Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)

1931-08-15 / 185. (2702.) szám

1931 augusztus 15, sywpbai

VÍZUMOT Magyarországba. Romániába, Lengyelországba még ugyanaznap megszerez a „Prága! Magyar Hírlap1* pozsonyi kiadóhivatala, Löriuckapu-ucca 17. II. (Central-passage.) Nem szükséges a pénzt előre beküldeni, az összeget utánvételezzük. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága IL, Panská u!. 12,, 111, pti. eszközöl♦

POZSONY! szerkesztőség és kiadóhivatal:

Telefon 27 87. Lörinckapa-ucea 17.

(Centrál-passage)

KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal:

Telefon 495. Fő-ueea 69.. I. em. Jobbra,

NY1TRA1 szerkesztőség és kiadóhivatal:

Metbod-tér 'i.

UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal:

Váralja-ucea 1 2.

IP

Pardon, égy percre,

gerlék, vadgalambok, fülemülék és fecskék, hagyjátok kicsit abba a bugást, csattogást és csicsergést, ha kérnem szabad, de jöjjetek minél többen és repesséíek körül azt a kis koporsót, melyet annyi virág között — mintha agy egész virágfolyó indult volna ki a városól a slrkertbe — kisérnek fekete tömegek. Most hallgassatok, kedves, szép madarak, csak a puha szárnyatok felhözze be fölöttünk az eget, ne lássuk, hogy most is kék tud lenni, árnyaljátok el a uapoí, ne lássuk, hogy most is tud ragyogni, mikor temetik a Fiatalságot, Szépségei, Jóságot.

Temetik Egyetlenkét.

Nem hittem, hogy mikor újraéleszteni a fonti három cimszávas rovatot, temetni fogok vele. talán két éve, hogy ilyen egyperces Írásban emlegettem valakit, így szólván:

„Egyetlenke megjelenik a színen. Jön a piac árnyas oldaláról a naposra. Bakfiska. Abban a bárackvirágos korban, mikor a hamvas, üde arcocskáikat kis eziistkanállal szeretné az ember megenni, mint valami finom eukorbabsiite- ményt. Mikor a szemeikben millió szalajtott ördög bujkál, de ugyanannyi szalajtott tündér is és nem lehet tudni, mikor melyik millió szabadul el. Mikor az alakjuk is csak olyanka még, i mint a siheder nyírfa: kicsit ügyetlen, nagyon \ hajlékony, ha egy szél jön, talán meginog ben-j tje, de ha bírókra támad kedve, talán peng, j mint az acélrugó. Egyetlenkét arcul süti a nap. j talán nem is tudja, hogy ő siheder-nyirfa-éietet él, de hirtelen virgonc lesz, izeg-mozog, sebe-1 sen beszél a barátnőjéhez, aki statiszta a szí- j aen s csak azért van, hogy Egyetlenkének legyen kihez beszélnie, Mikor beszél, a két nedves-piros ajka olyan, mint mikor érett duplacseresznyéket összeleaget a nyáreleji szék Igazán a nyírfa örülhet igy az első meleg napnak, vagy egy hosszuszáru nárciszbimbó; még megérem, hogy Egyetlenke itt a szemem láttára nárcisszá változik? De nem. Sokkal fürgébb, semhogy kibírná egy helyben, egy lövőn. A szemeit is csillogva veti erre-arra, körüípász- tázza az egész teret, de nem azzal a leányszém- méí, amelyik hét mérföldről is észreveszi, kikeresi az udvarlóját. Egyeílenke szemel csak a 1 napnak örülnek, a fiatal életnek, az ibolyalé- legzeíü levegőnek, ő maga se tudja, minek. Azt hiszem, ahová néz, ott mindenhol valami tavasz? virágnak ke!] nyílnia? Egyetlenke azért is megérdemli a nevét, mert komolyan nincs az ő korosztályában még egy olyan bájos arcocska, mint az övé. Jő vele találkozni, olyan, mint egy kis napsütés, mint egy jóizii tavaszi szellő/*

így beszélgettem róla. Aztán elmondtam még : egy vele való találkozásomat. És most nem fogók vele többé találkozni. Tavaly láttam még, feketében, véresre kisirt szemmel, mikor a bátyja halálos ágya mellől jött a tisztelendő űrért. A szép, töretlen, bánatot még nem ismert szemei sűrű könnyekben úsztak, az ég lehet ilyen, ha késsel meghasogatják. Egy évig távol volt, külföld! iskolát járt s most hazajött rettenetesen birkózni a csontkezű Nagy úrral, rejtélyeket adni tudós orvosoknak; csodátkérő imádságok esengtek érte, hogy itt maradjon, tengerré dagadt körülötte a fájdalom övéi szivében s ő erre a tengerré szállt virágboritotí koporsóján, most úszik, úszik az enyészet felé. Kis, fehér, néma hattyú ...

Mondjátok, ti búgó gerlicék, vadgalambok, le§z azért kikelet, lesznek hóvirágok, ibolyák, lesznek nárciszok, ha Egyetlenke igy elment erről a világról? Ti fülemülék, mondjátok csak, lesz még dal, mosolygás, ha ö nem dalol & nem mosolyog többé? És ti fecskék, talán ti vagytok a tudói, mert ti mentek délre a nap elé, ha nálunk meghűltek aranylándzsái, — majd ba visszajöttök, kikeletkor, lesz újra melege a tavasz? verőfénynek, akkor is, ha Egyeílenke nem sütkérezik benne? Nem tudom, néni ö vojt-e a lelke annak a titokzatos tavaszi színpadnak, melyről két éve szóltam, s nem maradnak-e hidegen, fénytelenül, kuszán a kulisz- s/ák ha eljön megint a nagy jelenet, de nélküle?

Mondjátok, no mondjátok, legalább biztassatok egy kicsit. Mily nehéz lesz addig kivárni a bizonytalanságot. Előbb a szomorú őszi avart, aztán á jeges tél-hermelint, de tavasszal oda- j megyek majd Jéskelődni, a temetőbe: Egyetlenke sírján bizonnyal legkorábban olvad el majd a hó, buksi fejüket átütik rajta a hóvirágok, ott fog kezdődni az egész tavaszi, szent csoda, mert ott, az alatt a most bezárult sirhalom alatt Pihen az Ibolyalelkü március...

(Rozsnyó.) T y o,

___________

wn

»»wmwup««iiifctagTTi|lti im»i

Aki először repült Í4 méter magasba lezuhant és szörnyethalt

Emlékezés a repülés szárnyprébálgató korának tragikus furcsaságaira

Budapest, augusztus 14. Ma, már nem elég átrepülni az óceánt. Ez csak

akkor jelent valamit, ha egyben távolsági rekordot, sőt időrekordot is állítanak fel a nagy útra vállalkozók, mint például a két kiváló magyar pilóta: Entíresz és Magyar. Lindberghnek megmaradt az elsőség dicsősége, de Chamberlaint már nem igen emlegetik. Azoknak a Szerencsétlen hősöknek a nevére pedig, akiknek nem sikerült a gigantikus vállalkozás, ma már alig emlékszik valaki, pedig a kultúra nevében az egész viliág meggyászolta őket.

Ki emlékezne ilyen körülmények között hirtelen egy olyan egyszerű névre, mint: Lilienthal Ottó! Nem valószínű, hogy akár minden ezredik ember tudná, hogy harmincöt esztendővel ezelőtt ő volt a vitorlás repülés pionirja, aki tizennégy méter magasságból zuhant le s törte össze magát halálosan.

Tizennégy méter! Szinte valószínűtlen ül kis távolságként hangzik a tragédia okául ma, amikor kétezer méter magasságból meg tud mene- kümli ejtőernyővel a bajba jutott pilóta, amikor, a tizenhaté jer méter magasságot bejárva a léghajó tudós lakója szemrebbenés nélkül száll le egy gleccser tetejére.

Harmincöt esztendővel ezelőtt ez a kis, titen* négy méter távolság, sokkal nagyobb volt, mint ma akár a tizenhatezer méter.

Nagyobb volt szegény Lilientha-lnak, mert piouir- hőg volt, kezdetleges eszközöket, szárnyat bontó tudással, de talán nagyobb fanatizmussal, mint a nyomdokába lépők. Nem is talán. Egészen bizonyosan bátrabb, merészebb és lelkesüitebb lehetett, mint- általában a levegő újkori hősei, hiszen harmincöt esztendővel ezelőtt nem volt sportszelllem, nem volt rekordőrület, nem volt a repülésben üzleti lehetőség.

Gúny, nevetség, megaláztatás várt arra, akinek az a „mániája" támadt, hogy repülni akar. Harmincöt esztendővel ezelőtt, gyönyörű vasárnap reggelén, miközben Rathenov és Neustadt d. D. Dosse városkáiban istentiszteletre szólt a harang, emelkedett a levegőbe Ottó Lilienthal, maga építette vitorlásgépén, hogy kipróbálja a kormányzásnak uj módszerét. Hirtelen ezélrahom

támadt, amely nem értett egyet a kormányzás uj próbálkozásával és földre vágta a kis alkotmányt. A fanatikus répülő súlyos zuzódásokat szenvedett és órákig volt eszméletlen. Mikor magához tért, kevés időre, a kéteégbeesetteu föléje hajló bátyjának csupán ennyit mondott:

— Semmi nagy nem történik áldozat nélkül! A „nagy", a repülés hatalmas gondolata, az áldozat — ő maga volt, aki lélekben olyan magasra emelkedett, mint amilyen magasra ember gépével sohasem is juthat. Nem történik semmi „nagy" áldozatok nélkül! Ö el volt szánva erre az áldozatra, mert számolnia kellett ezzel. Nem volt még rádió, nem kaphatott meteorológiai jelentéseket, amelyek tanácsolták, vagy eltanácsolták volna azon a gyönyörű vasárnapi napon a repüléstől s főleg a kormányzás uj próbájától. De hiába is tanácsolták volna. Ö nem ért rá várni, nem repülhetett, amikor tanácsos lett volna. Nem volt mindennap ideje, mert dolgoznia kellett, hogy megkeresse a pénzt a repülésre. Bátyjával együtt reggeltől késő estig dolgozott, hogy munkájával teremtse elő a szükséges ösz- szeget.

Nem voltak még mecénások, akik erre a „mániára" áldoztak volna,

sőt olyan kiadós munkaalkalom sem volt, ami elegendő jövedelmet jelenthetett volna. Az uttö rő szellemnek a repülés előtt még másvalamit is ki kellett találni: egy ujrendezerü gőzkazánt, amely olyan jól vált be. hogy egy kis gyárat létesíthetett ennek előállítására. És még egykét más találmánya mellet elsőnek talált fel még valamit:

munkásainak részesítését agyár jín c de! tűéből,

Lilienthal nem volt sportember, nem volt vákme- j rö vállalkozó, nem volt rekord-hős. Ember volt. Ember, aki lelke után tört a magasba és lezuhant az első tizennégy méter magasságból. Ember volt, aki vallotta, hogy „semmi nagy nem történhetik áldozat nélkül". Amikor már tudta, hogy ő a záldozat, egyszerűen megállapította ezt, mint a ma pilótája, amikor start után ránéz a magasságmérőre s igy szól:

■— Kétszáz méter.

.MMW-ai»,iginrsw»WMK.»a»v^wwiw*w,w»,iimwiunwwp

Egy magyar keramik

feltalálta a mesterséges lávái

A legkitűnőbb auíóutakai öntik belőle

London, augusztus 14.

A Daily Telegraphban nagy feltűnést keltett cikk jelent meg „Mesterségesen előállított láva útépítés céljaira" címmel, amely egy magyar keramikusnak, az egyik budapesti kerámiai gyár igazgatójának találmányáról emlékezik meg. A feltűnést keltő közlemény a találmányról a következőkét irja:

Egy magyar kerámikus Brixt ónban Anglia legelőkelőbb szakközegei jelenlétében olyan útépítési eljárást mutatott be, amely

egy speciális készülékkel a sziklát, követ, homokot egyaránt folyékony állapotba hozza, vagyis megömíeszíi.

A feltaláló Kotnlós Dezső, egy magyar keramikus ,aki egy budapesti kerámikus gyárnak az igazgatója. Komlóé és a magával hozott magyar munkása az utolsó hat hétben Briytonban éjjelnappal őrizték a készülék titkát. A legelső- szakértői vélemények alapján magát a világszabadalmat megvásárolta egy angol szindikátus,

melynek többek között Mr. Normann Wjés, a londoni Hátion Gardeni legtekintélyesebb drágakő- és gj'émántkereskedője is tagja, aki néhány év előtt az orosz cári ékszereket megvásárolta. A Daily Telegraph tudósítója beszélt magával a feltalálóval, Mr. Komlóssal és Mr. Wies&el, a szindikátus legelőkelőbb tagjával is. Előbbi közölte vele, hogy

az eljáráson !8 évig kísérletezett,

míg azt végre annyira tökéletesítette, hogy most már a gyakorlatnak átadhatja. Az ömlesztőéhez

Lapunk legközelebbi száma — a közbeeső Nagyból dogasszony ünnepe miatt -— augusztus 18 án (Prágában hétfőn este, Szlo- venszkón kedden délelőtt) jelenik meg.

í

— .Személyi hir. Koppén Miksa, .lapunk belső munkatársa, a Csehszlovákiai Magyar Újságírók Uniójának titkára, a Gsl. Magyar 'Testnevelő Szövetség és CsAF-MLSz központi megbízottja megkezdte nyári szabadságát és szeptember 15-ig semmiféle levelezési el uem intéz.

— A Szárazvámról a Zöldszoba uccába! Augusztus elsején költözött’ át a 23 év ótg közismert Butorcéarnók uj, modern, bővített helyiségéibe. Látogasson meg bennünket vételkényszer nélkül a pozsonyi Zöldszóba ne- ca 5. szám alatti helyiségeinkben!

nem szükséges elektromos áram, óiért az o-m- lesztésíiez szükségéé hőfejlesztést közönséges nyersolaj tüzeléssel éri el.

— Az őskorszakban — mondtotta Komlóé — a föld kérge tulajdonképpen ilyen vulkanikus kőzetekkel volt borítva, amelyek aztán az idők folyamán különböző átalakuláson mentek keresztül. Az én eljárásom tulajdonképpen

A kőzeteknek mester séfles utón v-alóvissza~ táv ásít á&ő.n alapszik. Az eljárásom tehát azt eréátfrvénpezi, hogy az igy előállított úttesteken az autók minden zökkenés nélkül, simán roboghatnak végig,

mert eljárásom által egy egységes, sima felületű — és mégsem csúszós — javításra alig szoruló, hosszu-kosszu élettartamú és a mai műntaknái mégis jóval olcsóbb úttestet, nyerek. Körülbelül hétezer fontos berendezéssé! áz én eljárásom alapján naponként egy félmérföld láva szérű utteH építhető,

tehát a gyorsaság is jóval felülmúlja áz eddigi eljárásokat.

A nagyiontoságu találmányról, amelyet egy angol szindikátus az egész világra kiterjedő szabadalommal megvásárolt, bő tudósításokban számolt be igen sok előkelő angol napilap és folyóirat, köztük a Gloucéster Echo, Sunday Express, Irish Telegraph, Hüli Daily Maily is.

— Eljegyzés. Mikulik Vilma (Honoko) és Adriányi Gérza (Alsósa jó) jegyesek. (Minden

k. é. h.)

—r Be irat ások a losonci református teológiai szemináriumba. Losoncról jelentik: A

református egyház lelkészképző intézetéibe az í-öŐ évfolyam ra jelentkezők leér vényei augusztus 21 dg küldendők be a losonci református lelkészi hivataliba Sörös Béla teológiai igazgató dinére. A jelentkezésihez születés! bizonyítvány, orvosi bizonyítvány, érettségi bizonyítvány és lezárt lelkészt bizonyítvány melléklendő. A tanítás megkezdéséről minden jelentkező értesítést nyer.

—, UNDERWOOD ÍRÓGÉP (gyári uj) kizárólag KolJernól, Ro.sice, Kér. Kamara Palota és Uugvár, Fried Palota,

— Virágok hullása. Rozsnyói tudósítónk jelenti: Az idei nyarunkba szinte szakadatlan belezugnak a gyászt hirdető harangok. A könyörtelen kaszás a fiatal életeket sem kiméit, rövid egymásutánban két tragikus haláleset volt, melynek áldozatai életük virágkorában levő fiatal leánykák. Előbb Stempel Ella, özv. Stempel Sámueluó huszonegyéves leánya hunyt el három heti Betegeskedés után, tüdőgyulladásban, melyet alighanem kelleténél huzamosabb szabadon fürdőzés közben szerzett s az életerős fiatal lánykát három hét után virágok özönében kisérte utolsó útjára mély részvéttel gyászoló közönség. A sírnál az Év. Leányegyesület nevében, melynek az elhunyt tevékeny tagja volt, Csed'ío Sárika búcsúztatta. Tegnap újabb lánytemetésen vett részt őszintén együtt gyászoló szívvel a város közönsége: Korpán Erzsébet, Korpán Márton ramamurá'uyi építész tizenhét éves bájos lánykája hunyt el hosszas, sokat szenvedtető és minden orvosi segítséggel dacoló betegség után. Temetése óriási részvét mellett folyt le, a Városi Dalárda és kongrgációs énekkar gyászénekei mellett, a sírnál a Mária-kongre- gáció nevében Z. Moyses Mária, továbbá Fejéé János a Sajó Vidék szerkesztője búcsúztatták a kis kengreganistát, Mindkét tragikus haláleset osztatlan mély részvétet váltott ki a gyászoló családok iránt Rozsnyó egész társadalmából.

I

S UN A GYULA És FIA orgona- i

és harmőniuoigyár, Piesov (Eperjes.) Költségvetés és árjegyzék díjtalanul. nu—un: iw^^^nw»aiaieEBEgKaa^saBaEg^sggj3s«aBsaBsstt

— Négy német turista szerencsétlenül járt a Montblankon. Párisiből jelentik: Négy német turista, akik a Montblank hegy láncolataihoz tartozó Pic Dejoras©as-.ra igyekeztek vezető nélkül, röviddel a cél előtt szerencsétlenül járt. Kettő közülük, Ritter Leó és Brslhm János, belezuhant egy gleccser szakadékba. A másik kettő teljesen kimerülve került le a hegységről, A szerencsétlenség színhelyére mentőcsoport ment ki, amely még fogija kísérelni a két holttest felkutatását.

xs A tífusz gyógykezelésénél, a baj teljes lefolyása után is a közönséges ivóvizek használata a legveszedelmesebb reeidivát idézheti. elő. A SALVADOR FORRÁS vasmentessége folytán a legideálisabb lábbadozők számára.

— 40 éves érettségi találkozó. Felkérem mindazon volt osztálytársaimat, akikkel az 11891 évben a máramarosszigeti ref. liceimi- jban érettáégi vizsgát tettem, hogy a szeptember 12-én .Budapesten megtartandó 40 Jévés találkozón megjelenni 'szíveskedjenek s“ ebbeli szándékukat hozzám jelentsék be, hogy a továbbiakról az illetőket levélben tájékoztathassam. Nagy-Iday Ferenc Tiszake- resztur, u. p. Vulok.

— Harminc nap találmányai. Londonból jelentik: R. Geoffrey dr, oxfordi egyetemi tanár Összeállít ást készítet tarról, hogy legutóbb 30 napon belül mi mindent találtak fel az emberek. Természetesén csak a fontosabb jelentőségű találmányokról van szó. Sloan Dananhover kapitány, aki Sir Habért WiJkins munkatársa, újfajta buváresziközt talált fel. A buvárharangban egészen különös összetételű mesterséges levegőt helyeznek, el, mely nagyban megkönnyíti a búvár munkáját. — Rekl newyorki professzor megállapította, hogy a májkivonat nemcsak az ember és az állat vérszegénységét, tünteti él. hanem a növénvét is. Mesterségesen elsatm-itott növények uj életre keltek állati májkivonat befecskendezés után. Ez megerősíti azt a rém -ó riát, amely szerint az állati vörosvéreéjtek és a növényi klorofil közeli rokonai egymásnak. — Lexer müncheni sebész újfajta rákoperációs módszert talált fel. Olyan eseteknél, amikor kést már nem igén lehet használni, a rákos testrészbe különleges elektromoskészülékkel sok apró villámot bocsát. Az erős elektromos behatástól a rákos rééz elpusztul. — Pavlikovszky prágai mérnök Feltalált egy olyan motort, melyet szénporral lehet hajtani. — Rojas dr. francia fogorvos uj fogkezelési módot talált fel. Helyi érzéstelenítéssel kihúzza a beteg fogat, lemossa, fertőtleníti, megplombálja, elvégzi rajta az összes, különben fájdalmas kezeléseket és aztán mikor a fog már teljesen ki van kezelve, visszahelyezi a beteg szájába, ahol ismét hamarosan összenő az állkapoccsal. — Modinos dr. egyiptomi orvos a népszövetség elé terjesztette uj ötletét, amely- lyél a kábítószerek rabjait akarja meggyógyita ni. A beteg hátára spanyol flastromot ragaszt, amely hólyagót okoz. A hólyag nedvét az orvot-, a beteg vérébe fecskendezi. Az ilyen injekció után a betegek képtelenek kábítószert használni, mert szervezetük fellázad ellene. — Lewis dr. angol kémikus szenzációs uj kísérleteket végzett a mesterséges ceItalózekészitéssel. Levegőből sikerült cellulózét nyerni, úgyhogy rövidesen lehet majd levegőből papirt és müselymet, valamint robbanóanyagot készíteni.

Rendkívül érdekes ós ritkaialkalmu keleti utazás indul szeptember 17-én Egyiptomba, Palesztinába és Syriába, luxori—assuání, bagdad—-babyloni külön kirándulásokkal. Időtartam 33 nap. Kellemes tengeri és autó- utazásokkal. Részvételi díj 1285 és 1550 pengő. Társasutazások Rendezősége, Budapest, IV„ Váci ucca 40.