Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)
1931-08-20 / 188. (2705.) szám
^ ^ Mai számunk US elcial ^ ^SZ*m " augusztus 20 Előfizetési én évente 300, félévre 150, negyed- A _ > „^l.JLl • • 1.Z' 77 ’J • » . / Szerkesztőséni Prága 0, Panská alice 13. évre 76. havonta 26 Ki; külföldre i évente 450, ** SZlOZJGTlSZlCOl 6S KUSZlflSZtCOl GLÍGTlZCKl JJOTlOlC B. emelet. —, Telefon > 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 3S Kő. nfiIlfllf/71 n fim 1 fiD1 fi _ Prága IL. Pániké alice II 111. emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több lŐS3.€tk.€SX.töl r < f~6l€ÍŐS sgCf/ÍCSSitŐ* Telefon: 34184. Egyes szám ár* 1.20 Ké, vasárnap Z. - Ki DZURA.NY1 LÁSZLÓ FORGÁCfí GÉZA SQROÖNYCIMi HÍRLAP. PRRHfl I félreértett Síéit Istfii (sp) Prága, augusztus 19. Szent István napja az ezeréves magyarság legszebb és Legártatlanabb ünnepe. Más népek ara.nybetűkkel örökítik meg annáleseik'ben a diadalmas csaták, a veres forradalmak, a hódító békekötések napjait, a magyar emlékünnepek között sokkal több a szomorú nap. mint a ragyogó, vagy az olyan, ami másoknak fáj. Kinek fájhat március idusa? Kinek fájdalmát tükrözi október hatodika? Legföljebb azét, aki megünnepli, s e napok nem olyanok, mint a nagy nyugati államok örömünnepei, melyek csaknem kivétel nélkül reci- procitási viszonyban vannak egy másik nép bánatával. Mohács, Világos, Trianon, csupa sötét napja a magyar kalendáriumnak, $ nincs a földön nemzet, melynek naptárja annyi fenkölt szenvedést, meg nem érdemelt tragédiát, kétségbeesett önvédelmet tükrözne, mint a magyar nemzeté. A keresztény naptárnak van ennyi mártiromsága, ennyi szenvedés- és halálemléke, nagyritkán tarkítva a feltámadás egy-egy tavaszi ünnepével. Szinte nem véletlen és a magyar—keresztény naptárpárhuzam igazolása, hogy az egyetlen nagy magyar győzelem, a nándorfehérvári diadal, általános keresztény megemlékezéssé vált a minden déli harangszó formájában. Egyöntetűen keresztény-magyar ünnep Szent István napja is. A legszebb és a legártatlanabb. Szent István a magyarság európaivá válásának szimbóluma, s nevének megünneplése nem lehet; más. mint megemlékezés arról, hogy egy szilaj, másformáju, fiatal, pogány nép megszelídült, bölcs vezéreinek belátása folytán 'beilleszkedett az európai rendbe, meghódolt az európai kultúra előtt és védőpajzsa, leghübb. sok kultúrharcnak kitett védője lett ezentúl. Valóban, a tiszta béke és a tiszta szelídség napja augusztus busz. Az ember azt hinné, hogy Európa, s elsősorban azok a szomszédok, akiket annakidején a pogány magyarok megtérése sok vadságtól és pusztítástól kiméit meg. méltányolni tudják évszázadok múltán is ennek a nem kisértékü európai békenapnak jelentőségét, ahogy ‘kileneszázharminc év előtt a krónikás, az egyház és Szilveszter pápa méltányolni tudta a bölcs magyar uralkodót, amikor a magyarok önkéntes pacifizálásáért a föllélegzett Európa nevében legkedvesebb fiává fogadta István királyt. Olyan esemény volt ez akkoriban, mintha ma váratlanul, harc nélkül és csupán Moszkva józan belátása folytán, elmúlna a kontinensről a bolsevizmus veszedelme. Mennyi fölös energia szabadulna föl, az uj boldog fejlődésnek mily határtalan lehetőségei* nyílnának. — Ezzel szemben a háború után a magyar nemzetnek uj impériumák alá került részei, a magyar kisebbségek számára anatéma alá helyezték Szent István békeünnepét. Úgy kezelik e napot, mintha nem általános európai föiszabadulási ünnep volna, hanem Európát pusztító vérengzések emléke, Attila világotverő durva koncolásainak, vagy a nomád magyarok királyokat és császárokat rettegésbe ejtő büszke portyázásainak földicsérése, amit a „har- cias“ magyarok a naptárukba illesztettek. Holott a „harcias11 magyarok, naptára az ilyen ünnepeket megemlékezésre sem tart érdemesnek, s más népekre bízza, hogy diadalokkal, vagy az uj vallás nevében lefolytatott irtó hadjáratokkal büszkélkedjenek. A magyarság európaivá és szelíddé válását külsőleg nem ünnepelhetjük meg. E tilalmat nem tudjuk másként megmagyarázni, mint ugv, hogy a magyar ügyekben, érzelmekben és mentalitásban nem igen tájékozott hivatalos körök félreértik az ünnep belső tartalmát. A béke egyik ünnepét, azt a napot, amely a magyarságnak a legtisztább európai értelemben vett konszolidálódását dicséri, agresszívnek tartják és emlékét törölni szeretnék a magyar szivekből. Holott máskor a prágai félhivatalos lapok szeretnek nagyképü tanácsokat adni Budapestnek a ,,pacifizálás“-ról és a .,beletiörődés“-rőL Szent István emlékét nem fogják elhomályosítani, de eljárásukon nem csodálkozunk, mint ahogy azon sem csodálkozunk, hogy az osztrák iga alól fölszabadultak indexre tették március idusát, elhordatták Kossuth Lajos szobrát, holott szabadsághőseink annakidején ugyanazt Lemondott a Bethlen-kormány A változott gazdasági körülményekkel számolva határozta el a tegnapi minisztertanács a demissziőt — Horthy kormányzó a lemondást tudomásai vette s elsőknek Teieszky Jánost is Károlyi Gyulát kérette kihallgatásra Károlyi tiSyuia éréi a isesnbEnációk előtéréiben Budapest, augusztus 19. (Budapesti szer kesztőségünk telefonjelentése.) A Magyar Távirati Iroda ma délben a következő jelen test adta ki: A tegnap délután tartott minisztertanácson a kormány behatóan foglalkozott az általános gazdasági helyzettel s arra az i elhatározásra jutott, hogy a változott körűim ényekre való tekintettel benyújtja lemondását. Bethlen István gróf miniszterelnök ma délelőtt tizenegy órakor megjelent Horthy Miklós kormányzónál és bejelentette a korai ány lemondását, a kormányzó a lemondást tudomásul vette és Bethlen István gróf javas latára kihallgatásra kérte Teieszky János volt pénzügyminisztert, majd Károlyi Gyula gróf külügyminisztert, akik ma délben megjelentek a Várban. A kormányzó a délután folya mán még Pesthy Pált, Rubinek Gyulát és Ernszt Sándor népjóléti minisztert fogadja ld hallgatáson. A kormányzó a döntést egyelőre fenntartotta magának. Gazdasági szempontok dBntiitték el a magyar kormány elhatározását Budapest, augusztus 19. (Budapesti szerkesztőségünk telefonijelentése.) A kormány lemondása teljesen váratlanul érte a közvéleményt. A tegnap esti minisztertanácsról kiadott kommüniké a kormány lemondási szándékáról még nem tett említést. Bethlen István gróf ma délelőtt a kormányzónál fél óra hosszat tartózkodott és a hivatalos kommüniké megszövegezését a miniszterelnökség sajtóosztályán csak azután kezdték meg, hogy Bethlen a kormányzótól visszatért. A lemondott kormányhoz közelálló körökben a lemondást a következőképp magyarázzák: A pénzügyi válság hullámai elsimultak, helyreállott a normális pénzforgalom s a 33-as bizottság tárgyalásai annyira előrehaladtak, hogy a bizottság a kormány valamennyi előterjesztését elfogadta és tudomásul vette azokat a javaslatokat is, amelyeket a kormány a pénzügyi és gazdasági rend további fenntartására alkalmasnak vélt. A kormány ezekután számot vetve az általános helyzettel, uj kormánynak engedi át a helyét, a kormányt ebben az elhatározásában az a szempont vezette, hogy a pénzügyi és gazdasági kibontakozásnak az a periódusa következett be, amikor a nemzeti áldozatkészség fokozottabb igénybevételére van szükség. Ennek igénybevételére uj emberek kellenek. Horthy Miklós kormányzó az ügyek vitelével ideiglenesen a jelenlegi kormányt bízta meg. Teieszky vagy Károlyi? Budapest, augusztus 19. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Bethlen István gróf a kormányzónál tett látogatása után az újságíróknak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy az uj kormány alakítására nem vállalíkozik. A 8 Órai Újság értesülése szerint Bethlen már napok előtt tárgyalt az uj kormány tervéről s arra vonatkozólag is tárgyalásokat folytatott, hogy ki álljon az uj kormány élén. Miután az a vélemény alakult ki, hogy elsősorban pénzügyi sakértőre van szükség, ezért elsősorban Teleszkyvel tanácskozott. Teieszky azonban kijelentette, hogy a kor- máiiyaüakitásra nem vállalkozik. A délutáni órákban egymást érik a kombinációk s ezek közül különösen az a hir tartja magát, hogy Károlyi Gyula akarták, arait a prágai diákok és nem tehettek róla, hogy az osztrák tartományokból és az Oroszországból jött csapatok meggátolták őket céljuk elérésében. gróí, az eddigi külügyminiszter kap megbízást a kormányalakitásra. Erre abból a tényből következtem,.-^, hegy a kormányzó elsőnek Károlyi Gyula gróf külügyminisztert fogadta s teljes másfél órán át tárgyalt vele. A kormányzó eddigi kihallgatásai után ! nyilvánvaló, hogy Teieszky nem vállalja a kablnetalakitást és hogy a kormányzó Károlyit bízta meg ezzel a feladattal. A 8 Órai Újság kérdést intézett erre vonatkozólag Károlyi grófhoz, aki azonban teljesen elzárkózott s lakonikus rövidséggel csak ennyit mondott: — Sajnos, úgy látszik, nem térhetek ki a megbízás elől. A döntés nem késhet soká, mert a gazdasági válságot sürgősen likvidálni kelik A. lap ezt a nyilatkozatot úgy kommentálja, hogy Károlyi nem adott még végleges választ a kormányzónak. A jelen pillanatokban még nagy vonalakban sem lehet megmondani, hogy az uj kormány miként alakul, valószínű azonban, hogy a ma esti órák s a holnapi nap meghozzák a döntést. A Bethlen-kormány lemondása után a kombinációk és a találgatások egész serege került forgalomba. így az a hir terjedt el, hogy Károlyi kabinetjében valószínűleg Teieszky lesz a pénzügy- miniszter és Károlyi megtartja a külügyi tárcát is. A régi kormánybólt továbbra is miniszter maradna Gömbös, aki a kormányzó bizalmát teljes mértékben bírja, ellenben kimarad a kormányból Szcitovszky belügyminiszter, Búd kereskedelmi és Mayer földmivelésiWi miniszter. Az uj kormányban a földművelésügyi tárcát a kombinációk szerint Wekerdle kapja. Ez azonban csak találgatás. Az ellenzék magatartása Budapest, augusztus 19. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A Magyarország jelentése szerint Teieszky úgy nyilatkozott volna, hogy a pénzügyi tárcát sem vállalja. A lap egyébként megszólaltatta az ismertebb ellenzéki politikusokat. Friedrich István többek között a következőket mondotta: „Sajnálom, hogy a lemondás nem következett be már régebben. Az egész lemondás elkésett, most csak azt kívánom, hogy rendszerváltozás is legyen." — Sigray szerint váratlanul jött a lemondás. „Bár sejtettük, —- mondotta — hogy csak ez jöhet, ilyen hamar nem vártam. Szakértőminiszterekre van szüksége az országnak." — Payer Károly: „A kormány lemondása egyáltalában nem oldja meg a helyzetet. Uj rendszerre van szükség." Az ellenzéki politikusok ma délben egy Dunaparti vendéglőben értekezletet tartottak, amelyen Sigray, Kállay Tibor és Eszter- házy Móric is részt vett. Kiszivárgott hírek szerint általános az a felfogás, hogy az eFJenzéknek teljes erővel részt kell vennie a 33-as bizottság munkájában és támogatnia kell az uj kormányt. Budapest, augusztus 19. Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A déli budapesti sajtó hangoztatja, hogy a magyar külpolitika iránya változatlan marad. Ez abból is kitetszik, hogy a kormányzó má- i sodiknak az eddigi külügyminisztert kérte magához kihallgatásra. Egyes körök azonban valószínűnek tartják, hogy a francia-barátság is szerepet játszik az uj kormányalakulás során. Franciaország és Szovjeioroszorszig támadási kizárd szerződési kitilt? Páris, augusztus 19. A United Press értesülése szerint Franciaország és Szovjet- oroszország között az elmúlt napokban támadást kizáró szerződés jött létre, amelyet az érdekelt hatalmak máris pár áfái - tak. A szerződésben a két szerzözdö fél kötelezi maigát a szigorú semlegesség betartására abban az esetben, ha az egyik államot harmadik részről nem provokált támadás éri, vagy egy egész államcSeport támadja meg. A szerződés az első, amit a francia kormány politikai kérdésekben Szóvjetoros zor szággal kötött és többek között SzovjetoroszoíTszág nemcsak de jure, hanem formális értelemben vett elismerését is jelenti. A szerződés teljesen a berlini német-orosz megállapodás alapján készült. A United Press úgy tudja, hogy Dev- galevszki párisi orosz nagykövet és Bér- tlielot, a francia kiiiiigyminiszíériu m főtitkára május eleje óta tárgyaltak és Géniben Briaiul és Lityi nov folytatták a megbeszéléseket. Röviddel e tárgyalások után a szovjetkormány értesítette a német kormányt a tanácskozásokról. Beavatott körök szerint a támadást kizáró szerződéssel egyidejűleg Franciaország és Szov- jetorcszország ideiglenes .kereskedelmi megállapodást köt.
