Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)

1931-08-18 / 186. (2703.) szám

6 'pr^gaiMao^arhiulaeí 1931 augusztus 18, frftdfc. I Eiástsisaltfoaosnő rasbSisnSotta fii a lyoni házat Páris, augusztus 17. Szo,míbati számunkban hirt adtunk arról, hagy Lyon gyárvárosában felrobbant egy ház s omladéka! alatt tíz sze­mély halálát lelte, mig tizenhárom súlyosan megsérült. Most kiderült, hogy a ház tulaj­donosnője', egy Sangois nevű nő, aki anyagi zavarokba került kártyajáték következtében, fel akarta robbantani a házat, mert ez eset­ben a biztosi tó 70.000 frankot fizetett volna ki neki. Sangois kisasszony valahol bombát szerzett, amelyet becsempészett a házba, de a pokolgép időelőtt robbant föl s a háztulaj- donosnőt is darabokra szakította. Anyja a ház előtt várakozott s csak akkor szaladt el, amikor látta, hogy a ház felrobban. Nyilván tudott leánya szándékairól, d.3, imindezideig jónak látta ezt elhallgatni. Hárem halálos áldozata van @§y Prága eneHeSti aotásiereiitséifeiKsgaek Prága, augusztus 17. Szombatom délután Hájek József személyautóján hét utast'szál­lított Lahovicky felé. Útközben fékeznie kel­lett, de eközben gépe megcsúszott. és neki­ment egy kilométerkőnek. Négy személy ki­repült a kocsiból s belezuhant az országút árkába, ahol súlyos sérüléseivel eszméletle­nül terült el. A sebesülteket egy másik autó szállította be a prágai sebészeti klinikára, de sérülésük oly súlyos volt, hogy hárman közülük, Valenta János kereskedő segéd, Skála János hentessegéd és Heidu Félix hentesinas belehaltak sérüléseikbe. A ne­gyedik áldozat állapota is életveszélyes. A sofőrt letartóztatták. Tegnap francisország&an 15 halálos áldozata volt az aigfó-őriiiefftsie Páris, augusztus 17. A tegnapi nap folya­mán számos autószerencsétlenség történt Franciaországban, amelyek összesen tizenöt emberáldozatot követeltek, azonkívül hat­van személy sérült meg, köztük harminchét súlyosan. taiiKS szerelőéi dráma £ egy hersodmegyei falita Miskolc, augusztus 17. Véres szerelmi drá­ma játszódott le tegnap délután Ond borsod- megyei községben. Kardos István gazdale- gúny már régebben szemet vetett a nála sok­kal módosabb Nagy András községbeli gazda szépséges leányára, Eszterre. Tegnap délután Kardos István merész elhatározással megje­lent szive választottjának apja előtt s meg­kérte a leány kezét. Nagy gazda azonban kereken elutasította a szegényebb sorsban élő legényt, amin ez annyira felindult, hogy kést rántott s Nagy Andrást mellbe szúrta. A kés Nagynak a szivét járta át s nyomban megölte. A vér láttán Kardos István annyira elvakult, hogy ugyanazzal a késsel megtámadta szerelme­sét is s azt is leszúrta, majd a holttestre borult s keservesen zoko­gott addig, amig az előhívott csendőrök le­tartóztatták, illetve onnan elvonszolták. Ki­hallgatása során Kardos István bevallotta, hogy a hatalmas konyhakést azért vitte ma­gával, hogy az esetleges kikosarazásért vé­res bosszút álljon. Kardost átadták a miskolci ügyészségnek. Egy fiatal francia nagyiparos különös tragédiája Páris, augusztus 17. Egy fiatal toursi nagy­iparos szörnyű kalandon esett át. Christian Navarre körülbelül négy hét előtt rövid üz­leti utat akart tenni autóján Nantesbe. Az utazásról nem tért többé vissza. Autóját né­hány nappal később teljesen összeroncsolva a tengerben találták meg. Navarrenak nyoma veszett és mindenki úgy vélte, hogy autósze­rencsétlenség érte és a tengerbe fűlt. A fia­tal nagyiparos tegnap hirtelen megjelent Pá­rásban menyasszonyának lakásán. Oly zavar­tan viselkedett, hogy hozzátartozói csakhamar megállapíthatták, hogy a szerencsétlen ember megörült. Ruhája rongyokban lógott testén s a család azt is megállapította, hogy ez a ruha nem volt az, amiben elindult. Navarre állan­dóan egy titokzatos tanárról beszél, aki fején’ acélsisakot viselt és négy hétig a szerencsét­len Navarre fején állt. A szerencsétlen ember fején tényleg több nyilt seb tátongott. Hiába ostromolták kérdésekkel, arra nem tudott választ adni, hogy hol töltötte az elmúlt négy hetet. A rendőrség egyelőre tanácstalanul áll a titokzatos eseményekkel szemben, de any- nyi bizonyos, hogy Navarre nem alakoskodik és tényleg borzalmas dolgokon eshetett ke­resztül. Negyedmilliárdos költségvetési megtakarítást készit elő a magyar kormány Kedvezőek ss ötmillió fontos kölcsön föltételei — Iliből nor­mális Magyarországon a bankbetétforgalom Budapest, augusztus 17. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése). A pengő aranystabili- tásáról kiadott kormányrendelet a közönség leg­szélesebb rétegeiben nagyfokú megelégedettsé­get váltott ki. Általános a remény arra is, hogy azok a személyek, akik a pillanatnyi válságot a saját önző céljaikra akarták kihasználni s az ár­emelésre határozták el magukat, most jobb be­látásra jönnek s önként leszállítják ismét az ára­kat. így elsősorban vonatkozik ez a textilke­reskedelem tizenöt százalékos, semmivel sem indokolható általános áremelésére. Ha ez a remény nem válik valóra, úgy a ke­reskedelemügyi miniszter retorziókkal fog élni. A kormány egyébként a közel jövőben- újabb rendeleteket fog kiadni az államház­tartás egyensulyának helyreállítása érdekében. A kormány a jövő évi költségvetésben az ideivel szemben 200—250 millió pengő megta­karítást szándékozik elérni. A „Reggel^ értesülése szerint Magyarország külföldi kölcsönének kibocsátási feltételei nagyon kedvezőek. A kölcsön elhelyezése egy francia ,olasz, holland és svájci pénzcsoport utján történik, amely a párisi Union Bank Eu- ropeen vezetése alatt áll. Ez a pénzintézet már évek óta nagyon szoros kereskedelmi kapcso­latokban áll a Magyar Általános Hitelbankkal. Budapest, augusztus 17. Az európai közle­kedések régi problémája, hogy megvalósítsa Európa testén keresztül vivő nagy viziutat. Ezerszáz év előtt már Nagy Károly császár is felismerte a Rajna—Majna—Duna-csa- toruarenszer létesítésének óriási fontos­ságát és híres építészével, akit a történelem a szász Eckberg néven ismert, el is készítette a viziut tervrajzát, de ezer esztendőnél több kellett ahhoz, hogy a hatalmas terv techni­Csizi Jód Bróm-Fürdő ajánljuk mindazon betegségeknél, hol a jód és a bróm indikált. Nagyon olcsó pausálárak Kérjen prospektust Fürdöigazgatóság Cíz-Kűpele kailag megvalósulhasson. A csatornarend­szer összekötné az Északi-tengert a Fekete tengerrel, a Dunán keresztül. Rotterdamtól!! Szulináig a Duna legfonto­sabb kikötővárosáig vezetne a népek or­szág útja, amely Középeurópán át összekötné Keletnek és Nyugatnak ezt a két fontos kapuját. A XX. század közgazdasági életére nézve belát­hatatlan jelentőségű ennek a tervnek a meg­valósítása, amelynek segítségével Nyugat- európa iparcikkei uj piacokat találhatnának, viszont Kelet- és Középen répa termékeit ol­csó viziuton lehetne szállítani nyugat felé- A nagyszabású terv megvalósítására 1921-ben épitőtársaság alakult Rajna-Maj­na—Duna Csatornaépitőtársaság néven, amely 1933-ra meg akarja nyitni a forgalom­nak a viziutat. A hétszázkilométeres csatorna A német csatornaépítő társaság tervezőosz­tályának vezetője Kurt Heilenberg dr. mű­szaki tanácsos Budapestre érkezett, hogy in­nét továbbutazva tanulmányozza a Duna alsó szakaszának újabb szabályozási lehetőségeit különösen a Deltavidéken. Heilenberg dr. a következőket mondotta a nagyszabású terv­ről : A Duna 1500 tonnás hajókkal Passaulól, a Majna pedig Aschaífenburgtól kezdve ha­józható. A kél város között 700 kilométer hosszúságban folynak jelen­leg az összekötőcsatorna építkezései. Ebből a Bamberget Regensburggal összekötő részre 224 kilométer esik. A munikálatokat a London, augusztus 17. A Finanoiel News je­lenti, hogy a magyar kormány kiküldöttei s egy angol—amerikai pénzcsoport között további tár­gyalások folynak újabb kétmillió fontos kölcsön ügyében és minden remény meg van arra, hogy ezt a kölcsönt is megkapja Magyarország­Szabad a bankbetét forgalom A múlt napokban kiadott kormányrendelet értelmében a bankbetétek ma felszabadultak. Ér­dekes jelenség, hogy a közönség nem él ezzel a szabadsággal, be­tétjeiket csak azok veszik ki, akiknek azokra igazán szükségük van, ugyanakkor azonban igen sok uj betevő is jelentkezett, sőt a beté­tek összege meghaladta a kivételek összegét. Az érdekelt körök egyébként ma serényen tár­gyaltak a garanciabank megalakításáról, ami rö­videsen a megvalósulás stádiumába kerül. A Nemzeti Bankban megkezdte működését a devi­zabizottság, ennek a jogköre azonban csak vé­leményadásra szorítkozik. Budapest, augusztus 17. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonon jelenti). Az arany pengőről szó­ló kormányrendelet értelmében ma már a tőzsde is áttért az uj számítási módra. A mai gabona- tőzsdén a gabonakötéseket aranypengőben per­fektuálták. folyók szabályozásával kezdték meg. A Maj­na szabályozása aránylag könnyen ment, de a Duna szabályozásánál már nehéz munka várt a mérnökökre. A Duna medre a bajor 'szakaszon két helyen, Regensburgnál és Pas- saunál rendkívül megszükül, mert ezeken a helyeken töri át Bajor Erdőnek és a Cseh Erdőnek nevezett hegységek szikláit. A Duna medre itt telve van vizalatti sziklazátonyok­kal, amelyek alacsony vízállás mellett ve­szélyeztetik a hajókat. Száraz időjárás mel­lett a víz mélysége nem haladta meg az egy méter 40 centimétert, holott az 1500 tonnás hajóknak két méter 30 centiméter mélység szükséges. — Ilyen körülmények közt a társaság az építkezéseket a következő terv szerint kezdte meg: Legelső volt a Majna szabályozása Aschalfenburg—Würtzburg között, a Duna medrének kiépítése a Regensburg—Passau- részen. Ezek a munkálatok nagyrészben el is készültek. — A második szakasz, a Majna további szabályozása Würtzburg és Bamberg között és a csatorna kiépítése Bambergtől Nürn- bergig. Ezután jön a terv legnagyobb részé­nek megvalósítása, a Nürnbergtől a Dunáig terjedő szakasz nagycsatornájának megépítése. A Majna szabályozásánál eltértek az eredeti tervtől, mert az aschalfenburg—würtzburgi szakaszon a tervbe vett 13 gátból álló rend­szer közül 1927-ig csak hármat építettek meg. A gátrendszernek az a feladata, hogy az 56 méteres szinkülönbségot apró három és félmétertől négy és félméterig terjedő lépcsőkre való bontással egyenlítse ki. 1925- ben Viererthnél megépítették a vízmüveket, ez a zsilip- és gátberendezós szabályozza a Majnának Würtzburg és Bamberg közötti sza­kaszát. Ugyancsak ebben az esztendőben fe­jezték be a Dunán Passaunál a Kochlet-gátak építé­sét is. A Kochlet-vizmüivek duzzasztó gátból, két ol­dalsó védőtöltésből, egy vontatógőzös és négy uszály befogadására alkalmas kamarazsillip- ből állanak. Ez a rendszer annyira emeli a Duna szintjét, hogy még alacsony vízállás idején is eléri a két méter mélységet és ezért 1925 óta a regensburg—passaui vona­lon az év legnagyobb részében is közleked­hetnek nagyobb hajók. — A folyószabályozási munkálatokkal kap­csolatban Passaunál elektromos vizierőmüve- ket létesítettek, amelyek 100.000 wolt áramot szolgáltatnak és ellát­ják Nürnbergot villamos energiával. A Lajos bajor király által 1896-ban épilleteti Lajos-csatorna ugyan készen áll, de sem irá­nyával, sem mélységével ■nem feleit meg a terveknek. A most készülő csatorna Bara­bé rgnél torkoll k a Majnába és Regensburg­nál a Dunába, közben Nürnberget is érintve- 1933-ra fog befejeződni ez a nagyszabású munkálat, / amelynek beláthatatlan jövője van a közép- és keleteurópai állam kereskedelmének szempontjából. Harminchárom elektromos telepe lesz a vízi útnak — A készülő hatalmas viziut nemcsak el­sőrendű közlekedési vonal lesz, hanem a gá­taknál épített vízierőművek óriási elektromos energiát is fognak szolgáltatni. A Würtzburg- nál, Viererthnél és Passaunál épült erőtele­pek már most is többmillió kilówat órát ter­melnek évenként és ha majd Passau éa Aschaffenburg között mind a 33 tervbe vett elektromos vizierő- mü elkészül, akkor körülbelül 400.000 ló­erő áll rendelkezésre, amelyet majd a Bayerverk oszt szét. Bajorországnak tudniillik kevés a szene, te­hát ez a roppant mennyiségű villamos ener­gia hatalmas eszköz az ipar fejlesztésére. Ezt az olcsón termelt villamos energiát a szom­szédos országok: Tiroül, a Frank, Jura és a Majna vidékének iparérdekeltségei üzemeiben és gyáraiban szintén fölhasználhatja. A viziut építési munkálatai egy rövid ideig szüneteltek pénzügyi nehézségek miatt. Az építkezés elsősorban a német kereskedelem és az ipar érdekeit szolgálja, mert a Rajna- vidéket Délnémetországgal köti össze és Né­metország kereskedelmi kapcsolatait kelet felé kiterjeszti. — Az épülő csatorna azonban rendkívül fontos kihatással van a dunamelléki államok kereskedelmi forgalmára is. Ha a magyar komphajózás megindul, az áruk átrakodás néilkül tehetik meg az utat Rotterdamtól Szulináig. Ha a tervezett összekötő csatorna megépül, a dunamelléki államok két tengerhez kap­nak kapcsolatot. Amint megindul a forga­lom, a csepeli vámmentes kikötő fontossága világkereskedelmi viszonylatban óriásit fog emelkedni. MELYEN IDŐ VARHATÖ A hőmérséklet emelkedett, azonban a normális magasságot még nem érte el. Maximum 23—24 fok. — Időprognózis: Változékony, időnként kevés csapadékkal, nyugati széllel. — Elitélték a munkácsi és beregszászi betö­rések tetteseit. Beregszászi tudósitónk jelenti: Ez év tavaszán Beregszászon, Munkácson és a környékbeli falvakban igen megszaporodtak a betörések. A nyomozó hatóságoknak hosszú ideig nem sikerült a tettesek nyomára jutni, a munkájuk végül némi eredménnyel járt és meg­állapíthatták, hogy a betörések egyrészét Weisz Hermann rovottmultu betörő követi el. Weisz ellen köröző levelet adtak ki és bár továbbra is e környéken garázdálkodott, sokáig nem si­került elfogni. Májusban a beregszászi csendőr- ség egyik tagja telefonon jelentette a csendőr­állomás nyomozó osztályának, hogy látta Weiszt autón a városon keresztülrobogni. A nyomozók Weiszt üldözőbe vették és Munkács áiatt sikerült is elfogulok. A további kutatás során elfogták Weisz egyik társát, Paráda Ivánt is, akire rábizonyult, hogy a betörések egyré- szében részt vett. A beregszászi kerületi biróság büntetőtanácsa most foglalkozott a két betörő ügyével. A vádirat szerint a vádlottak Bereg­szászon, Munkácson, Bátyúban és Eszenyben is követtek el több templom-, üzlet- és lakásbe­törést, azonban ezekért a bűneikért majd az il­letékes ungvári kerületi biróság előtt fognak felelni. A vádlottak bűneik egyrészét beismer­ték, a letagadott betöréseket azonban a csend­őrök és a többi tanuk igazolták. A büntetőbíró­ság a beregszászi betörésekért Weisz Hermant kétévi, Paráda Ivánt pedig nyolchavi elzárásra ítélte. — Kétszázezer korona kárt okozott a tűzvész egy fajkürti bérgazdaságban. Nyitrai tudósitónk jelenti: A fa.jkürti Ambró-féle birtokon a na­pokban borzalmas tűzvész pusztított, mely óriási kárt okozott ég csupán a véletlennek lehet kö­szönni, hogy emberáldozatot is nem kívánt. A tűz az egyik gazdasági épület közelében kelet­kezett és pillanatok alatt terjedt át a szomszédos kazlakra és a gabonaasztagokra, melyek ment­hetetlenül elpusztultak. Az asztag mellett a mun­kához kikészített cséplőgamitura is porig égett A tűz feltartózhatatlanul terjedt tovább és el­hamvasztott két gazdasági épületet is. A csép­lőgép mellett az asztag tövében aludt az uradal­mi gépész és egy munkás, akik csak akkor éb­redtek fel, amikor ruhájuk is tüzet fogott- Sze­rencsére idejében sikerült még kimenekülniük az életveszélyes helyről. A munkások nagy igyekezettel fogtak neki az oltási munkálatok­nak és több órai kemény munkával sikerült vég­re gátat vetni a pusztító elemnek. A kár mintegy kétszázezer korona, melynek nagyrésze azonban megtérül biztosítás révén. A jelek szerint bosz- szuból elkövetett gyújtogatás történt, melynek- tettesét keresi a csendőrség. — Ugyancsak tűz pusztított a közeli Pózba községben is, ahol egy lakóház és néhány gazdasági épület hamvadt. ei. A tűz továbbterjedését csak nagy erőfeszítéssel sikerült megakadályozni. A nyomozás során az a gyanú merült fel, hogy gyújtogatás történt és a gyanú alapján egy cigánylegényt letartóz­tattak, akit tagadása dacára átadtak a járásbi- r óságnak, Megvalósul Nagy Károly ezerszázéves álma í333-ra elkészül Rajna ­Majna-Duna Viziut Európán át két tenger között — Rotterdamtól Szalmáig átrakodás nélkül lehet majd szállítani — Kur Heilenberg dr,, a munkálat egyik vezetője a nagyszabású tervről

Next

/
Oldalképek
Tartalom