Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)
1931-07-03 / 149. (2666.) szám
Á9ál JUÚUB a, A szlovenszkói magyar cserkészek szép teljesítményei a prágai jamboree nagy nemzetközi konkurrenciájában Fejlődik a lengyel-magyar barátság — izgalmas versenyek — Rossz a jamboree rendezése Prága, július 2. Negyedik napja tart már a Prága melletti cserkészt álbor ozás, de a tábori élet most is uj és uj momentumokat mutat. Nincs, aki unatkozzék, mindenkinek meg van a munkája. Sürgés-forgás, izgalom mindenütt. A versenyek folynak s minden nemzet gyermeke szeretne dicsőséget szerezni nemzetének. Rossz a rendezés Minden szépen haladna, ha a vendéglátó csapat ügyesebben készítette volna elő a tábort. A rendezés körül azonban nehézségek vannak. Az élelmezés miatt csaknem minden csapat panaszkodik. Még szerencse, hogy a mi fiaink maguk főznek maguknak. A vízellátás gyönge, az orvosokat a vendégcsapatok adják, mert a. prágaiak nem gondoskodtak eléggé az egészségügyi szolgálatról. A tábor sajtó- és telefon- szolgálata is gyönge. Ezek a rendezésben gyengeségek nagy szépséghibái a jamboreenek. Folynak a versenyek A két utolsó nap főpontjai a művészeti versenyek és a cserkészversenyek voltak. A mi fiaink mind a kettőben nem várt eredményt értek el. A magyar cserkészalosztály, mint egész, a művészeti versenyekben harmadik lett. Nagy Jenő komáromi cserkész a szavalóversenyben indult. Mécs László Szegény emberek c. költeményét és a Bánk bán Tiborc jelenetét adta elő. A bírálóbizottság az eredmény kihirdetésénél külön dicséretben is részesítette. A művészeti versenyek másik szereplője Sztra- nyovszky Zoltán komáromi cserkész, a komáromi cserkészzenekar karnagya. Egy-egy Dvorak- és Chópin-darabot adott elő zongorán. A bírálóbizottság szintén dicséretben részesítette. Sőt a cseh versenyzők fölkérték, hogy az énekszámaikat is kísérje. A magyar leányok énekszámokkal léptek föl. Dijat visznek a magyar lányok is A magyar leánycse rk észekrő 1 keveset irtunk még, pedig megérdemlik, mert a leánycserkészek szintén olyan dicsőséget szereznek a magyar cserkészetnek, mint a fiuk. A leánytáborok pár száz lépéssel tovább fekszenek a fiiu- táboroktél. Itt kevesebb nemzet gyermekeit látjuk, mint a fiuknál, de így is változatos a kép. Á legnagyobb számban itt is a lengyelek vannak, több, mint háromszázan. — A mi leányaink az ukrán cserkészleányokkal közös táborhelyen vannak. A tábor fölépítése és földi- szitése a magyar leányok müve. Nagy. magyaros motivumu cserkészkapun megyünk be. Jobbra-balra ízlésesen fő küszbeit oserkészsát- rak vannak. Ügyes cserkészképek és Ízlésesen elrendezett muskátli adja meg a-Tábornak a magyaros jelleget. A táborban cser.készruhás és magyarruhás cserkészleányok — egyik szebb, mint a másik — sürögnek-forognak, szorgoskodnak. Büszkén mondják, meg akarják mutatni, hogy nem csak a magyar cserkész, hanem a magyar cserkészleány is „a legelső a világon". A tábor vezetője dr. Friebeisz Gyuláné, -a közkedvelt Paula néni. Jóságos, szerető anyja a magyar cserkész-leányoknak. Szorgalmas, dolgos, családjukért és nemzetükért dolgozni tudó magyar nőket nevel a kisebbségi magyar társadalomnak. A magyar leányok eddig az uszóversenvek- ben indultak. Tévedés folytán a rendezőség azonban a két üszőt egy kategóriával feljebb osztotta be, a tizen négyéven felüliek helyett a ti zen nyolcéven felüliek közé. A két magyar kislány azonban úgy is két dijat vitt. Balogh Margit második, Friebeisz Flóra pedig harmadik lett. Kifáradva kellett mégegyszer a saját csa-patjukban úszni ok. de ugv is egy harmadik és egy negyedik dijat szerezlek. Félbeszakítják a cserkészversenyeket Az egész cserkésztábor a legnagyobb izgalommal a osenkészversenyeket várta. Itt dől el, hogy ki mit sajátított el egész éven a cserkésztudományokból. Főzés, varrás, sátor- vetés stb., a versenyek tárgya. A magyar fiuk nagy izgalommal váriák ezeket a versenyeket. Tudták, hogy itt nagyszerű eredményeiket fognak elérni. Kedden délután végre megindultak a cser kész versen yek is. A rendezőség azonban itt sem excellált, fejetlenség, rendetlenség volt. A magyar fiuk kedden és szerdán az első versenyper)tokban nagyszerűen szerepeltek, több első és második dijat szereztek. Szerdán este egyszerre váratlanul félbeszakították a versenyeket. A megokolós gyenge volt: az idő rövid, nem lehet folytatni. A magyar fiuk úgy azoktól a verseny-számoktól estek el, melyekben a leg- 10' ' '•■! produkálhatlak volna. Cserkészelőadás a Stadionban Szerdán délután nagy cscrké •/előadás' volt ;t stadionban. Minden nemzet szerepelt néhány számmal. A magyar fiuk egy fél órát kaptak. Magyar énekszámok, táncok, szavalatok, tárogató, mókák töltötték ki a programot. A magyar program óriási sikerrel fejeződött be. Itt nyilatkozott meg az a nagy szimpátia, amelyre a fiuk olyan gyorsan szert tettek. Különösen lengyel részről szűnni nem akaró taps honorálta az ügyesebb számokat. A magyar cserkészek második szereplése volt ez a stadionban. És ezzel végleg az egész jamboree érdeklődésének központjába kerültek. Fejlődik a lengyel-magyar barátság A magyar fiukat mindenütt' szeretik. Amerre az ember megy egy-egy ellesett magyar szóval köszöntik. Szerdára a magyar csapatot kilenc csapat hívta meg a tábortüzéhez. A legnagyobb szeretettel azonban a lengyelek fogadják a magyar fiukat. A stadion magyar előadásán már megnyilatkozott ez a szimpátia. Szerdán este tíz lengyel cserkész- vezető volt a magyar tábor vendége. A magyaros vacsora után nagy tábortűz gyűlt és itt a magyar-lengyel szivek egymásra t-alálPrága, juliius 2. Holota János dr. magyar nemzeti párti képviselő hónapokkal ezelőtt meg interpellálta Slávik belügyminisztert Sípos Antal Félix esperes plébános és nővérének, özivegy Heimann-nénak kiutasítása és az államhatárra való erőszakos elszállítása tárgyában. Slávik belügyminiszter az interpellációra adott válaszában a következőket mondja: Sipos Antal Félix esperes plébános és nővére, özvegy Heimanu-né magyar államhono- sok a csehszlovák köztársaság területéről jogosan lettek kiutasítva, minthogy itt szabályszerű okmányok nélkül tartózkodtak és minden erre irányuló hivatalos felszólítást figyelmen kívül hagytak, ami által további itt tartózkodásuk a fennálló rendelkezések értelmében tarthatatlanná vált. Amidőn hivatalos felhívás dacára a kitűzött határidőben e területről nem távoztak, 1931 február 20.-án személyük iránt tanúsított kellő tapintattal és kímélettel a csendőrség által Párkányra szállíttattak és másnap polgári rendőr a magyar határszéli hivatalhoz kisérte őket, amely hivatal azonban okmányaikat elégteleneknek ismerte ej s nevezettek átvételét megtagadta. Átvételük iránt ez okból a maKomárom, jul. 2. A komáromi Jókai Egyesület, mely Komárom és környéke számára végzi kultúr munkáját, elérkezett fennállásának huszadik évéhez s ezt az évfordulót csendes,, de bensőséges ibáziünnep keretében méltatott hétfőn délután a komáromi kultúrpalota ■képtár tömében megtartott és szépen látogatott közgyűlésében. A közgyűlés, amelyen Komárom előkelőségein kívül vendégként Lázár Béla, a budapesti Ernezt-muzeum igazgatója is megjeleni. Szijj Ferenc dr. ügyvezető elnök nyitotta meg lendületes szavakkal vázolva fel az egyesület célját, munkáját és a magyar nemzeti kultúra szolgálatában töltött húsz évnek eredményeit. Felemlíti, hogy a kultárházhoz, amely korábban gimnázium volt, nagy tradíciók fűződnek, mert itt tanítottak Pray György, a nagy Révai Miklós, Bárót! Szabó Dávid, Kulisár István és Czocéyr Gergely. Kegyeletes szavakkal patak. Kai ser Gyuszi és Kosutfh Jani rozsnyói cserkészek tárogató számai, a magyar fiuk pattogó csárdásai és mélabus hallgatói közelhozták a két rokonsorsu nemzet gyermekeit. A pozsonyi cserkészlányok magyar táncai, — főleg Heiier Mélánie magyar szólója — megérdemelt tapsot kaptak a magyar tábor lengyel vendégeitől. Megjelent a Tábortűz táborozási száma A posta meghozta a táborba a szlovenszkói magyar cserkészek lapjának, a „Tábortűznek nyári, táborozási számát is. Szeretettel fogadták a fiuk kedvelt lapjukat és büszkén mutogatták az idegen cserkészeknek is. Egységben az erő Midőn a kisebbségi magyar cserkészek ilyen szép eredményeket érnek el itt a nemzetközi konkurrencia közepette, önkéntelenül is kérdezzük, hogy hogyan tudtak ennyit produkálni azon rengeteg szekatúra ellenére, melyben egész esztendőn át részük volt. A kisebbségi magyar cserkészet ereje két- ségenkivüi abban a lelkes idealizmusban van, amellyel a magyar ifjúság a oserkészesz- mét fogadja, de nagy része van ebben annak az önzetlen munkának, amellyel a cserkész- parancsnokok, elsősorban Mrenna József magyar cserkészt itkár a szlovenszkói magyar cserkészet ügyét felkarolták. Sok nehézség árán sikerült a magyar cserkészalosztálynak valami autonómiát kivívnia s igy egységet teremteni a magyar cserkészetben. Ennek az egységnek első bemutatkozása a magyar fiuk és lányok sikeres szereplése a prágai jamboree n. Rády Ellem ér. gyár hatóságoknál diplomáciai lépések történtek. A hivatalok kifogásolt intézkedése a jogerős kiutasítás foganatosítása céljából történt s ez irányban a hivatalok eljárásával szemben semmiféle kifogás nem emelhető. Nem tapasztaltatok az sem, hogy a hivatal ezen intézkedése a helybeli lakosság fölihá- borodását váltotta volna ki, mert ellenkezőleg, ez 1929-ben Sípos Áthelyezését küldött- ségileg szorgalmazta s vele szemben a községi képviselőtestület utjján is állást foglalt az által, hogy a testület Sipos községi illetőségének elismerésiét két Ízben tagadta meg azon esetre is, ha Sípost a csehszlovák állam kötelékébe fölveszik. A csehszlovák állampolgárság megadása iránt Sipos csak jogerős kiutasítása után ezidén folyamodott. Kérvénye ez ideig még elintézve nincsen s erre csupán a kérelem iránt folyamatba tett eljárás befejezése után került sor. Az 1927. évben csupán Síposnak a község által kiállított községi illetőségi bizonyítványát mondták ki érvénytelennek. A mondott körülményekhez képest bármiféle intézkedés megtételére okot nem találok. Prága,, 1931 junius 3.-án. A belügyminiszter: Dr. Slávik s. k. rentálta el a múlt évben elhunyt Palkovich Viktor volt képviselőt, aki értékes és ezer kötetnél is többet számláló könyvtárát az egyesületre hagyta, megemlékezik Horváth Kristóf és Mórocz Ennilán tudós bencés igazgatónak, az egyesület volt társelnökeinek haláláról és a magyar újságírók és publicisták fejedelmének, a kitűnő drámaírónak, Rákosi Jenőnek el huny tárói. Majd bejelenti, hogy az egyesület köztiszteletnek örvendő elnöke, Zsindely Ferenc nyug. törvényszéki elnök, kúriai bíró előrehaladt korára való tekintettel és Alapy Gyula dr. főtitkár, az egyesület egyik alapitója, fouszévi működése után sokoldalú elfoglaltsága miatt megválik állásától. A napirend során Alapy dr. főtitkár terjesztette elő évi. jelentését, melyben beszámolt a végzett munkáról. A Jókai Egyesület tizenkét hangversenyt és előadást és hat kiállítást nyújtott Komárom és vidéke magyar közönségének, köztük Kisfaludy Károly ünnepet és két szerzői estét. Üdvözölte Komárom fiát, Takáts Sándor történetírót, a legkiválóbb magyar stilisztát betvedenik és Lehár Ferenc zeneszerzőt hatvanadik születésnapja alkalmából. Beszámolt a muzeum gazdag gyarapodásáról ásatások és ajándékozások révén és a könyvtár nagyszabású fejlődéséről. Majd a múlt évi záróezámadást ismertette, amely. 35.988 K keretiben mozog és a folyó évi költségvetést, mely 50.000 K kiadással és 36.000 K bevétellel zárul. Az aj tisztikar A tisztujijtás során Araaiyassy László dr. ügyvéd emelkedett szólásra és az elnöki (tisztségre Szijj Ferenc dr. nyug. polgármestert, a kvmáromi társadalom e kiváló és köztiszteletnek örvendő tagját, aki nemcsak zenekedvelő s szakértője, hanem több színműnek szerzője, ajánlja lelkes éljenzéstől kisérve. A megválasztásért dr. meleghangú köszönetét mondott. A közgyűlés ezek után a társelnökök sorába Alapy Gyula dr. volt főtitkárt, Csepy Dániel ügyvédet, Ga-al Gyula dr. ny, polgármestert, Giáró Bonifác főgimn. igazgatót , Jánossy Lajos ág. h. esperest, Mujer Imre apátplébánost és Zsindely Ferenc volt elnököt választotta meg. Ügyvezető elnökké Fülöp Zsigmond bankigazgatót, alelnökké Fried Jenő nagykereskedőt, Galambot Zoltán re? leL készt, Hickisch Károly és Nagy Nándor föld- birtokosokat és Kamrás József dr. ügyvédet. Főtitkárrá Alapy Gyula dr. helyére Haidu Lukács dr. főgimnáziumi tanárt, a kiváló irodalomtörténészt és kitűnő szónokot választotta meg lelkesedéssel a közgyűlés-, főjegyzővé Kocsis Károly tanárt, jogtanácsossá Witau$ek Károly dr. ügyvédet, titkárrá Szombafhy Viktor Írót, a SZMKE titkárát, pénztárossá Makky Lajos banktisztviselőt, ellenőrré Baranyay József dr. városi könyvtárost, jegyzővé Kollár Lajost. Az elnöki tanács tagjai lettek: Aranyos$y László dr. Ba&ilides Barna dr., Bartha János, Barthos Frigyes, Csizmazia György, Basztál Jakab, Gödör Kap. János, Gyalolmy Miklós, Hittrich József, Horváth Géza dr., Kene&sey Kálmán dr., Lakatos Károly, Richter János, Sándor Ernő, Soás Imre dr., Spitzer Béla, Vaskó Imre. A szakosztályok elnökeivé megválasztották a kulturális csoportban Vásárhelyi Károly tanárt, az irodalmiban Borka Géza dr. tanárt, a képzőművészetiben Hormos Károly festőművészt, a zeneművészetiben Palony Béla dr.-t, mig a múzeumi osztály elnöke Sáro&sg Etele főgimn. tanár lett. A közgyűlés még az egyes osztályok választmányába llő—<15 tagot küldött ki. Alapítvány Alapy Gyula dr. tiszteletére Az indítványok során elhatározta a közgyűlés, hogy az egyesület eddigi elnökének, Zsindely Ferenc dr.-nak kiváló érdemeit jegyzőkönyvben örökíti meg. Nagy hatást váltott ki Fried Jenő indítványa, aki Alapy Gyula dr.- nak, az egyesület eddigi főtitkárának hervadhatatlan érdemeit, melyet az egyesület országos jelentőségűvé való emelésével szerzett, azzal kívánja megörökiteni, hogy a Jókai Egyesület tegyen alapi fényt Alapy Gyula dr. nevére, amely aJaptWány kamataiból a komáromi bencés gimnáziumnak azt a tanulóját jutalmazzák, aki magyar nyelvben a legszebb elöhaMdást tette. A közgyűlés nagy lelkesedéssel tette magáévá' Fried Jenő indítványát s igy hálálta meg az egyesület részéről Alapy Gyula dr. húsz éven át tartó buzzgó munkásságát, melyhez nagy tudás és a kötelességteljesités őszinte érzése járult. Alapy Gyula dr. meghatott szavakkal mondott köszönetét a közgyűlés határozatáért s ígérte, ohgy a jövőben is mindig hasonló szeretettel karolja fel a Jókai Egyesület ügyét. Végül Alapy Gyula dr. nagy érdeklődés mellett felolvasta a Jókai Egyesület busz évének történetét. Az egyesületnek húsz esztendejével Alapy Gyula dr. neve összeforrott s az gyesület jelentette majdnem teljes egészében a mai Komárom kulturéletét. A Kultúrpalota, a múzeumi gyűjtemények, a képtár, a Jókai- szöba, a ngyvenezer kötetes könyvtár, a római ásatások eredményei büszkén hirdetik Komárom kulturéletét, a Kultúrpalotáiban az évek során lefolyt hangveusnyek s előadások különösen ez utolsó tizenhárom esztendőben, jelentették azt, hogy Komárom s a Jókai Egyesület a magyar kultúrának erős vára maradt. Hogy ez igy történt, abban oroszlánrésze van Alapy Gyula dr.-nak, aki húsz évig intézte az egyesület sorsát. Az egyesület történetének ismertetésében egy nagyszerű vidéki kiulturcentrum képe bontakozott ki. Uj erők bekapcsolásával kezdte meg nagyszerű kulturmunkájának harmadik évtizedét a komáromi Jókai Egyesület Szijj Ferenc dr, az uj elnök, Hajdú Lukács dr. az uj főtitkár — Az egyesület alapítvánnyal örökíti meg az elfoglaltságai miatt lelépő Alapy Gyula dr. főtitkár érdemeit „A hivatalok eljárásával szemben sesmifie kifogás nem esethető” Slávik belügyminiszter válasza Kalata képviselőnek a Sípos Antal esperesplébános kiutasítása ügyében benyújtott interpellációjára I kfcAKPwWUi ♦ ÍA!ütldAK/ ti ÍRJjAkt
