Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)
1931-08-23 / 191. (2708.) szám
IW1 augusztus 23, vasárnap. 5 'PRXGM-MAG'feAB.'HlRLAB Az éhínség előszele DéSszlovenszkón Ah alsőcsallőkftzi nyomorban tSbbbelytttt felfegyverzett bandák fosztogatják a földeket Vasvülák&al, fejszékkel, husángokkal fenyegetik a aaxdttal a kokori- iát és burgonyát keres® éltes rabldbandák — A hivatalos kér- megállapítás eisö erejSsnéüyeí megtSihbent® adatokat mutatnak Alsócsallóköz, augusztus 22. (Saját tudósi- tónktól. A komáromi járás az elsők közt mozdult meg nemcsak a bajbajutott gazdaosztály, hanem a földmunkásság érdekében is, hogy segélyt szerezzen. Erre nézve Ígéreteket is kaptak. Hogy az Ígéretek mit érnek, azt most láthatjuk. A komáromi járás egyes községeiben már a gazdák nem urai többé a földjeiken termett őszi gazdasági növényeknek, mert éjjelenként 10—12 főből álló bandák verődnek össze és vasvillával, fejszével, husángokkal fölfegyverkezve szedik le az éretlen csöves kukoricát és az apró burgonyát kiszedik a földekből. Ha valaki meg akarja ebben őket akadályozni, akkor életveszélyes helyzetbe kerül, mert leütik. Ma Nemesócsa és Ekel, meg több község földműves szegénysége főtt, vagy sült kukoricából és főtt burgonyából él, mert nincs kenyér. Kétboldas kukoricaföldön nem marad a gazdának egy zsákra való csöves kukoricája. Éppen igy van a burgonyával is, amely apró és mégis kiszedik. De veszélyben van a takarmány is, mert a nincstelen emberek kecskéi legelik és élik föl azokat. Ha valaki elkergetni merészeli az állataikat, akkor fenyegetőznek. Egy gazdát, aki három fiával kiment éjjel termését őrizni, elkergettek a túlerőben lévő bandák és még azt is kilátásba helyezték nekik, hogy leütik őket, házukat pedig fölgyujtják. A takarmányt egyébként fölszedik a földekről és hazahordják állataik számára. Még csak augusztus derekán járunk, és ilyesmik történnek meg: hát.még később milyen eseményekre van kilátás. A falu népe kétségbeesve néz a tél elé. A nyitrai járás segélykérelme TOK Nyitra, augusztus 22. Közölte már a P. M. H., hogy az országos keresztényszocialista párt nyitrai járási választmánya memorandummal fordult a járási főnökséghez az ínségbe jutott g azdák föleegé 1 ypzésére. Ez ügyben a járási ivatal augusztus 7-én és 14-én ankétet tartott az összes községek bevonásával s annak eredménye alapján a járási választmány augusztus 18-án tartott ülésén 19.618—1931. szám alatt bejelentette, hogy fölterjesztést tett a pozsonyi mezőgazdasági tanácsnak, az országos hivatalnak és a földművelésügyi minisztériumnak, hogy: 1. Vetőgabonát hozzanak be, amiből az arra szorult gazdák 2—3 évre kölcsönbe kaphatnának vetőmagot. 2. Inségbejutott földművesek, akiknek létérdeke veszélyben van, segélyt kapjanak a megfelelő alapból. 3. Adómoratórium az összes adótartozásokra. 4. Bármily ügyekből eredő tartozásokra moratórium adassák. 5. Hogy a földhaszonbérlők a haszonbért fizetni tudják s ne legyenek kénytelenek belföldi gabonát vásárolni, vámmentes gabonát kaphassanak a külföldről a haszonbér fizetésére. A járás területére 13.386 métermázsa vetőbúzára és 7953 métermázsa vetőrozöra volna szükség. Tekintve, hogy az adómoratóriumot az igénylőknek egyenként kell kérniök, a járási hivatal gondoskodni fog megfelelő nyomtatványokról, amelyekre a felek beírják a szükséges adatokat, ellátják aláírásokkal és beadják az illetékes pénzügyi hatóságnak. Hivatásosan 19 milliónyi kárt állapítottak meg a lévai járásban Léva, augusztus 22. (Saját tudósitónktól.) A lévai járási hivatal a statisztikai adatok földolgozása után a járás területén a katasztrofális aratás következménye gyanánt, a múlt évi aratással szemben, összesen — Szívbetegeknek és érelmeszesedésben szenvedőknek a természetes „Ferenc József* keeerüviz használata könnyű és pontos bélmütödést biztosit. Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy a Ferenc József víz különösen agyvérzésre és gutaűtésre hajlamos idősebb embereknek kitűnő szolgálatot tesz. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban f- füezerüzletekben kapható. 19,119.650 korona kárt állapított meg, amely a bevetett 42.381 kát. holdnyi területen 6514 családot, illetve gazdálkodót érint. A lévai járásban a gabonaigénylés hatósági összeírása szintén megtörtént; 8382 mm. búza, 3001 | mm. árpa és 10 mm. rozs szükségeltetik vetőmagnak, mig élelmezési célokra a gazdák ‘ 5088 mm. gabonát és 236 mm. lisztet igényelnek. A járási hivatal ezeket az igényléseket fölterjesztette az országos hiv**c!hoz. Természetesen a gazdaközönség feszült figyelemmel várja az országos hivatal megfelelő intézkedését. & rusiinszkái „insésa&cióbóí** 16© koronás vetőmagot kap a gazda Prága, augusztus 22. A Lidové Novíny ungvári jelentés alapján közli a következőket: Az elemi kárt segélyező bizottság szerdai ülésén elhatározták, hogy a ruszinszkói elemi csapásokkal sújtott gazdák részére 590 vagon vetőmagot szereznek be s azt kétéves kamatmentes hitel nyújtásával adják át az érdekelteknek. A vetőmag métermázsáját a gazdák 120—160 koronával fogják fizetni s a bevásárlást a gazdasági szövetkezetek kereskedelmi jednotájára bizták. Érthetetlen —- irja a lap —, hogy miért kell a gazdáknak az inségakció során olyan sokat fizetniük, amikor a gabona másutt sokkal olcsóbban kapható. És ha már ilyen drága pénzt kell fizetni, úgy meg kell követelni azt, hogy a vetőmagot tényleg a köztársaságban vegyék meg. Miért nem kapközmunkát DéiiziovenszkP ? Szlovenszkó, augusztus 22. (Saját tudósitónk- tó..) Még annakidején, amikor törvényhozóink legelőször fordultak a kormány tagjaihoz, hogy segítsenek a délszlovensz'kói falvak munkanélküliéin, maga Dostalek miniszter jelentette ki, hogy tárcája keretében nem tud semmit olyan közmunkákról, amelyek Délszlovenszkón lennének elvégzendők. Utólag azután kiderült, hogy a tardoskedd—tornóci útnak tervei már egy éve hevernek a közmunkaügyi minisztériumban és a csallóközi ármentesitő társulatnak mintegy 60 milliós beruházási munkálatainak tervei vannak a földművelésügyi minisztériumban jóváhagyás alatt. Csakugyan semmi intézkedés nem történt az iránt, hogy Délszlovenszkó borzalmas tél elé néző falvainak munkanélküliéi valamely közmunkáihoz jussanak. Ilyen körülmények közt történt, hogy az országos hivatal technikai főosztálya sorra fölhívta a járási hivatalokat, hogy jelentsék be a közmunkát, melyet végeztetni óhajtanak az ősz és a tél folyamán. Sajnos, ez a fölhívás oly későn érkezett a járási hivatalokhoz, hogy a legtöbb nem tudott neki eleget tenni. A jelentést augusztus elsejéig kellett benyújtani, azonban a fölhívás a hivatalokhoz augusztus második felében érkezett. Néhány járási hivatal mégis megfelelt a. fölhívásnak é6 nagyobb összegű közmunkát jelentett be, amelyet főleg az utak építésénél, vagy azok rendbehozatala körül kellene elvégezni. Jellemző az országos hivatal eljárására az is, hogy az utak építésére előirányzott sók millióból alig jut valami Délszlovenszkó magyar vidékeinek. így valóságos akadályverseny az, ha valaki Pozsonyból a Csallóközbe akar eljutni Főréven keresztül, Püspöki és Somorja érintésével, mely utón naponta számos autóbuszjárat is közlekedik. Az előirányzott beton- és aszfaltátkelési szakaszt Püspöki községen keresztül még nem csinálták meg, bár régen megszavazták. Kíváncsian várjuk az országos hivatal és a közmunkaügyi minisztérium döntéseit a dél»- szlovenszkói építések és közmunkák ügyében. Egy bizonyos, hogy százezernyi munkanélküli várja ezeknek a munkáknak a megkezdését, hogy a télre kenyeret szerezzen magának és családjának Délszlovenszkón. Az állam nem hagyhatja éhenhalni polgárait és igy ezek a szegény emberek jogosan elvárhatják, hogy segítsenek rajtuk. felles a bizonytalanság a kizsésí választások napját illetőleg Prága, augusztus 22. Tegnap közöltük, hogy a községi választások napja kérdésében a koalíciós pártokban is teljes a bizonytalanság. Ere- detilag az volt az általános nézet, hogy a választásokat október 25-én tartják meg, most azonban egyre több olyan hang hallható, hogy a választások szeptember végén, vagy október első vasárnapján lesznek. A választások időpontjáról a nemzeti demokrata párt lapja, a Národni Listy, ezt irja: — Az utóbbi napokban egyes lapok azt közölték, hogy a községi választásokat október 25-én tartják meg. E jelentések idézésénél megjegyeztük már, hogy ez a dátum nem végleges. Újabban az hallható, hogy az illetékes kormánykörök tényleg tárgyalnak arról, hogy a választásokat korábbi időre tegyék éspedig vagy október elejére, vagy pedig szeptember végére. A Právo Lidu értesülése szerint nem felel meg ’ a valóságnak az egyik kőnyomatos ama jelentése, hogy a községi választásokat október 4-én tartják meg. Farkas bácsi háztilznézőbén Irta: Urai Dezső A sovány emberke hirtelen felült az ágyban és riadtan meredt az ébresztőórára. Kívülről behallatszottak az ismerős zajok: a közeli gyár szirénája búgott, a szomszédos malomban munkára csöngettek, a szatócs csörömpölve lökte a magasba a redőnyt. A környék, mint gondos jó barát már közölte Farkas Péterrel a hétköznap legszerényebb közkatonájával, hogy reggeli félhétre jár éppen, csak a kis fémbakter hallgatott, mint a rossz házőrző kutya. Farkas Péter egy pillanatig szigorú szemmel nézett a kötélességmulasztó szerszámra, azután megenyhülve ismét visszahanyatlott a párnákra. — Magam állítottam el — gondolta szinte bocsánatkérően — tegnap óta nyugalomban vagyunk mind a ketten. Lehunyt szemekkel feküdt és ringatta magát valami jó érzésben- A hivatalbeli kollégák („akik még nem robotolták le a nfaguk munka- porcióját“), most sietve készülődnek, hogy időre a helyükön legyenek, mert Takács ur, az irodafőnök nagyon szigorúan ellenőrzi a hivatalba- já ráfit- Másfél óra múlva a szobák megtelnek fázékony tisztviselőkkel, ügyes-bajos emberek jönnek, akták kezdenek kerengeni, csengők berregnek, Cserépy ur, a csoportfőnök kiereszti élés hangját: — Farkas bácsi, mi lesz az aktaszereléssel? — Ha szerelés kell — dacoskodik a paplan alatt Farkas — csinálja meg maga. Mi közöm hozzá?! Á hivatal legszerényebb emberé most abban találta gyönyörűségét, hogy kemépyen pörölt a följebbvalóival: Farkas bácsi engedetlen volt, nem tisztelte a ranglétrát, egyáltalában, Farkas % bácsi nem törődött az egész hivatallal, a szerelt és szeretetlen aktákkal, az irodafőnökkel és a csoportvezetővel. Fél kilenckor már fájt minden tagja a szokatlan heveréstöl. Fölkelt és kiment az ucoáia. Merőben uj környezetben találta magát. A hivatalig vezető utón ismert minden szembejövőt. Ismerte az iskolába siető fiukat, a matrózruhás lányokat, ismerte a sok fiatal és öreg embert, a sápadt nőket, amint kis csomagjukkal munkába siettek. — A papirosba takart elemózsia a mi szolgálati jelvényünk — szokta mondogatná, amikor még ott bukdácsolt abban az .emberfolyamban, amely a vasár- és ünnepnapot kivéve, jó és rossz időben egyformán kanyargótt számtalan komor iroda irányába — olyan az a mi kezünkben, mint a katona derekán a tábori öv. Most egy kicsit meghökkenve figyelte a szembejövőket. Valahogy más volt az ucca képe. Vasaltabb külsejű emberek ,nyugodtabb járásnak lépegettek az aszfalton. A kis papiroscsomagocs- kák helyett sárga és barna aktatáskák. A legtöbb ember kezében újság. — Érdekes — tűnődött Farkas bácsi, — ma milyen más a világ. Még a boltok is barátságosabbak. Filozófus elme volt, szeretett megfigyelni és magában okoskodni. Ennek a változásnak is megtalálta a magyarázatát, amit némi fejcsóvá- 1 ássál könyvelt el. Féltizenegykor besodródott a Belvárosba. Nőkkel találkozott, aminőket sohasem látott, jól ápolt, elegáns nőkkel, könnyű, rugalmas járásuakkal, kék és barnalakkos autók suhantak, el mellette, a párnákról érdekes arcú férfiak pillantottak a gyalogjárók felé. Gyorsan bekanyarodott egy mellákuccába és megállt egy semmitmondó kirakat előtt. Valami nagyon Kevéske keserűség kezdett fölszállni benne, valami halvány derengése annak, hogy Ő eddig talán nem is élt,. A szürke emberfolyamból erre a fényes szigetre vetődve, az öreg nyugalmazott kezelőtiszt ütést érzett a szivén. Nem is bírta sokáig a ragyogásban. Kisietett a Józsefvárosba, de itt meg éppen nem tudott megnyugodni: a falak mögül hallotta a gépek zakatolását, az iTÓgépek csattogását, a tollak perce- gését, az akták sustorgását. Emberek siettek el mellette, mindegyik valahonnan indult, valahová tartott, mentek biztos céllal, csak ő ődön- gött céltalanul ebiben a sürgés-forgásban. Kábult fejjel belépett egy szerény vendéglőbe és étvágytalanul ebédelt. Háromnegyed kettőkor szinte menekülve rohant haza, nem akart találkozni hivatalból jövő emberekkel. Két hétig viaskodott magával, egy este aztán megint félhétre igazította az ébresztőóráját. Reg. gél sietve megmosdott, fölöltözött, bekapta a reggelijét ée leszökött az uccára. Mind jobban földerült, ahogy lassan-lasean találkozni kezdett az „ismerősöku-kel. Az egymást taszigáló iskolás fiukon szeretettel nézett végig és utat engedett nekik, hadd pajkoskodjanak. A kis leányokat számbavette, szinte megcirógatta a szőke és barna copfokat. A Rókusnál megállt egy pillanatra: minden nap ott találkozott a csöppet fer- devállu, szomorú szemű nővel, aki a Belváros felé igyekezett. Ezt a teremtést becsülte, mind között a legjobban. — Éppen olyan rendes és lelkiismeretes, mint én — szokta konstatálni magába — bizonyos, hogy még sohasem késett el a munkahelyéről. Á nő is éveli hosszú során át, jó és rossz időben rótta az utat — az ellenkező irányba. Ha a Rókuson innen találkozott vele Farkas bácsi, meggyorsította a lépteit, mert tudta, hogy néhány perccel megkésett, ha túl a Rókuson keresztezték egymás útját, figyelmeztetve nézett rá: — Jó lesz sietni, kedves, mert elkésikIsmerte szegényes télikabátját és örvendett, amikor a tavasz kinyiltával szerény uj ruhájában látta. Ismerte kis, kopottas kézitáskáját és a csontnyelü esernyőt. Amikor úgy nyár derekán két hétig nem találkozott vele. pontosan tudta, hogy a szorgalmas teremtés valamelyik irgalmas betegpénztár révén kis pihenőhöz jutott és boldog volt, amikor az idő leteltével pirosabb arcúnak és derűsebb szeműnek látta a nőt, mint a nehéz téli hónapokban. Farkas bácsi évek óta játszott egy nagyon ártatlan társasjátékot: a szembejövők mindegyikéről megállapította, hogy mi lehet. Voltak megfigyelései, voltak jelei, amelyekből Ítélt s mindebből megformálta az ismeretlen társ karakterét és foglalkozását. A kis, szomorú nőt egy nagy magáncégnél képzelte, lehet, hogy a kasszában ül, lehet hogy egész nap gyorsír és levelez. Farkas bácsinak egész albuma volt ezekből az ismerős ismeretlenekből és erre a gyűjteményre nagyon büszke volt az öreg. Egy reggel, ahogy közeledett a Rókushoz, nagy elhatározás fogant meg benne. Eltökélte, hogy ma nyomon követi a szomorú arcú nőt és megállapítja, hogy hová igyekszik. A járda szélére állt és úgy tett, mintha a villamosra várakoznék. A szive hangosan dobogott, olyasmire készült, amire sohasem vállalkozott még a fiatalság esztendeiben sem, nyomon fog követni egy nőt. Félszemmel a fal felé lesett. Előbb a ..sportlapot olvasó“ ment el mellette, azután a „mérges- szemű ember41, ezek után a „szomoniarcn“-nak kellett következni. Jött is csöndesen, egérkejá- rással. Szorosan a fal mellett haladva, lesütött szemmel lépegetett el Farkae bácsi mellett. Az öreg megvárta, amig tiz lépésnyire jutott, azután a nyomába szegődött. Restelte magát, úgy cikkázott az aszfalton, mint a részeg. Attól tartott, hogy a nő megérzi maga mögött és megfordulva rápirit. A Rákóczi-ut. és Muzeum-körut sarkán eltökélte, hogy abbahagyja az üldözést, de azután mégis csak tovább ment az embersorokban el-elvesző nő után. Bejutottak a Belvárosba, majdnem elérték a Dunát. Farkas bácsi valami szorongás félét érzett, szívesen kitért volna a bizonyosság elől, de most már akarva, nem akarva. vitték a lábai a nő után. A filigrán teremtés belépett egy iskola kapuján, a küszöbön ácsorgó iskolaszolga tisztesség-
