Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)
1931-08-12 / 182. (2699.) szám
^1 ...... ■ ■ ■ - « a na) uámunk 12 ol«!al X. évf. 182. (2699) szám * KaM 1931 augusztus 12 Előfizetést Ari évente 300, félévre 150, negyed* A > 1 r • 1 ' ■ ll *i • 'i 1 Szerkesztőség; Prága Ib. Pániké olice 12 évre 76. havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, A SZÍOVeUSZkOl 65 rUSZUlSZkoi eUenZekl vartok u. emelet - Telefon: 50311. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő _ nnliflkíli nflTllInmn ^ Prága IL Pániké allce 12. 111. emelet. A képes melléklettel havonként 2.30 Kö*val több Főszerkesztői P P Felelős szerkesztő' Telefon: 34184, Egyes szám áré 1.20 KŐ. vasárnap 2,-Ki DZURANYJ LÁSZLÓ FORGACfl GÉZA SŰROÓNVCIM. HÍRLAP, PR AHA A porosz népszavazás után megnyílnak Németország számára a rövíd- leláratu hitelek forrásai Kedvező hangulat a Nemzetközi Fizetségek Bankjának szakértői bizottságában - Fontos londoni tárgyalások — Ausztria gazdasági helyzete a népszövetség előtt lélekzetvétei A porosz népszavazás eredménye a hét elejének legnagyobb eseménye. Amikor az elmúlt év őszén Hugenbergók napirendre hozták a népdőntés problémáját, nem sejthették — hogyan is sejthették volna —, hogy az elkövetkező év augusztusában milyen óriási belpolitikai és külpolitikai jelentőségű üggyé fejlődik ez a kérdés. Németország a világtörténelem legnagyobb pénzügyi kríziseinek egyikét éli át. A külföld bizalma megrendült, a rövid Lejáratú hú eleket egymásután vonták ki, uj hiteleket nem nyújtottak, a tőke külföldre menekült, a német gazdasági élet alól kirántották a gyékényt, a nervus rerum gerendarumot. Elfogyott a pénz. A teljes csőd fenyegetett. Hoover moratóriuma, amely a repa- rációe terhek alól egyévi felmentést jelent, már későn jött. A mindennapi élet elemi érdekeiről volt már szó. A tisztviselőknek, alkalmazottaknak bére, a kisemberek millióinak naipi falatja forgott veszedelemben. Ekkor következett be a diplomáciai en- trevueknek, konferenciáknak egész sora. Kiderült ezeken, hogy a külföld hatékonyan segíteni nem tud, mert maga lg nehéz helyzetben van. Németországnak önmagán kell segíteni, ez volt a deviza, amelyet Mac- Dónald adott ki Berlinben s amelyet Rómában Mussolini is megerősített. A külföld legfeljebb annyit segíthet, hogy lélekzet- vételre ad időt a birodalomnak. A londoni konferencia megtette ajánlásait a rövid- lejáratú hitelek terminusának kitolására, megalakították a Nemzetközi Fizetségek Bankjának szakértői bizottságát és megindultak a világ pénzügyi piacain a bankárok tanácskozásai. Kialakult a külföld segítségének egyetlen lehetséges módja, amit úgy nevezünk, hogy megáll! tási akció. Ismételjük, a veszedelem nagy volt, gazdasági és szociális összeroppanás réme rajzolódott ki a német birodalom egén. A következmények béliáthatatlanok lettek volna nemcsak Németországra, hanem egész Európára nézve. S a veszedelem eme apokaliptikus óráiba kapcsolódott be az augusztus 9-iki döntés. A külföldi tényezők ennek a kimenetelétől tették függővé a lélekzátvételhez szükséges segélyt. Poroszország a birodalom kétharmad része, a porosz nép reprezentálja a német birodalmat, várjuk meg, hogy érdemes-e ez a nép a bizalomra. Várjuk be a népszavazás eredményét. És a sok szak- konferencia egyszerre kitolta tárgyalásait az augusztus kilencedikét követő napokra. Mondanunk sem kell, hogy ez az eljárás nem volt észszerű és nem volt morális. Nem számolt a tömegpszichológia elemi törvényeivel, amelyek között elsősorban a szenvedély játszik nagy szerepet s ezenkívül kiszámíthatatlan imponderabil'iák voltak. Mi történt volna, ha a porosz nép az eh ura fakó kétségbeesett jelszavával másképp viselkedik, mint ahogy a külföldi téayezők elő Írták a számára? Hagyták volna, hogy az örvénybe zuhanjon és magával rántsa egész Európát? Nagyon veszedelmes játék volt ez a tűzzel. rA porosz nép pedig kiállotta a próbát. De teljességgel helytelen ezt a kérdést a demokrácia szempontjából megítélni s a porosz népszavazásban a demokrácia győzelmét látni a reakció felett. Egyszerűen arról volt szó. hogy a porosz nép még az egyszer hitt a külföldnek s magáira vállalta a pium desiderium lIrmájában jelentkező diktátum teljesítését. Pária, augusztus 11. A poroszországi népszavazás kudarca után a párisi sajtó jelentése szerint most már megkezdődtek a francia államférfiak berlini utazásának előkészületed, ügy várják Párásban, hogy a birodalmi kormány hivatalos meghívása már a következő hét elejére Párásban lesz. A francia államférfiak berlini útja valószínűleg még augusztus végén fog bekövetkezni, mindenesetre azonban még a népszövetség szeptemberi tanácskozás’ előtt. v.. Párásban úgy hiszik, hogy a helyzet most eléggé enyhült ahhoz, hogy a német-francia tárgyalások eredményes folytatására számítani lehessen. Az uoca végre megtisztult — írja a Petit Párisién. — Sajnálatos volna, ha a katasztráfa^politikusoknak ebben a kedvező lélektani pillanatban még egyszer időt engednének ahhoz, hogy kárhozatos romboló munkájukat újból felvehessék. A francia miniszterek berlini útja az uj francia nagykövetnek hivatalbalépóse után következik be és Francois Poncetnek lesz része abban a tisztességben, hogy 1870 óta első ízben fogadhat mint francia nagykövet francia miniszterelnököt a birodalmi fővárosban. Francois Poncet nagykövetté való kinevezését augusztus 20-ra várják. Léon Blum a Populaireben erélyes hangon követeli a helyzet felismerését és kihasználását. A népszavazás kudarca önmagában még nem jelent megoldást. Ha a helyzetet nem használják ki, kétségtelenül újból felbukkannak a politikai nehézségek. Hasonlóképpen a Le Peuiple is úgy hiszi, hogy a népszavazás kimenetele nem jelenti a német krízis végét. Az Avenir mégegyszer arra mutat rá, hogy milyen nagy áldozatokat hozott Franciaország máris a béke érdekében és úgy hiszi, hogy Németország megmentése és Brüning szerencséje érdekében Franciaországra már nem szabad több költséget kivetni. Csak ebből magyarázhatjuk, hogy a Hitler-párti és a kommunista szavazatok a múlt évi választásokhoz képest jelentősen, tiz százalékkal csökkentek. Kommunisták és nemzeti szocialisták, ezrei és tízezrei tartózkodtak a népszavazástól, amely igy kudarccal végződött. Valószínű, hogy ezek után a külföldi segítség gyors tempóban s hatékonyan nyilvánul meg a rövid lejáratú hitelek meghosszabbításában s uj hitelek nyújtásában. De minden józan itóletü ember tudja, hogy ez nem megoldás, csak injekció. Terminusok kitolásával Az angol vezetőbankírok tanácskozásai London, augusztus 11. A Daily Héráid jelentése szerint tegnap az Angol Bank kormányzója, Montague Norman, hosszabb tanácskozást tartott a „nagy öt“ néven emlegetett öt legnagyobb angol bank vezetőivel. A tárgyalások akörül mozogtak, hogy miképpen lehet egy német pénzügyi stabilitást a rövidlejáratu hitelek fenntartásával támogatni. Tegnap a londoni Clearing-há- zak és a vezető nemzetközi bankárok megegyezésre jutottak abban az irá> bán, hogy London, Newymrk} Páris, Hollandia és Svájc bankárainak konferenciáját hÍvják egybe s a konferencián megtárgyalják a Németországnak nyújtandó újabb rövid- lejáratú hitelek ügyét. A konferencia valószínűleg rövidesen vagy Londoniban vagy Páritsban lét,rejlőn. A landoini és newyorki bankárok és pénzügyi emberek máris túljutottak azokon az előzetes tárgyalásokon, amelyeken a Németországnak teendő újabb ajánlatok feltételeit dogozták ki. A határozatok azt a óéit követik, hogy a londoni konferencia javaslatait a rö- vidlejáratu kölcsönök folytatásával egy további végleges periódusra vonatkozólag végrehajtsák. Az ilyen intézkedés Németországnak lélegzési pauzát biztosítana a normális viszonyok helyreállítására. A hitelproblémá- nak szabályozása egyengetné a nagy terveknek az útját, amely Németországot talpra állíthatja. Becs, augusztus 11. A Neue Freie Presse értesülése szerint az osztrák kormány a népszövetséghez fordul azzal a kéréssel, hogy Ausztriának népszövetségi kölcsönt nyújtson, amely legalább is a 150 millió schilling értékben jóváhagyott államjegyek összegének feleljen meg. A népszövetség máris foglalkozott az osztrák kéréssel és még ennek a hétnek a végén bizottságot küld Ausztriába. A bizottság vezetőés moratóriumokkal nem lehet szanálni a tönkrement embert, ha az összes terheket rajta hagyjuk- Tisziában kell lennünk egy frázis hazugságával, mintha Németország iránt azért rendült volna meg a bizalom, mivel á nemzeti irányzat jelentősen erősödött és erősödik. A bankárok nem a demokrácia Bayard-lovagjai, különben nem ölnék pénzüket a fasiszta Itáliába s a kommunista Oroszországba. Az üzlet az első s Németország iránt is azért rendült meg a bizalom, mert túlsók a terhe s gyönge a fizetőképessége. Különben a nemzetközi tőke nem töA megállító bizottság tárgyalásai Páris, augusztus 11. A párisi sajtó hírei szerint a porosz népszavazás után a megállító bizottság tárgyalásai hatalmas lendülettel tettek nagy előrehaladást. Elsősorban Melchior, a német bankok képviselője igen terjedelmes anyagot terjesztett be, amelyet a Nemzetközi Fizetségek Bankjának szakértői bizottsága egész éjszakán át tanulmányozott. Melchior számszerűleg megadta, hogy mennyi azonnali kölcsönre van szüksége Németországnak. Különösen kedvező benyomást tett, hogy a számadatai lényegesen a Luther dr. által megadott számok nívója alatt mozognak. Egyebekben a tárgyalások közben az a gondolat merült fel, hogy a Németország- nyujtandó uj hiteleket egy különleges technikai garanciával biztosíthatnák, tudniillik a külföldön levő német magánvagyonok jelzálogkölcsöne, továbbá a külföldi bankoknál elhelyezett pénzösszegek és az iparnak és kereskedelemnek még nem repatriált devizái utján. Úgy hiszik, hogy ezzel a garanciával nemcsak uj hiteleket lehetne Németországnak biztosítani, hanem elsősorban meg lehetne akadályozni a tőkének kimenekülését Németországból. Basel, augusztus 11. A párisi Excelsior tudósítója jelenti Baselból, hogy a bankárok szakértői bizottsága valószínűleg a jövő hét elején hagyja el Baseli és Melchior meghívására Berlinbe megy, hogy a német pénzügyi helyzetet közvetlenül tanulmányozza. je valő6zánüleg Avenol lesz, aki már 1022-ben is járt efbben a minőségében Ausztriában és az osztrák gazdasági helyzetet jól ismeri. Az osztrák kormány ezen lépését az magyarázza meg, hogy az angol előleget, amelyet június 16An a francia ultimátum elhárítására eszközöltek ki, nemsokára vissza kell fizetni. Az angol segítséget rövidlejáratra adták és hétről-hétre kell meghosszabbítaná. Érthető, hogy az angol pénzügyi emberek a mostani helyzetben arra törekszenek, hogy az előleget nemzetközi kincstári kölcsönné változtassák rődik vele, hogy Hitler, vagy Brüning kormányoz. Lólekzetvételt ad most a külföld Németországnak, semmi mást. De mi lesz, ha a búváré ső újból eldugul, mi lesz, ha a kölcsönök megfizetése újból esedékessé válik s a moratórium is lejár? Európa problémája itt kapcsolódik össze a leszerelés és a hadi adósságok nagy kérdéseivel. Ezeknek megoldása nélkül csak mesterséges lélek zés van, de a beteg nemzetek nem jutnak hozzá a természet friss, életető levegőjéhez. Az osztrák kormány a népszövetséghez fordul kölcsönért
