Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)

1931-07-08 / 152. (2669.) szám

luai julius 8, szerda. 11 KöZCÍAZDA^ÁfiP ­„A pénzügyminiszter nr id bevételi forrásokat keres" Prága, július 7. Irnstig Emil, a csehszlovák szövetkezetek központi szövetségének elnöke a PrájYO Lidu legutóbbi számában a fent kö­zölt cimen érdekes cikket irt, amelyet az alábbiakban ismertetünk: — A konjunktúra általános csökkenése az állampénztár bevételeiben jelentős Vál­tozásokat eszközölt, amelyek az 1931. évi költségvetés összeállí­tásánál figyelembe nem vétettek, mert a költ­ségvetés összeállítása idején, 1930 kezdetén az illetékes minisztériumok bizonyára elő­re nem láthatták a bevételek oly nagyfokú csökkenését, amilyen bekövetkezett. — Minden állam pénzügyminisztere, tehát a mienk is ott keres pénzügyi bevételi esz­közöket, ahol azokat megtalálhatja s ahol az adó vagy illeték megfizetése az adófizető sze­mébe nem ötlik. Ezért a háború befejezése óta azt látjuk, hogy az adóirányzat a vámok és nemegyenes adók emeléséhez vezet. Ez az ut a legkényelmesebb s a bevétel látszólag a legmagasabb és legbiztosabb. — A pénzügyminiszter urnák a* a szán­déka, hogy a gyufa és gyujtószerkezetek adóját s a kávé és tea vámját fölemeli. — Vagyis újabb terhet akarnak róni ezzel a pénzügyi beavatkozással a nép legszélesebb rétegeire. — A fogyasztók szempontjából a leghatá­rozottabban tiltakozni kell a pénzügyminisz­ter ur eme terve ellen, mert a kávé és a tea már ma is olyan nagy vámmal van sújtva, hogy a vám további emelése már lehetetlen s a fogyasztók széles rétegei számára elfo­gadhatatlan. — Vámtarifánk alapvető hibája az, hogy a vámokat az áru súlya s nem az értéke sze­rint állapítja meg s az ebben rejlő sérelmet most még növelni akarják s a mai állapotot még fokozottan elrontják. Különösen a kávé­nál erősen kiáltó ez a sérelem, mert a sze­gény néposztályokhoz tartozó személyek ál­tal fogyasztott olcsó kávé sulyvámja ma is az érték 220 százaléka fölött van, mig a finom fajta kávé vámja 45—75 százalék. — Az ügyek ilyen állása mellett ragasz­kodnunk kell a fogyasztók ama régi követe­léséhez, hogy a pénzügyi (fiskális) vámmal sújtott tárgyak sulyvámját alakítsák át ér­tékvámmá. Ha a vámot az érték bizonyos szá­zalékában állapítanák meg, akkor a vám egy­formán s arányosan terhelné az olcsóbb és a drágább fajtájú kávét. Ha a pénzűqyminisz- ter ur megmarad a mai vámrendszer mellett, akkor nyugodtan kijelenthetjük, hogy meg­marad amaz öregosztrák sérelemnél, amelyet ezzel, a legszegényebb osztályokat sújtó vámrendszerrel elkövettek. A cikkíró a továbbiakban tizenkét kávé­fajtánál számszerűleg bemutatja a mai vám­rendszer igazságtalan voltát. A vám és a for­galmi adóátalány valamennyi kávéfajtánál ugyanaz: kilogrammonként 11 csehszlovák ko­rona. A legolcsóbb fajta kávé kilója (Pernambu- co) a csehszlovák határon 4.95 korona, vagyis a vám 222 százalékos. A legdrágább kávé, a Menad'O kilója 24.55 korona s igy a 11 koronányi vám az értéknek csak 45 szá­zaléka. A Santos Superior kávénál a vám 139, a Rio kávénál 185, a Victoriánál 191 százalék, mig az „előkelő” Quatemalátánál 70, a Costavicá- nál 60, a Ceylon Coorknál 72 s a Matagalpá- nál 62 százalékos. — Jól tudom, — Írja tovább Lustig —, hogy az államnak meg kell, hogy legyenek a bevételei, de úgy vélem, hogy az eszközöket nem kell mindig ott keresni, ahol a legnyo­masztóbban hatnak és hogy azok megtalál­hatók ott, ahol könnyebben és jobban elvisel- hetők. Itt van az értékpapír-szelvények megadóz­tatása, mely adó más államokban, például Franciaországban már be van vezetve s az állampénztár fő jövedelmi forrásainak egyike. — A fogyasztók legszélesebb rétegeinek szempontjából a fogyasztás miniden újabb megterhelését vissza kell utasítanunk s úgy vélem, hogy a pénzügyminiszter ur az oszta­lék és kamatszelvények s a magasan kama­tozó államkölcsönök jövedelmének megadóz­tatásával sokkal nagyobb bevételre tenne szert, mint hogyha a mai gazdasági válság s rettenetes gazdasági viszonyok közepette a szegény néprétegekre újabb terhet róna. így szól Lustig igazgató cikke, amihez csak azt kívánjuk megjegyezni, hogy Trapp! mi­niszter ur hiába akarná emelni a kávé és tea vámját, mert a Právo Lidu köré csoportosuló törvényhozók — különösen a német szociál­demokratákkal együttesben — hatékonyan megoppónálják az ilyenfajta merényletet. Ami pedig az osztalékok megadóztatását il­leti, megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a kormány táborába tartozó cikkíró is ré­gül megtalálta azt az utat, amelyet mi már két év előtt megmutattunk, amikor a cseh és morva sörgyárak akkor és ma is szédü­letes osztalékainak az állaim javára való megnyirbálását követeltük. A kormány hivatalos lapja is beismeri, hogy az államháztartás passzív Prága, julius 7. A kormány németnyelvű hivata­los lapja, a Prager Presse legutóbbi számának köz­gazdasági rovatában a Hoover-féle moratórium­tervvel foglalkozik. Maga a cikk nagyobb figyelmet nem érdemel, mert abból, bár német nyelven van írva, fanatikus németgyülölet sugárzik, no meg jó adag irigység, hogy Németország — úgy látszik — valóban megkapja a moratóriumot. Ellenben van a cikknek egy figyelemreméltó megállapítása, éspedig hogy „ma Franciaország kivételével valamennyi eu­rópai állam háztartása passziv“. Miután Csehszlová­kia is Európában van, tehát a kormány hivatalosa ezzel is beismeri, hogy immár a ceeiuszlovák állam- háztartás is passzív. Bár ebben semmi újdonság nincs, mégis csak a jobb idők jelének tekinthetjük talán, hogy a Prager Pressén is erőt vesz az őszin­teség és már nem lovagol többé az államháztartás aktivitásának fikcióján. A pozsonyi kereskedelmi és iparkamara költség­vetését az ipar és kereskedelemügyi minisztérium most hagyta jóvá. A költségvetési szükséglet 2 millió 189 ezer 496 korona. A minisztérium megen­gedte azt Í6, hogy a kamara a hiány fedezetére az általános és különös kereseti adó összegét alapul véve 22 százalékos illetéket szedjen. A Zsivnobank takarékossági intézkedései. A Zsivnobank igazgatósága most hozta nyilvánosság­ra azt az intézkedést, hogy a vezető tisztviselők fizetését rövidesen leszállítják. A fizetésleszállitás egyelőre az évi 100 ezer koronát meghaladó illet­ményeket élvező igazgatókat és prokuristákat sújt­ja. A másik takarékossági intézkedés az, hogy a bank alkalmazottai ezidén előléptetésben nem ré­szesülnek. vagyis a takarékossági intézkedés a Zsivnobank valamennyi alkalmazottját sújtja. Az intézet fennállása óta ez az. első eset, hogy az évi előléptetés elmarad. Valószínű, hogy a Zsivnobank példáját más intézetek is követik. Olaszországban a 95 százalékos őrlést vezetik be. Az olasz kormány szeptember elejétől a belföldi búzának 95 százalékos kiőrlésűt rendelte el. A ren­deletet azzal indokolják, hogy a buzahehozatalt mindenképpen csökkenteni kell. Bomlik az autokartell, amely még nem is alakult meg. A múlt hetekben közöltük, hogy a köztársaság három legnagyobb autógyára, a Skoda, Praga és Tatra a gyártás és az értékesítés közös megszerve­zésére vonatkozólag szerződésre lépett. Az első szer­ződés csak az alapvető, elvi kérdéseket szabályozta, az érdekelt vállalatok1 a múlt héten kezdtek tár­gyalni a gyakorlati részletekről. Emez újabb tárgya­lások során a Tatra autógyár kijelentette, hogy a gyártást semmmi szin alatt sem hajlandó korlátoz­ni, mert olyan sok megrendelése van, hogy számoB rendelést visszautasítani kénytelen, mig a másik két gyárnak hatalmas raktári készletei vannak. A két autógyár ugyanis a Tatra-müvek nesíeldorfi gyárának teljes beszüntetését kívánja. A tárgya­lásokat ezen a héten folytatják. A Prager Presse jelentése szerint nincs kizárva, hogy a Tatra-gyár a konszernből teljesen kiválik. Ebben az esetben remélhető volna a belföldi autók árának a leszál­lítása — az erős verseny következtében. A Sko­da- és Praga-gyár állítólag már uj társat keres a kilépő Tatra helyébe, hogy a triász teljes legyen. A keresett társnál elsősorban a minőségi gyártásra helyezik a fŐ6ulyt. A reichenbergi mintavásárt ezidén augusztus 15—21. között tartják meg. A mintavásár kiállítói és látogatói a következő kedvezményeket élvezik: a belföldi vasutakon való utazásnál 33 százalékos menetdijkedvezmény. A külföldi látogatóknak a bol­gár vasutak visszautazásnál 50, a német vasutak 25, a görög vasutak 50, az olasz, osztrák, lengyel vas­utak 25, \ román vasutak 50 s a magyar vasutak 33 százalékos menetdijkedvezményt adnak. A külföl­diek vizűm nélkül utazhatnak. A gyakorlati gazda jövedelmének biztosí­tása, a birtokát bérbeadó gazda talaja termőképességének megörxése céljából olvassa el Fodor Jenő; „A trágyázás elmélete és gyakorlata" c. most megjelent könyvét, melyet a szerző vételkötelezettség nélkül is megküld bete­kintés végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. Ára 25‘— Ke, Cim: Aborce p, Strkovcc. A szlovenszkói bőr- és szijpiac teljesen csendes és a legcsekélyebb érdeklődés sem mutatkozik. A maxhabőrők piacán az irányzat lanyha, a borjubőr ára a külföldi kereslet folytán némileg megszilár­dult. A nyersbőr-piac árak és a forgalom tekinteté­ben egészben véve lanyha. — A kisebbfajta szőr­mék árai változatlanok, csak a nyulbőr ára mutat csökkenő irányzatot. A talpbőrök közül csak a könnyebb fajták kánt mutatkozik némi kereslet. A detailkereskedelemben csak a másodrendű, olcsó bőröknek van keresletük. Elóg nagy az érdeklő­dés a festett kész felsőbőrök iránt, különösen a sötétbarna szin van divatban. Fehér szinben külö­nösen a borjubőrt keresik. Fekete sevróban az angol gyártmányokat előnyben részesítik. A francia juhbőr ára mintegy 15 százalékkal emelkedett 8 a kereslet még mindig nagyobb a kínálatnál. A szlo- venszkói juhszőrméért, elsőrendű finomszálu prémért kg-kint 6—6.50 kor. s a durvaszáluért 12 koronát nehezen lehet csak kapni. A nyergesek, szíjgyártók és bőrördösök forgalma kielégítő s ezek­ben a szakmákban a múlt évvel szemben határozott javulás észlelhető, mert a mezőgazdaság és az ipar is jelentős megrendeléseket ad. A transzmissziós szíjakban forgalom egyáltalán nincs s különösen a mezőgazdaság tartózkodik a vásárlástól. A bőr- szakmában ismét jelentkezett néhány fizetésképte­lenség, azonban úgy látszik, hogy a tisztulási fo­lyamat már befejeződik. Az inkasszó állandóan nagyon gyenge. ÉRTÉKTŐZSDE Csöndes a prágai értéktőzsde Prága, juliute 7. A kétnapos szünet után a tőzsde az u\j bét elején nagyon tartózkodó hangulat mellett nyitott. Az üzletek száma minimális volt s igy az árfolyamok táblá­zata a szokásos nyári hézagokat tünteti föl- Valamelyes irányzatról alig leket szó, mi­után a párisi tárgyalások konkrét ered­ményei még ismeretlenek. Ennek következ­tében az árfolyamok az üzlettelenség hatása alatt is némileg lemorzsolódtak. Csak zá­ráskor volt némileg barátságosabb az irány­zat, mert délre ismeretessé vált, hogy Pa­risban a Hoover tervre vonatkozólag sike­rült megegyezni. Ezen kivül a berlini árifo- lyameimelkedések is jó hatást váltottak ki. A korlátnál az üzlet nem volt, úgy hogy a zárási árfolyamok emelkedést nem mutat­tak. A bank és betéti piac változatlan. Az iipani részvények piacán a Mafférsdorf 130, a Cseh Morva 80, a Berg és Hütten 30, Solo 17, Königshofi és Fémhenger 15—15, Kábel 10, Skoda, Prágai Vas, Réz, 7—7, Sdhoeller 8, Olleschaui 6, Alipime és Horvát Cukor 3—3, Inwald, Nyugat cseh Szén 2—2 koronával esett, míg a Nordbahn lo, Ring- hoiffer 12, Apollo 6 s a Krizsik 3 koronával javult. A bankértékek piacán a Nemzeti Bank 40 koronával esett, a többi papír változatlan. Prága, julius 7. Valuták; Holland 1354, jugoszláv 60.70, német 798.6Q'A, belga 470.50, magyar 586.75, román 19.90. svájci 655, dán 900.50, angol 163.60, spanyol 323JőO, oltasz 178.90, északamerikái 33.70, norvég 900.50, francia 135.70, bolgár 26.40, svéd 901, lengyel 375.87 L, osztrák 474.-f- A budapesti értéktőzsdén a hangulat barátságos volt, ami a kontremine fedezeti vételeivel s a külföldi papírtulajdonosok el­adási kedvének hiányára vezethető vissza. A berlini kedvező jelentések az árfolyamok megszilárdulását elősegítették. A Magyar Ál­talános Szén ismét megszilárdult, ezenkívül a Rima és Salgó is keresett volt. Záráskor a bécsi arbitrázs nagyobb kínálattal jelentke­zett s ennek következtében az árfolyamok némileg visszaestek. A zárási irányzat állan­dó, a forgalom közepes volt. A betéti papírok változatlanok. A valuta és devizapiac na­gyobb kilengéseket nem mutat.-f- A bécsi értéktőzsde szilárd irányzat mellett nyitott. A magyar papírok erősen ja­vultak. A forgalom szűk keretek között moz­gott s egyes pap írókban beállott a nyári stagnáció. A barátságos irányzat mindvégig kitartott.-f- A berlini értéktőzsde szilárd nyitás után később némileg ellanyhult, a Hoover- terv két hétig tartott a tőzsdén s természe­tes, hogy ennek lélektani hatása visszafejlő­dik, noha éppen tegnap este nagyon kedvező hírek érkeztek. A forgalom szűk keretek kö­zött mozgott, ...... J ÁR UTŐZSDE-j- A prágai terménytőzsdén csekély vá­sárlási kedv s nagyobb kínálat mellett a búza csak nehezen tartotta meg az árát. A rozs 2— 3 koronával esett, ugyanígy a zab is. Külföldi áruban némi üzletkötés volt s emellett az árak 1—2 koronával a vevők javára alakul­tak. Prompt tengeri szilárd volt s 1—2 koro­nával emelkedett. + A prágai központi húspiacon ma a kö­vetkező árakat jegyezték: ürühus 7—12, bel­földi borjúhús 7—7.50, belföldi sertéshús 8— 9.50, 9—10.50, ártányhus 10—10.75, szalonna 11.50— 12, Ökörhus eleje 8—11, hátsó 8— 12.75, birkahús 7—8, tehénhus 4.50—6.50. A forgalom nagyon lanyha, üzletkötés alig for­dult elő.-f- A prágai központi állatvásárra felhajtot­tak 1052 belföldi szarvasmarhát (ebből 664 szlovenszkói), 31 román és 18 lengyel szar­vasmarhát. Csehországi ökör 3.50—6, bika 4.40— 5.80, tehén 3.50—6.40, üsző 5.25—6.80; szlovenszkói ökör 5—6, bika 3.25—5.20, te­hén 4—5.20, üsző 4—6.30; román ökör 5.30, bika 3.60—4.80, tehén 4.65—5.10, üsző 5.50— 6; lengyel bika 4.25—4.75, üsző 4.30—5.10. A piac lanyha volt. 4- A prágai központi sertésvásárra felhaj­tottak 2579 belföldi sertést (ebből 868 szlo­venszkói sertés, 38 szlovenszkói ártány), 636 jugoszláv ártányt és 175 román ártányt. Cseh­országi sertés 6.50—6.75, szlovenszkói sertés 6.40— 6.70, szlovenszkói ártány 7.80—8.30, jugoszláv ártány 7.40—8.40, romániai ártány 7.50— 8.30. A vásár lanyha volt. + A prágai zöldség- és gyümölcspiacon a kö­vetkező árakat jegyezték: Geller 1.20—3, hagyma 2 —2.40, fokhagyma 2—5, zöldbab 3.50—5. zöldbor­só 2—3, paradicsom 4—8, kelkáposzta 60 fej 20— 90 kor., karfiol 0.5—4 kor., kalarábé kötegje 1.50— 2.50, torma 7, majoránna kötegje 1, sárgarépa 0.50— f, salátavgoiíka 1.50—4, savanyítani való ugorka 60 drb. 24—50 kor., perezselyem 1—2.50, póré 1— I. 20, cékla 1.50—2, fejes saláta 12—20 kor (60 drb.), spenót 2—3.50, uj káposzta 60 fej 40—70 kor., gomba: friss urigomba 8—14 kor., csirkegomha 5— 6 kor., gyümölcs: egres 2.80—7, áfonya 1.80—2, őszi barack 6—8, körte 3.50, külföldi alma 5.50, er­dei szamóca 7—8, kerti szamóca 3.50—7, málna 5—7, cseresznye 1.50—3.50, belföldi meggy 2.50— 6, citrom darabja 0.80, banán 0—11 korona.-j- A pozsonyi terménytőzsdén változatlan árak mellett a forgalom csekély volt. Belföldi búza 134—137, román búza ab pozsonyi ki­kötő, 78—80, rozs 144—146, zöldborsó, uj 12Ő —135, egyiptomi hagyma 215—220, rózsabur­gonya 80—85, sárga burgonya 90 — 95, bán­tott dió 2150—2350, széna, "félédes 31—37, préselt széna 37—42, takarmányszalma 34— 39, zsupszalma 15—18, alomszalma 11—13, olasz rizs 450—460, kaliforniai rizs 380—385 olasz, fényezett rizs 265—275 korona. 4- A mai budapesti gabonatőzsdén, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat csendes volt. A következő árfolya­mokat jegyezték: tiszavidéki búza 14.45— 14.60, felsőtiszai és jászsági 14.15—14.30, egyéb 13.90—14.05, rozs 13.55 — 13.75, tengeri 13.65—13.75 pengő.-f- A mai budapesti terménytőzsde határ­időpiacán, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat jól tartott, a forgalom csekély. Nyitási árfolyamok: tengeri májusra II. 80 pengő. Felmondás a mai napon nem volt. Pannónia Szálló Budapest Vili., Rákóczi-ut 5. Elsőrangú szálló. Az előkelő családok régi, ió- hirnevü találkozóhelye a főváros központjában A legmodernebb felszerelés és minden kénye­lem. Fürdők, Hideg és meleg folyóviz minden szobában. Mérsékelt árak. Pozsonyi terménytőzsde 1931 julius 7-én: K-tó K*i? Búza 78—80 kg ................................................. 145 — 148 .......... .................... • • « . s s • • • - ^4 Ár pa export ••••••• • • • • • . 147 — 147 „ prima ............. 13o — 140 „ merkantil ............ 125 — 130 őszi árpa........................ 115 — 120 Zab ....................................... 162 - 164 Te ngeri szemes............................................. . . — — — „ ex uszály Pozsony . .................................66— 66 Vik tória borsó............................. 147 — 147 Fe hér bab ................................................................175 - 180 Tavaszi bükköny — — — Őszi bükköny .......... ... — — — Repce ............................................................ . . 122 — 127 Má k............................. 600 - 625 Vö röshere natúr ........... 1100 — 1300 „ plombázva ......... 1300 — 15C0 Lucerna natúr .......................a... 1100 — 1300 „ plombázva .......... 1400 — 1600 Étkezési rózsa burgonya ......... 80 — 85 „ sárga burgonya ......... ICO — 95 ipari burgonya............................ — — — Bú zadara ............. 258 — 763 OGG búzaliszt ...... ...... 248 — 2.3 Rozsliszt........................ 210 — 21o Ko rpa . « 78 — 80 Takarmányliszt ............ 110 — 115 Szárított répaszelet ............................. — — — Am erikai disznózsír ab Pozsony ..... — — — Magyar „ ab határ ... ... — — — Amerikai szalonna ab Pozsony ...... — — — Magyar ., ab határ — — — Széna félédes, laza.............................. . • • . 32— 37 „ ., préselt ......... 37 — 42 Zsúp szalma............................. r.4 — 89 Ta karmány szalma, laza ........ 15— 18 „ „ préselt ....... .1 — 24 Alom szalma laza ............................. 11 — 13 „ p réselt ......................... * . . 17— 19 Irán yzat: Csekély forgalom, árak nem változtak. Minden gazdának érdeke, hogy talajának trágyázását okszerűen hajtsa végre. Erre ad útmutatást Fodor Jenői „A trágyázás elmélete és gyakorlata" c. most megjelent könyvében. Ára 25*— Ke. Szerző könyvét vételkötelezettség nélkül is megküldi betekintés végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. (Cim: Abovce p. Strkovec.

Next

/
Oldalképek
Tartalom