Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)
1931-07-23 / 165. (2682.) szám
4 ^RAXJAX-yV\A!GftAR- HIRLAi? 1UÜ1 julius 36, csütörtök. A pézsmaökör vitás földje Kelet-Grönland, amely miatt Dánia és Norvégia viszálykodik — Ahol fókahus- sal fogják a rókát — Lesz-e rendszeres repülőjárat az északi sarkkörön? Moratórium isten ments, dehogy is moratórium . . . Csak éppen a szellője volt, megint szere- nett ez a szó pár napig, héttős színezettel ütve meg a kétféle embertípus lélekbcH hangvilláját — durban, keményen és szemtelenül, a hitelezőkét és olvadékony, simogató szellőnél lágyabb maliban az adódok boldogtalan szivét. Moratórium . . . Milyen furcs« szó . . . Komor és gyászos és mégis fölemelő . . . Ezekhez hasonlít: purgátőr ium és oratórium. És egy adomát elevenít fel, ami a háború elején született meg. Ezerki'lencszáztizennégyben csakugyan moratóriumot rendeltek el a hadiállapot tarta- mára. Egy szegény pénzbeSzedöt falusi vándorlásában ér a háború híre: részletdijakat kell behajtania. Mivel nem kapott még utasítást, hogy jöjjön haza, egyelőre úgy határoz, hogy folytatja kamtját. Beállít Siern Salamon kereskedőhöz: — Stern ur kérem, eljöttem a részletért, tessék kifizetni. Stern bácsi Szánakozva nézi végig. — Maga megbolondult, kedves barátom. Fizetni f Hét nem tudja, hogy krematórium van? A pénzbeszedd kicsit csodálkozik, aztán vállat von és megy tovább. Az i falmérőhöz, Se kivár ez Jakabhoz is bekukkant. — Schivarcz bácsi, itt vagyok a cégtől, tessék kifizet-n a részletet. Selmar ez égrecsapja a karjait. — Honnan esett le maga, a holdból? Akkor is tudnia, kellene, hogy planetárium van, nem hm ti Űzetni. A pénzbe szedő busán tovább ballag. Habozik, ne forduljon-e haza végleg? Találom- ra. utolsó kísérletnek, mégis felkeresi még, ja. Eztán nflgyot, sóhajt. — Gergely gazda, eljöttem a részletért. Gergely gazda Hmmögni kezd, fejét vakarja. Ajtán nagyot sóhajt. — Hát — vigye ej az őr dőlr pe‘g cefetül állok készpénz dolgában ... De mit lehet ‘enni — ha ccrer moratórium ven — muszáj fizetni, az i*tennék se engedik el! És keservesen leszurkolja a pénzt. Karinthy Frigyes. A lett csapatot a magyar csapat visszavetette az elsőségtől Prága, julius 22. A XIV. fordulóban a legfontosabb mérkőzés Lettország és Magyarország küzdelme volt. Lettországnak már régen sikerült. a vezetést megszereznie és ha a magyar csapatot nagyobb arányban tudja legyőzni, abban az esetben igen kedvezőek lettek volna a kilátásai a primátusra. A lett csapat csupa kiegyenlített játékosból áll: Mattison, az amatőr világbajnok, nemzetközi klasszisti játékos, a többi játékosa pedig, Abseniek, Petrov, Feigin és Hasenfuss szintén kiváló erők. A magyar csapat, amely az idei olimpiászon mélyen a várakozáson alul szerepel, nagyon suilyos körülmények között vette föl tehát a vezető .tetteikkel a küzdelmet. Ez a mérkőzés azonban a lettekre végződött katasztrofálisan és közeli volt annak a lehetősége, hogy a magyarok 4:0-ás győzelmet aratnak, amennyiben Vajda dr., mint sötét, döntő előnyt szerzett Petrovval szemben és csupán az utolsó pillanatokban rontotta el játszmáját. Az első táblán Mattison vesztett Steiner András ellen, a második táblán Steiner Lajos Absenieket győzt e le, a harmadik táblán Sterk Hasenfuss fölött aratott győzelmet, akinek ez volt az első veresége. Kiválóan küzdött a csehszlovák csapat is, amely ez alkalommal a dánokkal került szembe. A csehszlovákoknak sikerült újból 4:0 arányú győzelmet megszerezniük s ezáltal az élcsapatok közé jutottak. A kedd délutáni XIV. forduló eredményei különben a következők: Csehszlovákig—Dánia 4:0. Magyarország—-Lettország 3:1. Lengyelország—Franciaország 3 A: A. Tarta- kower dr. remisált Asztalossal egy francia c&e- reváitozatban. Svédország—Spanyolország 3 'A: A. Ausztria—Románia 4:0. Németország—Litvánia 2 A:\A. Olaszország—.Norvégia 3 A'-AJugoszlávia—Svájc 2 A fi 'A. Amerika...Hollandia 214:1 A. Női" éu'i.a -zabad. X/erdáii délelőtt a függő játszmákat fejezték be. Ezek a következő eredménnyel végződtek: Vili. Olaszország—Franciaország 2 A A A. Most, amikor az egész világot az a rettenetes pénzügyi válság érdekli, amely Németországon keresztül szinte egész Középeurópát megrázkódtatta, majdnem nevetségesnek látszik, hogy két komoly európai állam: Dánia és Norvégia komoly diplomáciai konfliktusba keveredtek olyan terület felett, amelyet a közvélemény az örökös hó és jég országának tekint. Vájjon érdemes-e pusztán a „zászló becsületéért" két államnak a barátságos viszonyát megszakítani olyan területért melynek felhasználhatóságáról a vélemények legalább is megoszlanak. Grönland a nyelvtudósok szerint, akiknek ebben valószínűleg igazuk van, Grünlandot, azaz zöld földet jelent, ahol valamikor, az európai kultúra kezdetén zöldelő életnek kellett lennie. Az elnevezések rendesen megszoktak felelni a valóságnak. Ha valakit ma Szabónak neveznek, annak az őse valószinü- leg szabó is volt. Tehát emberi számítás szerint Grönköd valamikor tényleg zöld föld, olyan vidék volt, amelyen a növényi és állati kultúra virágzott. Ma persze más a helyzet. Grönland a sarkvidék legnagyobb zárt területe (2,176.00 négyzetkilométer) és egyúttal a legnagyobb sziget is a föld kerekségén. De egyúttal a legnagyobb jégterület is. mert földjének 05 százalékát jégpáncél borítja, amely a sziget belsejében levő 3000 méter magas hegyeket is betakarja és melynek vastagságát helyenként 1200 méterben álapííották meg. A partvidék mintegy 150 kilométeres sávja azonban jégmentes. Ez a terület bárom táj típust mutat. Az egyik lekoptatott sziklás vidék mély völgyekkel, fjordokkaj és tavakkal, a másik alpesi jellegű hegyvidék, mely a keleti parton 3000, a nyugatin 2000 méterig emelkedik és amelyet a jég még a diluviális jégkorszakban sem bontott el és a harmadik meredek szakadéku táblás hegység, lapos völgyekkel. De vannak görgeteges morénavidékek is. A jégmentes szegély keskenysége természetesen nem engedi meg folyók kialakulását, csak kisebb palakok vannak. A sziget kiimáját befolyásolják ezek a hegy viszonyok úgy, hogy délen aránylag csekély a téli hőmérséklet (a februári átlag —7.5'), míg északon poláris jellegű (—37.5). Evvel szentben a nyári hőmérsékletben alig van lényeges eltérés: a júliusi átlag délen +9.7, északon, +3.2 fok. Az állat- és növényvilág természetesen csak a partvidéken mutatkozik. A növényi takaró sehol sem olyan vastag, hogy elvegye a sziklák puszta jellegét. Délen 4 méterig is megnőnek a nyírfák. A déli részen a keleti part szegényebb növényzetben, mint a nyugati, míg északon nincs meg ez az eltérés. Általában a növényvilág meglehetősen változatos. Ilyen jellegzetesek a lapos mohavidékek, melyek sok sarki állatnak adnak táplálékot. Az állatok közül az egész partvidéken élnek a rénszarvasok, rókák, nyulak, északon és északkeleten a mosuszökör, sarki farkas és a lemming. A madárvilág elég sok fajtával van képviselve, a tengerben sok a fókafajta, bálna, a patakokban lazac. A keleti parton gyakori a jegesmedve. Az óriási szigeten mindössze 14.800 ember élt (1923-ban), közöttük 248 európai. Azonban az észki mól akosság legnagyobb részben nem fajtiszta, hanem keveredett európaiakkal és tisztaságát csali északon őrizte meg. Főfog: lalkozása a vadászat és ezért nomád életet él, bár az európai telepek hatása alatt most már kevésbé vándor természetű. Érdekes, hogy a szigeten kéth a vönként megjelenő eszkimóuj- ság is van. Grönland i&iiedezése Grönlandot a normann Gunubjörn fedezte fel 900 körül. 984-ben a vörös Erik Írországból vezetett oda telepeseket és ő adta a sziget nevét, 1000-ben keresztény lett a sziget és 1110-ben külön püspökséget kapott. 1261-ben Norvégja társországa lett, 1397-ben Dániával ■és Svédországgal került unióba A telepesek a középkor végéig állandó összeköttetésben voltak az anyaországgal és nagyon virágzott, a XV. század folyamán az összeköttetés megszakadt. A XVI. század végétől kezdték megint felfedezni és csak 1721-ben kezdődtek Dánia részéről az újabb állandó települések a nyugati parton. Az újabb időkben számos tudományos expedíció kutatta a szigetet, közöttük Nordenskjöld, Nansen és Peary, aki kétségtelenül megállapította Grönland szigetvoltát, a német Wegener, aik tragikus módon a jégmezőkön vesztette életét. A legújabb expedíció az angol Watkinsé volt. Ennek az a feladata volt, hogy megállapítsa, vájjon szükség esetén leszállhatnak-e Grönlandion repülőgépek és hol. Egy angol érdekeltség ugyanis állandó repülőjáratot akar létesíteni Anglia és Kanada között Izlandon, Grönlan- don és a Baffin-földön keresztül, úgyhogy ez a vonal jelentős részében a sarkkör mentén haladna. Minthogy ebből a vonalból 1110 kilométer esik Grönlandra, itt tanulmányozni kellett a talajt és légi viszonyokat. Az expedíció hajója, a „Guest“, mely két motorcsónakot, két repülőgépet, ötven kutyát, nagyszámú személyzetet, köztük 13 specialistát vitt magával, múlt év júliusában kötött ki a keleti parton Anymagssalik-telep mellett és még most is ott van. Egyik tagja, Courtauld, teljes öt hónapig egészen egyedül élt a magas jégsivatagokban és lett értékes megfigyeléseket. Ez a drámai érdekességé expedíció ismét Grönlandra fordította a világ figyelmét, de még nagyobb lett az érdeklődés, amikor Grönland miatt Norvégia és Dánia között diplomáciai viszály keletkezett. A dán-norvég konfliktus Mint ismeretes, Grönland dán fennhatóság alatt áll és közigazgatása is dán- Három köz- igazgatási kerületre van beosztva. A sziget keleti része a kevésbé ismert és ezért a dánok Koch vezetésével nemrég expedíciót küldöttek felkutatására. Mielőtt azonban ez oda érkezhetett volna, egy norvég vadásztársaság De volt vezetésével kitűzte a norvég lobogót és Norvégia részére annekiállta a területet. Emiatt tört l<i a diplomáciai konfliktus. Norvégia azon az állásponton van, hogy Kelet- Grönland gazdátlan terület és hogy neki van hozzá legtöbb joga, mert vadászai évek óta járnak oda és állandó kunyhókat építettek. A norvég kormány helyeselte Devolt eljárását és törvénybe iktatta az aunexiót. Dánia természetesen tiltakozott és kijelentette, hogy Kelet-Grönland is az övé. Megindult a diplomáciai jegyzékváltás a norvég Kolstad és a dán Stauni.ng kormányok között és végeredményben majd a hágai nemzetközi bíróságnak kell döntenie Kelet-Grönland hovátarto- zá s a kérdésébe n. * Vájjon érdemes-e ez a nagy veszekedés? A nemzeti presztízs kérdésétől eltekintve, megéri-e az északi sarkvidéknek ez a területe a veszekedést, a jegyzékeket és távirat- váltást? Egy dán tudós, az északvidék egyik legismertebb kutatója, Frendien Péter azt állítja, hogy nem. meri sem n vadászat és halászai, sem pedig az esetleges természeti kincsek, arany, széli kiaknázása nem kecsegtet valami nagy sikerrel. Mit ér Kelet-Grönland Grönland szőbanforgó része az északi szélesség 72. és 76. fokai között fekszik és csak 1823 óta ismeretes valamiképpen. Ekkor fedezte fel az angol Scoresby, majd néhány év múlva a dán Graak tett három esztendős utat ezen a vidéken. Kutatásaikat még északabbra terjesztette az 1870—71-i német expedíció és 1905-ben Fülöp orleansi herceg, aki az északi szélesség 79. fokáig jutott el. Scoresby még eszkimókat talált ezen a vidéken, de 1850 után már nyomuk sem volt: úgy látszik, kihaltak vagy elvándoroltak. A terület a tengerparton igen erősen tagolt: a fjordok egész szövevénye hálózza be, közöttük az impozáns Ferenc József,fjord, melyet az 1870—71-i német Koldewey-expe- dició egyik tagja, az osztrák Payer fedezett fel. Ez az expedíció a világtól teljesen elzárva telelt át a területen, melyet Vilmos király földjének neveztek el, mert elzárkózott- ságukban semmit sem tudtak a francia—nér met háborúról és arról, hogy ennek következtében Vilmos királyból Vilmos császár lett. Ez az expedíció még óriási rénszarvas- nyájakat talált a vidéken, mely magas hegyek mellett bő füvei benőtt síkságokat is mutathat fel. 1906-ban azonban egy dán expedíció már nyomát sem találta a rénszarvasnak, de talált mosuszökröket (pézsmaökör), melyekről a német expedíció nem tudott. A régi eszkimótelepek konyhahulladékainak megvizsgálásából kiderült, hogy azokban sok a rénszarvascsont, de pézsma- ököré nincs, tehát az utóbbiak csak a rénszarvas kipusztulása után jöhettek. Ezt a kipusztulást magyarázzák a farkascsordák garázdálkodásával vagy a rénszarvasok egyszerű kivándorlásával, ele van olyan feltevés is, hogy valamelyik esztendőben nagymennyiségű és hirtelen megfagyott eső megfosztotta az állatokat eledelüktől. A pézsmaökröt a-kanadai és a dán törvények teljes vadászati tilalom alá vették, mert ez az értékes állatfajta kiveszőben van. Norvégia azonban niég nem hozott ilyen törvényt és vadászai vígan pusztítják az úgyis pusztulőban levő állatot. Dánia ezt a kérdést már régebben a Népszövetség elé vitte, de ott a döntés szokás szerint késik. Vadász- szempontból főleg a rókák jönnek számításba, melyeknek sok válfaja él, közöttük az értékes kékróka is nagy számban. Ezeknek a prémje csalogatja a norvég vadászokat annál is inkább, mert a vadászat aránylag könnyű, bár egy cseppet sem esztétikus. Rókavadászai fókahassal A fjordokban a nyár folyamán ugyanis nagyszámban tanyáznak a fókák és rozmárok, melyeket könnyű elejteni. Bőrüket és szalonnájukat értékesítik, husiikat pedig nagy gödrökbe ássák be. ahol csakhamar rothadásba mennek át. A dögszag nagyszámban csábítja oda a rókákat, mélyeket csapdában fognak és bőrüket, mely eb ben-biz időszakban a legértékesebb, könnyen szerzik meg. A norvég vadászok az élve befogott kékrókákból valóságos tenyészeteket is rendeztek be és ezzel még jobban növelik a hozamot. Elég kiadós a vadászat a különféle nyulfajtákra is, melyeket egyformán keresnek prémjükért, és husiikért. Aztán van egy sokkal ritkább zsákmány: a jegesmedve, amely jégtáblákon és jéghegyeken kerül északról erre a vidékre. Ami a föld kincseit illeti, kétségtelen, hogy szén van ezen a vidéken és pedig aránylag könnyen bányászható, meri mély aknákra nincs szükség. A nehézség azonban az elszállítási lehetőségekben van, mert a tengerpart tagozata megnehezíti a hajózást. Amint látható. Kelet-Grönland gazdaságilag nem valami nagyon kihasználható terület és nem igen éri meg, hogy két állam komoly viszályba keveredjék értette. Talán a legjobb lenne, lia nemzetközi határozattal természeti védett területté nyilvánítanák az egészet, megszüntetnének legalább is jó néhány évtizedre minden vadászatot, hogy a sarkkör kiveszőben levő állatfajai, elsősorban a pézsmaökör, ott nyugodtan szaporodhassanak. Ez lenne a dán—norvég konfliktus legjobb megoldása! — A Gráf Zeppelin utolsó próba útja a sarki repülés előtt. Friedrichshafénből jelentik: A Gráf Zeppelin teljesen felkészült északsarki útjára és ma reggel abszolválta utolsó próbántját, amelyen résztvett az expedíció minden tagja, akik komplett sarki öltözékben szálltak a fülkékbe. A többórás próbaidőn kipróbálták az újonnan beépített speciális műszereket és az ujrend széni rádió- leadót, melynek segítségével a sarki zónában is állandó összeköttetést tartanak majd fenn a külvilággal. Az uj felszerelés, a műszerek és a rádióleadó kifogástalanul működött. X. Csehszlovákia—Svájc 3:1. XII. Csehszlovákia—Románia 3 A: A. Anglia—Amerika 2A:1A. Lettország—Olaszország 3:1. Franciaország—Spanyolország 2 A A A. Ajsseztria—Svájc 2 A :1 A. Lengyelország—Magyarország 3A:A. Hollandia—Jugoszlávia 2 A A A. Litvánia—Dánia 4:0. Németország—Svédország 1AAA (1). XIII. Lengyelország'—Csehszlovákia 2AAA. Amerika—Olaszország 3A:A. Magyarország—Dánia 3 A: A. Ausztria—Spanyolország 2A'-A (1). Jugoszlávia—Németország 1AAA (1). Az állás a XIV. forduló után a következő: Lengyelország 36 (sz.), Csehszlovákia 36, Amerika 3514 (sz.), Ausztria 35 (1, sz.), Lettország 34 (sz.), Németország 32A (2. sz.), Jugoszlávia 32 (1, sz.), Svédország 3114 (1, ez.), Magyarország 31 A, Anglia 28 (1), Hollandia 27A, Franciaország 23, Svájc 22 A (sz.), Litvánia 2114 (sz.), Románia 21 (sz.), Olaszország 19 (sz.), Dánia 1514 (sz.), Spanyolország 1014 (1, sz.), Norvégia 7 A (1, ®z.), A szerda délutáni forduló rendkívül fontos, mert három döntő mérkőzés megy végbe: Csehszlovákia Lettországgal, Németország Amerikával és Ausztria Lengyelországgal Játszik. — Hastífusz megbetegedések Nyitrán. — Nyitrai tudósítónk jelenti: Az utóbbi napokban Nyitrán számos hastífusz megbetegedés történt. Főleg a külvárosban és a Zoboron voltak nagyobb számú megbetegedések, olyan helyeken, ahol a vízvezetéket még nem vették igénybe és a kutak vizét isszák. Mikroszkópiái vizsgálattal megállapítást nyert, hogy a kutak vize volt tifuszbacihisokkal fertőzött, miért, is hatósági intézkedéssel több kutat lezártak. A város lakosságát falragaszokon hívták fel a tífusz elleni védekezésre. A város vezetősége több preventív intézkedést foganatosított a tífusz legyűrésére és remény van arra, hogy rövidesen megakadályozzák a tífusz terjedését. Nagy küzdelmek a sakkolimpiász finisében Lengyelország vezet
