Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)

1931-08-29 / 196. (2713.) szám

^ Nal számunt( 12 oftfal 196. (2713) szám « SsOldbat « 1931 augusztus 29 Előfizetési án évente 300, félévre ISO, negyed* A » t ,. > 7 ra 77 »/ • » Szerkesztőség: Priga ü. Panské ulice 12, évre 76, havonta 26 K£; külföldre: évente 650, •* SZlOV&TlSZtCOl 6S TUSZl TXSZK. 01 61LGT1 ZCK.I J)CLTtOK II. emelet, — Telefon: 30311, — Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt _ nnliiihm nnnilnnin r . Prága IL Panská ullce II Hl. emelet A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több FőszetkesZU5; ^ ' ' telelői szerkesztő' Telefon: 34184 E^yes szám áré 1.20 Kfc. vasárnap 2,-Ki D2UBANY1 LÁSZLÓ FORGÁCfí 6EZA SŰROÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA A nagy eredmény Amerika és Franciaország tizenhat milliárdos kölcsönt folyásit Angliának Kedvező tárgyalások Newyorkban és Párisban — Feiujui a régi entente cordiaie? — Az u] NacDonaUti-kormány első sikere Két német csőd (sp.) Prága, augusztus 28. A német, majd az angol gazdasági válság elterelte a világ fi­gyelmét két olyan nagyjelentőségű politikai eseményről, amely más atmoszférában első­rendű szenzáció és a világpolitika nervus rerumá lehetett volna. Az első a német—osz­trák vámuniós tervek dicstelen kimúlása és csendes eltemetése, ami most, a népszövet­ség szeptemberi ülésszakán fog lefolyni, a másik a francia—lengyel—orosz támadást ki­záró szerződés megkötése, ami, ha létrejön, vadonatúj a spektrumokat ad a keleteurópai politikának. Bármily rokonszenwel kisérjülk á német politika fejlődését és bármennyire kívánjuk prosperitását, meg kell állapíta­nunk, hogy mindkét esemény a német dip­lomácia katasztrofális sikertelenségét jelenti. Stresemann korában ki volt zárva az ilyes­féle teljes csőd. A nagy külügyminiszter sze­rénysége, ügyessége és óvatossága megóvta öt a ,,Kraftmeyertum‘‘ kitöréseitől és nem lökte olyan. utakra, amelyekről rövid idő múlva szégyenszemre le kell lépni. Ha Né­metországban ma rendes állapotok vannak és a gazdasági válság nem tilt meg mindenfajta politikai válságot, Curtius külügyminiszter bizonyára kénytelen lemondani állásáról, mint ahogy Ausztriában Sohober pozíciója máris megingott. Szerencséjére a helyzet tilt­ja, hogy most lemondásával komplikálja a birodalom vezetését. A berlini külpolitikát legújabban különben sem Curtius intézi már, hanem a nagyszerű Brüning, aki mellett Stresemann utódja csak a. figura picta sze­repét játsza és játszotta az elmúlt hetek kü­lönböző diplomáciai utazásainál. A német—osztrák vámunió igazságos, sőt életképes terv volt. Középeurópa szanálása függött tőle s mi voltunk az elsők, akik lel­kesen üdvözöltük, jelentőségét méltattuk és ellenzőit támadtuk. Fájdalmas jelenség, hogy csődöt mondott, mert a két német nép s vele együtt a szomszédos népek, kétségtelenül fo­kozott mértékben érezni fogják hiányát. Nem vall túlzott előrelátásra és humanizmusra, hogy elgáncsol Iák s bizonyára eljön a kedve­zőbb idő, amikor nyomatékosan uj napirend­re tűzik és megvalósítják. De a berlini dip­lomácia óriási hibájának kell felróni, hogy akkor lanszirozta a vámunió eszméjét, ami­kor megvalósítása kilátástalan volt. A világ méltán hihette Curtius és Schoher bejelenté­sei után, hogy az akciót kellőkéippeoi előké- özitették s csak akkor hozták nyilvánosságra, amikor meggyőződtek a siker lehetőségeiről. Kitűnt, hogy az elükészités hiányzott. Ez a német diplomácia bűne, mely a hágai döntő­bíróság szeptember másodiki ítéletében és a népszövetség ülésén megkapja szigorú bün­tetését. De e büntetésnél sokkalta nagyobb az az erkölcsi kár, amelyet ez a dicstelen ki­múlás okoz, mert mindazok, akik remény­kedve néztek Curtius és Sohober kezdemé­nyezésére s vagy a német diplomácia kiújult erejét, vagy egy uj gazdasági éra hajnalhasa­dását látták benne, most csalódottan vonul­nak vissza és a jövőben alaposan meggondol­ják, komolyan vegyék-e a Wilhelmstrasse ünnepi trombitazugások között kihirdetett akcióit, vagy sem. A vámuniós terv csődje Franciaországnak sok olyan hívet szerzett, aki különben sohasem csatlakozott volna hoz­zá és éppen a vámuniótól várta sorsa meg­javítását, mert bízott a német alaposságban s abban, hogy amit Berlin kezd, jól elő van készítve. A csalódás az ellentáborba lökte őket. A birodalom külpolitikájára a lengyel- francia—orosz közeledés is nagy csapást mért. Eddig a nemzetközi fórumokon Mosz­kva és Berlin közös politikát követett, közö­sen helyeselt vagy közösen tiltakozott s Stre- semanm ideje óta a két félelmetes és kiszá­míthatatlan nagyhatalom egysége sokizben sikerre vezető nyomást tudott gyakorolni a nyugati nagyhatalmakra. Az együttműködés titka a rapallói szerződés volt, amelyben Ber­lin és Moszkva megegyezett abban, hogy egy­mást sohasem fogják megtámadni, sőt aegi­London, augusztus 28. Az angol-amerikai hiteltárgyalások befejezés előtt állanak. A két delegáció elvileg megegyezett abban, hegy Amerika 40-től 80 millió fontig terjedő revidlejáratu kölcsönt folyósít Angliának. A hivatalos bejelentés ma vagy holnap meg­történik. A hitelt, amelynek lejárata egy év, nem az Angol Bank, hanem az angol kincs­tár kapja meg. Az összeg szeptember 8-án, azaz az angol parlament összeillésének nap­ján a pénzügyminiszter rendelkezésére áll. A kölcsön! &* amerikai magánbank (de egy konzorciuma folyósítja Morgan vezetése alatt. Mozgósítása szempontjából döntő je­lentőségű volt az az ebéd, amely tegnap folyt le Washingtonban a Fehér Házban s ame­lyen Sir William Potter (Guarent© Trust), Charles Mac Cain (Case Nationalibank) és George Dawison (Central Hannover Bank and Trust Co.) voltak Hoover vendégei. A hivatalos jelentés szerint az amerikai köz- társasági elnök a bankárokkal csupán az ál­talános gazdasági helyzetről tárgyalt, de amikor ma nyilvánvalóvá vált, hogy Hoover köztársasági elnök beleegyezett a kölcsön folyósításába, mindenki tudta, hogy a nagy- jelentőségű segélyakciót a tegnapi ebéden határozták el. Mint ismeretes, a Wall Street tegnap egész nap állandó teleJonösszekötte- tést tartott fenn Londonnal s a kölesön sorsa este eldőlt. Montagúé Morgan, az Angol Bank elnöke, jelenleg Kanadában tartózko­dik é« bizonyos, hogy a kölcsön megkötése körül neki is elévülhetetlen érdemei van­nak. Nagy nap Párisban PáTÍs, augusztus 28. Az Angliának folyó­sítandó nagyarányú francia kölcsön körüli tárgyalások tegnap kedvező mederben ha­ladtak előre, agy hogy ma a kölcsön megkö­tésére már lehet számítani. A folyósítandó hitelek nagyságáról egyelőre még nem szi­várgott ki semmi. Állítólag az Egyesült Állo­mok és Franciaország együtt száz millió fon­tot (tizenhat milliárd csehszlovák koronát) folyósítanak a londoni kincstárnak és ennek az összegnek a felét az Unió, felét Francia- ország jegyzi. Ugyanakkor egy másik köl­csön jegyzését is kilátásba helyezték a fran­cia és az amerikai bankok * ez a második kölcsön, amely nagyobb lesz, mint az első, nem lesz rövid lejáratú, hanem lassan amor­tizálható. A szakértőik éts a politikusok tegnap sza­kadatlanul tárgyaltak az óriási arányú pénzügyi akció lebonyolításáról. Az angoiL teni és gazdaságilag előnyben fogják egymást részesíteni. A rapallói szerződés alapján hosszú ideig a birodalom volt Moszkva egyet­len bevásárlási forrása, ami tetemes össze­geket jövedelmezett. Ennek most vége van. Ha most Lengyelország és Franciaország a szovjettel ugyanilyen szerződé*! köt, a néme­káncstárt, Snowdent és az egész angol kabi­netet Párisban Sir Leith Ross képviseli, aki Siepman-nek, az Angol Bank képviselőjének társaságában tartózkodik Párisban. Flandin francia pénzügyminiszter és Morét, a Fran­cia Bank kormányzója, szerdán est© fogadta az angol vendégeket. Ross átadta a francia pénzügyminiszternek Snowden levelét, mely­ben az angol pénzügyi kancellár leplezetle­nül feltárja Anglia pénzügyi helyzetét. Teg­nap délelőtt a tárgyalások a Francia Bank kormányzójának hivatalában folytuk s ezen a megbeszélésen az angol delegátusokon és a Francia Bank vezérkarán kívül körülbelül húsz francia nagybankár is résztvett. Dél­ben az angolok Flandin vendégeli voltak. Pietri költségvetési miniszter és Escallier, az államadósságok főadmimiszírátora, ugyan­csak megjelent a történelmi nevezetességű ebéden. A tárgyalások a késő esti órákig húzódtak s a Francia Bank délután állandó telefonösszeköttetésben állt a newyoxfki Fe­li eral Reserve Bankkal. A Petit Párisién hivatalos színezetű érte­sülése szerint párisi illetékes körök és a francia bankok vezetői a közelii napokban nemcsak az angol kölcsön kérdésével kíván­nak foglalkozni, hanem azzal a számtalan kéréssel is, amely Németországból, Ausztriá­Bécs, augusztus 28. Az őszi politikai szedőn, amelynek az ország katasztrófális gazdasági helyzete következtében nagy jelentősége lesz, tegnap megkezdődött. A Landbund végrehajtó bizottsága ülést tartott és a köztársasági el­nök megválasztásának kérdésével foglalko­zott. Hosszú vita után a párt megegyezett ab­ban, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben lehe­tetlen uj köztársasági elnököt választani. Ilyen körülmények között Miklas elnök meg­bízatását egy évvel meg kell hosszabbítani. Valószínű, hogy a többi osztrák párt hasonló véleményen lesz. A keresztényszocialistáik tek kivételes helyzete megszűnik Moszkvá­ban, a birodalom elveszti legerősebb indirekt szövetségesét, Páris és Varsó fölszabadul a keleti rém igézete alól, amellyel Stresemann valaha oly ügyesen operált s Németország külpolitikailag elszigeteltebb lesz, mint vala­ha volt. ból. Magyarországiból és Görögországból ér­kezett különféle kölcsönök ügyében. Flandin pénzügyminiszter tegnap hosszaníartóan ta­nácskozott Wigginncl, a bázeli nemzetközi jóvátétel! bank tanulmányi bizottságának el­nökével és Avenollal, a népszövetség főtit­kárhelyettesével, aki Becsből Parisba érke­zett és tájékoztatta Flandint az osztrák pénzügyi helyzetről. Ugyancsak a Petit Párisién közli, hogy a Sir Ledfch Ross-szal való tárgyalások nem­csak pénzügyi természetűek voltak, hanem a politika legfontosabb kérdéseit is érintet­ték. A párisi sajtó kiemeli az angol segély­akció barátságos szellemét és azt a körül­ményt, hogy a franciák a lehetőségek leg­messzebbmenő határáig mennek az angolok megsegítés ében. Az Excelsior szerint a régi „entente cordiale“ a mai nehéz órákban új­ra feléledt. Nem lehetetlen, hogy a jövőben újra megmarad és a gazdasági helyzet meg­javításán kívül az európai béke fokozott biz­tosításához iis hozzájárul. Az Éeho de Paris úgy tudja, hogy a párisi tárgyalásokat Fran­ciaország önként kezdeményezte. Az angol képviselők francia kívánságra jöttek Paris­ba. A francia politika dokumentálni akarja a fontsterlinggel és a dollárral való szolida­ritását. pártvezetősége ma ülést tart, amelyen Seipel dr. volt szövetségi kancellár is megjelenik. Bertán, augusztus 28. Német és osztrák körökben legújabban sokat foglalkoznak az osztrák-német vámunió problémájával. A terv felmerülése óta Európa helyzetében olyan messzemenő változások történtek, hogy a vámunió elvesztette aktualitását. Ezenkívül megáPJlapitható, hogy a német és az osztrák diplomácia teljes vereséget szen­vedett ebben a kérdésben. A hágai döntő­bíróság szeptember 2-án hozza meg dönté­sét a vámunió problémájában és Németor­szágban előre sejtik, hogy a döntés Német­országra és Ausztriára nézve kedvezőtlen lesz. A népszövetség szeptemberi üléssza­kán egyszer s mindenkorra elássák n vám unió tervét Szép temetést kap Genfben a német-osztrák vámunió terve Hága Curtius ellen dánt! —Bécsben megkezdődött az őszi politikai szezon

Next

/
Oldalképek
Tartalom