Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)
1931-08-15 / 185. (2702.) szám
HM SZÁHHHK A KÉPES HfTTfl 28 PÚUL Ara 8 itorona J X. évf. 185. (2702) 3zám 1 S*OI*il»at «* t931 augusztus 15 Előfizetést én évente 300, félévre 150, negyed* A 1 1 r. 7 •” 11 '7 ' - # / Szerkesztőségi Prága fl, Panské ollce 12$, évre 76, havonta 26 Kő; külföldrei évente 450, * *■ SZLOD6T1SZK.OI 6S rilSZlTlSZK.01 ClLCJlZCfCl pQTtOK. U. emelet. — Telefoni 30311. — Kiadóhivatalt félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké nfillílltm Tlfimlnnin ,- , _ Prága IL Pániké allce 11 Hl. emelet, fi képes melléklettel havonként 2.50 Kfi-val több Főszerkes*tő: POLIUKOL TlQ.piLapja ftfcfls SZCttextő. Telefon, 34184 Egyes szám áré 1.70 Kő. vasárnap 2.-KA DZURANY1 LASZLÖ FORGACfí GÉZA SÚROÓnYCIMi HÍRLAP. PR AH fi VILÁGKÓRKÉP (sp) Prága, augusztus 14. Az az idő, amely Hoover moratórium javaslatától a porosz népszámlálás befejezéséig eltelt, egyike volt a háború utáni kor legkritikusabb periódusainak. Mintha ma az izgalmat átmenetileg reiativ csend váltaná föl. A városok, az országok, a népek, a földrészek lélegzetet vesznek a nagy rémület után és fölhasználják az átmeneti nyugalmat az uj megoldási lehetőségek kitervezésére. Mondanunk sem kell, mert mindenki érzi és tudja, hogy az elmúlt hetek konferenciái alatt semmit sem sikerült elintézni, s a szorongatott népek a segítési módok legprimitívebb eszközét, a kölcsönt sem kapták meg. Az átmeneti nyugalmat, s azt, hogy a valuták és a nemzeti közgazdaságok akut katasztrófája nem következett be, egyedül a világ tulfáradása és teljes apátiája okozta. Ma senkinek sincs kedve sem hosszra, sem beszre spekulálni. A német márka nem bukik meg, mert senki sem buktatja. Védtelenül áll a nemzetközi piacokon s a leggyengébb szél földre terítené, de senki sem merészel belefujni a szél kürtőjébe, nem merészel, nem akar, nem tud, vagy apatikusan nem gondol rá. S így vau mindennel. A huszadik század gazdasági rendszere züáltan és betegen lézeng a színen, s csak azért létezik, mert nincs valaki erős, aki belerúgna. Önmaga pedig irtózik a szükséges operációktól, amelyek esetleg még segíthetnének rajta. Az apátiának ebben az általános moratóriumában, amikor senki nem fizet senkinek és Európa megadással várja sorsának beteljesedését, fölállt thatjuk az elmúlt hetek kórképét. A lavinát, jól tudjuk, a német-osztrák csatlakozási terv indította meg. A francia propaganda következtében a világ bizalma megrendült Németországban, a külföldi pénzügyi hatalmasságok sorra visszavonták a német piacon elhelyezett rövidlejáratu kölcsö- neiket, s a gigantikus méretű általános run’ ugyanúgy tönkretette a birodalmat, mint más runnok a bankházakat szokták. Tetézte a bajt az úgynevezett „világgazdasági krízis" — a kínálat általános növekedése és a kereslet általános hiánya, — amit nem annyira a tul- produkció és a racionalizált géptechnika következtében. fölöslegessé vált és nem honorált munkaerő okozott, mint inkább a javak elosztásának tökéletlensége és a versaillesi rend szót, mely egyrészt gátakat vet a közgazdaságok ésszerű kifejlődése elé, másrészt óriási improduktív terhekkel, — vám, adó, standardemelés, fegyverkezés — sújtja a termelést. Végül pszihológiai tényként az igények hatalmas módon való megnövekedése is hozzájárult a bajhoz, mert a költekezésnek és az életstandardnak azt a fokát, amelyet ma a világ lakosságának ötven százaléka a másik ötven százalék rovására megszokott, lehetetlen kielégíteni és általánosítani. Ha az európai és az amerikai munkás, hivatalnok, és polgár megelégedne azzal az életstandarddal, amelyben például az orosz nép él (tizen laknak egy szobában, racionalizált kenyér, hús és ruha adagokkal, magán rádió, autó és Week-end nélkül), akkor nyomban vége volna a krízisnek, termelni lehetne a jövő számára, akkumulálni a javakat és rendszeresen előkészíteni a fogyasztás emelkedésének az útját. A világggazdasági krízis általános volt, de lappangott. A német run kipattantotta. Ma kitűnt, hogy nemcsak Németország beteg, hanem a többi hatalom is meg van fertőzve s Anglia csaknem ugyanolyan katasztrofális helyzetben él, mint a birodalom. A keleteurópai országokat földreteri tette a mező- gazdasági krízis. Németországot a bizalom megszűnése és a kölcsönök felmondása, tetézve az általános pangással. Angliát a piacainak elvesztése. Látszólag csak Amerika és Franciaország egészséges és tőlük vár mindenki segítséget. De Amerika pénzügyi likviditását megtörte a túltermelés, amely korlátozott oszaka-nierikai viszonylatban tényleg létezik. Egyesek azt hangoztatják, minden jő volna, ha Amerika elengedné a háborús adósságokat s ezzel kapcsolatban a szövetségesek törölnék a jóvátétel! terheket. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy azokat az óriási összegeket, amelyeket a washingtoni kormány a háború alatt a szövetségeseknek folyósított, az amerikai nép jegyezte. A soksok milliárd dollár jól kamatozó kötvények alakjában él az amerikai nép között és többmillió polgár vagyonának tetemes része fekszik benne. Ha az adósságokat elengednék, ezek a papírok elértéktelenednének, mint nálunk a hadikölcsön s millió és millió amerikai polgár földönfutóvá válna, ami különösen most, amikor Amerika is élet-halálharcot vív a dekonjunktúrával, katasztrofális és forradalmasító következményekhez vezetne. Marad Franciaország. Nála fonákabb helyzetben senki sincs. Tény, hogy az állam tre- zórjai tele vannak arannyal és közgazdasági élete érintetlen, de rossznéven szabad venni a párisi kormánytól, ha nem mer kölcsönt foPáris, augusztus 14. A francia sajtó egyöntetű jelentése szerint a bázeli Nemzetközi Jóvátételi Bank moratórium-bizottsága ma befejezi tanácskozásait, ámbár a nehézségeket nem sikerült maradék nélkül megoldani. Valószínűleg elfogadják az Angol Bank által kidolgozott tervet, amely a francia és az amerikai hitelintézetek beleegyezésével a rövidlejáratu kölcsönök visszafizetésének hat hónappal való meghosszabbitását határozza el. A régi kamatláb megmarad, sőt sok esetben csökkentették azt. Kamatláb- emelés nem történt. Megvan az a remény, hogy a holland, a dán és a csehszlovák bankok, amelyek a nyomatékos meghívás ellenére nem vettek részt a bizottság tárgyalásain, távirati utón megadják beleegyezésüket. A meghosszabbít ott rövidlejáratu kölcsönök összege két és fél milliárd márkára rúg. Melckior, Németország bázeli megbízottja, újabb egy milliárd hitelt kért kétéves lejáratra. Ezen a téren újabb nehézségek merültek föl, különösen a francia bankok részéről. A francia bankok elsősorban azt követelik, hogy a hitel folyósítása esetén tiltsák meg Németországnak, hogy a rövidlejáratu kölcsönöket hosszú lejáratú inveszti- ciókba fektesse be. Másodszor az a követelés merült föl francia résziről, hogy Németország semmiesietre se szüntesse nieg üzleti hiteleinek visszafizetését. Harmadszor meg kell tiltani, hogy a birodalom a rövidlejára- tu kölcsönöket hosszú lejáratú kölcsönök alakjában továbbítsa Oroszországnak vagy a közép európai államoknak. A Petit Párisién értesülése szerint Németország szanálása három részletben történik meg. Az első részletet ma intézik el és az uj rend holnap életbe lép. Lényege a rövidlejáratu kölcsönök meghosszabbítása. A második etap újabb rövidlejáratu kölcsönök folyósítása lesz, a harmadik, amit csak lyósitani annak az országnak, ahol a lakosságnak többsége nyíltan hangoztatja, hogy a pénzt nem adja vissza s abban a pillanatban leszámol Franciaországgal, amint lélegzethez jut? Elvégre, hogy jön hozzá Paris, hogy hozzásegítse a birodalmat ehhez az ominózus lélegzet jutáshoz? Talpraállítsa Németországot csak azért, hogy a talpraállított ellenfél leszámolhasson vele? Márpedig a franciák elképzelése nem irreális elképzelés, mert Németországban nemcsak Hitler, Hugenberg.és Thálmann már-már többségben levő pártjai, hanem titokban a többi párt is holtbiztosán készül a „leszámolás" órájára. Ilyen körülmények között érthető, hogy a franciák húzódnak a kölcsön folyósításától, holott a kárukra megy, mert a krízis náluk a fölihasz- nálhatatlan aranyban való megfulladás formájában kezd jelentkezni. Soká folytathatnám a világ kórképének rajzát. Sok más paradox és megoldhatatlan helyzet bemutatására kerülhetne még sor, de a főellentétek kidomborítása elegendő. A polgári világ tanácstalanságát kaján örömmel nézi a szovjet s hálát ad Versaillesnek, amely a menthetetlennek látszó helyzetet előidézte. A Hoover-javaslattél a porosz népszavazásig a szükséges politikai garanciák elnyerése után léptetnek életbe, az uj hosszúlejáratú kölcsön elhelyezése és folyósítása. A franciák látogatása Paris, augusztus 14. Laval miniszterelnök tegnap este másfél óra hosszat beszélt telefonon Biriand külügyminiszterrel, aki Coche- r étiében üdül. Laval még ma délelőtt értesítette Hösch párisi német nagykövetet, hogy a két francia miniszter elfogadta a meghívást és augusztus 26-án Berlinbe utazik. Ezzel az utazás időpontjának kérdését a lehető legegyszerűbben sikerült elintézni. A francia miniszterek kísérletet sem tettek arra, hogy az utazás időpontját kitolják. Véleményük szerint a látogatás tisztán udvariassági jellegű s mivel a francia kormány mindig a nemzetközi kurtoázia szigorú szabályai szerint cselekszik, ez alkalommal sem illett volna a meghívást halogatni. Lautier alállam titkár a LvHomme Libre-ben ma nyomatékosan hangot ad ennek a felfogásnak. A tapintat elemi szabályai megkövetelték, hogy a francia kormány azonnal határozzon a váiaszlátogatás időpontjáról s ez ma délelőtt meg is történt. A franciák kategorikus imperatívuszai Stefan Lauzanne, a párisi Malin főszerkesztője, valószínűleg félhivatalos források nyomán ma nyilatkozik lapjában Franciaország hivatalos álláspontjáról. Kijelenti, hogy az angol bank kormányzójának az adósságok és a jóvátételek kérdéséiben tett nyilatkozatai, továbbá Stíluson amerikai államtitkár sorozatos skóciai tárgyalásai, amelyeken a párisi és a berlini amerikai nagykövetek is résztvettek, Leyion amerikai megbíz ott előtörőié a bázeli nemzetközi bank moratőeltelt időben hitört a lappangó kór, mely most teljes veszedelmességében elénk bontakozik. Átmenetileg apatikus nyugalom állott be a múlt vasárnapi porosz népitélet után, mert a helyzetet az élére állítani akarók rohama megtörött és újabb támadó a nagy elernyedésben nem jelentkezik. De jelentkezni fog. Ősszel itt lesz, politikailag a genfi nép- szövetségi ülések, a lefegyverzési konferencia és a csatlakozás körüli harcok formájában, gazdaságilag akkor, amikor a népek gyenge tartalékjai végleg elfogynak és az embereknek a szó szoros értelmében nem lesz mit enniök. A katasztrofális termés után (egy rossz sem jön egyedül a világon) ez az idő, sajnos, már nincsen távol. Mi lesz akkor? Kibírjuk az uj rohamot? A kór első nyílt attakját ugy-ahogy leküzdöttük, de az apatikus csendben újra megszáll a rettegés, mi lesz a második roham után? Ismerjük a kórképet és tudjuk, hogy a baj súlyos. Félünk, rettegünk, csüggedünk. Ila csak az imént nem estünk volna át egy világháború szörnyűségein, szinte nem értenék, hogyan lehet a kétségbeesésnek és a reménytelenségnek ebbe® az atmoszférájában mégis megélni. cia illetékes köröket, hogy a félreértések elkerülése végett Franciaország is pontokba foglalja állásfoglalását. Lauzanne szerint a francia kategorikus imperatívuszok a következőképpen hangzanak: t. Franciaország semmiesetre sem tűri, hogy a jóvátételi kérdést a háta mögött és megkérdezése nélkül megoldják. Páris nem gátolhatja meg, hogy egyes államférfiak a nyári betekben magánvillájuíkban terveket szőjjenek a jóvátételek megoldásának kérdésében, de ezek a megbeszélések sohasem emelkedhetnek törvényes erőre. Franciaország nemet fog mondani tekintet nélkül arra, vájjon vonakodása egyes országokban pénzügyi, vagy valutatechnikai nehézségeket támaszt-e, vagy nem. 2. Franciaország semmiesetre sem engedi meg a jóvátételek törlését. Véleménye szerint a jóvátételek megmaradása a nemzetközi erkölcs, igazságosság és jóérzés kérdései. A jóvátételeket egyébként Wilson ünnepélyesen belevette híres 14 pontjába is és ilyen körülmények között nem a politikai ökonómia problémái, hanem az emberi jog postulátumai. Az emberi jogok betartása nélkül pedig nincsen béke. 3. Franciaország semmiesetre sem egyezik bele abba, hogy a jóvátételek és a háborús adósságok kérdését összeboronálják. A háborús adósságokat el lehet törülni, a jóvátételt nem. Az adósságokat csökkenteni lehet, a jóvátételeket nem. Nemzetközi érvényű pénzügyi szerződést Franciaország megkérdezése nélkül nem lehet kötni. Franciaország hajlandó jóakaratot tanusitani mindaddig, amíg nem vét érdekei ellen. Franciaország lojális partner marad és segítségével sok minden elérhető, de nem tűri, hogy a háta mögött egoista összeesküvések keletkezzenek és megkérdezése nélkül döntéseket hozzanak olyan ügyekben, amelyek elsősorban Francia- országot érdeklik. Anglia gondjai London, augusztus 14. Mac-Donald miniszter- elnök és Snowden pénzügyi ikanoojlár tegnap gpy Ne fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül A bázeli bank meghosszabbította a német kölcsönöket A birodalom szanálásának első etapja — A második és harmadik etap Laval és Briand augusztus 26-án utazik Berlinbe
