Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)

1931-08-30 / 197. (2714.) szám

8 1931 augusztus 30, vasárnap. Felfedező expedíción a Szentiván-Hévviz völgyében letelepedett indiánok táborában Az erdő romantikája magához csábítja a íiatalságot — Nemzetközi geológiai kongresszus tanulmányútja Szentiván-Hévvizen Szentiván-Hévviz, augusztus 26. Az újságíró pihenésre vágyik s a szezon végén elmenekül a liptói havasok közé. Elhatározza, hogy kikap­csolódik a kultúráiból s a civilizációból, pihen­teti idegeit, strand, napfürdő és nagy erdei sé­ták a haragoszöld fenyvesekben. Vágyakozva sóhajtja szent Bernáttal: 0 beata solitudo, o soia beatitudo!, de már az első nap hatalmas túraautó gördül a Hotel Thermal elé, egy shef- fieldi angol kémikus érkezik a feleségével, kof­fereivel s dobozaival, meg a foxterrierjével, csak meg kell tudakolni tőle, hogy mi a véle­ménye Szentiván-Hévviz csodaforrásának kén- hidrogén tartalmáról. Délután pedig egy francia, fotoriporter készit színes fölvételeket a strand lüktető életéről, Matuska Péteméről, a varsói magyar követ nejéről, Rudnyánszky Babáról. Szeut-Ivány Józsefről s a fürdőzők, napkurázók gondtalan csoportjairól. Bemenekülsz a hallba, ott a hangszóró éppen most jelenti, hogy a Bfthlen-kormány lemondott, vagy a párisi Európa-bajnokságok eredményeivel izgat és lel­kesít. Ttt lüktet az európai fürdőélet modern élet­formája, dé ha a magányt keresed, csak tiz percet gyalogolj a forráson túlra s minden szép­ségében föltárul Szentivány völgye, ez a földi paradicsom, mely nyaranként buja lomberdői­vel, zugó fenyveseivel, csobogó patakjaival, il­latos rétjeivel hódit el, télen pedig — a leg­újabb tátrai kalauz szerint — Szlovenszkó legkitűnőbb si-terepeivel nyújt ezernyi gyönyö­rűséget. Ezen az utón jutunk a Gyömbérre. Gyömbért rehord Irigykedve nézek Kubinyi Laci szigorló or­vos után, aki négy órakor vág neki a hegy­óriásnak. Törköly József gondos tanácsokkal látja el, lassan, nyugodtan, aztán lepihenni a Bisztrón, a turistakalauz szerint ötórai az ut a gyömbéri menedékházra, félnyolckor pedig már beáll a sötétség. Tehát: az éjszakát a bisztrai vadásziakban tölteni s csak hajnalhasadással indulni tovább. Másnap térnek vissza a fiuk a Gyömbérről. Süni fellegek csoportosulnak, villámlik, menny­dörög. Zuhog a zápor. Nagy az aggodalom a fürdőtelepen a fiuk miatt. Már sötét van, el­hangzik a vacsorát jelző gongütés. És most ál­lítanak be a hall ajtaján csuromvizesen, de fris­sen és jókedvűen. Egy órán át lapultak meg egy sziklahasadékban. És mo6t derül ki, hogy hiába volt minden atyai intelem, Laci egyfoly­tában tette meg az utat a menházig. Hét óra ti­zenegy perckor ért oda. Három óra tizenegy perc, öreg turisták is­merték el, hogy ez a legjobb teljesítmény, rekordnak ismerem el, amelyet csak jobb és ha­sonlóan hitelesített rekorddal lehet megdönteni. Mesék az indiánokról De May Károly érdeklődésére méltó kósza hírek jutnak a fülembe a Szentivány-völgyről. Valamelyik oldal völgyben sátortábor tanyáz, indiánus jelvények vannak fölállítva a köralaku táborban, a kiváncsi idegeneket vad kiáltozások fogadják, úgyhogy nem merik megközelíteni a sátrakat. Csak nem az appalacheok egy törzse szakadt ide és vert tanyát a Gyömbér tövében? Magam is látom, hogy a völgyön át napbar­nított arcú fiatalemberek szállingóznak a falu s a fürdötelep felé. Üstök, kannák a kezükben. Tejet vásárolnak, az indiántábort látják el élelmiszerekkel. Néha a strandon is megjelenik egy-kettő közülük, de olyan gyorsan tűnnek el, mint a kámfor, nem tudok hozzájuk férkőzni. Tehát menjünk hozzájuk. Hamarosan meg­szervezem a kilenctagú expedíciót, amelynek főnöke Mattyasovszky Elemér dr., mindnyájunk ezeretett bácsija, vezetője pedig Burtovszky Miklós fürdőtitkár, az all-round sportember. Az erdő szerelmeseinek táborában Jó háromnegyedórás az ut, csodálatos szép fenyvesek között, a Stiavnica jobb partjának magaslatán. Az egyik tisztáson két hatalmas hangyavár. Percekig figyeljük a kis munkások szervezett életét, a hangyaországutakon nyüzs­gő életet, amely mellett elhalványul Newyork. legzajosabb forgalma. Átkelünk a Stiavnica bal- partjára, ott, ahol a Bysztra vizét veszi magá­ba. Ebben az oldal völgyben van a tábor. A völgy nyílásában major, közelében geren­dákból összeácsolt bódé. mint később kiderül, az indiánusok nappali főhadiszállása. Keveset kell a völgyben befelé haladni s a Bysztra bal- partjának tisztásáról szemünkbe csillannak a fehér nemezsátrak. Pár perc s a körtáborban vagyunk. A kör azonban már megbomlott, körcikké zsugorodott, a tábor már csak öt sátorból áll, tizenkettőt lebontottak, lakóik már szétszéled­tek, visszatértek a civilizációba. Csak a fűben letaposott körfoltok mutatják a sátrak helyét. A fősátor még áll. És ott van mellette a totemfa, tényleg olyan, aminőt az indián törzsek állítanak föl, lehántottkérgü fa, erő­sen a földbe ágyazva, tele mindenfajta misz­tikus és szimbolikus jellel. És előtte három alacsony körülőke, a közigazgatásnak és bí­ráskodásnak emelvényei. Ezeket is minden­féle szimbolikus, kék krétával mázolt jelek borítják. A tábor üres és kihalt, bennünket nem za­varnak el, még csak őrszemet sem állítottak. Bekukkantunk a pompás technikával vert sát­rakba. Látszik, hogy lakják őket, de az első négy üres. A karthauzi De az ötödiknél; az oldala domborodik, mint­ha ennek lakója volna. Kigomboljuk az egyik sarkát. Belülről egy hang sem (hallatszik, de ■egy barna kar nyúlik ki s összevonja a nyílást. Az ostromot nem hagyjuk abba. Az átellenes sarkot gomboljuk ki és széthúzzuk a két vá­szonlapot. Kis kuckó a sátor belseje, alig lehet több egy négyzetméternél. A földre durva szö­vetből készült dunyha van vetve, ez a sátorlakó fekvőhelye, rajta kinyitott hatalmas foliáns, az ábrák mutatják, hogy anatómiai tankönyv. Fiatal gyermekarc néz ránk, a. lesült arcból kivilágítanak a tiszta kék szemek. Nincs ben­nük megütközés, általában semmi indulat. Te­hát jerünk az interjúval. Németül kezdjük, csehül törjük tovább, ma­gyarul folytatjuk. Mindhiába, nincs semmi, vá­lasz a kérdések záporára. Találgatjuk, ki lehet, mi lehet. Valószínűleg az itthagyott ŐTszem s bizonyára a tábor parancsai tiltják, hogy szóba álljon a kiváncsi profánokkal. A néma interjú De hamarosan megtörik a jég. Mentőgondo­latom támad és magamhoz hívom a bájos kis Mattyasovszky Sárikát. — Sárika, legyen segítségemre. Ha maga sem szólaltatja meg, az ég minden angyala hiába erőlködnék. És most megindul újságíró pályám egyik leg­érdekesebb interjúja. Körinterju, amelyben gyors egymásutánban kilencen kérdezünk és a karthauzi csupán fejib ólint ássál, meg ujjaival válaszol. És mégis tökéletesen megértünk min­dent. Nem néma. Nem őrszem. Normális gyerek em­ber. Orvostanhallgató. Beszél szlovákul, magya­rul és németül s a nemzetiségi vallatásra a né­metnél 'bólintja meg a fejét. Három hónapja van itt. Fogadalmat tett, benső fogadalmat, hogy senkivel sem beszél. Társaival sem szóban érint­kezik. Megértik, hogyne, tökéletesen megértik. Anatómiát tanul, vizsgára készül. Két testvére van. — Beszél azokkali? Az ajkak félrehúzott grimásza mutatja, hogy alig-alig. — És az édesanyjával? Két bólintás. — Hány éves? Tizenkilencet mutat. — Meddig marad még itt? Szeptember végéig. Javában folyik az interjú, amikor a hegyol­dalról, a fák közül csörtetne hallatszik. Ugrálva szökik alá egy fiatalember, hatalmjbs hasábfák a vállán, olajbarnaarcu, nevetőszemü, lenszőke- haju. Ne vegyék banalitásnak, ha ez a kép ju­tott eszmbe: a bysztravölgyi Peer-Gynt. Az indiánok otthonában Peer-Gyntünk morva, de tudunk vele érte­kezni. ő már beszél, folyton mosolyog s vaki- tóan villognak fehér fogai. Nem hív, de mi nyo­mában tartunk s ott állunk a gerendákból ösz- szerótt kalyiba ajtaján. Egy sötét pitvar-féle, vá'asztófalában nyitott ttiz ropog, hatalmas üstben víz rotyog. Hosszú, keoskeLábu asztalnál öten ülnek, mind réz'bőrüre sült indiánus, hóna­pos szakáll göndörödik az állukon, de az első pillanatra látni, hogy csupa intelligens ember. Nem kérünk engedőimet, olyan különös, elfogódott a hangulat, hogy szinte észre se vesszük és benn vagyunk. Az indiánok most felállanak az asztal mellől és fogadják üdvöz­lésünket. Szlovák fiuk, de magyarul is jól be­szélnek. Nem bánják, hogy ott vagyunk s megmu­tatják a napközi otthont. Talán nagy vihar idejében éjjelre is idemenekülnek, különben a sátrak alatt élnek. Az egyik helyiség nagy raktárnak szolgál, ásók, csákányok s különös alakú indián-szerszámok, katonai térképek, kevés ruhanemű, könyvek. A másik kisebb helyiség egy kitünően felszerelt kémiai laboratórium, tele savakat s bázisokat tartalmazó üve­gekkel, lombikokkal, görcbekkel. Orvostanhallgatók, akik itt is szorgalmasan studiroznak. The Woodcraít League — az erdők szerelmesei Kik ezek a különös fiatal emberek, akik három-négy hónapra elszaladnak a kuli urá­tól, civilizációtól, nem Olvasnak újságot, szó­rakoztató könyveket, nem hallgatnak rádiót, még gramofonjuk sincs, csak két mandolin fityeg tokjában a falon. Trampok talán, akik Kubát rendelete elől Szlovenszkó vad erdő­ségeibe menekültek. Avagy cserkészek, vagy mifajta szerzet? Szivesen és előzékenyen világosítanak fel s egyikük még propaganda iratokkal is ellát. Sajnos, csehül vannak mind s nem sokat ér­tek belőlük. De a felvilágosító szavakból s az iratokból annyit mégis kiveszek, hogy komoly pedagógiai értékű szervezet;, mely­nek célja a fiatalságot minden évben kivin­ni a szabad természetbe, ott megerősíteni testűiket, lelkűket, felfrissíteni a városi életben, munkában, ta­nulásban elemyedl idegeket. Filozófiai alap­ját Russeauig nyomozhatjuk vissza, akire ira­taikban igen sokszor hivatkoznak. Amerikai eredetű, Ernest Thompson Seton az atyja, akinek egy pár igen jó müvét ismerjük az amerikai természet köréből. Amerikai ere­detére vallanak az indián relikviák, az indiá­nok testi gyakorlatainak s törzsi szokásai­nak átvétele, a sok mitbikus és szimbolikus indián jelző és aktus. A cserkészet ősének te­kinthetjük, Baden-Powell Selonnak volt a tit­kára, csak később vált el tőle s alapította meg a cserkészetet. A cserkészettől abban különbözik, hogy mentes a katonai szellemtől, katonai jelle­gű gyakorlatoktól, a testi képességek sza­bad kifejlődésére törekszik. Ez a szervezet itt Csehszlovákiában is meg- gyökeresedett, negyedévenként megjelenő folyóirata van, a Vatra, könyveket s füzete­ket ad ki. Törzsenként van szervezve s tá­borhelyei vannak. Szlovenszkón egyetlen táborhelye itt van a gyömbér tövében, Szent-Ivány József bocsátotta még 1925-ben a szövetség céljaira ezt az ideális táborhe­lyet. A fakunyhóban még télen ál is ott van két woodcrafter, akik őrködnek, vigyáznak, a tu­lajdonképpeni táborozás azonban a nyári hó­napokra, a tanulmányi szabadságok idejére esik. Az idén mintegy ötven woodcrafter verődött össze a Gyöm­bér tövében, közöttük négy lány is. A lányokra ugyanazok a szabályok kötele­zők, mint a fiukra. Semmiféle visszaélés nem történik, valóban komoly és erkölcsi alapon álló szervezet ez. Hogy élnek az erdő szerelmesei ? Szinte spártai életmódjuk van a tábor la­kóinak. Korán reggel felkelés, friss, hideg havasi vízben való mosdás, szabadon válasz­tott gyakorlatok, sok turisztika, komoly tanu­lás. Kosztjuk igen szerény. Tejet, vajat, gom­bái esznek, főtt tésztát készítenek maguknak. Vacsorára most is sztrapacska készül. Érdekes fényképeket is mutatnak, melyek­ről látni lehet szertartásaikat, a tábortüzet, mely körül szabályos körben guggolnak, a bí­ráskodást, vagy tanácsot, amelyen a törzsfő­nököt tollak díszítik. A tamahawakra már nem emlékszem. A tábor már oszlóban van, csak heten van­nak még benne és október elején ők is elszé- lednek, hogy jövő évre újból mindnyájan itt találkozzanak. Akkor talán felverik már a huszadik sátort is. Híres geológusok Szentiván-Hévvizen Gyönyörű, Isten-áldotta vidék ez, nem cso­da, ha idevonzza az erdő szerelmeseit s nem csoda, ha a tudomány művelői is eljönnek ide, hogy ismereteiket, tudásukat gazdagít­sák. Szeptember kilencedikén és tizedikén il­lusztris vendégei lesznek Szentiván-Hév- viznek. Európa legjelesebb geológusai keresik fel a fürdőtelepet és környékét. Tudvalevő, hogy 1922-ben a csehszlovák, lengyel, román, ju­goszláv, tehát a kárpáti országok geológusai megalapították a Kárpátok geológiai szövet­ségét, amelynek munkálataiban mindazon geológusok részt vesznek, akik a Kárpátok viszonyainak tanulmányozásával foglalkoz­nak. Ez a szövetség 1925-bfen Lengyelország­ban, 1927-ben Romániában tartotta koogresz- szusát, harmadik kongresszusa Prágában lesz és ennek befejezése után természetesen a „helyszínre*1, Szlovenszkóra nagy tanulmányutat tesz. Szentiván-Hévviz környéke s maga a fürdő- telep gazdag kénhidrogénes hőforrásaival Szlovenszkónak geológiailag kétségtelenül legértékesebb része (Dem énfalva) és igy nem csoda, ha a geológusok különös figyel­met szentelnek tanulmányutjuk során Szent­iván-Hévviz viszonyainak. A fürdő minden előkészületet megtett az illusztris vendégek méltó fogadására. Alkal­munk lesz legközelebb a tanulmányul ese­ményeiről részletesen beszámolni. Vécsey Zoltán dr. KANDERSTEGI ÚTI JEGYZET Kandersteg, augusztus közepe. Reggel fél 9 árakor érkeztünk a kanderstegi nagy táborba, az ébresztő után. A cserkészigazol- váuy felmutatására a táborőrség a legnagyobb készséggel beengedett. A kapun belépve egy nagy sátor-város közepén találtuk magunkat. A szorgal­mas cserkészünk a szerkocsitól kezdve a nyolc hengeres autóig imnden féle jármüvei siettek mi­hamarább elvégezni a napi teendőket. A kapu mellett közvetlen a norvég testvérek ütötték fel táborukat, velük szemben a magyar, mellettük az osztrák és szjám stb. táborok hosszú sora következett. A nagytábor maga, egy óriási sziklavölgyben terül el, ideális helyen egy tipiku­san svájci hegység közepében. A svájci fiuk nagyon szépen várták a világ min­den részéből összejövő testvéreiket és egy pár szá­zan a völgy másik leiében táboroztak, minden szol­gálatra készen. A kb. 3000 iáborozót kitevő jamboreen Angol­ország mintegy 1800 cserkésszel képviseltette ma­gát. A tábor legegzotikusabb vendégei, azt hiszem, a sziámiak voltak és a palesztiniaiak is kitűntek fehér trópusi ruháiaikkal a nagy tarkaság közepette. Csehszlovákiát három cserkész képviselte, kik a lengyelekkel ütötték fel táborukat. Általában a táborokon meglátszott, hogy mindegyik erősen igyekszik megőrizni nemzeti jellegét. Kandersteg- ben a táborozás ideje alatt egy pár ezer idegen megfordult és úgy látszik, hogy a cserkészet, ahol gondot fordítanak rá, a lehető legjobb propaganda. Nagyszerűen megkapó, az a pár ezer vig és ke­délyes cserkész ott együtt a legnagyobb testvéri megértésben, mint egy nagy család összetartani akaró fiai, kik minden mozdulatukkal kifejezik azt, hogy ők tényleg testvéreik egymásnak. Pár órai ott tartózkodásom allaft úgy láttam, hogy még a nyelvi különbség sem lehet ebben akadály. Az általában legtöbbet beszélt nyelv az aftgol volt, nemcsak azért, mert a tábor kétharmad részét angol cserkész tette ki, hanem azért, mert ebben a bábeli nyelvzavarban a legtöbbet tudott nyelvnek bizonyult. Ugylátszik a norvég fiuk a legfrissebbek. A nor­vég himnusz hangjainál szaladt fel a zászló az árit óéra és a környéken lévő összes többiek vigyázz állás­ban üdvözlik a kék — sárga zászlót- Majd egy pár percre rá a magyar és egy negyed órán belül már minden táborban vigan lobogó zászló jelzi, hogy cserkészei készen vannak. Megnézem a programmot, mely szerint délben 12 órakor chiv skaut látogatja meg az egyes táboro­kat. Az idő gyorsan múlik é* alig beszélhettem egy pár szót a fiukkal, midőn figyelmeztettek, hogy egy pár perc múlva jön Bi-Pi. Pontban 12 árakor bevonult a Főcserkési testővségével fihnoper&tA- rök és fényképészek sorfala között, óriási lelke­sedéssel fogadták, minden tábor a maga csata- kiáltásával üdvözölte a Mcserkészt, aki a magas kora dacára fiatalosan köszöntötte a fiukat. Nekem sajnos búcsúznom kellett a tábortól, mert még az nap 200 kilométer volt bátra a keskeny és nehéz svájci utakon. SOHMIDL LÁSZLÓ. S zentiván-Hévviz _ a a mmm Ég az Alacsony Tátrában megnyitás május 23-án III Tejles napi pensio lakással ii junius 28-ig és l/X OQ» Ip jH szeptemberben **** H július j/p á^1 ___ ü II I augusztusban ■*** P| Szobákban folyó hideg-meleg viz. j|l 1 Meleg Strand-uszoda I |H Szénsavas-kénes-vasas gyógyfürdők, §11 (deg, női bajok, isebias, csúz, szív |g8 III bajok ellen. Wm Ivókúra gyomorsavtultengés, máj es |i| ||| epebántalmak esetén, csontképzés |ra| |P elősegítésére. 1|| f™ Úszás, tennis, GOLF, vadászat, ha- ÉÉ W& lászat, turisztika, barlangjárás. - KH- ||| $|jj matikus gyógyhely. Ég Tengerszin felett 676 m. m P°s^a> távirda, telefon: Liptovsky Svaty Jan. IS Mi Ksod fővonal-autóbusz Liptovsky ||| Ml Svaty Mikuláson (Liptoszentmiklós) fm minden gyorsvonatnál. f| Orvos — úszómester — golftanár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom