Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)

1931-08-30 / 197. (2714.) szám

1981 augusztus 30, vasárnap.

T>PsA:<IAlA^otARHIRliAE>

Szüllő Gésa

a genfi kisebbségi kongresszusnak bemutatta a csehszlovákiai magyarság konkrét panaszait

A hetedik kisebbségi kongresszus megkezdte munkáját - Wilfan sír. megnyitó beszéde A kongresszus elnöksége fölvette a magyarországi szlovákéi feésvhe'Jjéi

Géni, augusztus 29. Az európai nemzeti kisebbségek hetedik kongresszusának vezetősége tegnap Wilfan volt szlovén képviselő elnöklete alatt megkezdte tanácskozásait. A kongresszus elnöksége egy régibb határozat alapján rendes tagjai közé fölvette a magyar- országi szlovák kisebbséget, illetve annak hivatalos képviselőjét Szeberényi Lajos dr., csabai evangélikus lelkészt. A tegnapi ülésen felolvasták Szeberényi levelét, amelyben az evangélikus lelkész kijelentette, hogy hirtelen megbetegedése miatt nem utazhat Génibe. A kongresszus elnöksége erre Hrdlieska Lajos evangélikus teológiai tanárt megfigyelőként felvette a kongresszusra, Mint ismeretes, Hrdlieska tanár a magyarországi szlovákok Pozsonyban székelő kulturegyesületenek a vezetője és már néhány nap óta Genfben tartózkodik.

A VII. kisebbségi kongresszus plénumát Wilfan elnök ma délelőtt megnyitotta. A kongresszuson megjelent népcsoportok felsorolásánál! különösen a spanyolországi katalánok nagyszámú delegációja keltett feltűnést és a gyáSökezet szívélyesen üdvözölte a felszabadult kisebbség képviselőit. Wilfaji hosz- sza.bb bevezető beszédében a kongresszus figyelmét ráirányította az egyes kisebbségek köny vajakban mogj ellent helyzetjelentésére. Összesen 40 kisebbség helyzetjelentését fogfialja magába ez a standard mü, 8 e negyven kisebbség tizennégy államra és tizennégy népre tagozódik. A kiadott könyv az első kísérlet arra, hogy az európai nemzetiségek túlnyomó többségét egyetlen közös publikációban szóhoz engedjék. Az e:nök szavai szerint a könyv mintegy ráirányítja a kezet a nemzetiségi probléma mély sebére és rávilágít a mai Európa káoszára. A beszéd további folyamán a szónok kifejezte azt a reményét, hogy a népszövetség asszimilációs teóriái egyszer s mindenkorra érvényüket vesztették. A kongresszuson való részvétel annak a ta- nujele, hogy a nemzetiségek szívós akarattal rag a s z-k ódnak 1 é tü kh ö z.

A megnyitó ülésen a katalánok két képviselője hosszabb nyilatkozatot tett. Brandsch a román kormány kisebbségi államtitkára üdvözlő táviratot intézett a kongresszushoz.

A magyar kisebbségek részéről az elnökségben Szüllő Géza dr. foglal helyet, a csehszlovákiai magyar kisebbség képviselője. Rajta kívül a csehszlovákiai magyar kisebbséget Eszterházy János képviseli a plénumban, a romániai magyar kisebbséget Jakabbfy Elemér, a jugoszláviai magyarokat Deák Gyula. Az elnöki tanácsban Szüllő Géza dr.-on kívül Wilfan, Schimann, Maspons és Margulües vesz részt. A kisebbségi konferencia augusztus 28-iki ülésén Szüllő Géza nagy beszédet mondott, amelyet az alábbiakban közlünk:

Síülő iéia teiéde

— Genfben Jeau Jacques Rousseau egy estélyen vett részt. — kezdte beszédét Sziillö. — Az estélyen a társaság rablóhistóriák elbeszélésével tölJtötte idejét. Mindenki mondott valamit, csak a nagy Jean Jacques hallgatott. ..Ön miért nem mond el semmit, miért nem beszél/4 biztatták a nagy költőt, „hiszen sokkal szebb do'got tapasztalt, mint mi és bizonyára sokkal rémesebb históriákat is tud. mint mi“. A költő mosolyogva ennyit válaszolt; „Én tudok egy szörnyű rablóhistóriát, de ezt nem is merem elmondani, mert félek, gyengcidegzetüek ki sem állják.44 „Halljuk, halljuk/4 biztatták a költőt. S a nagy iró csak ennyit mond: „Én ismertem és láttam három badiszáí'Mtót44.

Mindenki megértette. Én nem akarom a nagy költő példáját követni, cn nem akarom az Önök idegeit feszíteni, én csak rá akarom figyelmüket terelni a kisebbségek helyzetére.

Ha nézzük a kisebbségeket, ha látjuk szenvedéseiket, ha látjuk küzdelmeiket, akkor látjuk azt is, hogy cselekedni keM, látjuk azt, hogy tovább hagyni nem llehet, hogy azok bűnhődjenek, akiknek bűnök nincs s akik nem egyebek, mint áldozatai a téves békeszerződéseknek. A mi konferenciánk, ezt mondották rólunk a nagyok, a querulánsok konferenciája. Hát nem az, de igenis konferenciája a megsebbzettéknek, az elnyomottaknak, konferenciájára azoknak, akik eljöttünk ide Génibe, ahol állítólag ittszékel minden baj orvoslója, az emberiség megváltója: a Nemzeteknek Szövetsége. Jól emlékszem reá, hat éve múlt, amikor a mi felhívásunkra először idegyültünk. ügy néztek ránk, mint a felforgató elemekre, ügy néztek ránk, mint az eretnekekre és igyekeztek bennünket elhallgatta fással bojkottálni. És akármilyen gyengék js vagyunk akármilyen támasznéÖküliek is nigynnk, mégis innen konstatálva lesz, hogy

a bojkott nem sikerült, a világ tudja, hogy van kisebbségi kérdés és a világ foglalkozik a kisebbségi kérdés megoldásával. Már látják, hogy a békeszerződés hibákkal van tele. Már llátják, hogy ezen szerződés nem szolgálja a népek megbékülését, mert ez a szerződés nem javította, de rontotta a népek közötti megértést.

A világháború kitörésének nem utolsó oka ■volt a nemzetiségeknek békétlensége és az európai helyzet jelenlegi veszedelmeinek nem utolsó oka a nemzetiségek elégedetlensége.

Mintha megujhodna minden, mintha a legendás koroknak az ideje térne vissza. A legenda azt mondja, hogy a catalannumi csata után, amikor a bűneik és a germán népek összeütköztek és amikor egy félmillió harcos holt teteme borította a csatamezöt s amikor a vér úgy folyt, mint a folyam, a kimerült csatatérre rászállott az éj és ráborult mindenre a halotti csend. És ekkor éjiéikor egy szörnyű látoimány tűnt a szemek elé. A halottak lelkei újból feltámadlak. újból kardot ragadtak és harcoltak a lelkek tovább, mert éltette őket a gyűlölet, a gyűlölet feltámadt, a gyűlölet túlélte a halált. Mintha ez a legenda újra megvalósulna.

Nem az általán osságo kkal akaróik foglalkozni.. de praktikusan akarom taglalni a helyzetet. Tavai} a mi konferenciánk elhatározta, hogy a konkrét sérelmeket összegyűjti és a konferencia elé tárja. A kisebbségek megtették ezt az előterjesztésüket s van szerencsém az utódállamokban élő magyarság sérelmeit ezennel átnyújtani. Beszédemben a konkrét adatokkal, a statisztikákkal én nem foglalkozom, indokolásom benne van ebben a munkában. Olvassák cl és akkor látni fogják, hogy mindegyik utódállamban ugyanaz a. metódus van meg s mind a három utódállamban ugyanaz a szellem él. Meggyengiteni a fajtát fizikailag, meggyengiteni lelkileg és azután asszimilálni. A módszer a következő: Az agrárreform címe alatt szegénnyé tenni a magyart. Az iskolareform cimie alatt megakadályozni a kulturális fejlődését a fajnak s a pénzügyi reform alatt lehetetlenné tenni azt, hogy az elgyengített faj gazdaságilag összeszedhesse magát. Ez a megsemmisítésnek a politikája. Láthatják azt, hogy a cél mindenütt ugyanaz, egyik helyen kevésbé brutális, mint a másik helyen, de piros fonálként végigvonul mindenütt az, hogy az Utódállamok nemzeti államokat akarnak csinálni, úgy hogy ellenállóképtelenné tegyék azeikat, akik ezzel a céllal szembeszállnak. De van eme objekíi- vumoik mellett még egy szubjektív érzet is; megbosszulni azt, amit szerintük azelőtt a faj elkövetett.

A mi tanulmányunkban csak pozitív adatok vaunak s ezt átnyújtjuk ezennel a nyilvánosságnak. Ezen tanulmány azt is igazolja. hogy a kormányok hogyan igyekeztek kibújni azon kötelezettségek alól, amely kötelezettségeket magukra vállalták akkor, amikor aláírták a szerződést. Minden nemzet egy élő organizmus és hasonlít bizonyos szempontból az emberi testhez. Én elképzelek helyzetet, amikor a beteg testet gyógyítani kell s ha kell, hát operálni kell. Elképzelek helyzetet, hogy a beteget néha erőszakkal is kell gyógyítani, szükséges azonban, hogy az orvosok tudják mindig, hogy mit akarnak és hogy az orvosok orvosok legyenek, nem pediglen sarlatánok. Enéíkiil a kés nem gyógyeszköz, de fegyver és enélkül az operáció nem gyógyítás, de sebzés.

Tizenhárom év óta megnyíltak a levéltárak, nyilvánosak lettek a levelezések és a világ látja, hogy a trianoni, a versaillesi szerződéseket nem azok létesítették, akik beteget akartak gyógyítani, de azok, akik meg akarták bosszulni. Látja a világ, hogy a béke mindenütt csak bajt okozott és látják azt, hogy legjobban megszenvedik ezt a kisebbségi nemzetek A trianoni béke büntetleneket büntetett és kényre-kedvre dobta oda az ellenség zsákmányául. És ezek a tévedések most megbosszulják magukat. A szabad szó elnyomása, a fajok gyengítése, fajták kizsákmányolása folyik, de ezt letakarják a demokrácia zászlajával és igy akarják a közvéleményt cJkábitva igazolni eljárásukat.

Ezt mi nem tűrhetjük. Nekünk tiltakoznunk kell ilyen visszaélések ellen és nekünk rá kell világítani ezen eljárásra. Újból

kijelentem azt, hogy mi kisebbségek mindig küzdeni fogunk a magunk jogaiért és nem egyezünk bele abba, hogy megsemmisítsenek. De kijelentem azt is, hogy mi kisebbségek tudjuk, hogy nekünk nemcsak jogaink, de kötelességeink is vannak. Nekünk kötelességünk államainkkal szemben lojálisnak lenni. A mi alapelvünk: hasonló jogok és hasonló kötelességek. Ahogy nem megengedhető az, hogy az állam különbséget tegyen állampolgárai között, épp úgy tűrhetetlen az, hogy irredentisták legyenek a kisebbségek. Ahogy lehetetlen az, hogy meg akarjunk semmisíteni állampolgárokat, épp úgy meg nem engedhető az, hogy állampolgárok akarjanak megsemmisíteni egy államot. Mi nem akarjuk ezt, mi csak azt akarjuk, hogy egyenlő sorsunk legyen; az államok velünk szemben teljesítsék épp úgy kötelességeiket. mint ahagy mi teljesítjük a magunkét. Mert ne feledjük el. hogy ha nem a jog a szabályozója a társadalmi életnek, akkor a világ olyan katasztrófába jut bele, amelyből azután nincs feltámadás.

ippsüli efnSfcdlI a népszövetség legközelebbi ülésén?

G e n f, augusztus 29. Beavatottak szerint a népszövetségi körök ama kívánságuknak adtak kifejezést, hogy a népszövetség küszöbön álló tizenkettedik ülésszakán Appo- nyi gróf elnököljön. Titulescu elnökjelöltsége állítólag teljesen háttérbe szorult. Apponyi- nak elnökké való megválasztásával a nép- szövetségi körök állítólag azt akarják kifejezésre juttatni, hogy nem tesznek különbségei győző és legyőzött államok között.

Sí ersiiüs ker.-szoc. pirt végrehajtóbizottságának és törvényhozói klubjának ülése

Pozsony, augusztus 29. Az országos keresztényszocialista párt főtitkársága hivatalosan közli; Az országos keresztényszo- cialista párt országos végrehajtó bizottsága szeptember 9-én, szerdán délelőtt 9 órakor a párt Veníur ucca 9. szám alatti saját helyiségében ülést tart. Ezt megelőzőleg az országos keresztény szocialista párt törvényi- hozói klubja fart ülést. A párt főtitkársága mindkét ülésre szétküldte a meghívókat.

Az országos keresatényszocialista párt pozsonyi helyi szervezete szeptember 3-án. csütörtökön félnyolc órakor tisztújító közgyűlést tart, amelyre a párttagokat ezúton hívja meg az Elnökség.

Károlyi kormánya a felső- házban is bemutatkozott

Budapest, augusztus 29. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Károlyi kormánya a felsőháznak péntek délután tartott ülésén bemutatkozott. Károlyi expozéjában ugyanazokat mondotta, mint a képviselőházban s különösen azt hangsúlyozta, hogy a közrend megóvása érdekében preventív eszközökkel, az elégedetlenség okainak megszüntetésével kiván élni. Ezenkívül azt emelte ki, hogy külpolitikai célkitűzése között első helyen szerepel a szomszéd államokkal való barátságos kapcsolatok kiépítése.

Jorga míg a páriámon! megnyitása előtt lemond?

Bukarest, augusztus 29. A Dimineata Argetojanu tegnapi kihallgatása kapcsán tudni véld. hogy Ar- getojan-u a király előtt súlyos vádakat emelt Jorga miniszterelnök ellen azért, hogy a legsúlyosabb válság idején nem tartja szükségesnek, hogy helyén maradjon, hanem a legnagyobb lelki nyugalommal nyaralni megy a tengerpartra. A lap értesülése szerint a helyzet annyira elmérgesedett, hogy Jorga valószínűleg még a parlament megnyitása előtt kénytelen lesz benyújtani a lemondást. A lap egyik munkatársa kérdést intézett ama kisgazdaküldöttség vezetőjéhez, amely előtt Jorga állítólag kijelentette, hogy a türelmetlenek ugorjának a tengerbe, hogy valóban megtette-e Jorga ezt a kijelentést. A küldöttség vezetője azzal válaszolt, hogy Jorga felelete szőszerint ugyan nem igy hangzott, hanem olyan formában, hogy a kijelentés nem birja el a nyomdafestéket.

Pipi sígnum Sasidls-randet alapított a magyar hercegprímás

Budapest, augusztus 29. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Serédi hercegprímás papi signum laudis rendet alapított. A kitüntetett személy lilaszinü cingulust viselhet. Az első kitüntetést Turahányt Ödön keresztény ellenzéki képviselő kapta.

3