Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)
1931-08-27 / 194. (2711.) szám
4 t>rxgai-7V\^<Aarhirlai> 1981 augusztus 27, csütörtök. Meghalt Japán volt miniszterelnöke Tokio, augusztus 26. Hamaguclú, Japán volt miniszterelnöke, aki ellen 1930 november 14-én a reakeiós szövetség egyik tagja merényletet követett el, ma hajnalban meg-' hóit. Mint ismeretes, a miniszterelnök akkoriban súlyosan megsebesült, de a betegségét kiheverte. Teljesen egészségessé azonban sohasem vált és igy lemondott a miniszterelnökségről. Az utóbbi időben állapota ismét rosszabbodott és előrelátható volt, hogy Jia- maguchi nem menthető meg az életnek. A FÉLHOLD MODERN ORSZÁGÁBAN... Hogyan élnek a háremek, feleségek és eunuchok az uj Törökországban? Különböző címeii alatt ma is íennáll a — Modern nők csak Sztambulban élnek — Asszonyok rács mögött és lakat alatt töltötte be megszakítás nélkül. Két évvel ez- j eiőtt Somogy vármegye főispánja is lett. Az uj ] belügyminiszter mint ember zárkózott termő- | szetii és rendkívül puritán életmódot folytat. Mint tisztviselőt jellemzi nagy erélye. pártatlansága, kivételes szervezőképessége és óriási munkabírása. Kenéz Béla dr. 1874-ben született Szolnokon. Rom. kát. nős, egyetemi tanár, udvari tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kor- vin-lánc tulajdonosa. Középiskolái elvégzése után Budapesten. Lipcsében és Londonban végezte az egyetemet s a két utóbbi egyetemen különösen nemzetgazdaságiam ég statisztikai tanulmányokat folytatott- Tanulmányújáról hazatérve a kereskedelmi minisztériumban szolgálatba lépett, ahol 1905-ben miniszteri titkár lett. ö készítette el annakidején az ipari és gyáripari termelési, valamint a balesetés sztrájkstatisztikát. 1906-ban a statisztika magántanára lett a budapesti egyetemen, 1907-ben pedig kinevezték a kolozsvári tudományegyetem nyilvános tanárává. 1917-ben áthelyezték a budapesti tudományegyetem statisztikai tanszékére, ugyanekkor udvari tanácsos lett. Kora ifjúságától kezdve szorgalmas munkása a tudományos irodalomnak. A statisztika elmélete, Városok fejlődése, Magyarország népességi statisztikája, Az ipari népesség statisztikája. A gazdák és mesteremberek pusztulása, Nép és föld című munkái tudományos körökben nagy elismerést arattak. Mint a kolozsvári egyetem tanára, vezető- szerepet vitt Erdély közéletében és egyik oszlopos tagja volt az erdélyi függetlenségi és 48-as pártnak. Igen sok erdélyi társadalmi egyesületnek volt tagja, választmányi tagja a Magyar Társadalomtudományi Társulatnak, tagja a katolikus Kongruabizottságnak. Tiz éven át vezetőszerepet vitt Kolozsvár törvényhatósági bizottságában. A kommunisták feldúlták szolnoki birtokát, őt magát pedig négy- izben letartóztatták. Az első nemzetgyűlésbe a szolnoki kerület küldötte be egyhangú választással és előadója volt a földreform törvény- javaslatnak. Szmrecsányi György lemondása után 1921 februárjában az első nemzetgyűlés alelnöke lett. Mint alelnök hidegvérével a Ház nagy ovációját érdemelte ki azon az ülésen, amelyen Kövér Abrahim György a karzatról rálőtt Rakovszky Istvánra, a nemzetgyűlés volt elnökére. Elnöke volt a pénzügyi bizottságnak. A második nemzetgyűlésbe és mind a két országgyűlésbe ugyancsak a szolnoki kerület mandátumával került be egységespárti programmal s különösen pénzügyi, közoktatás- ügyi kérdésekkel foglalkozott. ivádi Ivády Béla 1873-ban született Fólyán, Temesmegyében. Róm. kát., nős, helyettes államtitkár, cs. és kir. kamarás. Atyja földbirtokos és 25 éven át országgyűlési képviselő volt. Berlinben, Páris- ban hallgatta a jogi fakultást. Budapesten pedig jogi- és államtudományi államvizsgát tett- Nagyobb külföldi tanulmányút során bejárta egész Európát és Afrikát. Tulajdonosa a III. osztályú Vaskorona-rendnek és a II. oszt. polgári hadi éremnek, ezenkívül, mint az Országos Gazdasági Bizottság vezetője és mint élelmezési kormánybiztos, királyi elismerésben részesült az 1900. évben inditottt inségak- ció vezetése körül szerzett érdemeiért. A Társadalomtudományi Egyesület birtokpolitikai szakértekezletén tartott előadásai megjelentek az egyesület hivatalos kiadványaiban. Elnöke volt a földmivelésügyi minisztériumban működő állandó gazdasági szakbizottságnak. Tagja az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek, a Magyar Gazda Szövetségnek stb. Pest-, Jásznagykun szol nők- és Bácsbodrog vármegyék közélelmezési kormánybiztosa, valamint a szocializált gazdaságok felszámolását intéző bizottság elnöke volt. A második nemzet gyűlésbe a pásztói kertilet küldötte be egy- eégespárti programmal. A második nemzetgyűlésbe az első és második iridemnitás előadója s az 1923. évi költségvetés főelőadója volt. Az országgyűlésbe 1927-ben és a júniusi választásokon is a pásztói kerület küldötte be egyhangú választással s mindvégig különösen gazd nsá g i kérd ésekkel fog I aI kozo11. Sztambul, augusztus közepe. Musztafa Ke- mal pasa, az uj Törökország megteremtője leparancsolta a fezt a polgárok fejéről és egy másik rendeletével letörölte az évszázados fátyol t a török nő arcáról. A török ember kitűnő kereseti forrása lett az európai kalapgyáraknak, mert elözöulötték az egész országot. Sztambulban ma tízszer annyi kalaposüzlet van, mint Budapesten. Rengeteg kalapot vesznek az emberek. Volt egy magyar vállalkozó is, aki sokezer kalappal vonult be Konstantinápolyba. .Üzletét azonban pár nap múlva be is zárhatta. Tönkrement. Miért? Mert a szerencsétlen kereskedő zöld kalapokat importált Törökországba. Török állampolgár, ha muzulmán, a világért sem venne fel zöld kalapot, mert a zöld: a próféta színe, amit nem lehet közönséges halandónak profanizálui. Van-e még hárem? A törvény előírja, hogy a török ember csak egy feleséget tarthat magának, éppúgy mint más kulturáltam polgára. Ezzel szemben meg kell állapítani, hogy a nagy városokban nem is találni háremeket, de nem hivatalosan személyzet, titkárnő, stb. elmeken még ma is fennáll a iöbbnejüség. Amellett sehol olyan szigorú erkölcsök nincsenek nővédelem terén, mint itt. A napokban Fátihbau, Sztambul legtörökebb negyedében sétálgattunk. Az egyik tipikus török ház rácsos (sürü rács és farostély fedi az ablakokat még ma is) ablakában izzó női szempár villogott. Társaságunk egyik magyar mérnöke, aki kifogástalanul beszél törökül, megszólította: — Nyisd ki az ablakot, az effendi le akar fotografálni . . . Nem válaszolt. A 6ieme csodálkozva nézett tovább. — No, nyisd ki . . , Megszólalt: — Nem lehet! — Miért nem? — Be vagyok zárva! A rostélyon lakai van. Megkérem a mérnököt, kérdezze meg, mit csinál egész nap, ebben a magányban. — Gramofónozom — hangzott a felelet és máris rátett egy lemezt. Török ének szólt, nem európai fülnek való. íme egy példa. Néptelen ucca, faház. magányos nő, bezárt feleség a lakásban. 1931- ben, a ..modern" Törökországban. Mert vannak törökök, akik a legmodernebb módon rendezik be életüket — a politikában, üzletben, de otthon: otthon minden a régi marad. Igaz, ha valamennyi török nőre vonnánk le tanulságot, joggal tiltakoznának, de az is igaz, hogy modern török nő csakis Sztambulban van, emi e9y város az orszéigban. A török szultánok régi palotája, várfalakkal körülvett kertben fekszik, dombon. A kert egy része ma már nyilvános park, mig másik része, ahol az épületek vannak, zárt terület, illetőleg őrizet alatt levő múzeumok, amelyekben azokat a csodálatos kincseket halmozták fel, amik a volt uralkodó'ház tulajdonában voltak. Több épület van. A kert baloldalán asszír és babilóniai, valamint görög és római, egyiptomi és arab műemlékek múzeumai emelkednek. Itt van a török népművészeti muzeum. Odébb a fegyvertár épülete, katonai őrséggel. Régi ágyukat, fegyvereket őriznek benne. Magyaroktól elvett páncélokat és kardokat is, a régi évszázadok idejéből. Jobboldalt, még magasabban egy épületcsoport, a „Serail Burnu", a császárok, szultánok lakóhelye, amelyeket szintén múzeummá alakítottak át. Harminc embernél nagyobb csoport nem mehet be egyszerre. V. Mohamed szultán lőeunuchja — állami szolgálatban Örikénytelénü] felvetődik ezen a helyen az a kérdés, mi lett a volt uralkodóház hárem- hölgyeivel és eunuchjaival? A választ megadjak az itteni lakosok. Az utolsó szultánnak nem volt sok felesége. A főherceg i család tagjai pedig, akiket elűztek, — magukkal vitték fe eségciket külföldre. Az eunuchokra pedig különös tekintettel voltak. Mindegyik megmaradt az állam szolgálatában és mint muzeumőrök kaptak elhelyezkedést, igen szép fizetéssel. V. Mohammed, az utolsó török szultán fő- eunuchja a Serail Burnu főkapusa. Magas, sárga arcú, petyhüdt bőrű, gyermekhangu ember, kifogástalan íranciasággal ad útbaigazítást mindenkinek. Csodák-csodája — nem fogad el borravalót, ő kelti a legnagyobb érdeklődési mindenkiben. Sokat mesélhetne a háremek titkairól. Amerikai lapok megbízottai mesés összegeket ajánlottak fel neki, hogy írja meg emlékiratait. Nem írja meg. Talán kegyeletből volt uralkodójával kapcsolatban. A főkapu előtt autótábor. Sok amerikai látogatója vau a szerálynak. Nem a kincseket nézik, hanem a régi háremet. Arany, ezüst, drágakő és porcellán Bemegyünk a főkapun. Már sokkal gondozottabb a kert. A levegő is mintha más lenne. Ünnepélyesség és titokzatosság. Az épületek közvetlenül egymás mellett vannak és be kell tartani szigorúan a sorrendet Először: a ki- nai porcé Uángyüj te mén y a Ming-dinasztia idejéből. A legmüvésziesebb kínai kéz munkája mind. Kobaldkék színű tálak és vázák, tányérok és evőeszközök. Aztán a városok kulcsai. A szultánok kardjai. Megdobban a néző szive: hatalmas aranytálak, szinarany lámpák, ékszerek, drágakövek, igazgyöngyökkel kirakott asztalok, nyakékek és gyű; ... A törufi fejedelmek kincseskamrája. Minden tárgyról külön oldalt lehetne Írni. A szultánok kosztümjei a legrégibb időktől a legutolsóig. Kitüntetések és kardok, szőnyegek és órák, felbecsülhetetlen értékben. Az amerikaiak mozdulatlan arccal járkálnak a műtárgyak között: — A háremre vagyok kiváncsi! A háremre, amelyet még mindig titokzatosság övez körül, falai ma is ezeregyéjszakáról mesélnek és külső szépségéről megsejti az ember, hogyan éltek benne évszázadokon át a leghatalmasabb uralkodók. A hárem Két kisebb kertenkell átmenni, mig egy különösen gondozott, újra magas kőfallal körülvett parkba jutunk. A fal mellett egy törpe ember ül, fekete ruhában. Eunuch! Ugyancsak a volt államfő szolgálatában állott és most belső őr. Impozáns, tömör épület bejárata előtt vagyunk. A kapu mellett felírás: „Hárem“ Mellette egy kisebb szöveg, amely elmagyarázza, hogy most a szultánok lakószobái következnek a látnivalók során. Átmegyünk egy boltíves folyosón és belépünk az első szobába, ahová húsz évvel ezelőtt halálbüntetés mellett tilos volt idegennek, de még töröknek is bemenni. Széles kerevetek a fal mellett. Középen a magasból gömblámpa függ alá. Vastag szőnyegeken jár az ember ée csodálkozik a kevés bútoron. És jönnek sorra a szobák. A szultán fürdőszobái, a kedvenc odaliszkok hálószobái. Aztán egy királyi hálószoba, amelyben nem lehet belépni. Még ma sem. A folyosó ablakából belátni az elsötétített szobába. Látni a gyönyörű ágyat. A szobát bezárták és nem nyitják kí. Még az amerikaiak dollárjainak semSzűkülnek a folyosók. Sötét oldalszobák nyílnak belőle. Az engedetlen háremhölgyeket büntették ezekkel az áris tóm okkal. És milyen különös, hogy a legtöbb szoba felülről kapja a fényt. Aztán a másik furcsaság: rács mindenütt. Lakat és rács. Innen nem lehet kiszökni! Titkos ajtók, forduló tükrök, szőnyegekkel eltakart bejáratok. Nesztelenül járunk, mert a szőnyeg fölfogja a lépések zaját. Ez a hárem! Végeredményben szép, de az ember néni kaphat képet róla — háremhölgyek nélkül. Az a pár őr álmosan bóbiskol és gépiesen gyújtja fel a villanyt, ha egy sötétebb zugot óhajt megtekinteni az ember. A lakatlan hárem ma már nem aktuális. Még nézni sem. Mesterségesen akarják fenntartani a romantikát, hogy pénzért mutogassák. Erre akkor jön rá az idegen, amikor kijött a háremből. Mindig uj szobák és uj látnivalók. Változatok egy húron. Milyen sok háremhölgyre rendezkedtek be ezek a szultánok! Ismét kint vagyunk a kertben. Messze látszik a Boszporusz; a hajók szirénái búgnak. A Serail Burnu előtt bronzszobor. Szúrós szemű, energikus férfit ábrázol: a török köztársaság elnökét: Kemal pasát. Lábát előreveti, mintha vigyázna a szerályra, nehogy újra bevonuljon az uj szultán, összes háremhölgyeivel és eunuchjaival és szembenéz Ázsiával, amelytől függetleníteni akarja az országot. K. K. Rel. leányhoníerencla Kamocsán Kamocsa, augusztus 26. Augusztus 22 én és 23-án Kamocsa községben össze sereglenek a reformálás leányok század, hogy rész'.vegyenek az ott rendezett ieánykoníe rondán. Az áldásos lelki hatásaiban maradandó értékű és szépen sikerült konferencia résztvevőit a falu református lakossága — élén Borosa Kálmán lelkésszel és családjával — páratlan vendégszeretettel fogadta. A konferencia szombaton reggel csoportos bibliatanulmányozás után Beke Kálmán eke- csi lelkész megnyitó imája és Papp József kissárosi lelkész megrázó erejű bibiiamagya- rázatájval vette kezdetét. Délelőtt folyamán két előadás hangzott el. Kenessey Kálmán dr. „Hogyan világit a lélek" és Szőke István rozsnyói lelkész „Amikor asszony uralkodik" címmel adott elő. Délután a messze vidékről jött Lengyel József abaujszinai lelkész intézett a gyüleke zethez komoly tanulmányra támaszkodó ad- hortációt „Az evangélium mint szabadság! e- vél" címen. Simon József szesztai lelkész pedig, aki még a beszédben is a zene művésze, „Mit jelent a zsoltár a gyülekezetben?" címen adott elő. Soós Endre helyett, aki a konferenciára akadályoztatás miatt nem jöhetett el előadását Kiss Gyula segédlelkész olvasta fel „Mit jelent a templom a református leány számára?" ciui alatt. Előadások közben Pa- tay Mancika, Takács Lina, Kálmán Gizi kedves szavalatai, Szabó Babi és a fark ásd i leánykor éneke töltötte ki a műsort. Vasárnap csoportos bibliamagyarázás után Sörös Béla teológiai igazgató végezte a gyülekezeti istentiszteletet. Beszéde a modern kálvinizmus programját adta. Az istentisztelet végeztével Baross Kálmán kamocsai lelkész üdvözölte Nagy Nándor egyházmegyei gondnokot, ki a komáromi egyházmegye képviseletében jelent meg a konferencián. Majd Zsemlye Lajos hetéuyi lelkész „A szolgálat értékei" címen tartotta meg előadását. Az előadás maga a szolgálat művészete volt. Délután folyamán ugyancsak ő végezte az istentisztelet, amit Borosa Kálmán református lelkész előadása követett, aki a kamocsai református egyház életéből vett előadásával az Isten .mindeniható szere tétét tárta hallgatói élé. Végül pedig Nagy Sándor teológiai szenior tartott előadást „Egy csehországi konferenciáról". Ebben rámutat arra, hogy a konferenciákban az idők jelét látja. A konferenciák nagy jelentőségét máshol is felismerték már Hozzátartoznak a életfunkciókhoz. Van közös vonás ezekben a konferenciákban, az, hogy Krisztus ereje munkál rajtuk. Aki által mindenre van erőink. Krisztust állítjuk középpontba — úgymond — a mi leánykonferenoiáink megrendezésével ás, amidőn ezer és ezer leány, haza felé szálló lelitek összesereglésére, kálvinista falvaink vendégszeretetére felfigyel a világ és kérdi: micsoda erő mozgatja őket? Láthatják^ most már: Krisztusé. A konferenciát Boiross Kálmán lelkész és Sörös Béla, a konferencia elnöke prófétát erejű búcsúszóval zárta be, köszönetét mondva a vendéglátó gyülekezetnek és a konferencia messze földről jött résztvevőinek. W Beküldte már a keresztrejtvény megfejtését? Siessen, hogy résztvehessen a sorsolásban. Gyönyörű illatszerkazettát nyerhet.
