Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)

1931-07-04 / 150. (2667.) szám

T>R8CCAI^AGfcVEiHlRIiAE* 1931 julius 4, szombat. A gutái nemzet a keresztényszocialisták monstre-gyiilésén követelte a gazdasági bajok orvoslását Söfim, fllapy dr. és Jabioniczky dr. beszámolója Guta, julius 3. Nagysikerű népgyülést rendezett a miuilt napokban az országos ké­rész téli ys-zocialista párt gutái szervezete, amely népgyülésen Böhin Rudolf szenátor, Jabioniczky János dr. memzetgyüliési képvi­selő és Alapy Gyula dr. tartományi képvise­lő is megjeleni. A népgyülésen háromezer­nél több párttag jelent meg. A népgyülés első szónoka, Böhm szenátor hatalmas beszédében egyebek között a kö­vei kezőket mondotta: — A if alui a múltban a megái lapod ot tságo t, a biztos megélhetést jelentette. S a falu né­pe azzal a tudattal szorgoskodott azelőtt, hogy ve rejtek es munkájának meglesz a gyü­mölcse s eredménye- Így volt a múltban, a világháború előtt. Az arató földmunkás idő­vel kisgazdasorba .küzdötte fel magát szor­galmával s a kisgazda lassanként módosabb nagygazda lett. Aki dolgozni, akart, az mun­kához juthatott. Tizenhárom év óta a helyzet megváltozott. A munkásság ezrei ma hiába kérnek munkái, nem kapnak. Nincs munka, nincs munkaalkalom, különösen Salovensz- kón. A föld népe nemcsak hogy szegényebb sorba jutott, de — miként Gután is a leg­nagyobb megdöbbenéssel kell látnunk — betérő falatja sincs, kenyérre sem telik, családjával együtt éhezik a magyar mun­kás, mert nincs szükség magyar arató­munkásra. A határban nincs mit aratni. De a kisgazda helyzete is elszomorító, mert itt a Duna-Vág szegletében, a gutái határban sok gazda négyszer ve­tett és bizony nem egy egyszer sem fog aratni. ős s zol-Itav asszal az áradások, most meg a szárazság pusztította el a gazda minden re­ménységét. Ez ime a falu gazdasági helyzete, í'alun ma mindenki mostohább sorban van, mint azelőtt. Gondterhes lett falun az élet s e nehéz helyzetben a kormány sem tartja kötelességének, hogy eegitségére siessen. S andg a falu gazdasági élete összeomlóiban tvan, addig Prágában egyre csak alkusznak s mara­kodnak a kormánypártok vezérei és mi­niszterei. Ma, amikor már az aratás javá­ban folyik, még mindig nincs döntés az értékesítés tekint etében, összevesztek a csehszlovák agrárok a szocialistákkal, mert mindegyik hatalmába szeretné kerí­teni m értékesítési szervet. Itt nőm a nép java a fontos, de a párthata- lom. A falu minden rétegét egyformán sújt­ja a balkezes prágai kormánypolitika s ezért a falu szegényebb munkásrétege ne a kis­gazdában lássa ellenfelét. A rossz kormány- politika teszi tőnkre, mely csak ígéretekben nagy, de cselekedetekben osenevész. Ennek a mai egész helyzetnek első legfőbb oka az, hogy a 12 év előtti békeszerződések nem a megértés fundamentumán nyugosznak. Ezt likvidálni kell. És az amerikai moratóriu­mot úgy kell üdvözölnünk, mint az első lé­pést ezen a téren. Mert a jóvátétel milliár­dos összegeit Németország a belső termelés megerősítésére fogja fordítani. És mi is el­várjuk, hogy a kormány republikánkban a moratóriummal kapcsolatban felszabaduló milliókat azoknak juttatja, akiknek eddig csak ígéretét adtak. Elsősorban a republika legethagyatottabb földrésze, Szlovenszkó és Ruszinszkó népének gazdasági talpraáílitá- sára. Majd a gutái sérelmekkel foglalkozott és követelte, hogy a nyomor enyhítése céljából lássanak hozzá azonnal az érsekujvár-gutai ut javításához, hogy .munkaalkalmat adhassanak a munka- nélkülieknek. Ez irányban, lépések megtéte­lét. ígérte. Ezenkívül a szeli és giutaí határ csatornázása tekintetében is követelésekkel lép fel. az illetékes tényezőknél. A mindvégig nagy figyelemmel hallgatóit beszédet lelkes éljenzés követte. Ezután Alap// dr. a mezőgazdasági munkás­kérdéssel foglalkozott részletesen, majd .Jab­ioniczky János dr. képviselő hosszabb beszé­dében szembeállította a háboruelőtti kiegyen­súlyozott gazdasági egységeket a mai szétda- r a holt. egymásra féltékenykedő nagyhatalmat játszó államokkal. Hogy mennyire nincs meg a kívánt béke, azt legjobban látni — mondot­ta az utódállamokban. Jugoszláviában dik­tatúra, Romániában féldiktat-ura és hogy ná­lunk mi van, azt jobb nem említeni, mert könnyen magába zárja az embert a rendtör­vény ölelő karja. Revizionisták vagyunk, ezt megmondjuk nyíltan. Követeljük a gyűlölködés megszűnését, az elkövetett hibák jóvátételét és a lelkek re­vízióját. Beszéde további részében foglalkozott az ál- lamháztatás súlyos terheivel, melyek alatt összeroppan az adófizető polgárság, ha a jobb belátás nem téríti észre a kormányköröket. Belpolitikai életünket a korrupció és pa­namák körüli viták jellemzik. Majdnem min­den kormánypárt súlyos milliókkal károsítot­ta meg az államot. Ebből is láthatja a magyar­ság, hogy melyik pártban, hol a helye. Ott, ahol 12 éven keresztül önzetlenül küzdenek a magyarság jobb jövőjéért. Az általános tetszéssel fogadott beszéd után Bognár Gergely plébános, helyi elnök figyelmeztette a gutái nemzetet, hogy tegyen félre mindent, ami elválaszt és ne üljön fel a magyarul beszélő, de idegen fajú, lelketlen izgatóknak. El kell jönni és el fog jönni a magyarság szebb jövője. E szép zárószavak után a gyűlés lelkes hangulatban véget ért. Balogh püspök megcáfolja azt a hibás történetírói fölfogást, hogy a magyarok hűtlensége okozta volna a csehek fehérhegyi vereségét Léva, július 3. Saját tudósítónktól.) Válto­zatlan nagy érdeklődés mellett folyik a lévai hatodik magyar ref. ifjúsági konferencia, melynek kimagasló eseménye volt Balogh Elemér püspök előadása a csehszlovák-ma­gyar kutlurkapcsolatokról. Előadásában a püspök előrebocsátotta, hogy külföldi utjai alkalmával tapasztalván a kül­föld rólunk való nagy tájékozatlanságát, el­határozta, hogy tanulmány tárgyává teszi ezt a kérdést. Ezen a konferencián azonban csak a ma nagyon is aktuálissá vált kérdést: a cseh, szlovák és magyar kulturkapcsolatok problémáját óhajtja tárgyalni. Kimutatta, hogy a magyarok részéről a múltban mindig megvolt a szimpátia a csehek irátn. Többek között megemlítette, begy már a huszitizmus korábah a magyarok a legnagyobb türelem­mel fogadták és segítették a kiüldözött hu­szita menekülteket. Megdöntötte azt a hibás történelmi felfo­gást, hogy a magyar szövetségesek hűtlen­sége okozta volna a fehér hegyi vereséget. Kimutatta, hogy Bethlen Gábor hétezer lova­sa vett részt a csatában és más helyeken is megverte az ellenséges csapatokat. Nagyon érdekes részié volt az előadásának az, mikor foglalkozott a Habsburg-uralom által kiüldö­zött husziták sorsával. Megemlítette Drabik Miklós ev. lelkészt, aki ebben az időben „lux is tenebris" cimü munkájában meg merte jó­solni a Habsburg-ház bukását. Hosszú üldöz­tetés után e merész tettéért Pozsonyban — miután nyelvét kimetszették és jobb karját levágták — lefejezték. Érintkezési pontokat találunk a zsoltárfordítások és a Králická biliával kapcsolatban. Megállapította, hogy Debrecenben szlovák zsoltárt adtak ki a szlovák református gyülekezetek számlára, mely a legnagyobb valószínűség szerint 1572 körül az első szlovák nyomtatvány volt. Ugyanebben az időben Debrecenben az egy­házi kerület határozata alapján magyar sti­pendiumot gyűjtöttek a szlovák reformátusok részére. If. József türelmi rendelet-e után 1149 ma­gyar család adta oda gyermeket a cseh nemzet számára azáltal, hogy Sárospatakon végzett magyar ref. lelkészeket küldött a cseh kálvinisták szolgálatára. Ezek a történelmi tények min­dennél szebben beszélnek arról, hogy milyen szimpátiával volt a magyarság a csehekkel szemben! Sörös Béla elnök melegen megköszöni Ba­logh Elemér püspök tudományosan megala­pozott nagyjelentőségű előadását és a konfe­rencia tagjai egy percig tartó felállással üd­vözölték az illusztris előadót. Az előadást követő élénk és hosszú eszme­cserének az volt a konklúziója, hogy csak jé- zusi lélek lehet alapja ma is a különböző nemzetek találkozásának és együtt működésé­nek. A konferenciát délután 4 óraikor folytatták. A program előtt Szabó S. Zsigmond, a barsi ref. lelk-észegyesületnek elnöke üdvözölte a konferenciát. Majd Fábián Dániel dr. buda­pesti orvos és szociológus tartotta meg ala­pos és nagyjelentőségű előadását „A mai ma­gyar és értelmiségi ifjúság vívódásai" cím­mel. Nagy tudományos felkészültségű, majd két órahosszat tartó előadását feszült figyelem­mel hallgatták. A mai magyar ifjúság válsá­gának, vívódásainak okát abban igyekezett körvonalazni, hogy a mai társadalmi és ter­melési rend súlyos organikus válságának kö­vetkezményei és megoldása is csak organi­kus szociális oélu lehet. Amint a világgazda­ság súlyos válság tünetei világjelenségek, épp úgy a megoldási törekvések is csak a nemzetek szolidaritásának bázisán képzelhe­tők el. Világosan érezhető, hogy nagy válto­zások korát éljük. Kétezer év keresztény kul­túrája épp úgy a válság, belső kétség bizony­talan tüneteit mutatja, mint maga a társada­lom. De nem kétséges előttünk, hogy a ke­reszténység mai napjai nagy megpróbáltatás és nagy megújhodás alkalmát jelentik. Ha a magyar ifjúság megtalálja a maga életében szociális ideáljait és ezek mellé a szociális ideálok mellé religiózus ideálokat kapcsol és fordítva is, akkor ez a küzdelem az egész emberiség nagy szociális és erkölcsi megúj­hodását is jelenteni fogja. Az előadást élénk és hosszú eszmecsere követte. Megnyílt a tátraíomnic Szepesi Otthon Nitsch Andor szepességi képviselő kezdeményezésére aj iürdőielep létesít i a Magas Tátrában Késmárk, julius eleje- Teljes csöndben, anélkül, hogy a nagyha­rangra verlek volna, a szepesiek szorgalma, kitartása, vasakarata és soha nem csüggedő élniakarása újabb bizony Rékát adta annak a sok értéknek, mely ezt a hangyaszorgalmú és munkaszerető népet jellemzi. Egy paraszti község, amelynek lakói évszázadok óta erdő- irtásból és a föld megműveléséből éltek, meg­értve az időik hivő szavát és alkalmazkodva a korszellemhez, modern, nagyszabású uj fürdőt el epet létesített a Ma­gas Tátrában, hogy ezzel is belekapcsolód­jék abba a NitflCh Andor szepesi képviselő által évekkel ezelőtt megindított és rend­kívül eredményes mozgalomba, amely az idegenforgalom jelszava aJUatt kívánja a szc- pes&égi „ép gazdasági jövőjét biztosítani. A változott helyzetben és a változott gazda­sági viszonyok között, az ipar szinte teljes leépítése után és a mezőgazdaság súlyos helyzetében a Szopesség népe számára nem maradt más bevételi és megélhetési forrás, mint az idegenforgalom, amelyre a Tálravi- dék rengeteg természeti szépségével és gázl­áng történelmi és művészi emlékeivel egye­nesen predesztinálva van. Amikor tehát Nitsch Andor kiadta a jelszót, hogy a Szepes- ség jövője az idegenforgalomban rejlik és megszervezte munkatársainak azt a nagy so­rát, amely ma már e jelszó tettre váltásán ak fáradhatatlanul áll a szolgálatában, akkor fel­becsülhetetlen szolgálatot tett a Szepesség népének nemzetiségre való különbség nél­kül és jellemző a szepesi nép józan gondol­kodására, valamint kulturszelleméne, hogy ma már a mezőgazdaság, a kisipar és az egész kereskedelem egyaránt az idegenforgalom szolgálatában áll és ennek a törekvésnek szenteli minden képességét, amivel termé­szetesen nemcsak önmagának, de az állam­nak- is lesz nagy szolgálatot. A Tátra vidék idegenforgalmára irányuló fejlesztési program egyik legfontosabb té­tele természetesen a Magas Tátra befoga­dóképességének az emelése, mert ma, amikor a Magas Tátra úgyszólván, divattá lett és vendégeinek száma folyton emelkedik, rendkívül fontos, hogy minél, több legyen az épületek, szobák és ágyak száma. Az utóbbi években igen kiterjedté vált az építkezés a Magas Tátrában, egyik villa a másik után emelkedett és a nagy fürdőkben is uj épületek keletkeztek, így ótátrafüreden a Hoepfnerház, Madárházán a nagy hotelszanatórium és Tátraszéplakon az uj szanatóriumépület. Mindez annak a nagy, emelkedésnek tudható be, amely az intenzív, propaganda és a céltudatos munka következe­iében a Magas Tátra idegenforgalmában be­következett. Természetes, hogy a Magas Tát­ra befogadóképességére vonatkozó szempon­tot Nitsch képviselő, az idegenforgalmi mun­ka apostola se hagyta számításon kívül és mint a kakaslomnici úrbéres község elnöke, ezt a német falut állította be elsősorban ide­genforgalmi céljainak szolgálatába. Az úrbé­res község Tátralomnic mellett elterülő er­deiből területeket vágott ki, amelyeken par­cellákat bocsájtott penziókat és villákat épí­teni szándékozók rendelkezésére. Máris négy uj szép villa épült ezen az erdőövezte, a lomnici csúcs alatt fes­tői környezetben fekvő területen, amely a köztársasági elnök szepesi látogatásának em­lékére a Masaryk-fürdő nevet kapta és az ősszel, valamint jövő tavasszal újabb villák sorozata fogja ezt a tátrai Riviérát benépesí­teni. Ezzel azonban Nitsch képviselő még nem elégedett meg, hanem Kakaslomnic ér­telmes és józan felfogású, praktikus gondol­kodású népének segítségével uj, nagy üdülőhelyet létesített a Masaryk- fürdő és Tátralllomnic közvetlen szomszédsá­gában, amelynek frontja a tátrai körútra néz és amely negyvenkét szobájával, vala­mint az ősszel megépülő éttermével, kávé­házával és társ a Igó termeivé 1 méltán fog a nagy tátrai fürdők közé sorakozni. Ezt a milliós vállalkozását egy föld mívesek álltai lakott községnek nyitották meg Péter és |Piáll napján ünnepélyes keretek között és az egész szepességi társadalom résztvétele mellett. A szépen feldíszített hallban Mohr Gyula dr. kakaslomnici ev. lelkész magas- szárnyalásu ünnepi beszédben avatta fel áz uj épületet, amely az igazi és hamisitatlan Zipser szellemnek újabb tanúbizonysága. A Metzger-féle étteremben, amely az uj étterem felépítéséig szerves része a Szepesi Otthon­nak, ünnepi vacsora követte a mély benyo­mást keltett épületavatást. Ezen a vacsorán Nitsch Andor képviselő meghatott hangon ecsetelte az uj épület keletkezésének törté­netét és azt a szeretetet, amely a nagy mun­kának az alapját képezte, kiemelte, hogy Kakaslomnic község az elődök tradícióit kö­veti, amikor az idegenforgalom szolgálatába állítja erejét és munkásságát és köszönetét mondott mindazoknak, akiknek közreműkö­dése révén a mai ünnepnapig eljutott a köz­ség. Guhr Mihály dr. főorvos szellemes és nagy tetszésesl fogadott beszédben tolmá­csolta a Kárpátegyesület és a többi tátrai fürdőtelep üdvözletét és jókívánságait, Or­szágit György mérnök, Tátralomnic állami fürdő igazgatója annak a kívánságának adott kifejezést, hogy a két szomszédos fürdő min­dig kéz a kézben működjön együtt és végül Nemónyi Vilmos dr. — utóivá Nitsch képvi­selőnek a sajtó képviselőit üdvözlő szavaira — adott a sajtó üdvözlésének kifejezést. A vendégek nagy érdeklődéssel szemlél­ték a szép és praktikus épületet, valamint a Szepesi Otthon tágas, világos szobáit, ame­lyek berendezése Nitsch Andornénak és Mohr Gyulánénak hozzáértő és ízléssel teli munkáját dicséri. A Szepesi Otthont, amely­nek máris vannak vendégei, Nitsch Mihály dr. és Fiedler Erzsiké vezetik, jó konyháját pedig özv. Metzgerné látja el. A legfelső bíróság megerősítette a pozsonyi bíróság Stöger-itéletét Briinn, julius 3. A legfelső bíróság; teg­nap egész napon át tárgyalta a katonai árulásért ötévi fegyházra Ítélt Stöger Ká­roly perében benyújtott semmiség] panaszt. Minthogy a Stöger elleni eljárás szoros kapcsolatban vdllt a Tuka-perrol, az iratok cgyrészét a Tuka-per nktaesomójából köl­csönözték ki. A legfelső bíróság hosszabb tanácskozás után elutasította Stöger smi­nőségi panaszát, in oly ölj nem talált indo­koltnak. Döntésével megerősítette az első­fokú bírói itéHblet, melyet még háromezer koronás mellékbüntetéssel egészített ki. Behajthatatlanság esetén a pénzbüntetés 30 napi fegyházra változtatható át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom