Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)

1931-07-12 / 156. (2673.) szám

19*31 július 12^ TasÁra&p. * X Aktív német miniszter a vádlottak padján Az ügyészség azzal vádolja Franzen minisztert, hogy elősegíteni igyekezett elvbarátjának hamis igazolását — Nemzeti szocialista demonstráció büntetőjogi következményei Berlin, julius 11. A berlini esküdtbiróság ma délelőtt kezdte meg Franzen dr. braun- schweigi miniszter bünperének tárgyalását. A német parlamentarizmus legujabbkori histó­riájában példa nélkül áll, hogy aktív minisz­tert ültetnek a vádlottak padjára. Franzen dr. ellen azt a vádat emelte az államügyész, hogy egyik párt barátját, Guth földbirtokost mi­niszteri befolyásával mentesíteni akarta egy kihágást ügyben kapott büntetésének elszenvedésétől. Az események visszanyúlnak múlt év októ­ber 13-ra, a birodalmi gyűlés összeül ősének időpontjába. Guth részt vett nemzeti, szocialis­ta tüntetéseken, mig egyizben a rendőrség letartóztatta. Őrizetbevétele után felmutatta Lohse nemzeti szocmUsta tarto- mánygywlési képviselő személyazonossági igazolványát. A rendőrtisztviselő azonban gyanúsnak talál­ta az iagzolványt, oda kérette Franz dr. mi­nisztert, aki történetesen éppen a közelben tartózkodott és megkérte, hogy identifikálja a tüntetés alkalmával letartóztatott állítólagos tartománygyülési képviselőt. Franzen meg is jelent a Pöfög amer Bahnhof rendőrőrszobáján hol kétszínű magatartást tanúsított, nem mon­dott sem igent, sem nemet. Az ezzel kapcsola­tos különböző perekben A rendőrtisztviselők azt valották, hogy Fran­zen akkori magatartása olyan benyomást tett Éppen' ellenkezőleg történt, amikor a tisztviselő öt odahívta és figyelmeztette, hogy a személy­azonossági könyvecske fényképe nem egyezik a .letartóztatott fiziognomiájával, figyelembe aján­lotta a rendőrtisztviselőnek, hogy neki kell dön­tenie a v':ás kérdésben. Elismeri a miniszter, hogy másnap a rendőrigazgatóságon közbenjárt Guth földbirtokos érdekében, intervenciója azon­ban eredménytelen maradt. Hangsúlyozza még, hogy amikor Gutbot autón átszállították a rendőr- igazgatóságra, közölte a tisztviselőkkel, hogy a földbirtokos nem azonos az igazolványon szereplő Lohse tartománygyülési képviselővel. rájuk, mintha a miniszter exponálni akarná magát a letartóztatott tüntető érdekében. Leg­alább is egyetlen olyan kijelentést sem tett, amelyből a rendőrtisztviselők arra következ­tethettek volna, hogy Guth földbirtokos hamis igazolványt használt, amikor a tartománygyü­lési képviselő igazolványával legitimálta ma­gát. A per főtárgyalását többször kitűzték, de' mind­annyiszor elhalasztották. Ma végre sor kerül a régen húzódó, politikái szempontból felette ké­nyes ügy letárgyalására. Franzen miniszter rész­letesen beszámolt a kérdéses október 13-a ese­ményeiről s eközben a legerélyesebben tiltakozott ama beállítás el­len, mintha ő segítségére akart volna lenni Guth földbirtokosnak és elősegítette volna a személyazonosság hamis igazolását. A bíróság a tanúkihallgatásokat délután kezdi meg és holnap folytatja. Mit mond a pápa az ifjúság neveléséről? Az egyház tanítói hivatását nem korlátozhatja senki — Az ifjúság telki kiképzésénél az egyháznak szabad kezet kell hagyni — Az ifjúsági vallásoktatás magában még nem elegendő Prága, julius 10. A Vatikán és az olasz kor­mány viszonya az elmúlt napokban olyan saj­nálatosan kiélesedett, hogy — amint azt la­punk tegnapi számában már jelentettük — hi­vatalos körökben számolnak a szakítás eshető­ségével, amiből beláthatatlan bonyodalmak ke­letkeznének és aminek úgy az olasz állam, mint az egyház is súlyos kárát vallaná. A fasiz­mus éles állásfoglalását a pápának a La Croix című francia lapban először közölt encikliká- jára vezetik vissza, amelynek rövid kivonatát egyik múltkori számunkban közöltük. Az en- ciklika a katolikus akció és annak ifjúsági szer­vezetei ellen intézett támadásokkal foglalko­zik, mert tudvalévő, hogy a katolikus akciót az olasz fasizmus pártellenes és államellenes szervezetnek tekinti. Éppen ezért nem lesz ér­dektelen, ha most teljes egészében ismertetjük az eneiklikának az Osservatore Románéban megjelent eredeti szövege nyomán azt a fő­részt, amely határozott szavakkal állapítja meg az egyház jogát az ifjúság lelki életének kialakulására és amely az eneiklikának leg­fontosabb része. A szöveg a következő: — Az eddig kifejtettekből — mondja a kör­levél — és még inkább magukból az esemé­nyekből, amint azok lejátszódtak, kiviláglik, hogy a Katolikus Akció politikai tevékenysége egyes osztályainak nyílt, vagy titkos ellensé­geskedése a kormány és a párt ellen, valamint az esetleges oda való menekülés és védelemke­resés. amelyet a talán még megmaradt és máig megkímélt ellenségeskedés a párt ellen a Kato­likus Akció zászlaja alatt találhatna, (lásd a. Directoriuin június 4-iki közleményét), mindez csak ürügy, vagy pedig ürügyeknek a halma- zata. Ürügy, merjük mondani, maga a Katoli­kus Akció is. —• Amit akartak és amit tenni megkíséreltek, az volt, hogy a Katolikus Akciótól és ezen az utón az Egy­háztól elvonják az ifjúságot, az egész ifjú­ságot. Annyira igaz ez az állítás, hogy a Katolikus Akcióról való hosszas beszédek az ifjúsági egyesületek ellen fordultak és nem állottak meg a Katolikus Akció ifjúsági egyesületeinél, hanem hevesen kezet emeltek olyan egyesülé­sek és intézmények ellen is, amelyek tisztán a jámborságnak és az elsőfokú vallásos oktatás­nak vannak szentelve, a Mária-gyermekek kongregációi és az oratóriumok ell$n. Olyan hevesen és elsietve történt ez, hogy gyakran később be kellett vallani a durva tévedést. — Ezt a lényeges pontot más dolgok is bő­ségesen megerősítik. Megerősítik mindenekelőtt a nagy számban kiadott előlegee kijelentései olyan egyéniségeknek, akik többé-kevés'bé a fe­lelősséget viselik, sőt olyan egyéniségeknek, akik elsősorban képviselik a kormányt és a pártot. Kijelentések, amelyek kimerítő magya­rázatukat és végleges megerősítésüket az utol­só napok esményeiben találták. — A megerősítés még kimondottabb és ha­tározottabb — szinte azt mondhatnék, még ün­nepélyesebb és hevesebb — lett annak a részé­ről, aki nemcsak mindent egyedül képvisel, ha­nem mindent tehet is. Ez megtörtént Hivatalos, vagy félhivatalos közleményekben, amelyek az ‘ ifjúsághoz irányultak, beszélgetésekben, ame­lyek a nyilvánosságnak voltak szánva, még inkább a külföldi nyilvánosságnak, mint a bel­földinek és még az utolsó órákban is a sajtó képviselőihez intézett üzenetekben és közlemé­nyekben. — Egy más meggondolás és következtetés is lép közvetlenül és elkerülhetetlenül előtér­be. Tehát semmi súlyt nem helyeztek a Mi is­mételt kijelentéseinkre és tiltakozásainkra, nem fektettek súlyt a ti tiltakozásaitokra és kijelen­téseitekre, Főtisztelendő Testvérek, amelyek a Katolikus Akció természetére és igazi és valódi tevékenységére vonatkoztak és melyek utaltak a lelkeknek és annak az Egyháznak, amelyben ezek képviselve és megtestesítve vannak, megszentelt és sérthetetlen jogaira. — Azt mondjuk, Tisztelendő Testvérek, hogy a lelkek és az Egyház megszentelt és sérthetetlen jogai és ez az a meggondolás és következtetés, amely minden előtt előtérbe lép,- amely minden előtt a legfontosabb. Újból és újból kifejezést adtunk már, mint általában is­meretes, gondolatainknak, vagy jobban mond­va az Anyaszentegyház gondolatainak az ilyen fontos és lényeges tárgyakról. És nem a ti szá­motokra, a hü testvérek számára szükséges, hogy többet mondjunk; azonban még néhány dolgot hozzá kell fűznünk annak a hű népnek számára, amely körétek csoportosul, amelyet ti az isteni megbízás erejénél fogva legeltettek és kormányoztok, amely mindeddig jóformán egyedül a ti közvetitéstekkel tudhatta meg a közös atya gondolatait. A lelkek és az egyház joga — Azt mondottuk: ,,a lelkek és az Egyház megszentelt és sérthetetlen jogai". Szó van a lelkek jogáról, hogy a tanítói ha­talom vezetésével és az Egyház nevelő tevé­kenysége alatt minél nagyobb lelki jólétet szerezzenek maguknak. Egyedül az Egyház­nak van ilyen tanítói hatalomra és ilyen te­vékenységre megbízatása és Isten állította őt ebbe a természetfölötti rendbe. Ez a rend az isteni Megváltó vérén alapszik, mindenki számára szükséges és köte­lező, hogy része legyen az isteni megváltásban. Az igy alapított lelkek jogáról van szó, hogy más lelkeknek a megváltás kincseit részül ad­ják, amidőn őik maguk a hierarchikus apostol­kodás tevékenységében résztvesznek. — A lelkek eme kettős jogának: meggondolá­sával volt az, hogy mi nemrég örömteljes büsz­keséggel mondottuk nektek, hogy jó harcot har­colunk a leikiismer etek jogáért — nem úgy, mint talán némelyek figyelmetlenségből mondot­ták velünk —, a lelkiismeret jogáért, ami olyan szólásmód, amely félreérthető és nagyon is gyak­ran félreértik, hogy jelezzék vele a lelkiiemeret teljes függetlenségét, arai lehetetlenség az Istn- től teremtett és megváltott lélekben. — Szó van továbbá az Egyháznak nem kevés­bé sérthetetlen jogáról, hogy teljesítse kijelölt isteni feladatát, amellyel őt az isteni Megváltó bízta meg. hogy a lelkeknek és minden léleknek az igaz és jó minden kincsét, amelyek a hittételekre és az erkölcsi élet irányvonalaira vonatkoznak, átadja, amelyeket Ő maga hozott a világra. „Menjetek és tanitsatok minden népeket és tanítsátok meg őket, hogy tartsanak meg mindent, amit nektek parancsoltam". Hogy minő helyet foglaljon el a gyermekkor és az ifjúság ebben a teljesen álta­lános és mindent átfogó megbízatásban, azt Ő maga mutatja az isteni Mester, a lelkek terem tő­je és megváltója példájával és azokkal és a kü­lönösen jelenitős és különösen megkapó szavai­val: „Engedjétek hozzám jönni a kisdedeket és ne akadályozzátok őket ebben". „Azok a kicsi­nyek, akik mintegy isteni sugalmazásra bennem hisznek, akiknek fenn van tartva a mennyek or­szága, akiknek őrangyalai és védelmezői mindig az Atya ábrázatát tekintik, aki az égben van... Jaj az embernek, aki egyet e kicsinyek közül megbotránkoztat!" Ég most egész csomó elvitat­hatatlan kijelentés és nem kevésbé elvitathatat­lan tény előtt állunk, amelyek semmiféle kétsé­get sem engednek arra a szándékra — amely nagyrészben már végre ig hajtatott —, hogy az ifjúságot a legkorábbi gyermekkortól az érett korig teljesen és kizárólag egy párt, egy kor­mányzat számára vegyék igénybe és ezt olyan gondolatvilág alapján, amely fifejezetten az ál­lamnak valódi és tulajdonképpeni pogány éjfe­lemben vett istenitésben nyilvánul meg és amely épp úgy teljes ellentétben áll a családok termé­szetes jogaival, mint az Egyház természetfölötti jogaival. — Az ilyen monopólium felállítása és követe­lése, az ilyen szándékból kezdett üldözése a Ka­tolikus Akciónak amint ezt egy idő óta többé-ke- vésbé nyíltan vagy titokban végbement, az ilyen célból nemrég intézett csapás ifjúsági egyesü­letei ellen, egyenlő, valódi és tulajdonképpeni akadállyal, amellyel az ifjúságnak Jézus Krisz­tushoz való útját elgátolják, mert ez a csapás akadály az ifjúságnak az Egyház­hoz vezető utján és ahol az Egyház van, ott Jézus Krisztus. Igen, annyira mentek, hogy ezt az ifjúságot erőszak­kal ragadták el az Egyház és Krisztus szivétől. Meddig tart ax állam joga? — Jézus Krisztus egyháza sohasem tagadta az állam jogait és kötelességeit az állampolgárok nevelésére nézve. Mi magunk is nemrég a ke­resztény ifjúság neveléséről szóló Encyklikánk- ban megemlékeztünk erről és nyilvánosan hir­dettük. Jogok és kötelességek, amelyek elvitázhatat- lanok, mindaddig, inig az államot illető hatal­mi körön belül maradnak, olyan hatalmi körön belül, amelyet a maga ré­széről világosan meghatároz az állam célja. Ez a cél bizonyára nemcsak a testi és tisztán anyagi rendet foglalja magában, azonban másrészről ön­magából kifolyólag és szükségszerűen a termé­szet, a terület, az időszerűség határai vonják meg. Az általános és isteni megbízatás, amelyet Jézus Krisztus egyháza magától Jézus Krisztus­tól clvehetetleu és pótolhatatlan módon nyert, az örökkévalóra, az égi re. a természetfölöttire, i Nyáron a ollág közvéle­ménye szerint Budapest a legszebb város. j Bristol Szálló uj rendszere a közönség tetszé­sét megnyerte. SRapi 12*— 9.-ért kaphat — a szoba fekoésétöl íüggöleg — la­kást és elsőrendű teljes ellátást Oöjjön, próbálja meg és mindég csak hozzánk fog szállni. ! ! Bristol Szálló ^iudapest-3)unakorzó. X a dolgoknak arra a rendjére vonatkozik, amely egyrészről minden eszes teremtményre szigorúan kötelező és amelynek másrészről természete sze­rint a többinek mind alája vagy melléje kell ren­delnie magát. — Jézus Krisztus egyháza bizonyára megbí­zatásának határai között marad nemcsak akkor, amikor a telkekbe a természetfölötti élet első és feltétlenül szükséges elveit és csiráit beleoltja, lianem akkor is, amikor ezt az életet a körülmé­nyeknek és a fölfogó képességnek megfelelően azon a módon és azokkal az eszközökkel, ame­lyek neki alkalmasaknak látszanak, előmozdítja és kifejleszti, akkor is, amikor cz abból a szán­dékból történik, hogy megvilágositott és haté­kony munkatársakat készítsen elő a hierarchikus apostolkodásra. Jézus Krisztustól származik az ünnepélyes kijelentés, hogy Ő éppen azért jött, hogy a lelkek necsak valami csiráját vagy ele­mét bírják a természetfölötti életnek, hanem hogy azt a legnagyobb teljességgel elérhessék. — És Jézus maga rakta le a Katolikus Ak­ció kezdeteit, ö maga tette ezt. midőn az apos­tolokban és tanítványokban isteni apost^kadá­sának munkatársait kiválasztotta és kiképezte; olyan példa, amely a Szentirás tanúsága szerint az első szent apostoloknál közvetlen utánzásra talált. — Ennélfogva jogosulatlan és a katolikus em­ber nevével és hitvallásával összeegyezhetétién igény, midőn egyszerű hívők jönnek és az Egy­házat és fejét arról akarják kitanitani, hogy mi elegendő és minek kell elegendőnek lenni a ke­resztény nevelésre és a lelkek kiképzésére és hogy a társadalomban és mindenekelőtt az ifjú­ságban a hit elveit és annak teljes kihatását életben tartsa és előmozdítsa. Az Egyház tevékenységét nem lehet pótolni — Evvel a semmivel sem igazolható igénnyel társul az egészen világos megnyilatkozása a tel­jes hozzá nem értésnek és tulajdonságnak a kér­désben forgó tárgyakra vonatkozólag. Az utolsó eseményeknek mindenki szemét fel kellett nyit- niok, amennyiben ezek szemmel láthatólag bebi­zonyították, hogy néhány év alatt a valódi egy­házi értelemben a keresztény és polgári nevelés­ből mennyit nem őriztek meg, hanem szétrom­boltak és megsemmisítettek. Ti tudjátok, Tiszte­lendő Testvérek, Olaszország püspökei, saját fő­pásztori tapasztalataitokból, hogy minő súlyos végzetes tévedés az, ha azt hiszik és hitetik el, hogy az Egyháznak a Katolikus Akcióba és an­nak révén végbemenő tevékenységét az iskolák­ban való vallásos oktatással és a párt ifjúsági egyesületeiben való egyházi segédkezéssel pó­tolták és feleslegessé tették. Úgy az egyik, mint a másik bizonyára szükséges, nélkülük az isko­lák ég nevezett egyesületek elkerülhetetlenül és csakhamar a logikus és pszichiológiai kényszerűség nyomása alatt pogány dolgokká válnának. Szükségesek tehát, de nem elegendők. Valójá­ban Jézus Krisztus egyháza az ilyen vallásokta­tás és segécfkezés révén csak a legkisebb ré­szét fejtheti ki lelki és természetfölötti tevé­kenységének annál is inkább, mert ennek olyan területen és olyan környezetben kell történnie, amelyek nem tőle függnek és amelyek sok más­féle tantárgyak és egész másféle gyakorlatok révén már előre le vannak foglalva, olyan köz­vetlen felsőségek alatt állanak, amelyek gyak­ran kevéssé vagy egyáltalában nem jóérzésüek’ és nem ritkán szavakkal és példával ellenkező befolyást gyakorolnak. — Azt mondjuk, hogy a legutóbbi események véglegesen megmutatták anélkül, hogy csak lehetőségét lg meghagynák a kétségnek, hogy néhány év alatt mennyit nem őriztek meg, ha­nem pusztítottak el és semmisítettek meg az igazi vallásos érzésből és nemcsak a keresztény, hauem az erkölcsi és polgári nevelésből is. — Valóban láttunk működésben olyan vallá­sosságot, amely föltámad a magasabb vallási te­kintély rendelkezései ellen és azoknak figyelem­A SALVATOR FORRÁS rheumatikus betegségek­nél (kőszvény, csuz) el­ismerten kitűnő gyógyító | hatású. Elsőrangú, emész- I j tést elősegítő asztali viz, I 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom