Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)

1931-08-20 / 188. (2705.) szám

t>raxiai-A^ag^ar.-H1RIiAI» ________________________5 KO MMENTÁROK Éhínség a bőség következtében — Hidasnémeti epilógja Százmillió ember hallgatta Tristánt . A texaszi petroleummezőket tizenkétezer ka­tona szállta meg és halálbüntetés terhe alatt vigyáz arra, hogy a vállalatok napi egymillió hordó petróleum helyett mindössze háromszáz- ezret termeljenek. E rendszabály következtében sokezer munkás kényért el enné vált, — de a petróleum ára nem emelkedett. A texaszi példa még csak hagyján, rettenetesebbek az Unió mezőgazdasági államaiból érkezett hírek. Az United Press a helyzetet a következő szavak­kal jellemzi: „Éhínség a bőség következtében4'. Valóban, a kifejezés találó. A farmer, aki az amerikai viszonyok miatt gabonáját önmaga nem tudja földolgozni, tiz kiló búza áráért há­romnegyedkilós kenyércipót kap a péknél, s bármennyi gabonája termett, nem adhatja el és éhezik. Négyszázhusz kiló búzába kerül egy pár cipő. Harminc métermázsa gabona árából kap egy öltözet ruhát a boltban. Húsz cigaretta ára egy bushel gabona (27 kiló). A farmer fele­sége huszonöt kiló vajat kénytelen eladni, amíg a legegyszerűbb kalapot megveheti. Csoda, ha a farmer raktárhelyiségek hiányában elégeti értéktelen gabonáját, mint a terhes giz-gazt? Csoda, ha csökkentik a petroleumtermelé&t, amikor egy hordó petróleum ára egy korona húsz Amerikában és senki sem veszi? Ugyan­akkor nálunk milliók éheznek s Kínában alko­nyaikor megszakad minden élet, mert nincse­nek világitóeszközök. Az elosztás rossz, nagyon rossz, « valaminek történni kell, hogy a végze­tes világadminisztrációs hibák megszűnjenek, különben megfutunk saját zsírunkban, vagy ha­sonlók leszünk ahhoz a kapzsi őrülthöz, aki éhen veszett arannyal szinültig megrakott kam­rájában. * Az „affér44 elviharzott. A jelentéktelen hidas­németi „határincidensből44 nem maradt' más hátra, mint a rossz emlék keserű szájize ben­nünk, magyarokban. Két egyszerű és bizonyára jóakaratu csehszlovák közalkalmazott kiélvez­te az olcsó magyar bor jótéteményeit és mint már a tüzes ital következtében történni szo­kott, virtuekodni kezdett, nagyokat mondott és ossze-vissza beszélt. Emiatt másfél napra őri­zetbe vették őket. Megtörténik máshol is, sőt. De kedves prágai laptársaink ismét elérkezett­nek látták a pillanatot, hogy a kijózanodás vé­gett hűvösre tett vasutasokból mártírokat s a tízmillió élő magyarból külön-külön és össze­Beregszási, augusztus 10. (Saját tudósí­tónktól.) Még 1928 január 6-án történt Bereg­szászon, hogy Ortutay Jenő görög katolikus esperes-lelkészt gyóntatni és az utolsó kenet szentségét feladni hívták egy beteghez. A lelkész a hívásra megjelent az egyik külvá­rosi ucca szegényes házában, ahol Lőcsey András hetven éves napszámos kérte, hogy gyóntassa meg haldokló feleségét. Beszélge­tés során azonban kiderült, hogy a nagybeteg asszony nem hites felesége Löcseynek, mert bár a házasság megkötéséhez szükséges iratok megvoltak, pénzhiány miatt nem tud­tak megeaküdni. A lelkész látva, hogy egy haldokló lélekről van szó és miután meggyőződött arról, hegy az iratok tényleg rendben vannak, Löcsey Andrást ad­digi vadházas t ársávul, Hóláncuk Annával nyomban megeskette. Az asszony harmadnapra meghalt. A házas­ságkötésről szóló jelentést az összes iratok­kal együtt a lelkész beküldte a járási hivatal­ba. Rövid Idővel ezután Ortutay Jenő esperest az államügyészség vád alá helyezte, mert a párt összeadta anélkül, hogy a kihirdetés alól a járási hi­vatal felmentését kérte volna. , véve brigantikat csináljanak. Az áldozatok ré­gen kijózanodtak, de a magyarellenes pergőtűz es uszítás egyre tartott. A közeledésnek nem ez a módszere. Tessék fegyelmezettebb hivatalno­kokat a határra küldeni, s ha valami történik, előbb fegyelmezetten bevárni a valódi tényál­lás földerítését s csak azután megfujni a harci riadót. így csak blamázs válik az ügyből s újabb lehangoltság a magyarokban. A kétnapos őrizet'bevevés elvégre nem főbenjáró „bün“, különösen, ha az emelkedett hangulatban lévő hivatalnokok tényleg megkockáztattak egy-két erősebb mondást. Emlékezzenek csak a prágai lapok arra, mi történik ilyenkor Szlovenszkón? Ha a rádió véletlenül a magyar Himnuszt ját- sza? Ha valaki ártatlanul egy meg nem enge­dett magyar dalt énekel? Ha a sok százezer magyar leventetornász közül egy fiatal fiú el­jön Szlovenszkóra beteg édesanyja meglátoga­tására? Ha pesti diáksapka van a Tátrában üdülő magyar gimnazista fején? Letartóztatá­sok s elítélések történnek és senki sem csinál hidasnémeti affért a számtalan esetből. Egyfor­ma mértékek szükebbgégéjü határhivatakw>ko- kat és több belátást kérünk. * A tegnapi délután világeseménye Wagner Tristánjának bayreuthi rádióleadása volt. Az ünnepi játék rádión való továbbításának meg­szervezését hosszú munka előzte meg. Kétszáz állomás vett részt a gigantikus leadásban. Dél­után négy órától este tízig hozzávetőleges becs­lés szerint százmillió ember hallgatta a zene­művészet légeróterikusabb remekét, Furtwang- lert, az egyik Legjobb karmestert, Nanny Lar- een-Todsen asszony Isoldéját és Pistor kitűnő Tristánját. Nevezzük ezt a tehnika és a művé­szet közös nagy diadalának? Uj utakat % íz emberiség nevelésének uj lehetőségeit jelenti a zenemüvek népszerűsítésének ez az óriási mérete, amely mellett Remarque könyvének há­rommillió eladott példánya eltörpül? Lehet, de egyelőre nem eléig finom a gép a nagy művé­szek finomságainak exakt továbbítására. A slá­ger, az operett tökéletes már a rádióban, Tris­tánt bizony nem élveszhettük még teljesen: a finomságuktól megrabolt hosszú jelenetek unal­masakká váltak s egy-egy tutti artikulálatlan mennydörgéssé fajult. Wagner szuggesztiv ha­tását még nem hozza ki a rádió. Miután a bíróság a vádirat ellen beadott ki­fogásokat elutasította, az érdekes ügy, amely­nek Ortutayn kívül Lőcsey András is vádlott­ja volt, a beregszászi kerületi bíróság bünte­tő tanácsa elé került. A bíróság mindkét vádlottat bűnösnek, mondva ki, 100—100 korona pénzbüntetésre ítélte őket. Bár az ítéletet felfüggesztették, Ortutay vé­dői fellebbezéssel éltek. A kassai felsőbíró­ság azonban az Ítéletet teljes egészében hely­ben hagyta, amire a védők a legfelső bíróság­hoz fordultak. A brürmi legfelső bíróság az alsóbb fokit — Makacs székrekedés, vastagbéLkatarus, gyomorbaj, puffadás, vértorlódás, sárgaság, aranyeres csórnék, csipőfájás eseteiben a ter- : mészetes „Ferenc József" keserüviz, reggel és este egy-egy kis pohárral bevéve, rend­kívül becses háziszer. Klinikai megfigyelé­sek tanúsága szerint a Ferenc József viz még ingerlékeny belü betegeknél la fájdalom nélkül hat. A Ferenc József keserüviz gyógy­szertárakban, drogériákban és füszerüzletek­ben kapható. bíróságok Ítéleteit megsemmisítette és Or­tutay lelkészt felmentette. Az Ítélet indokolásában a legfelső bíróság elvi határozatot hozott és kimondotta, hogy a polgári törvénnyel megállapított házassá­gi akadályokról szóló általános rendelke­zéseket csak mellékrendelkezéseknek ketl tekinteni | és nem lehet olybá venni, hogy azoknak nem1 tudása egyértelmű volna a „non scire, qod omnes s-ciunt44 elvével. riilREK— VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Lengyelor- ca 5. szám alatti helyiségeinkben! szágba még ugyanaznap megszerez a „Prá­gai Magyar Hírlap" pozsonyi kiadóhivatala, Lőrinckapu-ucca 17. II. (Central-passage.) Nem szükséges a pénzt előre beküldeni, az összeget utánvételezzük. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai ki- adóhivatal: Prága II„ Panská ul. 12., III. em. eszközöl. * POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telelőn 27-87. Lőrinckapu-ucca 17, (Central-passage) KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 495. Fő-ucca 69„ L em. jobbra. XYITRAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Metbod-tér 3. UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Váralja-ncca 7/2. — Szeptember végén alakul meg a Ma/saryk-akadémia. Pozsonyi szerkesztősé­günk telefonon jelenti: A Masaryk elnök adományából létesítendő magyar tudomá­nyos, művészeti és irodalmi 'társaság meg­alakítására az előkészítő munkálatokat be­fejezték és kiválasztották azokat az Írókat és művészeket, akik az egyes osztályoknak a tagijai lesznek. Az egyik pozsonyi déli lap jelentése szerint a társaság szeptember vé­gién ünnepélyes keretek között tartja meg alakuló ülését Pozsonyban a városi színház­ban. Az alakuló ülésen állítólag több mi­niszter is megjelenik. Az ülésen számos szlovéné,zkói és ruszinszkói irodalmi és tár­sadalmi egyesület képviselteti magát. — Leik ész választás. Lévai tudósítónk je­lenti: A halálozás következtében megürese­dett nagyodi református paróöhiát az egy­házközség egyhangú meghívás utján Soós Endre nagysallói segédlelkésszel töltötte be. — Emlékművet állítottak Bársony István sírjára. Budapesti szerkesztőségiünk telefo­non jelenti: Három év előtt hunyt el Bár­sony István, az ismert magyar vadásziró. Barátai most a sírijára impozáns emlékmű­vet helyeztek. Az emléékmü leleplezését ünnep ies keretekben .tegnap tartották meg. — Halálozások, özv. Péchujfalusi-Péchy Al­bertivé, szül. Galántai-Balogh Angéla élete 87. évében a napokban Turjaremetén elhunyt. Ha­lálát előkelő ée kiterjedt rokonság gyászolja. — Nagyszebenből jelentik: Waldbaum Frigyes dr., volt szebenvármegyei főispán, a szász univer­zitás elnöke s a szászok utolsó grófja 67 éves ko­rában Nagyszebenben meghalt. Az elhunyt igen nagytekintélyű tagja volt az erdélyi szászság- nak. A szász „Landeskirohe44 jelenlegi alkotmá­nyát ő hozta létre s ezért a müvéért a lipcsei egyetem diszdoktorává választotta. Temetésén az egész erdélyi ezászsá^ képviselete részt vett. — Uj körorvos Galántán. Lévai tudósítónk jelenti: Túri Nagy János dr. nyitrai kórházi orvost Galántára körorvossá nevezték ki. — A Szárazvámról a Zöldszoba uccába- Augusztus elsején költözött át a 23 év óta közismert Bútorcsarnok uj, modern, bővített helyiségeibe. Látogasson meg bennünket vé­telkényszer nélkül a pozsonyi Zöldszoba uc­ca 5. szám alatti helyiségeinkben! — Kijavították a Justice fór Hungary!. Budapesti szerkesztőségünk telefonon je­lenti: Ismeretes, hogy a magyar óceán repü­lők gépét, a ,ustiee fór Hungaryt a budapesti műegyetem műhelyeiben javították. A javí­tási munkálatok befejeztével a repülőgépet tegnap a városligetii közlekedésügyi mú­zeumba szállították, ahol azt augusztus 19 és 25 között közszemlére állitják ki. Thermophor (házi gyűjtő) kémények Felvilágosítással és díjtalan költségvetéssé szolgál: Schulz-féle építési R. T., Bratislava Laurinská 6. A legfelső bíróság Ortutay beregszászi lelkészt, aki egy hal­dokló asszonyt összeadott vadházas- társával Az alsófoka bíróságok etitélíék Ortuiayt, mert nem kérte a járási hivatal felmentését a kihirdetés alól SZÁRNYAK Irta: KARINTHY FRIGYES 'A költő fennhangon kiáltott „Istenem, Istenem, miért nem adál szár­nyat?44 így kiáltott a költő, a korlátlan Szabadság isteni vágyaiban — tehetetlen vágy álban az isten ülésnek. Ez történt ezernyolcszáznegyvenö'tben. Az ima pedig, annak rendje és módja sze­rint, mint kérvény és előterjesztés, ellátva a következő fórumok bélyegzőjével, aláírások­kal és átutaló jegyzékkel, a megfelelő refe­rensek véileiményezése után felkerült Illeté­kes Hatóság elé. Illetékes Ha lóság jókedvében volt éppen. Kicsit csóválta ugyan a fejéi, mi nem jut eszébe egy olyan embernek, ha költő — hi­szen ő annakidején pontosan kiosztotta min­denkinek az alaptervben javasolt illetmé­nyeket: halnak kopoltyut, cserebogárnak szárnyat, embernek (mint rangfelsőnek, a legmagasabb fizetési osztály boldog élvező­jének) furfangos fejet és ujjak a t, amivel többre viheti mindegyiknél, még ővele is konkurrálhat, ha tud. Az eredeti demokrati­kus alkotmány ugyanis igy osztotta be a dol­gokat És most, tessék, jön egy olyan hóbor­tos alak és ahelyett, hogy a remek műszert boldogan használná, szárnyakat akar, ilyen primitív dolgol, szárnyakat, mint a cserebo­gár vagy mezei poloska. De mondom, jókedvében volt éppen Hle- tékes Hatóság. Hát ha ez kell neki, legyen meg az ő kívánsága. És vállat vont és nagy, vörös plajbásszal ráírta az aktaosomőra: megadni neki. Az akta visszakerült a retortába, lajstro­mozták, kiadták a Raktárfelügyelőnek, a Szer vgondn oknak, aki ki is utalta a szárnya­kat és elküldte a Ki osztóba, továbbifás vé­gett. Két postásszellem átvette a csomagol és megindult, hogy ki kézbesítse. Közben persze elmúlt néhány esztendő. Nyolcvan vagy kilencven. A költőt már nem találták életben. Az ilyen kis akadály azonban nem zavar­ja a mennyei erők képviselőit. Egy óriási lak- és címjegyzékben felkutatták, hogy a költő lelke kiibe szállt át földi lakásának el­hagyása után — csekély utánjárás kellett csak és kiderült, hogy a Lélek három nappal ezelőtt éppen egy két hónap múlva születen­dő csecsemő testébe költözött. A szárnyakat kákézbesitették és a csecse­mő azonnal felragasztotta azokat, a vállára, két karja helyére. Aztán megszületett. Szegény édesanyja nagyot elköltött és szörnyethalt, mikor meglátta. Hát furcsa is volt a gyerek,'a vállán féltő­re mlő, mellén összecsukott toUatlan csut­kákkal: mint valami denevérrel keresztezett majom, vagy más szörnyszülött Rokonok nem,akarták vállalni, a kísérleti orvostudomány vette gondjaiba, mint külö­nös és ritka esetét az elfajzásnak. Ée évekig vitatkoztak rajta a tudósok — az egyik fejlő­dési rendellenességre gyanakodott, a másik örökölt daganatnak tartotta a sajátos kinö­vést, amit el kellene távolítani De aztán mégis meghagyták és a gyerek, a torzszülöttek Intézetében, lassan és szomo­rúan felnőtt. Sok baj volt vele, mosdatásnál, etetésnél, de szolid és jóságos modorával mindig kibékítette ápolónőit. Tízéves koráiban kezdetit először csapkodni szárnyaival. Az első kísérlet rosszul sikerült. Éppen reggelinél voltak, az ügyetlen mozdulat le­vert néhány flndzsát és a gyereket bünte­tésből kamrába kellett zárni. Szájával és fo­gaival próbálta kinyitni az ajtót, nem lévén keze — néhány foga kitört és a kilincset is elcsorbitotta. Most aztán szigorúbbra fogták a gyereket. Rendelet Jött az igazgatóságtól, hogy vi­gyázzanak a köz- és önveszélyes szegény nyomorékra, neon kell elkényeztetni, de a testére ügyeljenek, mert halála után a kór- bonoolat számára hasznos adatokat fog nyúj­tani a rendellenes test. De mégse tudtak eléggé vigyázni. Tizenhatéves korában egy este, bezárt szo­bájának ablakperemén gubbasztott éppen — ekkor saskeselyü csapott el fölötte ée eltűnt a messzeségben. Az ifjú torkából különös artikulátlan hang tőrt elő. Aztán lázasan csapkodni kezdett. Kidugta fejét a szűk ablakon. — alatta ine­redek fai, a mélység. Fészkeliődött, mozgott, előredőlt — ekkor, egyensúlyát veszítve, át­esett a párkányon. Három métert bukfence­zett lefelé, aztán szétcsapta szárnyait, lei* 1931 augusztus 20, csütörtök. szökkent — s a következő pillanatban kitárt vitorlákkal repülni kezdett, az alkonyi ég felé... Egyre magasabban ... Reggelre elérte a tengert. Kissé fáradt volt, de elhatározta, hogy most már nem száll le a parton ... félt, hogy elfogják, visz- szaviszik. A láthatáron kis sziget körvonala ködlött fel —■ arrafelé vette útját, remélvén, hogy ott megpihen, hajlékot és eledelt talál. Lassan, fáradtabban csapkodott. Ekkor hatalmas zúgás kerekedett fölötte, a fülében pedig valami kiállhatatlan, egy­hangú kattogás. Felpillantva furcsa tárgyat pillantott meg, amint feléjetart — nem em­ber, nem madár és mégis repül, rettenetes sebességgel. Az örvénylő szélkelepet már nem látta meg, A következő pillanatban kettészelve, fej nélkül hanyatlott alá a mormoló, titokzatos tenger örök hullámaiba. A repülőgépen észre se vették, kétszáz- ötvemkiloiméteree sebességgel száguldott a posta: egy angol hölgy, átlapozva két újság- oldal között, látott villanni valamit s a kezén később vércsöppet talált: azt gondolta, szú­nyog csípte meg. Gyermekkorának egy ked­ves jelenete jutott erről eszébe, a kis kápol­na és egy fiú, aki ki akarta szívni a csípést, istentisztelet alatt — elmosolyodott és eszé­be jutott, hogy akkor imádkozott utoljára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom