Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)

1931-08-20 / 188. (2705.) szám

10

ti^<lmMagVaplhirlaí>

1931 augusztus 20, csütörtök.

Prága, augusztus 19. A szlovenezkói terméskatasztróf ával kapcsolatban ismételten módunk volt a bérlők követeléseit ismertetni. A helyzet tisztázása céljából közöljük most a bérbeadó földtulajdonosok részéről érkezett alábbi két hozzászólást:

Mivel ismételten jelentek meg b. lapjában cikkek a földbérlők mozgalmáról, akik — tekintettel a rossz termésre és viszonyokra — bérleszállitást' kívánnak az államtól kimondatni. nem csupán a jelen évre, hanem mindvégig. szív esküdjék soraimnak helyt adni, tekintettel az elvre: audiat-ur et altéra pars.

Mindenekelőtt azt kell leszögeznem, hogy ha minden nagyon rosszul sikerült üzlet esetében — mert hiszen a föld kibérlése sem egyéb, mint üzleti vállalkozás -—.jog formálható az üzleti szerződés állami beavatkozással való m-e,gváltoztatására, akkor megszűnik teljesen a szerződések értelme, célja s jogfogalma; az üzleti életre nehéz és káros bizonytalanság feküdnék, aminthogy tapasztalt dolog, hogy az üzleti életben minden erőszakos, állami, egyoldalú beavatkozás hátrányos, káros.

Méltányossági 'Szempontból is kárhoztatandó minden ily törekvés, mert hiszen éppen azért köttetnek a földbérszerződések legkevesebb hat. de rendszerint 12 évre, hogy a. bérlő részere meg legyen a kiegyenlítődés lehetősége; rossz év deficitjét erősen kiegyensúlyozzák a jó. sőt. sokszor bőséggel záruló gazdasági évek hozama; ezzel szemben a. bérbeadónak nincs meg ez a lehetősége; éppen úgy évi fixumra van utalva, mint a hivatalnok; bizonyos iefixi- rozott keretben mozog'életmódjának mikéntje; ha most aztán elesik egy év rendes jövedelmétől, sőt. az állam erőszakos beavatkozása folytán a további évekre is jövedelme lecsökken, méltánytalanul anyagi zavarokba dől; deklasz- száiódik, nem képe-s életstandardját fönntartani, mert nem kell ám mindig latifundiumokra gondolni, ha földbirtokról van szó! Sőt! Ma túlnyomóan kis birtokon éldegélnek a volt. „föld- birtokosok^ mert részben az állam elvette tőlük földjeik javarészét föidbirtokreform cimén. másrészt önként kényszerültek megválni az ősi rögtől, hogy a horribilis vagyondézsmát kifizethessék; túlnyomórészt éppen, hogy valahogyan, nagyon is szerényen meg tudnak élni; ha már most egy ilyen váratlanul jövő állami beavatkozás amugyis szerény jövedelmüket nemcsak momentán, de a jövőre nézve is megnyirbálja, igen sokakat az anyagi katasztrófába dönt; vagyis előáll azon helyzet, hogy a.z állam egy 'klasszist- megment — talán nem is helyes kifejezés, inkább: favorizál —, egy másik osztály rovására; s ez annál igazságtalanabb volna, mert a bérlőnek bőven van reménye. hogy egy-két- jó esztendő, avagy újabb bármiféle konjunktúra bőven kárpótolja, cíe a fixumra utalt bérbeadó honnét, kitől várja elmaradt bérjövedelme kárpótlását?

Állami beavatkozást kérnek a bérbevevők azon a címen is, hogy tulmagasaknak tartják a bérösszegeket. Eltekintve attól, hogy a szerződések megkötésekor gondolni kellett volna arra. hogy az üzleti élet éppen úgy hullámzik lefelé, mint fölfelé. Nos, ettől eltekintve, persze visszasírják a boldog időket, amikor a földtulajdonosok földjeit egy évszázadon át éhbérért élvezték; a „régiebbek“ emlékezni fognak, ha valaki bérbeadta birtokát, bizonyos fokig „lekracholtnak" tartották, mert rendszerint pár év múlva a bértő megvette a bérelt birtokot; mert a fizetett csekély bérösszeg abszolúte távoli arányban sem állott azzal a jövedelemmel. melyet a birtok bérlőjének hajtott; most azután, hogy a bérbeadók is részesedni akarnak földjeik hasznából, a bérlők panaszkodása az egeket ostromolja, s az első reesz esztendő után állami beavatkozásért kiáltanak.

Jelen törekvésüket arra alapozzák, hogy az állam már közbelépett a bérbeadók javára; de ez az eset egészen más! Az állam minden irányban oly mélyen avatkozott be a magánjogba, olyan kivételes helyzetet teremtett, hogy minden vonatkozásban rendezés vált szükségessé; de most egyszerűen dekonjunktúráról van szó, ezzel pedig minden üzletkötésnél számolni kell; s viselni a következményeket; mint ahogyan viselték azok a hajótöröttek például, akik a háború alatt egyezer-kettőezer koronáért. — holdjáért — eladták birtokukat, s egykét év múltával ugyanezen földek értékét

20.000 koronára szöktette föl a konjunktúra, veleemelkedett a megélhetés színvonala, s ők a sző szoros értelmében koldusbotra jutva tengődtek, jóformán az éhhalálnak kitéve. Nos, mi volt ez? Rosszul sikerült üzlet! Tehát jogszerűnek tartják-e a bérbevevők, ha ezek a szeroncsétlenüljártak is állami, közbelépésért kiáltottak volna s birtokaik visszaadásáért indítottak volna akciót, avagy a nagy árkülönböze t megtéri téséért ?!

A dolog meritumára térve, szerintem egyedül jogos megoldás: ha a bérlő megegyezést, keres a bérbeadóval; egy nélkülözhető hányadra adjon haladékot a földtulajdonos kamatmentesen, s ;iy,|. . mcegyezés szerint — egy, vagy két

'•szünidő múltával a. bérlő köteles visszafizetni; ;i tehetősebb tulajdonos az utolsó évre kötheti ki a visszatérítést, ami,kőris az instrukció likvidálásából könnyen térítheti meg azt-a bérlő.

Ezenfelül az állam részéről igényelhetők könnyítések és segélyezések, olyan értelemben, mint a P. M. H.-bán említett ügyes ötlet elképzelése: vámmentes búzát bocsásson rendelkezésre a bérlőknek buzabérfízetés céljára, hiszen ha a kormánypártok szövetkezeteit segélyezi föl pár millió efféle üzletjuttatásokkal, mennyivel inkább méltányos volna ez bajbajutott gazdatársadalmával szemben!

Végül, föltéve, de tiltakozva ellene, hogy a kormány mégis módosítani akarna a bérszerződéseken, akkor is csak egyénen kint elbírálva az eseteket, szabadna ezt tenni, és kategorizálni mindenekelőtt, vájjon egy régebbi szerződésről van-e szó, melyet még a 400 koronás búza aranykorában kötöttek, avagy újabb 2—3 év előttiről, amikor a konjunktúra erősen lehanyatlott, s a bérszerzőidést vállalónál?; számolni kellett a hanyatlási tendenciákkal, ha pedig ezt elmulasztotta, rójja ezt föl önönmaga rövidlátásának s álljon helyt ö mm u] ászt ásóért!

X. Y.

*

A katasztrofális termés mindenhol megmozgatta az érdekelteket. Gyüléseznek, ankétez- nek, memorandumokat visznek és hoznak, melyeket. kormányrendeletté akarnak tenni.

A lévai járási földbérlők gyűlést tartottak, melynek legelső határozata: ..Kormányrendelettel szállítsák le az 1930—31 -i gazdasági évre a szerződésileg kikötött haszonbért 50%-ra.“

Kérdést intézek a főldbériőkböz, hogy igy megoldva, látják-e a helyzetet mind magukra, mind a bérbeadókra nézve? Nem akarom azt mondani, hogy a bérlők maguk okai ennek a 2—4 q-ig terjedő bérleteknek, hiszen ők árvereztek. Viszont emlékezetemben él még a. háborút. követő évek alacsony bérlete, mikor a bérlők termésüknek pelyvájáért többet kaptak, mint maga a bérlet volt. Fizettek 80—100 Iv-t egy magyar holdért, volt esztendő, amikor a- föld 10 q-t, vagy még többet is termett és a búzáért-360—400 K-t kaptak, jutott-e eszébe — ba igen, úgy nagyon kevésnek —, hogy egy zsák ocsut vigyen a bérleten fölül a bérbeadónak. Ők ekkor folyton a szerződésre hivatkoztak.

Milyen gondoskodás történjen az 50%-os leszállítás esetén a papsággal, tanítósággal, kiknek helyi járandósága földben van és annak bérértéke a ..Supis^-ban fölvett összeggel egyenlő, kitől kárpótoltassanak azok?

Kitől kárpótoltadon az a szegény özvegy 'családijával, kinek 5—10 holdja van, maga megdolgozni nem képes, kiadta 'bérbe és most 16—20 q helyett 8—<10 q-t kapna, ami neki megélhetésre sem elég.

Es még egyet-. Az adók, legalább is az egyenes adók 100 és 100% járulékaikkal együtt csak megmaradnak, honnan lesznek azok kiegyenlítődve, mert 'bizony ezt a tulajdonoson kérlelhetetlenül be fogják hajtani.

A bérlőnek legalább a kukoricából, takarmányból lesz valamije, mert hiszen ezek termése — legalább a lévai járásban — normális. Ebből és állatjaiból — ha nagyon is olcsók — valamit he tud venni, de a bérbeadó csak a bérletére számíthat és abból kell élnie!

Nem az 50% leszállításban van a megoldás, mert- hiszen ez esetben sem a bérbeadón, sem a bérlőn nincs segítve. Más utakon kell keresni a megoldást, ami a határozati javaslatok egyikmásik pontjából ki is csillan. Egy kaptafára úgy sem lehet ráhúzni az összes bérleteket, mert hiszen mindegyiknek elbírálása már a szerződések különféléé égé szerint is más és más kell, hogy legyen. Egy bérbeadó.

Az állami költségvetés első tervezetét a pénzügyminisztérium már kidolgozta s a Národni Politika értesülése szerint a pénzügyminiszterek a költség- vetés leszállítására vonatkozó törekvése teljes mértékben elkerül. A költségvetés leszállításának mértékéről konkrét számok egyelőre nem ismeretesek.

Az Angol-Csehszlovák Ránk is leszállítja az igazgatód fizetéseket. Az Angol-Csehszlovák és a Prágai Hitelbank igazgatósága a múlt napokban közölte a vezető tisztviselőkkel, hogy mindazoknak a fizetését leszállítja, akiknek a fizetése az évi százezer koronát meghaladja. A fizetésleszállitás mértéke 10—25 százalék között mozog. A leszállítást szeptember elsején fogják végrehajtani. A nevezett pénzintézet egyébként a Supaltern alkalmazottak számottevő részét elbocsátja. A bank tisztviselői a múlt napokban tiltakozó gyűlést tartottak s ott egy rezoluiciós határozatot fogadtak el, amelyben tiltakoznak az ellen, hotgy a bank a takarékossági intézkedéseket a legszegényebb és a legrosszabb helyzetben levő tisztviselőkön kezdi, mig az igazgatók tantiémjeit, amelyek indokolatlanul magasak, érintetlenül hagyja. A rezolu- ció továbbá azt hangoztatja, hogy ebből az eljárásból az tűnik ki, hogy az állami pénzzel szanált bank az egyesek és a magánosok érdekeit szolgálja és egyenesen támadást intéz az alantas tisztviselők ellen. A tisztviselők egyhangúlag azt követelik, hogy az intézet az ö lét érd eküket védje meg. A L idővé Novinv értesülése szerint az augusztus elsején elbocsátott huszonnégy hivatalnok köziül tizenhat prokurista volt.

államsegély az 1929 évben megfagyott gyümölcsfák pótlására

Pozsony, augusztus 19. A földművelésügyi minisztérium megbízásából a szlovenszkói mezőgazdasági tanács segélyezési akciót folytat az 1929. évi fagyok által gyümölcsfákban okozott károk mérséklésére.

Minden gyümölcsfácskára, amely ezen segélyakció keretén belül lesz kiutalva, 6 korona segélyt nyújtanak, mely közvetlen annak a faiskolának lesz kifizetve, ahonnét a gyümölosfácskákat kiutalják. A különbözetet a kérvényező fogja a faiskolának a megállapított ár szerint megfizetni. Ugyancsak fizetni kell a kérvényezőnek a fuvar és csomagolási költséget.

1. Segélyfácskákat csak olyan termesztők igényelhetnek, akiknek gyümölcsfái 1929-ben kifagytak, de csak annyit kérvényezhet, ahány fa tényleg kifogyott. Egy kérvényező legfeljebb 300 fácskát kaphat.

A különböző feltételeken kiviül, amelyek az arra vonatkozó nyomtatványon fel vannak sorolva, még a községi elöljáróság bizonylata is szükséges arról, hogy a kérvényezőnek hány gyümölcsfája fagyott vagy pusztult el a fagykár következtében.

2. Csak magastörzsü gyümölcsfákra utalnak ki segélyt. Kivéve a kajszimbarackot, őszi barackot és édes mandulát, amelyeknél fél- magas és törpefákra is adnak segélyt. Minden kérvényezőnek csak egy gyümölcsnem, például alma 2—3 fajtában lesz kiutalva és pedig olyan fajtákban, amilyen az illető vidéknek megfelel.

3. Uj gyümölcsfák kiültetése csak olyan helyen részesül támogatásban, ahol megvan a feltétele a sikeres növésnek és fejlődésnek.

4. A kérvényezőnek köteleznie kell magát, hogy a gyümölcsfákat rendesen kiülteti, karóval ellátja, lelkiismeretesen ápolja és az esetleg elpusztult fácskákat újakkal fogja pótolni, ugyanolyan gyümölcsnemmel és gyümölcsfajtával. A fócskák rendes kiültetéséről és ápolásáról a mezőgazdasági tanács képviselője révén fog meggyőződni. Ha a kérvényező nem felelne meg ezen kivánalmaknak, köteleznie kell magát, hogy a segélyezési összeget a mezőgazdasági tanácsnak visszatéríti.

5. A kérvényzőnek a segélyengedélyezés után, utólagos utasításokat fognak adni a gödrök, karók előkészítését, ültetését és ápolást illetőleg stb.

6. Ezen segélyezési akció nem vonatkozik oly fácskákra, amelyeket 1929—1930 és 1931 tavaszán ültettek ki.

7. A kérvények a Szlovenszkói Mezőgazda- sági Tanács, Bratislava-Pozsony, Krizkova ucca 7. címére, legkésőbb f. évi augusztus hő 30-ikáig küldendők be és a beérkezés sorrendjében lesznek elintézve, aminél tekintetbe veszik a kérvényező vagyoni állapotát, valamint lakóhelyét és gyümölcstermesztési viszonyait. A segélyt a rendelkezésre bocsátott összeg teljes kimerítéséig fogják nyújtani. A kérvények megfelelő nyomtatványokon adandók be, melyeket válaszbélyeg ellenében beküld az érdeklődőknek a mezőgazda- sági tanács, vagy az állami gyümölcsészeti felügyelő, (Bratislava-Pozsony, Matuskova 934.)

A pontatlanul kitöltött és a későn beérkezett kérvényeket nem veszik tekintetbe.

Az Egyesült Államokban az Ipari termelés 16

százalékkal, a gyári munkabérek 25 százalékkal

csökkentek. Washingtonból jelentik: A kereskedelemügyi miniszter kijelentése szerint az Egyesült Államokban az Ipari termelés az első félévben ez előző évhez viszonyítva 16 százalékkal csökkent. Mindössze a textilipar mutatott fel némi javulást. A gyári munkabérek 25 százallékkal estek az előző évi szint alá.

Ismét csökkent a nagykereskedelmi árindex. Az

állami statisztikai hivatal most kiadott jelentése szerint augusztus elsejére júliussal szemben a nagykereskedelmi árindex 3.8 százalékkal csökkent, 112.1- ről 107.8-ra. Emellett az élelmiszerek indexe 111-ről 104.3-ra, a takarmánynemüeké 96.5-ről 81.7-re csökkent s igy e két csoport közös indexe 110.2-ről 103-ra, vagyis 6.5 százalékkal Csökkent. Az ipari anyagok és termékek indexe 1 százalékkal csökkent 114.1-röl 113-ra. A gabonanemíték és őrlemények általános csökkenő irányzata a búzánál 8.4, a belföldi búzalisztnél 8.6, a külföldinél 0.9, a rozsnál 9.6, rozslisztnél 10.2. a zabnál 9.4 százalékkal jut kifejezésre. A burgonya 59.6 százalékkal esett, A tengeri árcsökkenése 7.1, az árpadara és borsóé 1.2 százalék. A borjúhús ára 11.4 százalékkal csökkent, a többi busfajta emelkedett és pedig a sertéshús 14.9, az ürühus 2.6, a füstölt sonka 7.5, a belföldi zsír 4 százalékkal. A vaj 2.5, a margarin 1.3, a nyersemkor 4.8 százalékkal csökkent, A széna áresése 82 százalékos, mig a szalma 3.1 százalékkal drágult. A férnek csoportjában az ólom 1.4 százalékkal emelkedett, a többi fém ára csökkent. Legjelen- tőeebbb a réz csökkenése, mely 9.8 százalékos. Az ón 4.8, a cink 1.8 százalékkal esett. A gyapottá™ 14 százalékkal csökkent. A pamut áresése 8.6 százalék. A len és a jut la is olcsóbbodik s igy a textilcsoportban csak a selyem ára emelkedett 5.8 százalékkal. Egyéb nyersanyagok közül különösen a nyersbőr 8.4 és a kőolaj 3.3 százalékos áresése érdemel figyelmet. A faárak átlag 3,3 százalékkal csökkentek.

Bratíslavai Dunavásár

megnyitása Í93t, Vili. 23-án

33 % utazási kedvezmény

a csehszlovák vasutakon

A kereskedelmi kamarák központjának kereskednie mpolitikai bizottsága legközelebbi ülését Pozsonyban augusztus 24-én, a Dunavásár alkalmából tartja. Az ülésen Matousek dr. kereskedelemügyi miniszter is résztvesz/

A kanadai termésbecslés. Az újabb kanadai vetés jelentés Kanada egész őszibuzatermését

23,341.000 bushelre becsüli. A búzával bevetett teljes terület 315.000 acre, az átlagtermés pedig 25.8 bushel acrenként.

Olaszországban és Angolországiban emelkedik a munkanélküliség. Julius hónap végén

Olaszországban 637 ezer 156 munkanélküli volt, vagyis 64.000 személlyel több, mint június végén. A munkanélküliség egyik főoka a mezőgazdasági válság. — Angliában az augusztus 10-iki kimutatás szerint 2,714.359 személy volt munkanélküL, vagyis 1009-cel több, mint 14 nap előtt és 663 ezer 622 személlyel több, mint a múlt év megfelelő időszakában.

Változások a dolhai fafeldolgozó részvénytársaság vezetésében. A dolhai fafeldolgozó részvénytársaság, melynek székhelye Becsben van, hirtelen elbocsátotta a vállalat igazgatóját és néhány vezető tisztviselőjét. Az elbocsátás oka eddig ismeretlen. Valószínű, hogy rövidesen sor kerül 300 munkás elbocsátására is. A cég a független máltai lovagrend tulajdona, amely két év előtt 42.000 hold erdőt vett Teleky nagybirtokostól.

Ausztriában bevezetik a benzinmonopóliumot. Becsből jelentik: A benzin monopólium bevezetésére vonatkozó tárgyalások erősen előrehaladtak s valószinüleg már a legközelebbi időben befejeződnek. Ami az osztrák gyufamonopóliumot illeti, erre vonatkozólag döntő javaslat még nincs.

Moratóriumot kapott az Amstelbank. Amsterda- mi híradás szerint a fizetési nehézségekkel küzdő Amstelbank részére a biróság i8 havi moratóriumot engedélyezett.

Érdekes terv a magyar exportfejlesztésre. Budapestről jelentik: Érdekes terv merült fel az export- fejlesztésre, amelyet a parlamenti 33-as bizottság tagjai előtt is felvetettek. Arról van szó, hogy minden egyes személyvonathoz és gyorsvonathoz csatoljanak egy-egy teherkocsit, amelyben szállítandó ipari exportáru a határig fuvarmentességet, vagy igen jelentős refakciót kapjon. Visszafelé a határtól e vagonokban szállított nélkülözhetetlen és exportra feldolgozandó nyersanyagok élveznék ezt a különleges kedvezményt. Eyenmódon egy év alatt mintegy 16.000 vágón forgalmáról' volna szó, a MÁV eem hozna nagy áldozatot, mert személyszállító vonalain amúgy is állandóan üresen gördül néhány kocsija.

A gabonakereskedelem az engedélyezési eljárás rendezését sürgeti. A gabonakereskedelem az utóbbi időben állandóan panaszkodik a behozatali engedély iránt benyújtott kérelem késedelmes elintézése miatt. A gabonakereskedők az illetékes1 hivatalokhoz memorandumot nyújtottak be, amelyben a kormány figyelmét felhívják a mai gyakorlat kedvezőtlen következményeire. A legújabb hírek szerint a gabonabehozatalt engedélyező bizottság csak szeptember elején kezd működni s addig az ideig a kereskedelemügyi minisztérium a saját hatáskörében intézi el ezeket a kérvényeket. Jelenleg elsősorban a malmoknak adnak behozatali engedélyt, ezzel szemben a kereskedők az ő kérvényeik sürgős elintézését követelik.

Németországiban a lombard-kamatlábat leszállították. A birodalmi német bank az augusztus 15-iki kimutatás alapján elhatározta a lombard-kamatlábnak 12 százalékról 9 százalékra való leszállítását. A csökkentétt kamatláb ma lépett hatályba.

Változatlan marad a szeszgazdálkodás. Ismeretes, hogy a szeszgazdálkodás ideiglenes rendezéséről szóló kormányrendelet hatálya szeptember végén lejár. A prágai lapok jelentése szerint a kormány újabb rendeletit ad ki a szeszgazdálkodásról, amely a ma érvényes intézkedéseket változatlanul érvényben hagyja. Egyes prágai lapok értesülése szerint valószínű, hogy a kormány a parlament őszi ülésszakában a ház elé terjeszti az úgynevezett kis-szesztörvény tervezetét. A szeszgazdálkodás végleges rendezése, sajnos, továbbá is a jövő kérdése marad különösen azért, mert az egyes érdekelt csoportok nem tudnak megegyezni. A szeszgazdálkodást a végrehajtó szervezetekben újabban a szesz- és likőrkereskedők is képviselethez akarnak jutni, ami a kérdést csak megnehezíti.

A tankönyv- és tanszerkoreskedlők panaszai. A tankönyv- és tanszerkereskedők az utóbbi időben amiatt panaszkodnak, hogy egyes iskolaigazgatóságok bizonyos meghatározott cégeket ajánlanak a tanulódnak. Ezeket a panaszokat az ipar- és kereskedelemügyi minisztérium s az iskolaügyi minisztérium a mull napokban tárgyalta s ezek alapján az iskolaügyi minisrtérium külön rendelőiét adott ki, amelyben az iskola igazgat óságoknak megtiltja egyes magáncégek ajánlását. A tilalom ellen vétőkkel szemben fegyelmi utón fognak eljárni*

Közoazda^ácP 1 földtulajdonosok álláspontja

a föltibér-leszállitás tervével szemben