek a hindu előtt, ez uralja egész életét. Évezredek óta. hisz az indiai nép a végzet- szerűségben és ezen hitében sokat kiállott, igen sokat elszenvedett. Indiát történelmének és vál- lásánaik ismerete nélkül lehetetlen megérteni. India őslakói, a sötét'barnabörü dravidák vol­tak, kiket a századok folyamán az északról be­vándorló világosbőrü ária-néptörzsek legyőztek és a félsziget déli részeibe szorítottak. Ebből az ősi időből származik a ma is fönnálló kaszt­rendszer. Kezdetben négy nagy kaszt alakult ki, melyben a győzőkből származó brahminok — a papok és tudósok rendje — a legfelsőbbet alkotta. A második kaszt a harcosokból, a harmadik a földbirtokosokból és kereskedőkből állott, mig a többi foglalkozási ágban lévők a negye­dik osztályt képezték. A négy főkaszt számta­lan alosztályra oszlik, úgyhogy jelenleg több, mint 3000 egymástól a legszigorúbban elkülön- zött kasztot különböztetnek meg. Az egyes osztályhoz tartozók külön kaszt jel vényt visel­nek és csakis saját kasztjukon belül házasod­hatnak és csak annak mesterségét gyakorolhat­ják. Ezen légió alosztályon kivül ősnek a sze­rencsétlen kiasztónkivüliek: a páriák. A páriák száma mintegy 60 millió. Ezeknek minden érintkezés a kasztbeliekkel szigorúan tilos, mert már árnyékuk, sőt még a lehel ©Mik is megfertőzi a kasztbelieket. Ezen nyomorul­tak csupán a legalacsonyabb, legpirz-kosabb munkákat végezhetik és sohasem kerülhetnek be a fönti 3000 kaszt, valamelyikébe. Találóan mondotta valaki: „A hindunak nincs hazája, csak kasztja." A saját kasztján kívüliek sorsa vajmi kevéssé érdekelte a hindut a legutóbbi időkig. Gandhinak, úgy látszik, végre sikerülni fog népét az évezredes teepe- d-ésből fölráznia. Az északról jövő áriák idők folyamán egész Indiát leigázták, de a számtalan fejedelemség között nem állott fönn elég erős kapcsolat, szö­vetség, igy a 13-ik században betörő mongo­loknak nem tudtak -ellentállni. Időnként ugyan sikerült az idegen hódítókat visszaszorítani, de a 16-ik században Dzsingi* kihán egyik leszár­mazottjának, Baber-nek sikerült Indiában a nagymogulok birodalmát megalapítani. A különös véletlen folytán a gyászos mohá­csi vész évében, 1526-ban tört be Babér Indiád­ba és ekkor vette kezdetét a 180 évig tartó mohamedán uralom. Csakhogy míg a Duna völgyében a török uralmat pusztulás és rombolás jelezte, addig Indiában a nagymogulok uralma alatt az építé­szet addig ismeretlen tökélyre emelkedett. Me­sés építkezéseik az egész világ bámulatát és elismerését vívták ki. Egész városokat építettek föl a pusztaság­ban. Jch.au negyvenéves uralma alatt egy uj Delhit épített föl és benne egy olyan királyi várkastélyt, maly nagyságra és pompára nézve a világon páratlanul áll. Az összes márvány­falak, oszlopok színes kövekkel mozaikszerüen vannak díszítve. Ugyancsak Jeiban építette In­dia legszebb remekművét, a hitvesi szeretet magasztos emlékét, a híres márványcsodát, az agrai Táj Mabal-t. Korán elhunyt felesége, Mun- taz-l-Mahal. oly feledhetetlen Amit számára, hogy sírja, fölé építette a világ legnagyobb* és egyúttal a legszebb mauzóleumát. Húsz éven át. dolgozott, ezernyi művész e márványba,vésett, remekművön. A fehér márvány mauzóleumot 'hatalmas kupola koronázza és négy gyönyörű minaret övezi. Az egész épület telistel'e bevé­sett színes márvány virágdísszel, drágakövek­kel. Ehhez járul a fenséges kert, trópusi vege­tációval. Az összbenyomás minden képzeletet fölülmúl, különösen holdvilág mellett. A görög templomok fensége, a középkori dómok miszti­kuma. a renaissance épületek szépsége ölelke­zik itt egybe. Szegény Jehan élete nem volt boldog, trónra- éhes fia, a hallatlan építési költségek miatt, de- tronizálta és az agrai vár jázmintornyába zá­ratta. Csak röviddel halála előtt engedték meg ne­ki. hogy egy utolsó pillantást vessen a- gyeb nyörü Táj Mabalra, felesége síremlékére. Oda is temették hűséges felesége mellé. Akbár, a nagy, egyike volt a föld le.ghata-1- masbb uralkodóinak. Esküt tett, ha fia szüle­tik, a pusztában épiti föl fővárosát. Szavát tar­totta és a kietlen pusztaságban fölépítette Fatlhepur Sikri várost. Igaz, hogy később a ret­tenetes vízhiány miatt kiköltözködött belőle. TJgy áll e város ma is, mint Akbár idejében volt, teljesen sértetlenül. Nem rom, hanem holt város. Csak szőnyegeket, virágokat kellene vinni a palotákba, csak az udvari népet kellene előhívni és megelevenedhetne az ezeregyéjsza­ka meséibe illő pompás élet. Fathepur Sikri- ben látni azt, micsoda hatalmuk volt a nagy- moguloknak, minő káprázate pompát fejtettek ki udvartartásukban. Ezen palotavárosnak egyik legérdekesebb épülete a Díván-i-Kasdh, a magánkihallgatások terme, melyben a nagy Akbár a messzi földről öfcszesereglett tudósokat fogadta és velük val­lásbölcseleti kérdésekről vitatkozott. Nyugta­lan szelleme sokszor kutatott, itt az igazság után — éjszakákon át. Uj vallást akart adni a világnak, elég hatalmasnak érezte magát erre. Kész volt a "terve: a kereszténységből elismeri a Megváltó Krisztust, a Mohamed vallásálból a t-öbbnej-ü-séget és a br ah mán izmusból a lélek­vándorlást ... A 330 millió lakosú India legelterjedtebb val­lása a brahmanizmus. 220 millió, utána a moha­medánizmus 70 millió hívővel. A hindu vallás főjellemzője: a lélekvándorlás tana. A lélek a halál után vándorolni kezd és az előbbi élet jutalma, vagy büntetéseképp vala­mely állat, vagy növény éltető elemévé válik. Még az üdvözöltek is, ha elfogy az életben szer­zett. érdemük, újra kezdhetik a körvándorlást. E vallás tana szerint meg nem szolgált boldog­ság, ártatlanul való szenvedés lehetetlen, innét a hinduk bámulatos lelkiereje a lemondásokban és a. szenvedéseik tüzé'ben. Az a tudat, hogy a léleknek egymásután em­ber-, állat-, vagy növény testiben kell élnie, ugyancsak keserűvé teszi az életet és vigaszta­lanná a halált. Nem is látni a hinduk között mosolygó arcot, még a gyermekek között sem. Vasas vizek, moórfürdök, inhala- tórium, melegvizei, strandfür­dő. Mélyen leszállított árak. b Augusztus 20-ig elsőrangú lakás, ellátással, fürdőkkel, kurtoxával, orvosi vizittel 10 napra Kő 520-630-ig augusztus 20.-tól 10 napra Kő 500-540 20 napra 940-1000 Kő .dL ■fwído I 50% vasúti kedvezmény. Kérjen prospektust BARDEJOV-KUPELE, Slovensko. — A számtalan istenség között a legismerteb­bek: A Brahma, Visnu és Siva, mind a hármat együttesen „Trimurti" néven tisztelik. Az iste­neket sokszor állati fejjel (elefánt, majom stb,), vagy alsó testtel ábrázolják, reánk mindig gro­teszk, visszataszító hatást gyakorolnak. Külö­nösen érthetetlen előttünk a szent tehenek kul­tusza. A hindu városok uccáin ugyanis mindenütt nagy számban láthatók a szent tehenek. Nap­pal az uccákon járnak-kelnek, éjijei pedig saját templomukban pihenik ki fáradalmaikat. A já­rókelők, a kocsik és autók tisztelettel utat nyit­nak előttük. Bolyongásaik köziben mindent le­legelnek, a zöldségárusok polcairól éppúgy, mint a vendéglők asztalairól. Boldog, aki meg- cirógathatja a szent bocit, hiszen még a sze­mete, váladéka is szent és á-ldásthozó ... A brahmanizmus szigorúan tiltja leölésüket, en­nek következtében óriási módon elszaporodtak és számukat egész Indiában 180 millióra be­csülik. Ezen állatok az ország gazdasági életé­ben óriási tehertételt jelentenek. Ha a hinduk vallása a céltudatos tehénte­nyésztést és a húsfogyasztást megengedné, úgy ez az első lépés volna, a nép jóléte, boldogulása felé. A jelen viszonyok között a fölhasználatlan óriási állatállomány a gazdasági viszonyok ja­vulásában a legnagyobb akadály! India, mely nagyságra nézve 14-szer na­gyobb, mint Magyarország volt, háromnegyed­részben az angol fönhatóság alá tartozó provin­ciákból és negyedrészben kisebb-nagyobb feje­delemségekből áll. A 650 indiai maharadzsa or­szágában függetlenül uralkodik, csupán az an­gol királynak, mint „Hindusztán császáráénak i önhat óságát ismeri el, tehát a delhi-i központ­tól, a külpolitikai ügyeket kivéve, nem függ. A maharadzsák még ma is mint kényurak uralkodnak alattvalóik élete, vagyona fölött. A hinduk az utóbbi években a passzív elleni- állás révén iparkodnak az angol fönhatóságtó? végleg megszabadulni. Az angol uralom gyort- megszünése azonban India részére végzetessé válhat-. A mohamedánok és hinduk között a vi­szony igen feszült. A polgárháború elkerülhe­tetlenné válna. A véres kirobbanások igy is elég gyakoriak. Benaresban való tartózkodá­sunk idején mintegy 400 sebesültről és halott­ról hallottunk egy összetűzésből kifolyólag. A mohamedánok száma ugyancsak 70 mil­lió, de sokkal élénkebbek, harciasalbbak, mint a passzív hinduk. Előttük sokkal nagyobb sze­repet játszik a régi dicsőség, a nagymo-guiok emléke, semhogy a számra nézve nagyobb hin­duk uralmát minden további nélkül elismernék. Ehhez járul még az a körülmény is, hogy a ma­haradzsák legnagyobb része szinte mohamedán, minek következtében a hinduk és mohamedá­nok között az uralom kérdésének eldöntése aligha fog békésen elintéződni. Az indiai fejedelmek közmondásszerü gaz­dagsága, az egész ország aranyban való gaz­dagságához képest, csekély. A nép évezredek óta megszokta, hogy a váltakozó idegen uralom idején vagyonát csak úgy tudja megmenteni a fosztogatástól és a túlságos megadóztatástól, ha elrejti, elássa. Az indiai nép, a. maharadzsáktól le, az utolsó teherhordó kuliig, vagyonát aranyba fekteti. A fejedelmek idők folyamán mesés értékű arany­éi drágakőkészleteket gyűjtöttek össze és biz­tos helyre, földalatti kincseskamrákba rejtet­ték. Az egyszerű nép szintén vagy elássa aranykészletét, vagy ékszereket készíttet belő­le. Nincs még egy ország, ahol annyi arany­ékszert látna az ember, mint Indiában. Minden­ki ékszert visel. Nemcsak a nyakon és fülben., hanem sokszor az orreimpába-n i,s és vastag ka­rikák övezik a bokákat is! A-z arany beözönlése még egyre tart. A világ 1930. évi arany termelése mintegy 12 milliárd 'K értéket, képviselt. Ebből 7 milliárd K értékű arany Indiába került és ott egyszerre eltűnt a hinduk kezei között. Az ország aranykészletét minimálisan 300 milliárd K értékre becsülik. Ha ez az óriási aranykészlet, amely páratlanul ál! a világon, egyszer mobilizálható lenne, egy­szerre megváltozna a világ képe. A 330 milliós nép kellő vezetés és irányítás mellett a modern gazdasági élet eminens té­nyezőjévé válhatna. Ha azonban az ember a nini elmaradt, babonákba, sülyedt indiai népet látja, ez a gondolat olyan utópiának tűnhetik föl sokak előtt, mint a s?inpompás Kelet UX)1 éjszakájának egyik meséje. Orbis viator. _4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom