Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)
1931-08-15 / 185. (2702.) szám
1MH augrasrtns 15, szombat. <PM<m-MAíAaRFrn?LAP ————M—mannamm'-írnnimv 7 A GÉP RABSZOLGÁJA LETT AZ EMBER A gép korszakában tíz ember végzi ötszáz ember munkáját C. Beunet, a Budapesten időző amerikai közgazdász a gépek terjedésében látja a munkanélküliség főohát rint ugyanis a munkanélküliek száma csak jelen féktelenül csökkent s igy joggal kérdezhetjük, hogy mennyivel járult hozzá a kormány ahhoz, hogy a munkanélküliek keresethez jussanak. A beruházási program összeállítására főleg azért volt szükség, hogy a munkanélkülieket keresethez juttassák. Emellett Szlovenszkó és Ruszinszké őslakossága is joggal kérdezheti, hogy ezen több mint 4 milliárdos beruházásból menynyi jutott SzIoYenszkóra és Ruszin sík óra? E kérdésekre feltétlenül válaszolnia kell a közmunkaügyi minisztériumnak, hogy a törvényhozók és az adófizető polgárok is tiszta képet alkothassanak maguknak az állami beruházási munkálatokról. Lyon gyársároséban felrobbant egy háromemeletes ház Budapest, augusztus 14. Az utóbbi évtizedek egyre megismétlődő és tartós válságai ismét felvetették az egykor divatos jelszót: a gép ellensége az embernek és nem teljesiti ideális feladatát, hogy szolgálatára álljon és felsza- bdditsa alkotóját. Minden uj találmány' valamikor erős ellenszenvet keltett egyrészt a bizalmatlan közönség körében, másrészt pedig azok között a munkások között, akik elvesztették kenyerüket a gép miatt. Az ellenszenv a közönség részéről ma már csökkenőben van az uj találmányokkal szemben, ellenben az ipari válságokkal egy időben egyes helyeken felszabadult a tömeg géprombolási ösztöne. Erre különösen Amerika szolgált példákkal s ennek következtében a nagy trösztök valóságos katonai szervezeteket alakítottak ipartelepeik megvédésére. Az ipari fejlődést állandóan szemmel tartó technikus szakférfiak, közgazdászok és szociológusok az utóbbi években statisztikai adatok segítségével tanulmányozták a gép térhódításával együttjáró s az emberiség jövőjére oly fontos kihatással bíró gép-problémát. Nagyon sok szakember véleménye szerint, akik ismerik a kérdés szövevényét, az ember ma már nem tud megélni gép nélkül, sőt rabszolgája s a gép titokzatos hatalmával és féktelen étványával rabszolgájává tette urát, az embert, kinek az agyában megszületett. Amerikában technikus szakférfiákból kutató társaság alakult a kérdés megvizsgálására, A társaság Stuart öbasse, a híres racionalizálási szakember vezetésével végzi munkáját és egyik asszisztense, Harcid C. Beunet mérnök, nemrégiben Európába utazott, hogy itt adatokat gyűjtsön a gép, a termelés és a munkanélküliség problémájának világstatisztikájához, amely, ha megjelenik, a legszenzációsabb könyvek egyike lesz. Bennet mérnök kőrútján Budapestre érkezett s munkatársunknak a következőket mondotta: A világválság lóoka a rendszertelen termelés — Az általános világválság egyik főoka a rendszertelen termelés, a fogyasztás és a termelés aránytalansága és az a jelenség, hogy az embert helyettesítő találmányok, a gépek egyre jobban kiszorítják az ipari termelésből az emberi munkaerőt és ugyanakkor az uj gépek előállításává foglalkozó gyárak nem tudnak annyi munkást foglalkoztatni, mint amennyit az általuk előállított uj gép mun'kamélkiilivé tett. A találmányok konjunkturális utón használják ki a lehetőségeket és az organizáció nem tud megbirkózni az igy előállott helyzettel, még Amerikában sem, pedig ott kiváló szakemberek foglalkoznak ezzel a problémával. Bennet mérnök jegyzeteket húz elő a zsebéből; hangja élesen és keményen cseng: — A gép moloch, mely elpusztítja az embert, a gazdasági válságnak olyan 1kulturális és morális válság leSz a következménye, amely rJak katasztrófával végződhetik és elpusztíthatja magát a kultúrát is. A hivatalos kimutatások szerint az Egyesült Államokban 1919-ben 25,550.000 munkásra volt szükség, 1928-ban már csak 29,380.000 munkáskezet igényelt az ipar. Kilenc óv folyamán annuK ellenére, hogy 1928-ban az amerikai termelés a tetőpontját érte el, 1,675.000 ember vált az uj gépek következtében tartósan munkanélkülivé. Ezek az adatok nem foglalják magukba a munkanélkülieknek azt a részét, amely a fogyasztópiac gyengülése következtében nem jutott munkához. Másfélmilliónál, több ember tarlós munkanélkülisége a gépnek köszönhető és ez a gyakorlatban állag 3,000-000 fogyasztó étel- standardjának súlyos lecsökkenését jelenti. amely azután ismét visszahat a termelésre, mivel a fogyasztópiac gyengülése miatt a gyárosok újabb redukciókat kényaelenek végrehajt'} ni. Hogyan teszi fölöslegessé a gép az embert - Amerikában Ezt a folyamatot nem lehet megállítani, hiába próbálkoztak nálunk Amerikában racionalizál áfieul, de hiába próbálták a külföldi piacok megrohanásával is, mert ezzel csak terjesztették és kibővítették a válságot, mindjobban kiszorítva az embert. Az amerikai közlekedésben például az önműködő elektro-pneu- matikus váltóberendezések miatt 1923-tól 1928-ig 150.000 vasutas vált feleslegessé. A newyorki földalatti vonatok Személyzete ezelőtt tizenegy emberből állott, az uj automaták bevezetése után most két ember kíséri ezeket a vonatokat. Ugyancsak a földalatti vasút perron-személy- zete 1500 emberről 471-re csökkent, mivel közben automatikus jegykiadópénztárakat állítottak fel. Ezek az emberek, akik igy elveszr tették kenyerüket, nem tudnak elhelyezkedni, mert az uj gyárak, amelyek az automatákat előállítják, a munkásoknak legfeljebb hét százalékát tudják felvenni. A Boston and May vasúttársaságnak olyan tolató berendezése van, amellyel egy év alatt egy millió teherkocsit kezelhet. A rendező pályaudvar tornyában egyetlen szakképzett ember végzi az egész rendezőtolatás munkáját, holott ugyanezen a pályaudvaron azelőtt négyszáz emberi foglalkoztatott a tolatás. * , Ma tiz ember végzi, amit azelőtt ötszáz végzett — Mint látja, — folytatta Bennet mérnök előadását — az adatok hosszú sorával tudjuk bizonyítani állításaink helyességét. Az üvegiparban tizennyolc ember munkáját végzi ma el egy üvegfuvógép. Ugyanilyen viszonyok vannak a mezőgazdaságban is. Tízezer hold fölszántását ma tiz traktor tíz főnyi személyzettel végzi el, pedig ehhez a munkához azelőtt ötszáz ember volt szükséges. A textiliparban a mai gépek egy ára alatt annyi szövetet gyártanak, mint amennyit azelőtt százhat óra alatt gyártottad. — És mi lesz ezekkel a munkástömegekkel? — A mezőgazdaság felszabaduló munkásait csak igen kis mértékben szívja fel az ipar s az uj iparágak, amelyek uj gépeket gyártanak, a modern szerszámgépek miatt sokkal kevesebb munkást foglalkoztatnak, semhogy a munkanélküliség enyhülhetne. A munkanélküli tömegek tehát sokszor hivatásuktól és képzettségüktől messze eső foglalkozási ágakban keresnek elhelyezést. Amerikában ezeket a foglal kozásokat ..itatóspapír-foglalkozásnak** nevezik. Ilyen például Prága, augusztus 14. A közmunkaügyi minisztérium közli: Az utóbbi időben megismétlődtek a beruházási bizottság elleni támadások, mert az állítólag túl lassan adja ki az állami beruházási munkálatokat és szállításokat. Miután ez az értesülés helytelen információkon alapszik, szükségesnek találja a közmunkaügyi minisztérium a köövetkezőket megállapítani: A beruházási bizottságnak feladata sürgősen végrehajtani azon állami beruházási munkálatokat és szállításokat, amelyek a rendes költségvetésbe, valamint a különböző alapok költség vetéseibe fel lettek véve. Ezen munkálatok és szállítások számára ez évben 4 milliárd 321 millió korona volt előirányozva. Ebből a beruházási bizottság utján ez év első felének végéig 4 milliárd 125 millió korona értékben adtak ki közmunkákat és közszállitásokat, tehát a rendelkezésre álló összeget 200 millió korona hij- ján kimerítették. Ezt a maradékot egyelőre esetleges költség- vetési túllépésekre kell tartalékolni. Az állami közigazgatás eddigi gyakorlata szerint ezen célra rendesen a költségvetés tiz százalékát szánták. A beruházási bizottság, mint látható, a szorult viszonyokra való tekintettel ezt a határt 4 és fél százalékra szállította le. az alkohol csempészés, okol körülbelül ötszázezer ember helyezkedett el, vagy a fodrász- és kozmetika-ipar. továbbá az alkalmi énekesek és zenészek csoportja, amely szintén körülbelül félmillió embert foglalkoztat. Rendes foglalkozássá lett a bűnözés A vázolt okoknak nemcsak gazdasági szempontból van ilyen szomorú következménye, morális szempontból is aláássák a társadalmat. A bűnözés rendes foglalkozássá lesz és kiirtását úgyszólván lehetetlenné teszik a rossz gazdasági viszonyok és a megélhetésért folytatott elkeseredett küzdelem következtében előállott hihetetlen korrupció. Ha ma megszüntetnék az alkoholcsempészést, százezrek válnának munka né ’kiUivé s ezért lehetetlen az alkohollalalc;w visszavonása, amely kétségtelenül egészségesebb lenné, mert az alkohol csempészek óriási politikai befolyással búnak és sok helyen ők választják a képviselőket, akik természetesen csak szá- razpártiak lehetnek. Bennet mérnök európai tapasztalatait egyébként abban foglalta össze, hogy az európai viszonyok még rosszabbak, mint az amerikaiak, mert a termelés még rendszertelenebb, mint Amerikában s a piacok legyöngülése s az egyre emelkedő munkanélküliség katasztrófába sodorhatja Európát s ennek előkészítésében nagy szerepet játszik a szovjet, amely mindent megpróbál, hogy önmagát megmentse az ösz- szeom'lástól. Arra a kérdésre, hogy mily módszerrel gondolják megmenteni az embert gép rabszolgaságától, a következőket válaszolja- — Jíaívság volna tőlem, ha azt mondanám, hogy tudok oly gyógymódot, amely rendbehozza a bomlásnak induló gazdasági életet. Egyelőre még az adatgyűjtés végtelenül bonyolult munkájával sem vagyunk készen, de amint a már meglévő adatok is bizonyítják, a munkanélküliség nem átmeneti baj. A világ gazdasági és ipari szakembereinek össze kell fogni és valami rendet kell csinálni ebben a zűrzavarban, hogy felszabadulhasson az ember, — a gép rabszolgája. Ami a kiadott munkák végrehajtásának tempóját illeti, aneg kell állapítani, hogy az is a mai gazdasági viszonyok szükségletének felel meg, ami a kiutalt vagy kifizetett részlet- fizetésekből is kitűnik, amelyek május végéig 1 milliárd 410 millió koronát értek el. A beruházási bizottság ezzel a reája rótt feladatát, a legnagyobb mértékben teljesítette. További állami munkákat és szállításokat csakis újabb hitelek szerzésével lehetne kiadni, amely másképpen, mint egy újabb beruházási kölcsönnel meg nem valósítható, miután az eddig biztosított anyagi eszközök a megtörtént rendelések következtében le vannak kötve. A közmunkaügyi minisztérium hivatalos közléséből tehát kitűnik, hogy az állami és közberuházásokra szánt ösz- szeg kifogyott s a parlamentnek kötelessége volna újabb beruházási kölcsönről gondoskodnia. A beruházási bizottság munkájának részleteiről nincsen informálva a nyilvánosság s igy kívánatos volna, ha a közmunkaügyi minisztérium részletesen kimutatná azt, hogy milyen közmunkákra és közszállitá- sokra fordítottak eddig 4 milliárd 125 millió koronát. Az állami statisztikai hivatal kimutatása sze0t !afcö szörnyethalt Paris, augusztus 14. Ma éjszaka kevéssel két óra után Lyoin Villeurbanne nevű gyár négy edóbcu, egy háromemeletes házban borzalmas robbanás történt. Az egész épület, amelyben a legszegényebb algíri és olasz munkások laktak, összeomlott. A szomszédos házak, különösen pedig egy szemben álló gyárépület, a szélrózsa minden irányába szerterepülő kövek és rom- daraboktól súlyosan megsérültek. Széles körzetben összetört minden ablaktábla. A tűzoltóság nyomban hozzálátott a szétvetett ház lakóinak mentéséhez, akiket a romhalmaz maga alá temetett. A tizennyolc lakó közül tizenhármat még élve, többé-kevésbé súlyosan megsebesülve húztak ki, miig öten a robbanás következtében halálukat lelték. Valószínű, hogy a robbanás valami vigyázatlanság következtében történt. Az egyik emeleti lakó állítólag azzal foglalatoskodott az explozió idejctáján, hogy robbanóanyagokat állítson elő tiltott halászati célra. Vitéz Somos István Bálin! utolsó útja Pozsony, augusztus 14. Szerdán délután félöt órakor kísérték utolsó útjára a pozsonyi Szent András temetőbe Vitéz Somos Istvánx , Bálintot, a korán elhunyt festőművészt. A tragikus sorsú festőművészt, kinek hamvait* Becsből hozták szülővárosába, Pozsonyba, hatalmas tömeg kisérte utolsó útjára. Jóllehet már tiz éve távozott el Pozsonyból, szeretetreméltó egyéniségével, nemeslelküségével és művészetével az ismerősök és jóbarátok olyan táborára tett szert, hogy nemcsak Pozsonyból jöttek el a végtisztességre, hanem a vidékről és Bécsből, Budapestről is. A temetési szertartást Martiny Károly dómkáplán végezte. Azután megindult a gyászoló menet a koszorúkkal és virágokkal borított koporsó után. Koszorút küldött a Magyar Iparművészek Országos Egyesülete, a pozsonyi Művész- egyesület (Kunstverein), budapesti és pozsonyi jó barátai és a Kollégium Hungarioum Bécsből. Ezeken kivül magánosok és a rokonok is küldtek számos csokrot és koszorút. A sírnál elsőnek Kiéit Ferenc banktisztviselő, az elhunyt gyerekkori pajtása búcsúztatta mélyen megindulva, magasszárnyalásu beszéddel. „A legnagyobb Művésznek, a Mindenhatónak akaratában való megnyugvással adjuk vissza múlandó testedet a honi rögöknek, emléked és művészielked azonban itt fog közöttünk élni alkotásadban örökké'*, mondotta. Utána Schubert Ferenc, a pozsonyi Képzőművészeti Egyesület (Kunstverein) nevében mondott búcsút, amely egyesületnek az elhunyt éveken át agilis, buzgó és sokat Ígérő tagja volt. Az ismerősök és jó barátok végtelen sora vonult ezután a sirhoz, hogy egy-egy rögöt dobjon be, amelyek lassan-las- san beborították azt teljesen. Vitéz Somos István Bálint lelke felszállt teremtőjéhez, teste pedig visszaadatott a szülőföldnek, amelyből vétetett. Adjon az Isten örök nyugodalmat neki. Byk. — Nem augusztus 19-én, de 20-án indul a P. M. H. sporttársasutazása Párisba az úszó és vizipoló Európa-bajnoki mérkőzésre. Ezúton értesítjük a sportutazásunk iránt érdeklődőket, hogy a Pádéban megtartandó úszó és vizipoló Európa-bajnoki mérkőzésekre indítandó társas- utazásunk az eredeti tervtől eltérően., nem 19- én, de augusztus 20-án indul el este 8 órakor Bécsiből, a West-pályaudvarról. Utasaink azzal a vonattal mennek Párisba, amely a nagyjelentőségű mérkőzésekre a komoly sanszokkal rendelkező magyar úszó- és vizipolóosapatot szállítja. Társasutazásunkra e hó 15-én estig fogadunk el jelentkezéseket. A 10 napos ut ára 1850.—. a kéthetes ut ára 2150.— Ke, s a részvételi díjban bennefoglaltatik a mérkőzésekre szóló permanens belépőjegy ára is. A P. M. II. utazási irodája, Bratislava, Central Pásságe. 4 milliárd 125 millió koronát fordítottak az elsó félévben beruházási célokra Újabb beruházási kölcsönre van szükség - Mennyi jutott szlovenszköi és ruszlnszkói beruházásokra!
