Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)

1931-07-05 / 151. (2668.) szám

17 1931 július 5, vasárnap. KözcíazdasíácP . Közgazdasági levél ^ I (tj) Prága, július 4. A világgazdaság két hét óta tagadhatatlanul Hoover elnök moratórium- tervének hátáé a alatt áll, noha ez a kérdés a diplomácia bonyolult útjaira tévedt e igy a hig­gadt szemléld a nagyszabású terv realizálásához két hét előtt fűzött, némi reményeiből is sokat engedni kénytelen. Mihelyt ezt az eredetileg gaz­dasági segítségnek elgondolt tervet zárkózott, előkelő diplomaták vették kezükbe, csaknem bi­zonyos, hogy a vajúdó hegyóriások nevetséges kis egeret fognak szülni. Ezeket megfontolva a Hoover-tervet akár teljesen kikapcsolhatjuk közgazdasági megbeszéléseinkből s ha azzal foglalkozunk, úgy tesszük azt egyrészt azért, mert egyes javíthatatlanul optimista pénzügyi körök még ezen a héten is hosszokat csináltak a világtőzsdéken hizva a terv megvalósításában, másrészt hogy rámutassunk — a legújabb hírek szerint — a- Hoover terv igazi alapjára. Ma ugyanis teljesen nyilvánvaló már, hogy a bussines emberei nem Németországon, hanem elsősorban Önmagukon kívántak segiteni a nagy­szabású fizetéshaíasztási tervvel. Ez a morato- riumterv ugyanis csak egy kis mozaikkocka ab­ban a nagyszabású plánumban, amellyel az északamerikai Unió délamerikai sorstársain se­giteni kiván. Az északamerikai Egyesült Álla­mok Federal Reserve Bankjának az angol nem­zeti bankkal s a délafrikai államok jegybankjai­val karöltve a nemzetközi fizetések bázeli bank­jának mintájára egy délamerikai fizetőhely vol­na létesítendő, mely céljául a délamerikai népek vásárlóerejének növelését tűzné ki. A nagy piá­mmá tehát nem az, hogy Németország gazdasága lélekzetvételhez jusson, hanem az, hogy a dél­amerikai fajrokonok kiadós kölcsönhöz jussa­nak, gazdaságilag megerősödjenek, vagyis hogy legyen kivel buesineet kötni. A délamerikai fize­tőhely létesítése Angolországnak nem tetszik, azt állítja, hogy nagy nemzetközi kölcsönt Dél- amerika Bázelben ig kaphat, fölösleges, sőt káros is a már meglevő nemzetközi pénzügyi központ­tól való szeparálódás. Eme távolabbi tervek számára kellett megnyerni a pénzügyi világ ro- konszenvét s ezt a kisebbik célt szolgálta a mo- ratoriumtervnek a közvéleménybe való dobása. Érdekes jeelnsóg, hogy a nagyszabású, világ­részekre, sdt a földkerekségre kiható tervek kez­dik hitelüket elveszíteni e a rideg valóság ke­gyetlen kényszerítő eszközökkel arra ösztökéli a nemzeteket, hogy helyi, regionális megegyezé­sekkel segítsenek önmagukon és közvetlen szomszédaikon. Az 1929. év a várniegyverezünet, a vámíbéke, a vámleépítés, a külkereskedelem akadályai — a behozatali és kiviteli engedélye­zési eljárás megszüntetésének az esztendeje volt Kár volna rámutatni részletesen, hogy a kétség­telenül s&ép és hasznos gazdasági elgondoláso­kat a diplomácia mint torzította el. Az 1930. év a gabonakonferenciák esztendeje volt, melynek folyamán elsőidben merült fel a helyi, regionális megszervezések terve. Ámde az elönyvámok elve alapján álló regionális egyezmények ellentétben állottak az ósdi, petrifikált diplomáciai elvekkel s a nemzetek szövetségének csak olcsó tanácso­kat adó atyáskodó szellemével is. Hiábavaló volt azonban minden áskálódás, az első regioná­lis egyezmény utat tört magának, Magyaror­szág, Ausztria és Olaszország az előnyvámok alapján álló uj kereskedelmi szerződést megkö­tötte, aláírta s igy a konferenciákon elhangzott elmélet valósággá vált. A jövő fogja megmutatni, hogy ez az újfajta kereskedelmi szerződés a gyakorlatban miként válik be, e téren tehát fölösleges volna jóslá­sokba bocsátkoznunk. Ellenben egy pillanatnyi meggondolásra késztet az a tény, hogy az uj osztrák—magyar kereskedelmi egyezmény csak egy évre érvényes. Nyilvánvalóan a szerződés újszerűsége késztette arra a szerződő államokat, hogy csak egy évre kössék le magukat, bár ré­gebben a kereskedelmi szerződések évtizedekre készültek s hatályosak is voltak. Akármi legyen is az aránylag rövid időre való korlátozás oka, tény az, hogy a mai technikai haladás rohaná­sában az államok gazdasági életének lüktetése is gyorsabb ütemű, sőt rohanó. Most az álla­mok is, miként az emberi egyedek túlnyomó ré­sze, csak a mának él 6 az államok pénztárnokai, sáfárjai sem tudják, hogy mit hoz a holnap. Az immár aláirt osztrák—magyar kereskedel­mi szerződés első hatása ott nyilvánult, ahol azt a szerződő felek a legkevésbé, vagy egyálta­lán nem gondolták: Csehszlovákiában. Mammut- kormányunknak teljes egy év állott rendelkezé­sére, hogy a vezetők kigondolják azokat az in­tézkedéseket, amelyekkel a csehszlovákiai me­zőgazdaság idei aratási eredményét biztosíthat­nák. A korán megkezdett aratás immár javában folyik, a koalíciós vezérek azonban még mindig tavalyi gondolatszailmát csépelnek s ha nem történik meg az osztrák—magyar kereskedelmi szerződés aláírása, úgy a csehszlovák kormány talán jövő tavaszig is elzárkózik a magyar ke­reskedelmi tárgyalásoktól. A csehszlovákiai gyá.ripaT és a szociáldemokrata munkásság kép viselői átlátták azonban, hogy a magyar keres­kedelmi szerződés nélkül katasztrofális ősz és báláit,hozó tél vár gazdasági életünkre s egy pil­lanat, alatt szertefoszlottak a Venkov szerkesz­tőinek Magyarországgal szemben tett, fitymáló nyilatkozatai s kiadatott a hónapok óta egyetlen okos kormányparancs: Magyarországgal nyom­ban tárgyalni leéli és a kereskedelmi szerződést meg kell kötni. .Sokkal inkább átéreztük a középeuiópai gaz- gasági nyomort, minthogy az éppen ismertetett tényből a magyarországi diplomácia sikerére akarnánk következtetni, De annyit meg kell, hogy állapítsunk, hogy a csehszlovák kormány­nak is reá kell eszmélnie a meglevő nyomorra és a reánk leselkedő gazdasági katasztrófákra és ha ezek elhárítására a kereskedelmi szerződés szükséges, úgy hiábavaló az előnyösebb hely­zettel való üres hivalkodás. A csehszlovák— magyar kereskedelmi tárgyalások megkezdésére vonatkozó csehszlovák, határozott kívánság kis­sé későn nyilvánult meg, de még mindig jókor jött, hogy legalább a jövőbeli bajokat elháritsi. Részletkérdésként a tárgyaló felek midegyike le­het ugyan előnyösebb, vagy hátrányosabb hely­zetben, ez azonban nem homályositja el azt az igazságot, hogy a kötendő szerződés végered­ményben mindkét állam gazdasági előnyére vá­lik. Nyitva marad az a kérdés, hogy mi történik a saját aratásunk eredményével. Sajnos, Szlo- venszkó és Ruszinszkó egyes vidékeiről nagyon szomorú hírek érkeznek: hiábavaló lesz a gabo­naárak megállapítása, mert sok helyen a kis­gazdának nem lesz mit eladni. És ba valamelyes törvényes, vagy kormányrendeleti intézkedés megszabná a búza, a rozs minimális árát, úgy az csak a kisgazdának jön rosszul, mert az ősszel és télen sok gazda kénytelen majd venni ke­nyérmagot a saját házanépe szükségletére. A belföldi gabonatőzsdék is megkezdték már az uj búza. és rozs jegyzését és ez egyelőre ki­elégítő határok között mozog. Lehet, hogy a tőzsdei jegyzések késztették a politika irányí­tóit is a gabonakérdég elhanyagolására. A nemzetgyűlés nyári szabadsága előtt egye­bek között két ,gazdasági" törvényjavaslatot akarnak megszavazni. Az egyik a kiviteli hitel állami jótállása. Az illetékes javaslatot részletesen nem, csak né­hány szóval ismertettük, mert az bennünket, szlovenszkóiakat és ruszinszkóiakat, csak nega­tív® érdekel. Nekünk nincsenek oly gyáraink, amelyek Oroszországnak traktorokat, gyárberen­dezéseket szállíthatnának, bennünket ez a kér­dés tehát csak annyiban érdekel, hogy a mi adófillérerak Is éhek hányadára jutnak abban az esetben, ha a törvényileg jótálló állam a fizetni nem tudó, vagy a fizetést megtagadó Szovjet- oroszország, mint vevő, helyett a szállított áru értékét kénytelen lesz fizetni. Mert Szvojetorosz- oiszággal széniben számolni kell ezzel a lehető­séggel. Miért akar a kommunista elveken álló szovjet a polgári társadalom kereskedői világá­ban két-három éves fizetési határidőket megho­nosítani? Melyik gyáros és vállalkozó szállítana milliárdnyi értékű árut a saját közép-, vagy nyugateurópai államának azzal a föltétellel, hogy a vételárat három év múlva kapja meg? Igaz ugyan, hogy egyes államok via facti keveselték a késedelmes fizetést, azonban végzetes volna szokványt csinálni a pillanatnyi pénzzavaT- okozta szükséghelyzetből. Ha tehát a szovjet traktort akar, úgy fizesse meg s ne akarja meg­fizettetni évek múltán szegény szlovenszkóí és ruszinszkói muzsikjainkkal. A másik „gazdasági" javaslat az elemi károk­kal sújtottak segélyezéséről szól. Ezzel röviden végezhetünk. Ezt a törvényjavaslatot agrárpárti miniszterek gondolták ki, ők fogják a törvényt végrehajtani e igy már eleve ki van zárva az ál­talános gazdasági előny. Mert a politikai érde­mek jutalmazása nem tekinthető gazdasági ál­dásnak. Már pedig az agrárpárt kezében levő hatalomnál másról szó nem lehet. Az idegenforgalom a külkereskedelmi mérle­gen. A csehszlovákiai szállótulajdonosok és nagy vendéglősök szövetségének a múlt napok­ban Pardubitzban tartott közgyűlésén Smutny dr., az állami statisztikai hivatal tanácsosa, ér­dekes adatokat közölt az idegenforgalomnak a külkereskedelmi mérlegen való szerepléséről. Franciaországban a külföldi turisták 1929-feen mintegy 392 millió dollárt hagytak s ugyanak­kor a franciák 59 millió dollárt vittek ki a kül­földre való kirándulások során. Csehszlovákiá­ban 1925-ben pont fordított volt az arány, mert az idegenforgalom itt 280 millió korona passzí­vával zárult. 1927-ben javulás következett be, mert akkor már kerek százmillió korona aktí­vumot mutatott az idegenforgalom külkereske­delmi mérlege. 1930-ban föltűnően emelkedik egyes morvaországi és szlovenszkóí fürdőkben a külföldiek száma, ugyanakkor azonban az észak cseh országi viiágfürdőkben nagyon lany­ha volt az idény. Az előadó szerint ez a német- országi. konjunktúra hanyatlásával magyaráz­ható. Ma a fürdők óriási beruházásokkal kény­telenek dolgozni, ha a régi jó hirnevüket meg akarják tartani. Legfontosabb azonban az — fejezte be előadását Smntny tanácsos —, hogy a szállóval és vendéglővel megelégedett vendég r-.’-ináIja a legjobb reklámot. Az angol bankkamatját) mérséklésére számí­tanak. A londoni pénzpiacon erősen tartja ma gát az a hir. hogy az Angol Bank holnap leszál I lit<ja kamatlábát,. A hir hatása alatt némileg I emelkedett az arany szélű papírok árfolyama. 1 Csehszlovák Légióbank Prága Banka éeskoslovensk^ch légii Alaptőke Kt 70,000.000.- Távirati cím L^iobank* Tartalékok Ki M.000.000.­4 kirendeltség Prágában és 11 fiók Cseh- éa Morvaországban, Szlovéniákén és PodkarpoUká Húsban F 1 é k o ki Berebovo Rratlslava, Koílee, Nővé Mesto n. V„ Pteitany, Poprsd, Zvolen Aftnmt Bardiov, Cbust, Cjynorany, top, Giraltovce, Holté, Hronsky Sv. Krii, Humenné, írsava, Jssina niiuiau n e Kezmarok, Komárno, Kosino, Kral. Chlumec, Krompachy, Lucenec, Malacky, Michalovce, Modry Kamen Moldava, Mukaíevo, Nitra, Nővé Zámky, Oslany, Parkán, Plesivec, Poprad, Presov, Rachov, Rím. Sobota, Roznava, Sahy, Saitin, Soíovce, SevluS, Snina, Spisská Nova Vés, SpiSské Podhradie, Spisské Vlachy, Svaljava, Taéovo, Topolcany, Tornala. TrebiSov. Tűrik, Uh, Skalica, Uzhorod, Velké„Kapusany, Veiké Lévára, Veik-# Meder, Vráble, Vranov, Zlaté Moravce, Zeüezovce éa Zilina. Idénybeli váltéflzleteki Poprád-állomáa, Sliac fürdS, Starf Smokovee, Strbské Pleao, Tatr. Lomolca, Külföldi affilláit Intézetek i Jugoszláviában t Komercij»ln» Banks d. d. Zagreb és fiékja Ljubljana. A balti államokban: Lavijaa Privatbanka, Riga. Mindennemű banküzlet gyors és pontos lebonyolítása. Havonkint ötmillió bushel búzát hoz piacra Amerika a visszatartott készletekből. Az észak- amerikai Farm Board elhatározta, hogy az úgy­nevezett stabilizációs búza (áralátámasztás cél­jából tartott készletek) eladási maximumát a folyó tennési év alatt havi 5 millió bus/helre korlátozza. A folyó termés! év 1931 julius 1 -tőd 1932 julius í-ig terjed. Az 5 millió bushel a vár­ható termés 7 százaléka. A korlátozások nem terjednek ki az idegen államok, vagy a.zok ügy­nökei számára történő szállításokra. A határo- , zat hangoztatja, hogy a Boaranak egyelőre nincs szándéka a részére szabott korlátok hatá­rain belül sem megkezdeni az eladásokat a je­lenlegi gabonaárak mellett. A tisztviselők és munkások képviselője a Cre- ditanstalt legfőbb vezetőségében. A Creditam- etalt vezetőségében már van képviselője a kül­földi hitelezőknek, most pedig amiatt fő a feje Redlich pénzügyminiszternek, hogy az intézet tisztviselői és munkásai is vindikálnak maguk részére egy képviseleti helyet és közreműkö­dési jogot a Creditanstalt rekonstrukciójában. A munkáskamara, melynek vezetősége minap küldöttségben járt a pénzügyminiszternél, azt is kérte, hogy a konszernvál 1 alátok hiteligé­nyeinek megtárgyalásába a szakszervezetek képviselőjét is vonják be. Ujalbb bécsi jelenté­seink szerint Sterm udvari fanácsos — aki Brei-t- nerrel együtt a szocialista párt legkiválóbb pénzügyi szakembere — kerül he a tisztviselők és munkások képviselőjeként abba a bizottság­ba, mely Spitzmüller elnöklete alatt legfőbb irá­nyítója lesz a Creditanstalt ügyvezetésének. A szlovenszkóí dohányültetvények helyzete nagyon jó. Az állami dohányjövedéki igazgató­ság által eszközölt ellenőrzések eredménye sze­rint a szlovenszkóí és ruszinszkói dohányültet­vények állása nagyon jónak mondható. Ezidén összesen 426 községben 4960 dohánytermelési engedélyt adtak ki 8421 hektár területre. Szlo- venszkón 340 községben 3449 termelő 5840 hektáron termel dohányt, Ruszinszkóban pedig 86 községben 1511 termelő 2581 hektár terüle­tet ültetett be dohánnyal. A múlt évvel szemben az emelkedés 73 község, illetve 850 termelő s 923 hektár. A meleg és csapadékos május hónap folyamán a dohánypalánták kiültetése szépen sikerült, majd az első és második megkapálást is idejében sikerült megcsinálni. Helyenként ro­varkárok léptek föl, ezek azonban nem jelentő­sek. A szlovenszkóí és ruszinszkói dohányültet­vények mai állása nagyon jónak mondható. A pozsonyi munkapiac helyzete. Pozsonyban a munkanélküliek 6záma júniusban 508-cal csökkent. Május hónapról a városi munkaközvetítő hivatal­ban 1741 munkanélkülit tartottak nyilván s ezen kivül újabb 900 személy jelentkezett munkára. A jelentkezők közül összesen elhelyezést nyert 799 férfi és 77 nő. Junius végén munka nélkül maradt 1342 férfi és 777 nő. A munkanélküliek közölt a legnagyobb számban vannak a gyári munkások és pedig 617 iférfi és 813 nő, továbbá 225 kőműves és 77 géplakatos. Kanadában megvámolják a külföldről beho­zott képes folyóiratokat. A kanadai uj vámta­rifa a többi között fontonként 15 cent vámot ró ki az Amerikából éa külföldről behozott ké­pes heti és havi folyóiratokra. A. főkonmányzó a tudományos és a vallási folyóiratoknak idő­ről-időre vámmentességet nyújthat. Miután he­ten kint sokszázezer példányban érkeznek a népszerűbb amerikai folyóiratok Kanadába, a vámtól jelentékeny jövedelmet várnak. A bukaresti bankokból a közönség kiszedi a betéteit. A bukaresti lapok jelentése szerint az Általános Bank pénztárainak bezárása ikövefc- keztében a közönség valamennyi bukaresti bankból az ott levő bankbetétekből nagy össze­geket vett ki. A Román Nemzeti Bank a bank­betét visszavonása ügyéiben rendkivüli közgyű­lést tartott. A közgyűlés után kiadott közle­mény hangsúlyozza, hogy nincsen a közönség­nek semmiféle aggodalomra oka és hogy a Ro­mán Nemzeti Bank a magánpénzintézetek ren­delkezésére fogja bocsátani azokat az összege­ket, amelyekre kötelezettségeik teljesítéséhez szükségük van. A találós kérdés és a tisztességtelen verseny, Az egyik teplic-schönaui füszerkereskedő üzletének kirakatába kávészemekkel telt hatalmas üvegpalac­kot helyezett. Az üveg alatt levő felírás megma­gyarázta, hogy találós kérdésről van szó. El kell ta­lálni. hogy hány szem kávé van az üvegedényben. Az élelmes kereskedő különböző dijakat tűzött ki azok jutalmazására, akik a találós kérdésre helyes választ adnak, illetve akik a bemondott számmal a legjobban megközelítik a valóságot. A versenyben az vdhet részt, aki a zillető kereskedő kávéját eddig fogyasztotta, vagy a jövőben fogyasztani akarja. Ez a találós kérdés szemet szúrt a konkurrens kereskedőknek, akiit az illetőt a tisztességtelen ver­senyről szóló törvény alapján beperelték. A bíró­ság a kereskedelmi és iparkamarák véleményét kérte ki ebben a kérdésben s ezek oly értelemben nyilatkoztak, hogy a tisztességtelen verseny az adott esetben fenn nem forog, meri a pályázaton való részvétel nincs ahhoz a feltételhez kötve, hogy a pályázó az áraiból venni is köteles, ha a találós kérdésre válaszát benyújtani kívánja. Magyarországon módosítják a tőzsdei bírás­kodás szabályait. Budapestről jelentik: A tőzs­dehír óság reformja ügyében a múlt napokban a tőzsdetanács teljes ülést tartott. A tanácsko­záson igen fontos kérdéseket vitattak meg. El­sősorban a tőzsdehír óság ügymenetének gyor­sítására tettek előterjesztéseket és a bíróság tárgyalásának időtartamát legalább másfél órá­ban kívánják megállapítani. Ennek a tervnek a megvalósitását úgy gondolják, hogy a tőzsde- tanácsosok részére, akik évente legalább ötven ■tanácskozási napon részt vesznek, költségmeg- téritést juttatnak. A költségmegtérités fedeze­tét a keresetfölvételi dijakból és a tőzsdei ille­tékek emeléséből akarják előteremteni. Újra­szabályozzák az ügyvédi munkadijak megálla­pítását is és bevezetik a tőzsdei illetéknek vég­rehajtás utján való behajtását. A tárgyalások időtartamának megrövidítésével kapcsolatosan napirenden szerepelt az a javaslat is, hogy a bíróság a felek közös kérelmére se rendelje el a tárgyalás elhalasztását, ha erre nem mutat­kozik döntő ok. Drágább lesz a gyufa? Már hetek előtt közöltük, hogy a pénzügyminisztérium a gyufaadót emelni akarja. A mai helyzet az, hogy egy doboz 20 fillér- nyi árából az állam monopol! umiüeték és forgalmi adó címén 5 fillért kap; a pénzügyminisztérium a 20 fillérnyi árból az államnak 10 fillért kívánt biz­tosítani, vagyis az adót a monopoliumilletékkel együtt öt fillérrel kívánta, emelni. Amikor a gyufa­adó emelésére vonatkozó első hűek napvilágot lát­tak, a pénzügyminisztérium azzal igyekezett meg­nyugtatni a közvéleményt, hogy a gyufa ára nem fog drádulni, csak a gyárosok haszna lesz kisebb. Már akkor hangoztattuk, hogy ez csak szép kenet­teljes ígéret, melynek semmi alapja nincs. Most a gyufagyárosok is megszólaltak s kijelentették, hogy a közterhek öt filléres emelését képtelenek és nem is hajlandók a sajátjukból fedezni, vagyis ha & törvényhozás a gyufaadót és a monopólium illeté­két a duplájára emeli, úgy a gyárosok ezt az adó­emelést, teljes egészében a fogyasztókra kénytele­nek áthárítani, vagyis a gyufa ára 26 fillér volna. Ismeretes, hogy ha sor kerül a gyufa árának a drá­gítására, úgy az öt fillérnél kevesebbet nem tehet ki, miután a valutatÖTvények szerint. Csehszlovákiá­ban a legkisebb gyakorlati fizetőeszköz az 5 fillér. Számolnak ugyan kisebb egységekkel, a fillérek­kel is, ezek azonban a fizetésteljesitésnól mindig öttel osztható számra kikerekitendők akár fölfelé, akár lefelé. Ezért a gyufa áremelése öt fillérnél kisebb nem is lehet. Miután a pénzügyi kormányzat határozottan el van szánva, hogy a gyufaadót fel­emeli. igy elkészülhetünk arra. hogy ősszel, még az uj költségvetés előtt inár 25 fillért fizetünk egy ska­tulya gyufáért. ||zent^áib|ív¥i2 || az Alacsony Tátrában megnyitás május 25-án III Tejles napi pensio lakással S junius 28-ig és Ifei $j® ■ 11 H szeptemberben " || ■ julius [{* AÜ* ____ 1 pj j augusztusban Szobákban folyó hideg-meleg viz. ||| I Meleg Strand-uszoda 1 ||| Szénsavas-kénes-vasas gyógyfürdők. pÉj ||| Ideg, női bajok, ischias, csúz, szív- jÉ| |j| Ivókúra gyomorsavtultengés, máj es ||| III epebántalmak esetén, csontképzés ||| Úszás, tennis, GOLF, vadászat, ha- £g|) |$ lászat, turisztika, barlangjárás. - Kli- E|h il rnatikus gyógyhely. || Tengerszin felett S76 m. ifi ||jjj Posta, távirda, telefon; jUj Liptovsky Svaty Jan. ;|§| Ksod fővonal-autóbusz Liptovsky ii||| jicj Svaty Mikuláson (Liptoszentmiklós) p|| o|j minden gyorsvonatnál. Orvos — úszómester — goiftanár. ®

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom