Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)
1931-08-30 / 197. (2714.) szám
1931 augusztus 30, vasárnap. 17 Közcazda^á^ . li elhallgatott okok Budapest, augusztus 29. A világszerte uralkodó gazdasági válság megszüntetésére irányuló eddigi törekvések sikertelenségének oka nagyrészben az, hogy azokat a tényezőket, melyek a válságot tudatosan, vagy tudatlanságból előidézték és fenntartják, a különféle kisebb-nagyóbb jelentőségű és körű szanálási akciók során figyelmen kívül hagyják. Ha — amint az feltételezhető — itt-oít gondolnak is rájok, a nyilvánosság előtt elhallgatják. — Pedig ha a gazdasági élet exponensei őszintén arra törekednek, hogy a válságot gyökeresen megszüntessék, akkor azokkal a komponensekkel is szá- molniok kell, amelyek a válság ismert és közvetlen okainak előidézésében oly jelentébe-’'- szerepet játszanak. A különböző érdekeltségek által megállapított válságokok .összefoglalva a következők volnának: a túltermelés, az utóbbi évek értékesíthetetlen gabonatermés felesleged, a mezőgazdasági termékek és iparcikkek közti áregyensuly felborulása, az általános életsitandard leromlása, a békeszerződések által szaporított vámhatárok, bizonyos országok gazdasági sovinizmusa, ami túltermelésnek egyik jelentékeny tényezője és végül az orosz dum- ping. Ha e felsorolt okokat szemügyre vesszük, úgy ezek közt is találunk itt-ott okozati összefüggést, azonban tulajdonképpen egyik sem tekinthető a válság valamely alapokának; ezek már mind következmények. Már pedig a válság megszüntetése estik úgy és akkor lehetséges, ha kellő gazdasági tudással, érzékkel, lelkiismeretességgel és őszinteséggel fel tudjuk és fel akarjuk kutatni és ártalmatlanná akartjuk tenni azokat az okokat, melyek a világ oagybeteg gazdasági életének a kórokozói és a gyógyítást ott kezdjük el. Aki a világ, de főképpen Európa gazdasági életét 25—30 év óta különös érdeklődéssel tanulmányozza és annak jelenségeit a régi és újabb gazdasági elméletekkel egybeveti; mindezt azonban a közvetlen személyi és anyagi érdekeltség teljes kizárásával teszi: annak már a háború előtti években meg kellett látnia, hogy Európa gazdasági élete bizonyos tőkeérdekeltségek részéről & gazdasági anarchia felé terelődik. Ennek a törekvésnek nem csekély része volt a világháború felidézésében. A háború alatt és után pedig mi történt? A rendkívüli helyzet adta körülmények kihasználtattak arra, hogy — egyik részen ismét tudatosan, egy másik részről pedig tudatlanul, de mindkét helyen a lelkiismeret teljes félret,ételivel — a világ- gazdaság forradalmasod jók. És ez a forradalmi áhápot jelenleg is megvan, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy az orosz dumping ellenére lis vannak államok, melyek a szovjettel gazdasági kapcsolatokban állanak. Ha a napjainkban folyó gazdasági küzdelmet alaposan megvizsgáljuk, itt is egyrészt a nemzetközi. tudatos, másrészt a rövidlátó, tájékozatlan tőkének azt a szinte perverz törekvését látjuk, mely a már-már felborulással fenyegető gazdasági helyzetet egyelőre a szovjetgazdálkodás felé tereli, ami ellen a józan Ítélőképességgel és reális gazdasági tudással biró elemek legnagyobb erőfeszítései eddig számottevő eredménnyel nem jártak. A Hoover-terv elé gördített akadályok, a tervet kővető tárgyalások, azok tesséklássélc eredményei, az ugyanakkor bekövetkezett hitelmegvonások, bankkrizisek, valamint a mindezeket megelőző österreichisohe Creditanstalt esete olyan perspektívát mutatnak, amelynek hátterében megtalálhatjuk a nemzetközi jellegű tőke érdekeltségek hatalmi törekvéseit. És ezzel tulajdonképpen eljutottunk a nagy válság egyik főkomponenséhez. — Ez az a tudatos erőtényező, melyre az előbbiekben utaltam. A tájékozatlan és tudatlan tőke pedig — mint azt a legutóbbi hetekben oly szembeötlően láthattuk — majdnem mindenhol ennek a nyomában jár és ezt támogatja. Ezekkel szemben a hivatását helyesen betöltő tőke. sajnos, kisebbségben van. Vannak azonban a gazdasági válságnak még olyan okai is, melyekről kivált a nem hivatottak, de mégis választottak érthető okokból szintén nem szeretnek beszélni, noha nagyon is kézenfekvők. A legtöbb mesterség és tudományág szigorúan megkívánja, hogy csakis szakképzett emberek gyakorolhassák. Például: jogi képviseletet nem gyakorolhat orvo6. Csak a közgazdasági pálya az. amelyen minden szakmabeli, sőt semmiféle szakmával sem rendelkező ember szabadon kontárkodhatik és ennek az eredménye azután az, hogy a közgazdaság tudományaiban teljesen, vagy az egyéb szakmájuk mellett csak felületesen és hiányosan képzett egyének közgazdaságilag jelentékeny pozíciókba jutva, a kellő gazdasági perspektíva és érzék hiányában annyira ezubjektive és szűk látókörrel kezelik a saját, illetőleg a vezetésükre bízott gazdasági tényező érdekeit, hogy ezzel nemcsak a közA gyakorlati gazda jövedelmének biztosi | tása, a birtokát bérbeadó gazda talaja $ termőképességének megőrzése céljából g olvassa el Fodor Jlenö: „A trágyázás elméiéin és gyakorlata11 | c. most megjelent könyvét, melyei a /érv. | vételkötelezettség nélkül i’ megküld bete « kiütés végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. Ára 26* Ké Cím: Abovce p. Sírkövéé. gazdaság szempontjából okoznak jelentékeny károkat, hanem sok esetben még a saját érdekeiket is aláássák. Vannak jogászok és műszaki emberek, akik kiválóan töltenek be jelentékeny közgazdasági pozíciókat; ezeknek azonban át kellett nyergeim erre a pályára, mert a közgazdasági tudás és állandó tájékozottság egész embert kíván. Van a gazdasági válságnak még egy kórokozója, melyről ügyön elég sok szó esik, de nem abban az irányban, ahogy kellene. A világháború és az azt közvetlenül követő idők nehéz termelési viszonyai dobták bele a világ gazdasági életébe a racionalizálás jelszavát. Ez volt az az orvosszer, amitől csodás eredményeket vártak. De amint a legtöbb orvosság csak megfelelő módon és mértékben alkalmazva segít a beteg szervezetén, úgy a racionalizálás is csak ott ért el üdvös hatást, ahol azt kellő hozzáértéssel és lelkiismeretességgel alkalmazták. A korunkat jellemző kapzsi önzés és felületesség, valamint az utóbbiból származó ismerethiány idézték elő azt a gazdasági •és társadalomtudományi szempontokból oly mérhetetlen károkat okozó eljárást, mely a racionalizálás révén elért üzemi megtakarításokat és előnyöket ahelyett, hogy a gazdasági élet összes érdekelt szerveinek a javára fordítva, az általános jólétet fokozta volna, kevés kivétellel a vállalat tulajdonosai, részvénytársaságoknál és szövetkezeteknél pedig a vállalati vezetők jövedelmének szaporítására és ezáltal sohasem létezett mammut- jövedelmek létrehozatalára fordította. És a rövidlátás itt még nem állt . meg, hanem mihelyt a helytelen gazdálkodás káros következményei mutatkoztak — de‘sok helyen kapzsiságból már ezt megelőzőleg is —, az újabb és újabb üzem kihasználási módszerek által feleslegessé vált munkaerők elbocsáttattak. Tehát a racionalizálás a legtöbb helyen aránylag kevés embernek az indokolatlanul nagymérvű vagyonszerzését szolgálta csupán; ellenben a munkanélküliség fokozásával és azáltal, hogy az elért anyagi haszonból jelentékenyebb osztalékfizetés formájában a gazdasági életet pénzügyileg nem támogatta: számottevő társadalmi rétegek életstandardjának a leromlását eredményezte. Az ezáltal megcsappant fogyasztóképesség pedig szintén a túltermeléshez vezetett. Végzetesen káros, hogy a racionalizálás mikénti alkalmazása és az általa elért eredményeknek helyes felhasználása tekintetében Fordnak oly kevés a követője. Ford a „Ma és holnap" című könyvében ugyanis azt mondja: „Mi állandóan csökkentjük: az előállított áruk egységére eső munkások számát. Ha a munkát vagy a gépet úgy oszthatjuk be, hogy egy ember elvégezheti azt, amit eddig 'három végzett, tüstént életbe is léptetjük a változást. Ez azonban nőm jelenti azt, hogy két ember elveszti munkaalkalmát. Nálunk senki sem akar úgy javítani a helyzeten, hogy a munkaalkalmak számát csökkenti, mert mlndnyában tudjuk, hogy ennek éppen ellentétes a hatása. Mi tudjuk, hogy az igazi tökéletesítések az előállítási árat csökkentik, ezzel tágítják a piacot és több, nagyobb bérű munkaalkalmat teremtenek. Minden olyan törekvésünknek, mélyéi egy bizonyos munka elvégzéséhez szükséges munkások számát csökkentettük, az volt az eredménye, hogy utána több embernek adhattunk több munkát." Továbbá: „Ha a gyáros nem osztja meg a jólétet azokkal, akik ehhez hozzásegítették, akkor hamarosan nem lesz osztozni valója." Ezek olyan igazságok, melyek minden vita fölött állanak. És ha ezeket mindenhol szem előtt tartották volna, a világ gazdasági élete — az egyéb nehézségek dacára — nem jut a mai válságba. A fentiekkel nagyjában megvilágítottam, hogy a gazdasági válságnak eredeti okait, melyekre eddig nem terjeszkedtek ki, hol kell keresni. Lehet, hogy vannak még egyéb okok is. És ha vannak, azokat is napvilágra kell hozni, mert csak ha ismerjük a bajok összes csiráit, tudunk ellenük hathatósan védekezni. Weissenbacher Endre. A régi magyar biztosítási szerződések valorizálása Prága, augusztus 29. A múlt napokban budapesti szerkesztőségünk jelentése alapján röviden közöltük, hogy a magyar kormány most adta ki azt a rendeletet, amellyel a háború előtti életbiztosítási szerződések szerint esedékessé vált biztosított összegek valorizálásáról szól. Miután Szlovenszkón és Ruszinszkóm még ma is igen sok olyan szerződés van a feleknél, amelyre a biztosítási szerződések nosztrífikációjáród szóló államközi egyezmények nem vonatkoznak s a kedvezményezettek közvetlenül a magyar biztositó társasággal kénytelenek érvényesíteni követelésüket, ezért az illetékes magyar rendelet főbb intézkedéseit alább közöljük. A valorizálás alá kerülő életbiztosítások adatait a budapesti pénzügyminisztériumban 1931. szeptember elsejétől GO napon át közszelmére teszik ki. Ez idő alatt az érdekelt felek megtekinthetik a szerződésükre vonatkozó adatokat. A felügyelő hatóság a feleket a szükséges felvilágosításokkal ellátja. Az érdekeltek a kimutatásban foglalt adatok helyessége, vagy azért, hogy szerződésük a kimutatásban nincsen felvéve, legkésőbb a közszemlére bocsátás idejének elteltétől számított tizenöt napon belül a felügyelő hatóságnál a biztosítási szerződésnek és a rendelkezésre álló utolsó dijnyugtának, lakbizonylatnak stb. bemutatása, illetve csatolása mellett előterjesztést tehetnek. Az előterjesztéseket a felügyelő hatóság felülvizsgálja és a biztositó ■társaságok kimutatásait a szükséghez képest helyesbiti. Természetesen azoknak a feleknek az érdekeit is megóvják, akik a közszemlén nem jelennek ■meg, vagy a rájuk vonatkozó adatok ellen előterjesztést nem tesznek, mert a felügyelő hatóság a közszemle befejezése után a valorizációra bejelentett összes életbiztosításokra vonatkozó adatokat egyénenként újból felülbírálja. A felügyelő hatóságnak 1934. végéig elegendő idő áll rendelkezésére ahhoz, hogy minden biztosításra vonatkozó adatot elbíráljon és a biztosított feleknek a valorizációé törvény által megállapított érdekeit megvédjeÉrtesítés szerint a valorizációs törvény rendelkezései alapján a biztositó társaságok által a felügyelő hatóságokra átruházott biztosítások száma 167.280 darab. Ezeknek a biztosításoknak papirkorona összege 1.959,718.900. Ennek a papírkor onaösez égnék a valorizációs törvény végrehajtási utasításához mellékelt átszámítási táblázatok alapján kiszámított aranyértéke 285 millió 449.390 aranykorona. A törvény értelmében fizetendő ennek az aranykorona összegnek az 5 százaléka, vagyis 1934 után az eddig bejelentett biztositások valorizált értéke fejében 16,556.065 pengőt fizetnek ki. A felek egyébként tévesen azt hiszik, hogy a valorizálás a biztosított összeg 5 százalékát jelenti, mint amely aranyban fizetendő ki. Ez azonban nem igy van. Mivel a háború alatt a korona értéke fokozatosan csökkent, a biztosítási szerződés tartama alatt befizetett dijakat aranyértékre számítva veszik figyelembe és az igy kiszámított, aranyértékü összegnek .5 százalékát kapja majd meg a biztositott. Ha például valaki 1900-ban kötött húszéves elérésre összesen 87 százalékot fizetett arany értékben, az tízezer koronás biztoeitásnál 8700 aranykoronának felel meg, aki 1910-ben kötött ugyanilyen biztosítást, az csak 44 százalékot fizetett, tehát biztosítása csak 4400 aranykoronának felel meg és a valorizálásnak ez az összeg az alapja. Szlovenszkón több mint a felére csökkent a szeszfogyásztás. Az állami pénzügyi igazgatás és a szeszértékesitő szövetkezet most fejezte be tárgyalásait a jelenleg érvényes szerződésnek egy évre való meghosszabbításáról. — Egyébként az 1930. 1931. évi szeszfőzési idény a múlt idénnyel szemben nagyon leromlott s, a jövő kilátásai még rosszabbak, így például Szlovenszkón augusztusban a múlt évvel szemben 60 százalékkal csökkent a szeszfogyasztás. A szeszfőzők egyébként nem sok reményt fűznek a szesz és benzin keveréséről szóló törvényhez sem. Csődöt kértek az Amstel-bank ellen. Bécsből jelentik: A lapok szerint a Oreditanstalit hollandi érdekeltségének, az Amstel-banknak osztrák hitelezői a bécsi kereskedelmi bizottságnál csődnyitási indítványt tettek. A csődnyitási indítványokat egy kivételével visszavonták. A kereskedelmi bíróság most tárgyalta ezt & csődkérelmet. Az .Amstel- bank megbízottja mindjárt a tárgyalás elején azt az indítványt tette, hogy a bíróság engedélyezzen számára a hét végéig haladékot a kényszeregyezségi eljárás megindítása iránti kérelem benyújtására. E kérelem benyújtására az a körülmény kényszeríti, hogy a bank mindenesetre egyenllő arányban akarja kielégíteni valamennyi hitelező igényét. A biró helyt adott az Amstel-bank megbízottja kérelmének és a tárgyalást néhány nappal elnapolta. Általában azt- hiszik, hogy a bank képviselője ez időpontig benyújtja a kény&zeregyezségi eljárás megnyitására irányuló indítványát. Az Amstel-bank Ausztriában levő vagyona mintegy 100 midiió sohiillling. Lengyelországban uj vámtarifát készítenek. Varsóból a©t jelentik, hogy a lengyel kereskedelmi és iparkamarák most “tanulmányozzák az uj vámtari- fatervezet második részét. A tárgyalások gyors tempóban haladnak; ha az érdekeltségek megteszik észrevételeiket, a tervezetet a minisztertanács tárgyalja meg és a törvényhozás elé terjeszti. Megkétszerezik a Waggons-Lits alaptőkéjét. Páriából jelentik: A nemzetközi hálókocsi társaság hir szerint az alaptőkéjét meg akarja kétszerezni. Az uj részvényeket 1:1 arányiban 100 százalékban a régi részvényeseknek ajánlanák fel. Az erdélyi bankok támogatást kérnek a bukaresti kormánytól. Bukarestből táviratozzák: Az erdélyi bankok képviseletében Haas Ottó Roth megjelent a pónzügyminiezterné'], hogy az erdélyi bankok és pénzintézetek számára a Nemzeti Bank támogatását kérje. A pénzügyminiszter ez alkalommal úgy nyilatkozott!, hogy az erdélyi bankok ugyanolyan támogatásban részesülnek, miint az ország bármely más ■bankja. Nyáron a oilág közoéle- ménye szerint Budapest a legszebb oáros. Bristol Szálló uj rendszere a közönség tetszését megnyerte. SRapi 12'— 9.-ért kaphat — a szoba fekoésétöl függöleg — lakást és elsőrendű teljes ellátást. üöjjön, próbálja meg és mindég | csak hozzánk fog szállni. Bristol Szálló I fj <3óudapest-óDunakorzó. fi A jugoszIDáviai szilva-kivitel. A jugoszláviai szilva-export ezidén a tavalyinál korábban kezdődött. A kereslet kielégítő. A szilva minősége jó, azonban aránylag kicsi. Az árak 210—230 dinár között ingadoznak. A Jugoslo- venski Lloyd értesülései szerint a szilva ára 200 dinár alá nem fog süllyedni. Eddig 250 vagont exportáltak. Összesen 1600—1800 vagon szilva áll rendelkezésre. A csehszlovákiai gyümölcskereskedők is nagyon érdeklődnek a jugoszláviai szilva iránt, ezenkívül Hollandia, Anglia és Németország vásárolja a jugoszláv szilvát. Ismét dolgozni kezd a legnagyobb prágai zománcedénygyár. A nyár elején közöltük, hogy a legnagyobb zománcedénygyárak egyike, a prágai Nova teljesen beszüntette a gyártást, valamennyi munkását és a hivatalnokoknak is legnagyobb részét elbocsátotta. Az üzembeszüntetés annakidején igen nagy feltűnést keltett. A részvénytársaság az üzembeszüntetést azzal magyarázta, hogy nagy raktári készletei vannak s nem akar fölöslegesen gyártani. A lapok jelentése szerint a gyár a legközelebbi napokban ismét megkezdi a munkát, azonban az elbocsátott munkásoknak és hivatalnokoknak csak egy részét veszi vissza. Beavatottak szerint a részvény- társaság néhány hetes szünetelésének oka az volt, hogy a vállalat másmódon nem tudott szabadulni a politikai protekcióval elhelyezett fölösleges tisztviselőktől. Némileg javult a szlovenszkói cukorrépa helyzete. Az utóbbi napok kiadós csapadéka annyira megjavította a cukorrépa helyzetét, hogy a tren csente pl ici cukorgyár jelent ése szerint a cukorrépa állása jó, a diószegi, sze- redi és farkasdi gyár jelentése szerint kevésbé jó, mig a surányi, oroszkai és nyitrai cukorgyár jelentése szerint rossz. Az eső későn érkezett s igy az idei ültetvényekre már nem gyakorolt befolyást. Az idei cukorrépa kampány Szlovenszkón nagyon gyenge volt. További rosszabbodásra számit az osztrák kon- junkturaintézet. Az osztrák konjunktúrakutató intézet augusztusi jelentése szerint júliusban és augusztus eisö felében az osztrák gazdasági élet csaknem valamennyi ágában tovább fokozódott a depresszió. Különösen a külföldi befolyások hatása válik mirad komolyabban érezhetővé. Ez a külföldi hatás elsősorban a pénzpiacot és a külkereskedelmet érinti. Tekintette! arra, hogy a nemzetközi gazdasági helyzet sem mutat javuló tendenciát, Ausztriában, a jelek szerint, a gazdasági helyzet további roszaJbbodáeára kell számítani. A pénzpiac és a tőzsde még a németországi és magyarországi események hatása alatt áll. Az ipari termelés újabb csökkenése az általános üzletmenet indexszámának ingadozásából tűnik ki legjobban, mert az index a júliusi 62.2 minimum után 67, azaz újabb mélypontot ért el. Nyugta, tcsehországban ismét fellépett az apácabogár. Egyes nyugatcsehországi erdőkben utóbbi hetekben nagyon elterjedt az apácabogár. Szakértők nézete szerint fennáll az a veszély, hogy a legközelebbi években az apácabogár hernyója nagy károkat okoz majd az erdőültetvényekben. Az erdőtulajdonosok egyelőre ngy védekeznek az uj veszély ellen, hogy az erdőben éjszaka tüzet raknak, amelybe a bogarak berepülnek s megégnek. Pecenady csoda búza. Az idén is rekord terméssel fizetett e kiváló nemes búza, bebizonyítva óriási edzettségét és felülmúlhatatlan minőségét. A régi acélos sikér búzánknak a nemesítése. Hektoliter súlya 81 kg. Megrendelhető: Pecenady Uradalomban, posta: Velké-Kostolany, stanica: Leopoldov. Vételára: A bratislavai börzei alap ár és 1-töl 25 mázsáig 25 százalék és azon felüli vételnél 20 százalék nemesitési felár.
